Budapesti Közlöny, 1940. december (74. évfolyam, 274-296. szám)

1940-12-29 / 295. szám

1940 december 29.295. szám. Budapesti Közlöny A bélyegblokkok bárhová szóló postai külde­mények bérmentesítésére 1941. évi január hó 5.-től március hó 31.-ig felár nélkül számított értékük (52 f) erejéig használhatók fel. A bélyegblokkból kivágott bélyegek, illetőleg a megcsonkított bélyegblokkok bérmentesítésre nem használhatók fel. Az ezekkel bérmentesí­tett postai küldeményeket a postahivatalok megfelelő felvilágosítással a feladóknak adják vissza, ha pedig ez nem volna lehetséges portáz­zák meg. A blokkokat csak „A Magyar Művészetért“ kiállítás színhelyén (XIV. Hősök­ tere, Mű­csarnok) 1941. évi január hó 5—12.-ig működő alkalmi postahivatal árusítja a kiállítás belépő­jegye szelvényének átadása és 1­9 04 f lefize­tése ellenében. Egy belépőjegy szelvényre az alkalmi posta­­hivatal csak egy darab bélyegblokkot szolgál­tathat ki. Budapest, 1940. évi december hó 21.-én. A miniszter helyett : Dr. Kuzmich Gábor s. k. a m. kir. posta vezérigazgatója. A m. kir. pénzügyminiszter 18.500/1940. számú rendelete a biztositó egyesületek által fizetendő fel­ügyeleti dij nagyságának mgállapitása tárgyában. A 4.070/1940. M. E. számú rendelet (a to­vábbiakban R.) 37. §-ának (1) bekezdésében nyert felhatalmazás alapján a következőket ren­delem : 1. § (1) A R. 1. §-a alá eső biztosító egyesületek által a R. 37. §-a szerint fizetendő felügyeleti díj a valósággal befolyt járulékbevétel 2°/6-a. (2) A felügyeleti díjat a 102.009. számú „P. M. : Biztosító egyesületek állami felügyelete, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű posta­­takarékpénztári csekkszámlára kell fizetni. 2­ §• (1) A felügyeleti díj alapjául szolgáló járulék­­bevételként számításba kell venni az egyesületi tagoktól bármely elnevezés alatt bevett min­den szolgáltatást, amely az alapszabályok ér­telmében a tagok, illetve hozzátartozóik részére járó biztosítási, szolgáltatásoknak, valamint az ezeket lehetővé tevő egyesületi ügyvitel költsé­geinek fedezésére szolgál. (2) A B. 2. §-ának (4) bekezdése alapján en­gedélyezett csoportos balesetbiztosítási szerző­dés esetében nem számítható a felügyeleti díj alapjául szolgáló járulékbevételnek az a bizto­sítási díj, amelyet a biztosító egyesület a bizto­sító vállalatnak kiszolgáltatás végett tagjaitól beszed. 3. §. A felügyeleti díj fizetésének kötelezettsége te­kintetében nem lehet biztosító egyesületnek minősíteni azt az egyesületet, amelyet a m. kir. minisztérium a B. 40. §-ának rendelkezései alól ugyanazon szakasz (3) bekezdése alapján kivett, 4­ § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 27.-én. Dr. Reményi-Schneller Lajos s. k. m­. kir. pénzügyminiszter. A m. kir. pénzügyminiszter 171.379/1940. X. a. számú rendelete a vámtarifa 306. számához tartozó magyará­zatok érvényének meghosszabbítása tárgyában. Az 1924: XXI. t.-c.-hez mellékelt vámtari­fához kiadott magyarázatokban a 306. t. sz.­­hoz fűzött megjegyzések 2. pontja (1) bekezdé­sének 3. alpontját módosító és a Budapesti Köz­löny 1939. évi január hó 1.-i 1. számában ki- , hirdetett 168.695/1938. XII. számú pénzügy­­miniszteri rendeletnek a 177.440/1939. XII. számú pénzügyminiszteri rendelettel egyizben már meghosszabbított érvényét a m­. kir. ipar­ügyi miniszter úrral egyetértőleg visszavoná­sig, de legkésőbb 1941. évi december hó 31 .-ig bezárólag meghosszabbítom. Budapest, 1940. évi december hó 27.-én. A miniszter helyett : Dr. Csizik Béla s. k. állam­titkár . A m. kir. pénzügyminiszternek 178.838/1940. VII. számú rendelete az 1941. év első negyedében használandó gép­­járóműi adójegyek tárgyában. Körrendelet valamennyi m. kir. pénzügyigaz­­gatósá­gnak, m. kir. adóhivatalnak (adófel­­ügyelőségnek) a m. kir. központi vámigazgató­ságnak és valamennyi m. kir. pénzügyőri szakasznak. A. Az 1941. év első negyedében használandó magyar szövegű gépjárómű adójegyek műszaki leírása : Az 1941. év első negyedében használandó és a 76­000/1933. VII. számú m. kir. pénzügy­­miniszteri rendelet 6. §-ában körülírt gép­járómű adójegyek valamennyi fajtájának első alnyomata szürke, második alnyomata és a szöveg színe zöld. A félkör alakú felírás „GÉP­­JÁRÓMŰ ADÓJEGY“. A különböző időtartamúra érvényes gép­­járómű adójegyek megkülönböztető jelzései a következők : 1. Az 1941. évre érvényes évi gépjárómű­ adó­jegy jelzése „1941.“ zöld színben és egy diszit­­ményes rajzból összeállított kör piros színben nyomva. 2. Az 1941. év első évnegyedére érvényes negyedévi gépjárómű adójegy jelzése: „41. JAN.—MARC.“ zöld színben és két csúcsával érintkező diszitményes rajzból összeállított kör­cikk piros színben nyomva. 