Budapesti Közlöny, 1941. október (75. évfolyam, 222-247. szám)
1941-10-01 / 222. szám
október 1. — VII. íróm. Budapesti Közlöny bt. m Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletnek vagy a jelen rendelet alapján kiadott közellátási miniszteri rendeletnek a tej vagy tejszín szállítására (1. §. (1),(2) és (5) bek.) és a szerződés írásbafoglalására (1. §. (4) bek.), valamint bemutatására (3. §.) vonatkozó rendelkezéseit megszegi vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb öszszege az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminszternek az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a közellátási minisztert kell tekinteni. A 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. Bárdossy László s. k. m kir. miniszterelnök. A m. felr. fielligyr miniszter 770/1341. B. i. számi rendelete a nem lakott helyiségeknek egyes városokban való igénybevétele tárgyában. A lakások és egyéb helyiségek bérletére vonatkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5.777/1941. M. E. számú rendelet 42. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1 §• A lakás céljára szolgáló, de nem lakott helyiségek igénybevételét a polgármester az 5.777/ 1941. M. E. számú rendelet 42. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően — a 730/1941. és 740/1941. B. M. számú rendeletekben felsorolt városokon felül — az alábbi megyei városokban is elrendelheti : Jászberény, Karcag, Nagyszalonta, Pápa, Túrkeve, Zenta. 2 §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. A miniszter helyett : dr. vitéz Bonczos Miklós s. k. államtitkár. A m. kir. belögyminiszter 790/1341. B. M. számú rendelete egyes városokban és községekben a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosítása végett lakások igénybevétele tárgyában. A nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint a közszolgálati alkalmazottak lakásszükségletének biztosításáról szóló 6.740/1941. M. E. számú rendelet 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• A közszolgálati alkalmazottak, az állam, a törvényhatóság és a község üzemei, valamint az egyéb közérdekű vállalatok és hadiüzemek alkalmazottai lakásszükségletének biztosítása céljából a 6.740/1941. M. E. számú rendelet 6—16. §-aiban foglalt rendelkezések értelmében lakások igénybevételének az alábbi városokban és községekben van helye : Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagyvárad, Szabadka és Zombor törvényhatósági jogú városokban ; Beregszász, Beszterce, Gsík- 83.000/1841.1. Ft számú rendelete a magánalkalmaazotak szolgálati jogviszonyának megszűnése esetére járó illetményekről szóló 1.500/1941. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján eljáró döntőbizottság eljárási szabályainak megállapítása tárgyában. A magánalkalmazottak szolgálati jogviszonyának megszűnése esetére járó illetményekről szóló 1.500/1941. M. E. számú rendelet (a továbbiakban : R.) 11. §-a alapján — a pénzügyminiszterrel egyetértve — a következőket rendelem : 1. §■ A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának a R. alapján, továbbá a 7.020/1941. M. E. számú rendelet alapján hozott határozatai ellen benyújtott panaszok elbírálására hivatott bizottság elnevezése : ,,Az 1.500/1941. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján eljáró döntőbizottság.“ A bizottság fogalmazási és segédhivatali tennivalóit az igazságügyminiszter által kirendelt tisztviselők látják el. A bizottság helyiségeiről és egyéb dologi szükségleteinek fedezéséről az igazságügyminiszter gondoskodik. 2. §. A bizottsághoz intézett panaszokat a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságánál (Budapest, V., Mária Valéria utca 10. szám) kell benyújtani. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a panasznak maga is eleget tehet. 3. §. Az eljárási költség fedezésére a panaszos költségátalányt köteles fizetni. A költségátalány a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága határozatában megállapított járandóságon felül követelt összegnek két százaléka, illetőleg annak az összegnek két százaléka, amelyre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget a panaszos vitássá tesz. Határozatlan időre járó illetmény többlet követelése esetében a többlet három évi összege irányadó. A költségátalányt a panaszosnak a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága felhívására, a felhívás kézbesítésétől számított nyolc nap alatt kell az igazságügyminisztérium „I. M. : Az 1.500/1941. M. E. számú rendelet alapján eljáró döntőbizottság költségátalánya, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű 108.816. számú postatakarékpénztári csekkszámlájára befizetnie és a befizetést igazoló csekkszelvényt a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságához további három nap alatt be kell nyújtania. Mihelyt a panaszos a befizetést igazolta, illetőleg a