Budapesti Közlöny, 1941. január (75. évfolyam, 1-25. szám)

1941-01-01 / 1. szám

- ről is intézkedik és arra megfelelő határidőt állapít meg. (3) A községi erdőre vonatkozó szerződések módosítása vagy hatálytalanítása tárgyában a földmívelésügyi miniszter a belügyminiszter­rel, az egyházi erdőre vonatkozó szerződések tárgyában pedig a vallás- és közoktatásügyi miniszterrel egyetértve határoz. 4. §. (1) Ha a bemutatott, illetőleg bejelentett szer­ződések felülvizsgálata során (3. §­.) megálla­píthatónak látszik, hogy a szerződés megkötése után a gazdasági viszonyokban beállott válto­zás következtében a szolgáltatás és az ellenszol­­gáltatás gazdasági egyensúlya felborult és ehhez képest a szerződés alapján az egyik fél méltánytalan nyereséghez jutna, a másik fél pedig aránytalan veszteséget szenvedne, a föld­mivelésügyi miniszter rendeletére az illetékes erdőigazgatóság a szerződés egyes feltételeinek megfelelő módosítása végett egyeztető tárgya­lást tart, amelyre az érdekelt feleket meghívja. Ha a tárgyaláson, amely csak a felek kérelmére és legfeljebb csak egyszer halasztható el, a felek között egyezség nem jön létre, vagy a tár­gyaláson valamelyik fél nem jelenik meg és elmaradását nem igazolja, vagy az egyezséghez a földmivelésügyi miniszter nem járul hozzá, a szerződés hatályát veszti, de csak annyiban, amennyiben még mind a két fél részéről telje­sítve nincsen. Erről az érdekelt feleket az erdő­igazgatóság értesíti annak a napnak naptár­­szerű megjelölésével, amelyen a szerződés hatá­lyát vesztette. Az igazolás határideje az egyez­ségi tárgyalás napjától számított tizenöt nap ; az igazolás tárgyában az erdőigazgatóság vég­érvényesen, határoz. (2) Ha az egyeztető tárgyalás során a felek között egyezség jött létre, azt az erdőigazgató­ság a tárgyalási jegyzőkönyv keretében írásba foglalja, a felekkel aláíratja és hozzájárulás végett a földmivelésügyi miniszter elé terjeszti. . 5. §. ^ / (1) Ha a szerződés az 1. §.. (1) bekezdése ▼agy a & §• •(1) bekezdése értelmében hatályát veszti, az erdőbirtokos vagy az azzal egy tekin­tet alá eső fél az általa még nem teljesített szol­gáltatás fejében kapott előleget vagy más ellen­értéket a szerződés hatályának megszűnésétől számított egy év alatt köteles —törvényes kamataival együtt­ — a másik félnek vissza­fizetni. (2) Az 1. §. (1) bekezdése vagy a 4. §. (1) bekezdése értelmében hatályát vesztett szerző­dés alapján a kitermelő vagy az azzal egy tekin­tet alá eső fél az általa már átvett szolgáltatás fejében járó, de még­ nem teljesített ellenszol­gáltatást a másik szerződő félnek az egyébként hatályát vesztett szerződés értelmében, de leg­később a szerződés hatályának megszűnésétől számított hatvan nap alatt köteles teljesíteni. (3) A román pénzértékben meghatározott összegeket az (1) és (2) bekezdés esetében egyaránt 30 : 1 arányban kell pengőre átszámí­tani. 6. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 20. napján. gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztériumnak 9.540/1940. 13. E. számú rend­elete az Országos Mezőgazdasági Biztosító Intézet ügykörének a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt keleti és erdélyi területre részleges kiterjesztése tárgyában. A román uralom alól felszabadult keleti és erdélyi országrésznek a Magyar Szent Koroná­hoz visszacsatolásáról és az országgal egyesí­téséről szóló l#48.-c XXVI. t.-c. 3. §-ában fog­lalt felhatalmazás alapján a m. kir. minisz­térium a következőket rendeli : 1­ §• (1) A Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi területen az 1900 : XVI., 1902 : XIV., 1912 : VIli., 1913 : XX. és 1922 : II. törvénycikkek, valamint az e törvények végre­hajtása tárgyában, illetőleg azokkal kapcso­latban kiadott rendeletek az 1941. évi január hó 1. napján hatálybalépnek. (2) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen szolgálati (munka-) viszonyban álló azokat a munkavállalókat, akik az (1) bekezdésben fel­sorolt jogszabályok alapján balesetbiztosítási kötelezettség alá esnek, az 1941. évi január hó 1. napjától az 1941. évi június hó 30. napjáig baleset esetére biztosítottaknak kell tekinteni akkor is, ha a biztosítás végett szükséges beje­lentés és a hozzájárulási, illetőleg biztosítási díj befizetése nem történt meg. 2. §. ’ (1) Az 1. §. (1) bekezdésében felsorolt jog­szabályokkal érintett munkavállalók kötelező balesetbiztosítása tekintetében a román társa­dalombiztosítási jogszabályok az 1941. évi január hó 1. napjától kezdődően nem alkal­mazhatók. (2) A visszacsatolt keleti és erdélyi területen az 1941. évi január hó 1. napja előtt történt balesetekre alapított és eddig az időpontig jogerősen még el nem bírált jogok elbírálásá­nál az 1941. évi január hó 1. napjától kez­dődően az 1. §. (1) bekezdésében felsor­olt jog­szabályokat kell alkalmazni. (3) A román társadalombiztosítási jogsza­bályok alapján az 1940. évi december hó 31. napjáig jogerősen megállapított baleseti szol­gáltatásokat változatlan összegben kell folyó­sítani és azokat csak felülvizsgálat alapján lehet módosítani. A járadékok felülvizsgálat útján történő újbóli megállapításánál az 1. §. (1) bekezdésében felsorolt jogszabályokat kell alkalmazni. 3. §. A jelen rendelet végrehajtásáról a földmive­lésügyi miniszter gondoskodik, aki az érdekelt miniszterekkel issgyetértve jár el. Budapest, 1940. évi december hó 30.-án. Gróf Teleki Pál s. k. m. kir. miniszterelnök. Budapesti Közlöny 1941 január 1. — 1. szám. A m. kir. b­elü­gyminiszter 167.860/1940. B. ffl. számú rendelete. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról szóló 1940 : XXIII. törvénycikk egyes rendelkezéseinek hatálybaléptetése. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alapról , szóló 1940 : XXIII. t.-c. 7. §-ának (1) bekez­­­­désében kapott felhatalmazás alapján akként­­ rendelkezem, hogy a hivatkozott törvénynek­­ mindazok a rendelkezései, amelyek a 104.600/ 1940. B. M­. számú rendelet alapján még ha­tályba nem léptek, az 1941. évi január hó 1. napján lépnek hatályba. Budapest, 1940. évi december hó 31.-én. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m­. kir. belügyminiszter. Helyesbítés*) A Budapesti Közlöny 1940. évi december hó 31.-­ 296. számának. 5. oldalán a harmadik hasáb 31. sorában a „VII.“ helyesen : „VIII.“ , 9. oldalán a második hasáb 26. sorában a „dr.­Péter“ helyesen : „dr. Péter“. Helyesbítés.**) A gépjáróműkerületek terüle­tének újabb megállapításáról, valamint a visszacsatolt keleti és erdélyi területen a román megkülönböztető jelzésű gépjáróművek meg­vizsgálásáról és magyar megkülönböztető jel­zésekkel ellátásáról, továbbá a román gépjáró­­művezetői igazolványok kicseréléséről szóló 91.000/1940. B. M. számú rendelet 1. §. (2) bekezdésének 3. pontjában megállapított bereg­szászi gép­járóműk­er­ület területe helyesen : „Bereg és Ugocsa vármegyék, a beregi köz­­igazgatási kirendeltség területe, továbbá Szat­­már vármegyéből a fehérgyarmati, csenged és mátészalkai járás.“ A 6. pontjában megállapított debreceni gépjárómű­kerület területe : I,Hajdú vármegye és Debrecen thj. sz. kir. város, továbbá Bihar vármegyéből a berettyó­­újfalusi, biharkeresztesi, derecskei és sárréti járás.“ A 11. pontjában megállapított gyulai gépjáró­­műkerület területe :­­ „Békés vármegye, Csanád, Arad és Torontál k. e. e. vármegyékből a battonyai, eleki és mezőkovácsházi járás, Bihar vármegyéből a cséffai és nagyszalontai járás, valamint Nagy­szalonta megyei város.“ A 26. pontjában megállapított Szatmár­németi gépjáróműkerület területe : „Szatmár vármegye, a fehérgyarmati, csen­ged és mátészalkai járás kivételével, valauint Szatmárnémeti thr. sz kir. város.“ (ad 97.000/ 1940. B. M. szám.) Helyesbítés.**) Az országgyűlési képviselő­­választók névjegyzékének 1941. évi kiigazításá­ról szóló 372.900/1940. B. M. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1940. évi december hó 31.-i 296. számában) második bekezdése helyesen a következő : „A kiigazításra a 288.200/1938. B. M. számú rendelet rendelkezéseit a 320.200/1939. B. M. szám­ú rendelet 1. és 2. §-ában foglalt rendel­kezésekkel kiegészítve kell alkalmazni.“ A m. kir. belügyminiszter 371.105/1940. VII. a. számú rendeletével a Budapesten dr. Ruttkai R. Kálmán felelős szerkesztésében és ifj. virt­­sologi Ruprecht Olivér kiadásában megjelenő és a Centrum kiadóvállalat r. t. nyomdájában előállított „Magyarság“ című időszaki lap to­vábbi megjelenését és terjesztését az 1939. évi II. t.-c. 151. §-ának 3. bekezdése alapján az országnak az említett törvényhely által védett érdekeit veszélyeztető magatartása miatt két heti időtartamra, azaz 1941. évi január hó 14.-éig bezárólag megtiltotta. A Nevezett lapnak a jelen tilalom ellenére ne­tán megjelenő példányait azonnal el kell ko­bozni és belőlük egy-egy példányt a budapesti kir. ügyészséghez be kell szolgáltatni. Aki a lapot e tilalom dacára kiadja vagy ter­jeszti, azt az 1939. évi II. t.-c. 198. §-ának első I bekezdése szerint kell büntetni. A magyar királyi belügyminiszter a Karcagi Polgári Olvasókör (Jász-Nagykun-Szolnok vármegye) módosított alapszabályait 136.787/ 1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Nyír­­­­bátori Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Szabolcs vármegye) alapszabályait 140.657/ 1940, B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Zsitva­­besenyői Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék) alap­szabályait 140.698/1940, B. M. VII.­ a. szám alatt láttamozta. A magyar királyi belügyminiszter a Szenes Rath. Agrárifjusági Legényegylet (Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék) alapszabályait 140.699/1940. B. M. VII. a. szám alatt látta­mozta. A magyar királyi belügyminiszter a Vág­­vecsei Katolikus Agrárifjusági Legényegylet (Nyitra és Pozsony k. e. e. vármegyék) alap­szabályait 140.700/1940. B. M. VII. a. szám alatt láttamozta. Leírási hiba folytán szükségessé vált közlés. *) Szerkesztőségi felülvizsgálati hi­ba folytán szük­ségessé vált közlés! **­ Leírása hiba folytán szükségessé vált közlés.

Next