3. A havi gépjárómű adójegyek közül: a) az 1941. év január havára érvényes gép­járómű adójegy jelzése „1941. JAN.“ zöld szín­ben és egy diszitményes rajzból összeállított „1“ számjegy piros szinben nyomva ; b) az 1941. év február havára érvényes gép­­járómű­ adójegy jelzése : „1941. FEBR.“ zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított ..2“ számjegy piros szinben nyomva ; c) az 1941. év március havára érvényes gép­járómű adójegy jelzése : „1941. MARC.“ zöld szinben és egy diszitményes rajzból összeállított „3“ számjegy piros szinben nyomva. B. Az 1941. év első negyedében használandó magyar—ruszin szövegű gépjárómű adójegyek műszaki leírása : Az 1941. év első negyedében használandó és a 76.000/1933. VII. a. számú m. kir. pénzügy­­miniszteri rendelet 6. §-ában körülírt gépjáró­mű adójegyek valamennyi fajtájának első al­nyomata szürke, második alnyomata és a szö­veg szine zöld. A kör alakú felírás „GIÍPJÁRÓ­­MŰ ADÓJEGY.“ — „nOflATHblR GHJ1ETB jJJIfl CAM0X0M­“ A különböző időtartamra érvényes gép­járómű adójegyek megkülönböztető jelzései a követke­zők : 1. az 1941. évre érvényes gépjárómű­ adójegy jelzése : „1941.“ zöld sziliben és egy diszítmé­nyes rajzból összeállított kör piros szinben nyomva. 2. Az 1941. év első évnegyedére érvényes negyedévi gépjárómű adójegy jelzése : „41. JAN.—MARC. 41.“ zöld szinben és két csúcsa- HHB.—MAPT- val érintkező diszitményes rajzból összeállított körcikk piros szinben nyomva. 3. A havi gépjárómű adójegyek közül: a) az 1941. év január havára érvényes gép­járómű adójegy jelzése: „1941. JAN. 1941.“ MHB. zöld szinben és egy diszitményes rajzból össze­állított „1“ számjegy piros szik­ben nyomva ; b) az 1941. év február havára érvényes gép­járómű adójegy jelzése : „1941. FEBR. 1941.“ M f EBP. zöld szinben és egy diszitményes rajzból össze­állított „2“ számjegy piros szinben nyomva ; c) az 1941. év március havára érvényes gép­járómű adójegy jelzése : „1941. MÁRC, 1941.“ MAPTK zöld szinben és egy diszitményes rajzból össze­állított „3“ számjegy piros szinben nyomva. Budapest, 1940. évi december hó 24.-én. A miniszter helyett : Dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m­. kir. belügyminiszter a Baranya vár­megyébe kebelezett Magyarszentiván és Vásá­­rosszentgál községek egyesítését elrendelte. Az egyesitett község jellege kisközség, végle­ges neve: „Királyegyháza“. (21.166/1940. III. b. szám.) A magyar királyi belügyminiszter a Büd­­szentmihályi Katolikus Agrárifjusági Legény­egylet (Szabolcs vármegye) alapszabályait 140.648/1940. B. M. VII a­ szám alatt látta­­mozta. A magyar királyi belügyminiszter a Tisza­­gyulaházai Katolikus Agrárifjusági Legény­­egylet (Borsod vármegye) alapszabályait 141.150/1940. B. M. ATI. a. szám alatt láta­­mozta. A m. kir. pénzügyminiszter a 4.800/1936. M. E. szám­i rendelet 4. §-ának (3) bekezdése alapján közzéteszi, hogy a 6.800/1940. M. E. szám­i rendelet 7. §-a alapján 18.165/1940. V. szám alatt kelt határozatával jóváhagyta, hogy a Sun angol biztosító intézet romániai vezér­­képviselősége a visszacsatolt keleti és erdélyi országrészeken fennálló teljes kárbiztosítási üzletállományát a 4.800/1936. M. E. szám­ú ren­delet 4. §-ában meghatározott joghatállyal a Sun angol biztosító intézet magyarországi vezérképviselőségére 1940. október l.-jei határ­nappal átruházza. Ennek folytán a hivatkozott rendeletszakaszok értelmében az átruházó vállalatnak az átruházott biztosítási szerződé­sekből eredő összes jogai és kötelezettségei az átvevő vállalatra szállnak át és az átruházó vállalatnak az átruházott biztosítási szerző­désekből eredő kötelezettségei megszűnnek. Bp. 2.250/1940. szám. Hirdetmény. A Magyar Nemzeti Bank a 4.050/1936. M. E. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdésén ala­puló jogkörében megállapítja, hogy az élet­biztosítási díjtartalék elhelyezésére jogszabály­nál fogva alkalmas, külföldi pénzértékre szóló, aranyzáradékkal el nem látott belföldi­­ki­bocsátású értékpapírok utoljára lejárt szelvé­nyeinek átlagos beváltási árfolyamai 1941. évi január h­ó 1. napjától (ezt a napot is beleértve) 1941. évi január hó 14. napjáig bezárólag ter­jedő érvénnyel a következők : 100 $ 1 £ 100 Sv. fr. 100 Fr. fr. 100 Hfl. = 344.10 pengő. = 13.53 pengő. = 79.70 pengő. = 7.20 pengő.­­= 180.075 pengő. Budapest, 1940. évi december hó 29.-én. Magyar Nemzeti Bank. 73.600/1940. I. M. VI. szám. Pályázat letartóztató intézeti őri állásokra. A Magyar Szent Koronához visszacsapott keleti és erdélyi országrészen kivü­leső területen fekvő letartóztató intézeteknél (azaz kit ország )

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék