Budapesti Közlöny, 1941. április (75. évfolyam, 74-97. szám)
1941-04-01 / 74. szám
19411 (április 1. — 74. szám. Budapesti KöZésszi vatkozó rendelkezéseit Tata nagyközség területére kiterjesztem. Ezzel kapcsolatban a községet részletes rendezési tervének megállapítása és a teleknyilvántartás vezetésének kötelezettsége alól felmentem A jelen rendelet 1941. évi május fai 1. napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi március hó 29.-én.. A miniszter rendeletéből : Dr. Horváth Béla s. k miniszteri osztályfőnök. A m. kir. belügyminiszter 251.391/1941. B. M. VII. a. száma körrendelete. A sportszervezetek (sportszövetségek, sportegyesületek stb.) adatszolgáltatási kötelezettsége a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter és az Országos Testnevelési Tanács részére. Valamennyi törvényhatóság első tisztviselőjének, a kárpátaljai közigazgatási kirendeltségek vezetőinek, a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitányának, a m. kir. rendőrség határvidéki kapitányságának. Kérdést intéztek hozzám, hogy az egyesületek működésének fokozottabb felügyelete és ellenőrzése tárgyában kiadott 181.000/1937. B. M. VII. a. számú körrendelet 5. pontja harmadik bekezdésében foglalt rendelkezések a sportszervezetekre is vonatkoznak-e, ha akár a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, akár pedig az Országos Testnevelési Tanács hívja fel a sportszervezeteket bármely, az egyesületi működésükkel kapcsolatos adatok közlésére. Erre való tekintettel tudomás, valamint az alárendelt rendőrhatóságokkal való közlésvégett értesítem Címedet, hogy ha asportszervezetek akár a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr, akár pedig az Országos Testnevelési Tanács felhívására az egyesületi működéseire vonatkozó, tőlük kívánt adatokat a felhívásban megszabott határidő alatt nem küldik meg, az említett 181.000/1937. B. M. számú körrendelet büntető rendelkezéseit velük szemben is alkalmazni kell. Budapest, 1941. évi március hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : dr. Páskándy János s. k. miniszteri osztálytanácsos, halmazottaknak hússal való ellátását, akik , élelmezésükről a saját háztartásuk körében maguk gondoskodnak. i.. ! Nem esikik az előző §. (1) bekezdésében meg-határozott levágási tilalom alá és igy köz- fogyasztásra is levághatók : a) azok az egy évesnél fiatalabb, de háromhetesnél idősebb jerkebárányok, amelyekről az állatorvos-hasvizsgáló levágás előtt megállapítja, hogy betegség, hibás testalkat, továbbá fejlődési rendellenesség, vagy mások követ-keztében beállott szervi elváltozás miatt felnevelésre és tenyésztésre alkalmatlanok ; b) azok a három hónaposnál fiatalabb, de három hetesnél idősebb jerkebárányok, amelyek az állatok állandó tartási helyén területileg illetékes hatósági (járási vagy városi m. kir., városi helyhatósági, községi, vagy köz-) állatorvos által kiállított és az állat levágása előtt a hasvizsgálónak beszolgáltatandó igazolás szerint, az anyák megbetegedése vagy elhullása (leölése’) miatt nem nevelhetők fel; . c) azok az egy évesnél fiatalabb, de háromhetesnél idősebb jerkebárányok, amelyek az állatok állandó tartási helyén területileg illetékes m. kir. gazdasági felügyelő által kiállított és az állat levágása előtt a húsvizsgálónak beszolgáltatandó igazolás szerint, takamányi hiány miatt nem nevelhetők fel. A m. kir. közellátási miniszternek 12.400/1941. K. M. számú rendelete a jerkebárányok levágásának tilalmazása tárgyában. A hústalan napok tartásának újabb szabályozásáról szóló.820/1940. M. E .számú rendelet 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a köres közöket rendelem. 1 §• (1) Egy évesnél fiatalabb jerke (nőivarú) bárányt — a 2. §-ban foglalt kivételektől eltekkintve közfogyasztásra levágni nem szabad. (2) Közfogyasztás alatt- a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 87. §-ának (2) bekezdése értelmében — a magánháztartás körén kívül fizetés ellenében, vagy járandóság fejében kiszolgáltatott hús fogyasztását kell érteni. Közfogyasztásnak kell tekinteni a kaszárnyák, szállók, tan- és nevelőintézetek, étkező helyiségek (kifőzők, népkonyhák), fogházak, kórházak, gyógyintézetek, szegényházak és menházak, valamint a mészárosok,a hentesek, általában a friss húst árusító iparosok, továbbá a vendéglősök és korcsmárosok háztartásának húsfogyasztását, nemkülönben a külső cselédeknek, gazdasági munkásoknak és olyan al- 2. §-iban említett kivételes levágások esetében, a hasvizsgáló köteles a levágás megengedésének alapjául szolgáló okot a 100.000/1932. F. M. számú rendelet 96. §-a alapján vezetett vágólajstrom „jegyzet“ rovatában feltüntetni és a 2. §. b) és c) pontjai szerint a neki beszolgáltatott hatósági állatorvosi, vagy m. kir. gazdasági felügyelői igazolásokat, — a vágól lajstrom vonatkozó folyókáméval megjelölve a vágólajstromhoz csatolni. ' I. §■' A jelen rendelet rendelkezései az állategészségügyről szóló 1928 : XIX. törvénycikk végrehajtása tárgyában kiadott rendeleteknek a kényszervágásra vonatkozó rendelkezéseit nem érintik. ti) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 6.820/1940. M. E. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1940. évi október hó 1.-i 222. számában) 4. §-a (1) bekezdésének 2. pontjában meghatározott kihágást követi el és az ott megállapított büntetéssel büntetendő az, aki a jelen rendeletnek a jerkebárányok levágására vonatkozó rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. (2) Azt a jerkebárányt, amelyre vonatkozó-lag a jelen rendeletben megállapított kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott jerke- i bárány értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (3) Azt, aki a kihágás felderítése körül külö-nös érdemet szerzett, a közellátási miniszter — kérelemre — a kihágási eljárás során elkobzott jerkebárány értékének egyötödrészéig terjedhető jutalomban részesítheti. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §. (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából szakminiszternek a közellátási minisztert kell tekinteni. j ' . - - • ' - - j 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941 évi március hó 31.-én. Dr. Laky Dezső s. H. m. Ur. kőzetlátási imaíter. 3 A m. kir. közellátási miniszter 13.100/1941. K. M. számú rendelete a zsír forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló rendeletek egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. A cukor és zsir forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló 2.520/1940. M. E. számú rendelet 2.—3. és 5.—7. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem. 1. §■ (1) Az 1941. évi április hó 7. napjától kezdődően zsir jegyet csak új igénybejelentés alapján lehet kiszolgáltatni. Az igénybejelentés ellenére sem kap zsirjegyet az, akinek a tulajdonában együttesen, vagy külön-külön egy kilogrammot meghaladó mennyiségű sertészsír, sertésháj, vagy sertészsírszalonna (a továbbiakban : zsír van, további az, aki állandóan vendéglátó ipari üzemben étkezik. (2) Az igénybejelentést a hatóság által céltalanul rendelkezésre bocsátott űrlapokon kell megtenni. Az űrlapokat a zsírnak a fogyasztók részére eladásával foglalkozó üzletekben lehet átvenni. Az említett üzletekben az űrlapok átvételét, kezelését és kiszolgáltatását díjmentesen kell végezni. Az űrlapok összeszedését a háztulajdonos, vagy megbízottja útján is lehet végeztetni. A háztulajdonos, vagy megbízottja az űrlapok összeszedését elvégezni köteles. Az igénybejelentést annál a hivatalnál (községi elöljáróságnál, polgármesternél, körzeti jegyhivatalnál) kell benyújtani, amelytől az igénylő cukorjegyét kapja, vagy kapnia kellene. (3) Annak, aki az igénybejelentést benyújtja, ha vele szemben az (1) bekezdésben említett kizáró okok nem forognak fenn, a következő hétfői naptól kezdődően zsir jegyre van igénye. Akinek tulajdonába a jegy igénylése és kézhezvétele között együttesen, vagy különkülön egy kilogrammot meghaladó ,mennyiségű zsir jut, jegyét nem veheti át; az pedig, akinek a tulajdonába a jegy kézhezvétele után kerül az említett mennyiségű készlet, jegyét haladéktalanul visszaszolgáltatni köteles. Végül vissza kell szolgáltatni a zsírjegyet akkor is, ha meghalt az a személy, akinek a részére kiállították. (4) A jelen rendelkezései nem érintik a háztartásokban és vendéglátó ipari üzemekben tartható élelmiszerkészletek korlátozásáról szóló 280/1941. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1941. január 12.-i 9. szám) rendelkezései . (1) A zsír forgalmának és fogyasztásának szabályozásáról szóló 153.900/1940. F. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában kiadott 205.400/1940. F. M. számú rendelet 2. §-a akként módosul, hogy a Budapest-Ferencvárosi vágóhidak és állatvásárok területére sertést, továbbá Budapest székesfőváros egész területére 2 kg-ot meg nem haldó mennyiségű zsírt postacsomagban szállítási igazolvány nélkül szabad szállítani. Az említett helyekre, illetve területre közforgalmú vasútnak, hajózási, valamint egyéb fuvarozó vállalatnak sertést, továbbá a postának 2 kg-ot meg nem haladó mennyiségű zsírt szállítási igazolvány nélkül is el kell fogadni a fuvarozás végett. (2) A budapesti postahivatal a szállítási igazolvány nélkül érkezett zsírszállítmányokról a címzett nevének és lakáscímének, valamint az érkezett zsír mennyiségének megjelölésével Budapest székesfőváros polgármesterét a zsírjegyek bevonása végett értesíti. 3. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 2.520/1940. M. E. számú rendelet 8. §-ában megállapított kihágást követi el és az itt meghatározott büntetéssel büntetendő, aki a jelen rendeletnek az igénybejelentésre,, a nyomtatványok összegyűjtésére, valamint a zsirjegyek átvételére vonatkozó rendelkezéseit megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre és a kihágás miatt eljáró hatóságokra a 2.520/1940. M. E. szám.