Budapesti Közlöny, 1941. május (75. évfolyam, 98-123. szám)

1941-05-01 / 98. szám

4 .4. Igazolvány kiadásának feltételei. 3. §. Igazolvány csak nem­zethű­ségi, erkölcsi és közrendészeti szempontból kifogás alá nem eső egyén részére állítható ki. Az Igazolvány kiadására jogosult hatóság. 4. §( 11) A személyre szóló és másra át nem ru­házható Igazolványt a rendőrhatóság és pedig a) a m. kir. rendőrség működési területén a na. kir. rendőrkapitányság (hatósági jogkörrel felruházott kirendeltség) vezetője, b) a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányá­nak hatósága területén a kerületi rendőrkapi­tányságok vezetői, c) egyéb helyen a járási főszolgabíró dij- és illetékmentesen állítja ki. (2) Igazolvány-űrlapokkal a m­. kir. rendőr­­kapitányságok (kirendeltségek) vezetőit a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitánya, a járási főszolgabírókat pedig az alispánok és a közigazgatási kirendeltségek vezetői útján a m. kir. belügyminisztérium látja el. Az Igazolvány-űrlap kitöltése. 5. §. fi) Az Igazolvány I. részét a rendőrhatóság, H. részét pedig a katonai hatóság (6. §. II) bek.) tölti ki. Ha a folyamodó a 2. §. (2) be­kezdésében említett igazolványt mutat be, vagy mellékes kérvényéhez, akkor a rendőrhatóság az igazolvány második oldalára az említett igazolványt kiállító hatóság (szerv) nevét, az igazolvány számát és keltét vezeti be. Ha pedig a folyamodó fényképet nyújt be, akkor ezt az igazolvány második oldalára ragasztja, a fény­kép sarkát hivatali bélyegzővel ellátja s a fény­kép alatt az Igazolványt tulajdonosával alá­íratja. (2) Az Igazolvány harmadik oldalán fel kell tüntetni azt a helységet, ahová a folyamodó utazik, valamint azt a helységet, ahová a fo­lyamodó Magyarország jelenlegi területére visszatér, végül az Igazolvány érvényességének időtartamát is. .A kiállított Igazolványokkal a rendőrhatóság részéről követendő eljárás. 6­ §• (1) A kiállított Igazolványokat naponta összesítő kimutatással a m. kir. rendőrség bu­dapesti főkapitányának hatósága területén mű­ködő kerületi rendőrkapitányságok vezetői a honvéd vezérkar főnökéhez (Budapest, IX., Fővám­ tér 8. szám), a többi rendőrhatóság pedig az illetékes honvéd kerületi parancsnok­sághoz küldik meg. (2) Az (1) bekezdésben említett katonai ható­ságok részéről a rendőrhatóságokhoz vissza­küldött és érvényesített Igazolványokat folya­modóknak a rendőrhatóság késedelem nélkül kézbesítteti. Az Igazolványok nyilvántartása. 7. §• A kiadott Igazolványokról az elsőfokú rend­őrhatóságok nyilvántartást vezetnek (2. sz. minta.) ,4 lejárt Igazolvány érvényiségének meghosszabbítása. 8. §. A lejárt Igazolványokat a rendőrhatóság mél­tánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén meghosszabbíthatja akkor, ha folya­modó a 3. §-ban felsorolt feltételekkel változat­lanul rendelkezik. Az Igazolvány visszavonása. 9. §• Az igazolványt — érvényességének tartama alatt is — haladéktalanul vissza kell vonni, ha tulajdonosa a 3. §-ban megállapított feltételek valamelyikét elveszti. A kiküldési (Nyílt) rendeletekkel követendő eljárás. 10. §. (1) Az 1. §. (2) bekezdésének c) pontjában említett kiküldési (Nyilt) rendeletet a m. kir. honvéd vezérkar főnöke láttamozza. A kikül­dési (Nyílt) rendelettel ellátott közszolgálati al­kalmazott működésének megkezdését az illeté­kes járási (városi) katonai parancsnoknál be­jelenti. (2) Az I. §. (2) bekezdésének d) pontjában említett közegek katonai igazgatás alatt álló területre csak a központi szállításvezetőség ré­széről rendszeresített igazolójegyekkel léphet­nek. Az igazolójegyet a központi szállításve­zetőség, illetve az általa megbízott katonai vas­úti hatóság állítja ki. Külföldinek a katonai igazgatás alatt álló területre utazása. 11­ §­. A katonai igazgatás alatt álló területre kül­földi még érvényes vízummal ellátott útlevéllel is csak abban az esetben utazhat, ha útlevelét a m. kir. honvéd vezérkar főnöke láttamozza. (Budapest, IX., Fővám­ tér 8. sz.) A láttamozási záradék a következő : „..........sz. Láttam. Kelet, dátum. P. H................am. kir. honvéd vezér­kar főnöke.“ Katonai igazgatás alatt álló területre belépés és onnan kilépés. 