befizetés igazolásának határideje letelt, a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a panaszt a bizottsághoz felterjeszti. Ha a panaszos a költségátalány, befizetését nem igazolta, a panaszt a bizottság elnöke visszautasítja. Amennyiben a panaszos az első bekezdésben meghatározott összegnél kevesebbet fizetett be, a bizottság elnöke a panaszost felhívja, hogy a költségátalány összegét nyolc nap alatt egészítse ki és a kiegészítést további három nap alatt igazolja. Ha a panaszos a felhívásnak nem tesz eleget, a bizottság elnöke a panaszt visszautasítja. Ha a bizottság prncéke a panaszt akár ebből az okból, akár más okból visszautasítja, a befizetett összegnek azt a részét, amely az első bekezdésben meghatározott költségátalány tíz százalékát meghaladja, a panaszosnak visszautalja. Ha a bizottság a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának határozatát megváltoztatja, amenynyiben az eset összes körülményeinek figyelembevételével méltányosnak mutatkozik, a költségátalány megfelelő részét a panaszosnak visszautalja. 4 §1 . A panaszos a szegénységi jog megadását is kérheti. A költségátalányt a panaszosnak a 3. §. rendelkezései szerint abban az esetben is be kell fizetnie, ha a szegénységi jog megadását kérte, kivéve, ha a befizetés igazolására fennálló határidő leteltéig (3. §, második bek.) hat hónapnál nem régibb keletű hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges napszámbér. A szegénységi jog megadása iránti kérelem tárgyában a bizottság elnöke az 1911 :1. t.-c. 112. §-ában foglalt szabályok figyelembevételével határoz. A szegénységi jog megadása esetében a bizottság elnöke a költségátalányt a panaszosnak visszautalja. 5. §. Az egyes ügyekben eljáró bizottság tagjait az elnök jelöli ki a B. 11. §-a értelmében összeállított jegyzékből. Szükség esetében az elnök több eljáró bizottságot is alakíthat. Ha az eljáró bizottságban nem az elnök elnököt, helyettesét az említett jegyzékből az elnök jelöli ki. Az elnökhelyettesként vagy bizottsági tagként kijelölt személy nem tagadhatja meg a kijelölt ügyekben való közreműködést. A közreműködést megtagadó személy ellen az 1911 :1. t.-c. 773. §-ának harmadik és negyedik bekezdését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbírság kiszabására az elnök jogosult. Ha a kijelölt bizottsági tag tisztének ellátásában akadályozva van vagy akadályozottá válik, helyette az elnök a névjegyzékből mást jelöl ki. Az 1911 :1. törvénycikknek a kizárt és az aggályos bíróra vonatkozó rendelkezéseit ebben az eljárásban is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kérelem tárgyában az elnök határoz. Az elnök kizárása felől a budapesti kir. ítélőtábla elnöke határoz és az elnök kizárása esetében kijelöli az eljáró bizottság elnökét és tagjait. 6. §. Abizottság tagjai legkésőbb akkor, amikor tisztükben először eljárnak, az elnök kezébe a következő szövegű esküt teszik le : „Esküszöm a Mindentudó és Mindenható Istenre, hogy tisztemet legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint pártatlanul fogom ellátni, a bizottság eljárása során tudomásomra jutott adatokat az eljáráson kívül fel nem használom és azokat, valamint a bizottság tanácskozásainak menetét, mint hivatalos titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen.“ Az elnök az esküt a korban legidősebb bizottsági tag kezébe teszi le. 7 §• A panasz érdemi elbírálása előtt az érdekelteket meg kell hallgatni. Az elnök (elnökhelyettes) evégből tárgyalást tűz ki és annak idejéről és helyéről a panaszost, más érdekeltet és a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságát, valamint a bizottsági tagokat értesíti. A kellően értesített panaszosnak és más érdekeltnek elmaradása az ügy elintézését nem akadályozza. A tárgyaláson az elnök vagy az általa kijelölt bizottsági tag vagy a bizottság jegyzője ismerteti az ügy állását , ezután a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának kiküldöttje, majd a panaszos és más érdekelt is felszólalhat. A bizottság a tényállást hivatalból is tisztázhatja. A bizonyítás tekintetében az 1911 :1. t.-c. 777. és 778. §-ainak rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. A bizonyítás elrendelését a bizottság a felmerülő költségek fedezé- sére szükséges összeg letételétől teheli függővé. Szereda, Dés, Gyergyószentmikós, Sepsiszentgyörgy, Szamosújvár, Szilágysomlyó és Zilah megyei városokban , továbbá Nagyszőllős nagyközségiben. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba , ezzel egyidejűleg a 730/1941. és 740/ 1941. B. M. számú rendeleteiknek azok a rendelkezései , melyek az 5.777/1941. M. E. számú rendelet 42. §-ának alkalmazását az 1. §-ban megjelölt valamely város területére elrendelik, hatályaikat veszítik. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. A miniszter helyett : dr. vitéz Bonczos Miklós s. k. Államtitkár. 3