Budapesti Közlöny, 1941. február (75. évfolyam, 26-49. szám)

1941-02-01 / 26. szám

, akkor gyakorolhatják, ha erre vonatkozó be­jelentésüket jóváhagyólag tudomásul veszem. Amíg e hajóstársaságok engedélyeikben fog­lalt jogaikat nem gyakorolják, addig az enge­délyeikben meghatározott engedélydíjat nem fizetik. A hajóstársaságok kötelesek a Magyar­­országból kivándorlók szállításával kapcsola­tos és a budapesti irodájukban vezetett előírt könyveket azonnal lezárni, valamint a kiván­dorlási üzletkörre vonatkozó és a budapesti irodájukban — esetleg Magyarország területén máshol — kifüggesztett tábláikat, hirdetmé­nyeiket stb. azonnal eltávolítani. Erről Címet tudomásul és miheztartás végett értesitem. Budapest, 1941. évi január hó 25.-én. A miniszter helyett: Dr. Tomcsányi Kálmán s. k. államtitkár. A m. kir. ipari­ogi miniszternek 4.490/1941. Ip. M. számú remlelete az iparban (kereskedelemben­, valamint a bányászatban és a kohászatban alkalmazottak legkisebb munkabérére vonatkozó rendelkezé­seknek a Magyar Szent Koronához vissza­csatolt keleti és erdélyi országrészek alkalmazása tárgyában. Az 589/1941. M. E. számú rendelet 3. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján — úgyis, mint a kereskedelem- és a közlekedésügyi minisztérium vezetésével­ meg-­­ bízott miniszter — a következőket rendelem : 1­ §• Az 580/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt rendelkezés értelmében az 1941. évi február hó 1. napjától kezdődően a Magyar­­ Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészen is alkalmazni kell az 1937 : XXI. törvénycikk alapján az iparügyi, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által megerősített azokat a legkisebb munka­­­­béreket megállapító határozatokat, továbbá az iparügyi miniszternek legkisebb munkabéreket megállapító azokat a rendeleteit, amelyek az országnak az 1940. évi augusztus hó 30. napja előtt volt területén hatályban vannak. Nem vonatkoznak az előző bekezdésben, foglaltak azokra a határozatokra és rendele­­tekre, amelyek az országnak csak valamely meghatározott részére állapították meg a leg­kisebb munkabéreket. 2­ §• A visszacsatolt országrészen lévő városokat és községeket a legkisebb munkabéreket meg­állapító határozatokban és rendeletekben meg­határozott területi csoportokba a következők szerint kell besorozni : a) ha az ország területe a határozat szerint öt területi csoportra oszlik, a II. területi cso­portba tartozik Kolozsvár és Nagyvárad ; a III. területi csoportba Marosvásárhely, Nagybánya, Sepsiszentgyörgy és Szatmárnémeti ; a IV. terü­leti csoportba Beszterce, Csíkszereda, Gyergyó­­szentmiklós, Kézdivásárhely és Máramaros­­sziget ; az V. területi csoportba pedig a többi város és község ; b) ha az ország területe a határozat szerint négy területi csoportra oszlik, a II. területi csoportba tartozik Kolozsvár és Nagyvárad ; a III. területi csoportba Beszterce, Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásárhely, Mára­­marossziget, Marosvásárhely, Nagybánya, Sepsi­­szentgyörgy és Szatmárnémeti ; a IV. területi csoportba pedig a többi város és község ; c) ha az ország területe a határozat (a ren­delet) szerint három területi csoportra oszlik, a II. területi csoportba tartozik Kolozsvár és Nagyvárad ; a III. területi csoportba pedig a többi város és község ; d) ha az ország területe a határozat (a ren­delet) szerint két területi csoportra oszlik, valamennyi város és község a II. területi cso­portba tartozik.­­ 3. §. Az iparban (kereskedelemben), valamint a bányászatban és a kohászatban a visszacsatolt országrészen alkalmazott munkavállalóknak az 1941. január hó 31 napja után teljesített szolgálatáért járó munkabér (fizetés) tekin­tetében alkalmazni kell a 7.290/1940. és a 9.150/1940. M. E számú rendeletekben foglalt rendelkezéseket is, e rendeletek 3. §-ában fog­lalt rendelkezések kivételével. 4­ §• A jelen rendelet az 1941. évi február* hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi január hó 30.-án. A miniszter helyett : Dr. Kádas Károly s. k. államtitkár. Helyesbítés.*) A Budapesti Közlöny 1941. évi január hó 12-iki 9-ik számában megjelent 8.560/1940. M. E. számú rendelet szövegében a 2-ik oldal 2-ik hasáb II. alatt felsorolt olaj­ipari erőtakarmányok stb. 1—10. alatti fel­sorolásában megjelölt erőtakarmányok helyes neve : 1. Napra­forgópogácsa, 2. Lenmagpogácsa, 3. Repcepogácsa, 4. Vadrepcepogácsa, 5. Kókuszpogácsa, 6. Tökmagpogácsa, 7. Kendermagpogácsa, 8. Szójababpogácsa, 9. Mákpogácsa, 10. Szezámpogácsa. A­­rt. hír. földmivelésügyi miniszter az 1900. évi XVII. t.-c. 7. §-a alapján a m. kir. belügy­miniszterrel egy­etért és ég Maros-Torda vár­megyében a marosi járásban Marosvásárhely székhellyel még egy járási m. kir. állatorvosi­­állást szervezett. (10.218/1941. II. 1. szám.) A 771. kir. földmivelésügyi miniszter az 1900. évi XVII. t.-c. 7. §-a alapján a m. kir. belügy­miniszterrel egyetértőkig Beszterce-Naszód vár­megyében a besztercei felső járásban Borgó­­prund, az óradnai járásban pedig Kosna­szék­, hellyel egy-egy járási m. kir. állatorvosi állást szervezett. (10.722/1941. II. 1. szám.) A 777. kir. földmivelésügyi miniszter a 170.400/1941. F. M. sz. rendelet 5. §. (1) be­kezdése alapján Bilkei Gorzó Nándor rákos­­palotai lakosnak megengedte, hogy „Karacsin“ elnevezésű kávépótló készítményét további intézkedésig forgalomba hozhassa. (192.742/ 1940. VII. 2. u­. o. szám.) A m. kir. iparügyi miniszter a m. kir. pénz­ügyminiszter hozzájárulásával az Alkaloida vegyészeti gyár r. t. Bu­dszentm­ihályon létesí­tett száraz mákszalmából opiumalkaloidákat termelő ipartelepe részére a 17.616/1935. VIII. Ip. M. számú rendelettel 1933. január 16.-ától számítandó 5 évre engedélyezett és az 1931 : XXL­­.-c. 8. §-ában meghatározott állami ked­vezmények hatályát további 5 évre meg­hosszabbította. (43.241/1940. Vil­. szám.) A 771. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Herperger János tanulót (szül. 1920. évi május hó 13.-án, Parádfürdő községben, róm. kath­. vallásul az ország összes iparoktatási intézetei­ből kizárta. (78.619/1941. V/2. szám.) Budapesti Közlöny 1941 február 1. — 26. szám. 33.576/1941. IV. 2. szám. Pályázati hirdetmény. A „Horthy Miklós ösztöndíjak“ adományo­zásának szabályozásáról szóló 27.000/1938. IV. számú rendeletem 5. §-ának 1. pontja értelmé­ben a „Horthy Miklós Ösztöndíj Alap“-ból a *) Leírási hiba folytán szükségessé vált közlés. folyó 1940/41. tanévre megüresedett, egyenként 200, 360 és 600 pengős évi összegű ,Horthy Miklós ösztöndíjára pályázatot hirdetek. A 200 pengős Horthy ösztöndíjra pályázhat : I. a középiskolák (gimnáziumok) felső négy osztályában, továbbá a gazdasági irányú közép­iskolákban, a középfokú szakiskolákban, a gyakorlati irányú lyceumokban, a