12. §. (1) Akár a katonai igazgatás alatt álló terü­letre, akár Magyarország egyéb részeire csakis a kijelölt határátlépő állomásokon vagy helye­ken szabad belépni, illetőleg onnan kilépni. (2) Akinek fényképpel el nem látott igazol­ványa van, az a határátlépő állomáson Igazol­ványán felül — felhívás nélkül — az abban fel­tüntetett (5. §. (1) bek.) fényképes személyazo­nossági igazolványát is felmutatni köteles. Büntető rendelkezések. 13. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő : a) aki Magyarország jelenlegi területéről a katonai igazgatás alatt álló területre igazolvány nélkül vagy nem a rendőrhatóság részéről kiál­lított és a katonai hatóság által érvényesített igazolvánnyal utazik (1. §. (1) bek., 4. §. (1) bek., 6. §. (2) bek.) ; b) aki igazolványát másnak átengedi (4. §.) ; c) az a külföldi, aki Magyarország jelenlegi területéről katonai igazgatás alatt álló területre a m. kir. honvéd vezérkar főnöke által nem zára­dékolt útlevéllel utazik (11. §.) ; d) aki akár katonai igazgatás alatt álló terü­letre, akár Magyarország egyéb részére nem a kijelölt határátlépő állomásokon, vagy helyeken lép be, vagy lép ki (12. §. (1) bek.). (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működése területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügy­miniszter bíráskodik. Hatálybalépés. 14. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. beliigyminiszler. betegségi önkéntes biztosításra felvételnél irányadó korhatár és egészségi állapot tárgyá­ban kibocsátott 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséül a következőket rendelem : 1­ §• Az 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdését folytatólag a követ­kező rendelkezés egészíti ki : „Az önkéntesen biztosításra irányuló be­jelentésének előterjesztését közvetlenül meg­előzően legfeljebb egy év óta segédszemélyzet nélkül dolgozó önálló iparos korára tekintet nélkül önkéntesen biztosítható, ha a bejelen­tésének előterjesztését közvetlenül megelőző tíz év tartama alatt legalább öt éven át biztosí­tásra kötelezett munkavállalót foglalkoztatott és bejelentésének előterjesztésekor az intézet­nél tartozása nincsen.“ 2. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. Budapesti Közlöny 1941 május 1. — 98. szám. A m. kir. belügyminiszter 296.583/1941. 8. M. számú rend­elete a betegségi önkéntes biztosításra felvételnél irányadó korhatár és egészségi állapot tárgyá­ban kibocsátott 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséről. A betegségi és a baleseti kötelező biztosítás­ról szóló 1929 : XXI. t.-c. 12. §-ának második bekezdésében hozott felhatalmazás alapján a A m. Kir. belügyminiszter 296.833/1841. B. M. számú rendelete a bányanyugbérbiztositási járulék kulcsának és összegének megállapítása tárgyában. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglal­kozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 4.400/evn. 1926. N. M. M. számú rendelet 45. §-a, illetőleg a 6.100/1928. evi. N. M. M. számú rendelet 9. §-a alapján a következőket rendelem : 1. §• A bányanyugbérbiztosítási járulék kulcsá­nak és összegének megállapításáról szóló 255.880/1933. B. M. számú rendelet 1. és 2. §-ának rendelkezései folytatólag az 1941. évre is hatályban maradnak. 2­ §■ Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. belügyminiszternek 297.000/1941. B. M. számú rendelete a betegségi, illetőleg az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettség szempontjából irányadó javadalmazási határ átmeneti felemelése tárgyában. A 8.610/1940. M. E. számú rendeletben fog­lalt felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügy­­miniszterrel, a m. kir. iparügyi miniszterrel, továbbá a m. kir. kereskedelem- és közlekedés­­ügyi miniszterrel egyetértve az alábbiakat ren­delem : 1. §• A 6.500/1935. M. E. szám­ú rendeletnek a/. 1927 : XXI. t.-c. 3. §-át módosító 1. §-ában a betegségi biztosítási kötelezettség szempontjá­ból megállapított javadalmazási határt átme­neti hatállyal havi 400 pengőre, illetőleg évi 4.800 pengőre, az idézett rendeletnek az 1928 : XL. t.-c. 4. §-át módosító 33. §-ában az öreg­ségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági bizto­sítási kötelezettség szempontjából megállapított javadalmazási határt pedig ugyancsak át­meneti hatállyal havi 600 pengőre, illetőleg évi 7.200 pengőre emelem fel. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1941. évi április hó 30.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m­. kir. belfigyanllusztár.

Next