Budapesti Közlöny, 1941. május (75. évfolyam, 98-123. szám)
1941-05-01 / 98. szám
4 .4. Igazolvány kiadásának feltételei. 3. §. Igazolvány csak nemzethűségi, erkölcsi és közrendészeti szempontból kifogás alá nem eső egyén részére állítható ki. Az Igazolvány kiadására jogosult hatóság. 4. §( 11) A személyre szóló és másra át nem ruházható Igazolványt a rendőrhatóság és pedig a) a m. kir. rendőrség működési területén a na. kir. rendőrkapitányság (hatósági jogkörrel felruházott kirendeltség) vezetője, b) a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósága területén a kerületi rendőrkapitányságok vezetői, c) egyéb helyen a járási főszolgabíró dij- és illetékmentesen állítja ki. (2) Igazolvány-űrlapokkal a m. kir. rendőrkapitányságok (kirendeltségek) vezetőit a m. kir. rendőrség budapesti és vidéki főkapitánya, a járási főszolgabírókat pedig az alispánok és a közigazgatási kirendeltségek vezetői útján a m. kir. belügyminisztérium látja el. Az Igazolvány-űrlap kitöltése. 5. §. fi) Az Igazolvány I. részét a rendőrhatóság, H. részét pedig a katonai hatóság (6. §. II) bek.) tölti ki. Ha a folyamodó a 2. §. (2) bekezdésében említett igazolványt mutat be, vagy mellékes kérvényéhez, akkor a rendőrhatóság az igazolvány második oldalára az említett igazolványt kiállító hatóság (szerv) nevét, az igazolvány számát és keltét vezeti be. Ha pedig a folyamodó fényképet nyújt be, akkor ezt az igazolvány második oldalára ragasztja, a fénykép sarkát hivatali bélyegzővel ellátja s a fénykép alatt az Igazolványt tulajdonosával aláíratja. (2) Az Igazolvány harmadik oldalán fel kell tüntetni azt a helységet, ahová a folyamodó utazik, valamint azt a helységet, ahová a folyamodó Magyarország jelenlegi területére visszatér, végül az Igazolvány érvényességének időtartamát is. .A kiállított Igazolványokkal a rendőrhatóság részéről követendő eljárás. 6 §• (1) A kiállított Igazolványokat naponta összesítő kimutatással a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósága területén működő kerületi rendőrkapitányságok vezetői a honvéd vezérkar főnökéhez (Budapest, IX., Fővám tér 8. szám), a többi rendőrhatóság pedig az illetékes honvéd kerületi parancsnoksághoz küldik meg. (2) Az (1) bekezdésben említett katonai hatóságok részéről a rendőrhatóságokhoz visszaküldött és érvényesített Igazolványokat folyamodóknak a rendőrhatóság késedelem nélkül kézbesítteti. Az Igazolványok nyilvántartása. 7. §• A kiadott Igazolványokról az elsőfokú rendőrhatóságok nyilvántartást vezetnek (2. sz. minta.) ,4 lejárt Igazolvány érvényiségének meghosszabbítása. 8. §. A lejárt Igazolványokat a rendőrhatóság méltánylást érdemlő körülmények fennforgása esetén meghosszabbíthatja akkor, ha folyamodó a 3. §-ban felsorolt feltételekkel változatlanul rendelkezik. Az Igazolvány visszavonása. 9. §• Az igazolványt — érvényességének tartama alatt is — haladéktalanul vissza kell vonni, ha tulajdonosa a 3. §-ban megállapított feltételek valamelyikét elveszti. A kiküldési (Nyílt) rendeletekkel követendő eljárás. 10. §. (1) Az 1. §. (2) bekezdésének c) pontjában említett kiküldési (Nyilt) rendeletet a m. kir. honvéd vezérkar főnöke láttamozza. A kiküldési (Nyílt) rendelettel ellátott közszolgálati alkalmazott működésének megkezdését az illetékes járási (városi) katonai parancsnoknál bejelenti. (2) Az I. §. (2) bekezdésének d) pontjában említett közegek katonai igazgatás alatt álló területre csak a központi szállításvezetőség részéről rendszeresített igazolójegyekkel léphetnek. Az igazolójegyet a központi szállításvezetőség, illetve az általa megbízott katonai vasúti hatóság állítja ki. Külföldinek a katonai igazgatás alatt álló területre utazása. 11 §. A katonai igazgatás alatt álló területre külföldi még érvényes vízummal ellátott útlevéllel is csak abban az esetben utazhat, ha útlevelét a m. kir. honvéd vezérkar főnöke láttamozza. (Budapest, IX., Fővám tér 8. sz.) A láttamozási záradék a következő : „..........sz. Láttam. Kelet, dátum. P. H................am. kir. honvéd vezérkar főnöke.“ Katonai igazgatás alatt álló területre belépés és onnan kilépés. 12. §. (1) Akár a katonai igazgatás alatt álló területre, akár Magyarország egyéb részeire csakis a kijelölt határátlépő állomásokon vagy helyeken szabad belépni, illetőleg onnan kilépni. (2) Akinek fényképpel el nem látott igazolványa van, az a határátlépő állomáson Igazolványán felül — felhívás nélkül — az abban feltüntetett (5. §. (1) bek.) fényképes személyazonossági igazolványát is felmutatni köteles. Büntető rendelkezések. 13. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá esik, kihágást követ el és 15 napig terjedhető elzárással büntetendő : a) aki Magyarország jelenlegi területéről a katonai igazgatás alatt álló területre igazolvány nélkül vagy nem a rendőrhatóság részéről kiállított és a katonai hatóság által érvényesített igazolvánnyal utazik (1. §. (1) bek., 4. §. (1) bek., 6. §. (2) bek.) ; b) aki igazolványát másnak átengedi (4. §.) ; c) az a külföldi, aki Magyarország jelenlegi területéről katonai igazgatás alatt álló területre a m. kir. honvéd vezérkar főnöke által nem záradékolt útlevéllel utazik (11. §.) ; d) aki akár katonai igazgatás alatt álló területre, akár Magyarország egyéb részére nem a kijelölt határátlépő állomásokon, vagy helyeken lép be, vagy lép ki (12. §. (1) bek.). (2) A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók. (3) Az (1) bekezdésben felsorolt kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működése területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Harmadfokon a belügyminiszter bíráskodik. Hatálybalépés. 14. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. beliigyminiszler. betegségi önkéntes biztosításra felvételnél irányadó korhatár és egészségi állapot tárgyában kibocsátott 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséül a következőket rendelem : 1 §• Az 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet 1. §-ának (1) bekezdését folytatólag a következő rendelkezés egészíti ki : „Az önkéntesen biztosításra irányuló bejelentésének előterjesztését közvetlenül megelőzően legfeljebb egy év óta segédszemélyzet nélkül dolgozó önálló iparos korára tekintet nélkül önkéntesen biztosítható, ha a bejelentésének előterjesztését közvetlenül megelőző tíz év tartama alatt legalább öt éven át biztosításra kötelezett munkavállalót foglalkoztatott és bejelentésének előterjesztésekor az intézetnél tartozása nincsen.“ 2. §• Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. Budapesti Közlöny 1941 május 1. — 98. szám. A m. kir. belügyminiszter 296.583/1941. 8. M. számú rendelete a betegségi önkéntes biztosításra felvételnél irányadó korhatár és egészségi állapot tárgyában kibocsátott 1.188/eln. 1929. N. M. M. számú rendelet kiegészítéséről. A betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1929 : XXI. t.-c. 12. §-ának második bekezdésében hozott felhatalmazás alapján a A m. Kir. belügyminiszter 296.833/1841. B. M. számú rendelete a bányanyugbérbiztositási járulék kulcsának és összegének megállapítása tárgyában. A bányatörvény alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 4.400/evn. 1926. N. M. M. számú rendelet 45. §-a, illetőleg a 6.100/1928. evi. N. M. M. számú rendelet 9. §-a alapján a következőket rendelem : 1. §• A bányanyugbérbiztosítási járulék kulcsának és összegének megállapításáról szóló 255.880/1933. B. M. számú rendelet 1. és 2. §-ának rendelkezései folytatólag az 1941. évre is hatályban maradnak. 2 §■ Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 29.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. A m. kir. belügyminiszternek 297.000/1941. B. M. számú rendelete a betegségi, illetőleg az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettség szempontjából irányadó javadalmazási határ átmeneti felemelése tárgyában. A 8.610/1940. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a m. kir. pénzügyminiszterrel, a m. kir. iparügyi miniszterrel, továbbá a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve az alábbiakat rendelem : 1. §• A 6.500/1935. M. E. számú rendeletnek a/. 1927 : XXI. t.-c. 3. §-át módosító 1. §-ában a betegségi biztosítási kötelezettség szempontjából megállapított javadalmazási határt átmeneti hatállyal havi 400 pengőre, illetőleg évi 4.800 pengőre, az idézett rendeletnek az 1928 : XL. t.-c. 4. §-át módosító 33. §-ában az öregségi, rokkantsági, özvegységi és árvasági biztosítási kötelezettség szempontjából megállapított javadalmazási határt pedig ugyancsak átmeneti hatállyal havi 600 pengőre, illetőleg évi 7.200 pengőre emelem fel. 2 §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi április hó 30.-án. Dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belfigyanllusztár.