tanító (nő) és óvónőképző intézetekben, az Iparművészeti Iskolában, II. a tudományegyetemek, a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a kapcsolatos tanárképző intézetek, a jogakadé­miák, a gazdasági akadémiák, a Testnevelési Főiskola, az Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola, az Angolkisasszonyok Polgári Iskolai Tanárképző Főiskolája, a Képzőművészeti Fő­iskola, a Zeneművészeti Főiskola és a Szín­művészeti Akadémia I. és II. évfolyamán, vala­mint a kassai Kereskedelmi Főiskolán tanuló, a 360 pengős Horthy ösztöndíjra pedig a II. alatt felsorolt egyetemek, főiskolák stb., III., IV. és további évfolyamain, valamint az Apponyi Kollégiumban tanuló szegénysorsú, kiváló előmenetelő és jó magaviseletű magyar állampolgárságú ifjú (mindkét nembeli), aki­nek, illetőleg eltartására kötelezett hozzátar­tozójának jövedelme nem elégséges arra, hogy iskoláztatásának tartama alatt megélhetését és ilyképen tanulmányainak zavartalan folytatását biztosítsa, — ha ezenkívül 1. tanulmányi eredménye az I. alatt felsorolt iskolákban és intézetekben általános jeles, vagy legalább is általános jó ugyan, de amellett vala­mely tantárgyból, tantárgycsoportból különö­sen kiváló, 2. a II. alatt felsorolt egyetemeken, főiskolá­kon, stb. előmenetele általános jeles eredményű, de mindenesetre olyan, amely a teljes tandíj­mentesség elnyeréséhez megkívántatik, 3. magatartása erkölcsi, nemzethűségi és inté­zeti fegyelmi szempontból kifogástalan. A pályázat elbírálásánál a megelőző 1939/30. tanévvégi tanulmányi eredmény az irányadó. A pályázók közül egyenlő mértékű reáutalt­­ság és érdemesség esetén előnyben részesülnek : a) a hadiárvák, valamint vitézek, hadi­rokkantak és tűzharcosok gyermekei, b) olyan szülők gyermekei, akik egyidőben legalább három gyermek neveltetéséről kötele­sek gondoskodni, c) őstermelő- és kisiparos szülők kiváló ké­pességű és tehetségű gyermekei, d) az egyetemi és főiskolai munkatáborok­ban eredményesen közreműködött hallgatók. A 600 pengős Horthy ösztöndíjra pályázhat az egyetemek intézeteiben, a Magyar Nemzeti Múzeum intézményeinél, a tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézetben és a fentebb II. alatt felsorolt főiskolákon, továbbá a bába­képző intézetekben, a mezőgazdasági kísérlet­­ü­gyi intézményeknél és a mezőgazdasági tudo­mányos intézetekben díjtalanul tudományos (művészeti) szolgálatot teljesítő magyar állam­polgárságú díjtalan gyakornok (mindkét nem­beli), aki 1. egyetemi vagy főiskolai képesítő oklevéllel, vagy legalább is végbizonyítvánnyal rendelke­zik, 2. mint gyakornok kiváló tudományos (mű­vészeti) vagy gyakorlati eredménnyel működik, 3. magatartása erkölcsi, nemzeth­űségi és in­tézeti fegyelmi szempontból kifogástalan, 4. akinek, vagy eltartására kötelezett hozzá­tartozójának jövedelme nem elégséges arra, hogy tudományos (művészeti) továbbképzésé­nek tartama alatt tanulmányainak zavartalan folytatását biztosítsa. Egyenlő reáutaltság és érdemesség esetén előnyben részesülnek a fentebb a)—d) pontok alatt felsoroltak. Pályázati határidő : 194­1. évi február hó 15. A pályázat az illetékes iskolai, intézeti, fő­iskolai igazgatóságokon, egyetemi kari dékáni hivatalokban stb. átvehető pályázati kérvény­­űrlapon történik és ezeknél a hatóságoknál adandó be. Ezek a hatóságok a pályázó által kitöltött űrlap adatait eredeti okiratok alapján ellenőri

Next