Budapesti Közlöny, 1941. október (75. évfolyam, 222-247. szám)

1941-10-01 / 222. szám

október 1. — VII. íróm. Budapesti Közlöny b­t. m Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást kö­vet el és két hónapig, háború idején hat hóna­pig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletnek vagy a jelen rendelet alapján kiadott közellátási miniszteri rendeletnek a tej vagy tejszín szállítására (1. §. (1),(2) és (5) be­k.) és a szerződés írásbafoglalására (1. §. (4) bek.), valamint bemutatására (3. §.) vo­natkozó rendelkezéseit megszegi vagy­ ki­játssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései az irányadók azzal az elté­réssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb ösz­­szege az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának (1) bekez­désében meghatározott mértékig terjed. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, a rendőrség működési terüle­tén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri bün­tetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szak­­minszternek az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a közellátási mi­nisztert kell tekinteni. A 6. §. A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 194­1. évi szeptember hó 30.-án. Bárdossy László s. k. m kir. miniszterelnök. A m. felr. fielligyr miniszter 770/1341. B. i. szám­i rendelete a nem lakott helyiségeknek egyes városokban való igénybevétele tárgyában. A lakások és egyéb helyiségek bérletére vo­natkozó egyes kérdések szabályozásáról szóló 5.777/1941. M. E. számú rendelet 42. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alap­ján a következőket rendelem : 1­ §• A lakás céljára szolgáló, de nem lakott helyi­ségek igénybevételét a polgármester az 5.777/ 1941. M. E. számú rendelet 42. §-ában foglalt rendelkezéseknek megfelelően — a 730/1941. és 740/1941. B. M. számú rendeletekben fel­sorolt városokon felül — az alábbi megyei városokban is elrendelheti : Jászberény, Karcag, Nagyszalonta, Pápa, Túrkeve, Zenta. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. A miniszter helyett : dr. vitéz Bonczos Miklós s. k. államtitkár. A m. kir. belögyminiszter 790/1341. B. M. számú rendelete egyes városokban és községekben a közszolgá­lati alkalmazottak lakásszükségletének biztosí­tása végett lakások igénybevétele tárgyában. A nem hivatásos katonai szolgálatot teljesítő személyek, valamint a közszolgálati alkalma­zottak lakásszükségletének biztosításáról szóló 6.740/1941. M. E. számú rendelet 5. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• A közszolgálati alkalmazottak, az állam, a törvényhatóság és a község üzemei, valamint az egyéb közérdekű vállalatok és hadiüzemek alkalmazottai lakásszükségletének biztosítása céljából a 6.740/1941. M. E. számú rendelet 6—16. §-aiban foglalt rendelkezések értelmé­ben lakások igénybevételének az alábbi váro­sokban és községekben van helye : Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Nagy­várad, Szabadka és Zombor törvényhatósági jogú városokban ; Beregszász, Beszterce, Gsík- 83.000/1841.1. Ft számú rendelete a magánalkalmaazotak szolgálati jogviszonyá­nak megszűnése esetére járó illetményekről szóló 1.500/1941. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján eljáró döntőbizottság eljárási szabá­lyainak megállapítása tárgyában. A magánalkalmazottak szolgálati jogviszo­nyának megszűnése esetére járó illetményekről szóló 1.500/1941. M. E. számú rendelet (a to­vábbiakban : R.) 11. §-a alapján — a pénzügy­­miniszterrel egyetértve — a következőket ren­delem : 1. §■ A Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának a R. alapján, továbbá a 7.020/1941. M. E. szám­ú rendelet alapján­ hozott határozatai ellen be­nyújtott panaszok elbírálására hivatott bizott­ság elnevezése : ,,Az 1.500/1941. M. E. számú rendelet 11. §-a alapján eljáró döntőbizottság.“ A bizottság fogalmazási és segédhivatali ten­nivalóit az igazságügyminiszter által kirendelt tisztviselők látják el. A bizottság helyiségeiről és egyéb dologi szükségleteinek fedezéséről az igazságügyminiszter gondoskodik. 2. §. A bizottsághoz intézett panaszokat a Köz­­érdekeltségek Felügyelő Hatóságánál (Buda­pest, V., Mária Valéria­ utca 10. szám) kell be­nyújtani. A Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága a­ panasznak maga is eleget tehet. 3. §. Az eljárási költség fedezésére a panaszos költségátalányt köteles fizetni. A költségátalány a Közérdekeltségek Felügyelő Hatósága hatá­rozatában megállapított járandóságon felül kö­vetelt összegnek két százaléka, illetőleg annak az összegnek két százaléka, amelyre vonatkozó visszafizetési kötelezettséget a panaszos vitássá tesz. Határozatlan időre járó illetmény többlet követelése esetében a többlet három évi összege irányadó. A költségátalányt a panaszosnak a Közérde­keltségek Felügyelő Hatósága felhívására, a fel­hívás kézbesítésétől számított nyolc nap alatt kell az igazságügyminisztérium „I. M. : Az 1.500/1941. M. E. számú rendelet alapján el­járó döntőbizottság költségátalánya, bevételi számla, Budapest“ elnevezésű 108.816. számú postatakarékpénztári csekkszámlájára befizet­nie és a befizetést igazoló csekkszelvényt a Köz­­érdekeltségek Felügyelő Hatóságához további három nap alatt be kell nyújtania. Mihelyt a panaszos a befizetést igazolta, illetőleg a befize­tés igazolásának határideje letelt, a Közérde­keltségek Felügyelő Hatósága a panaszt a bi­zottsághoz felterjeszti. Ha a panaszos a költségátalány, befizetését nem igazolta, a panaszt a bizottság elnöke vis­­­szautasítja. Amennyiben a panaszos az első be­kezdésben meghatározott összegnél kevesebbet fizetett be, a bizottság elnöke a panaszost fel­hívja, hogy a költségátalány összegét nyolc nap­ alatt egészítse ki é­s a kiegészítést további három nap alatt igazolja. Ha a panaszos a fel­hívásnak nem tesz eleget, a bizottság elnöke a panaszt visszautasítja. Ha a bizottság prncéke a panaszt akár ebből az okból, akár más okból visszautasítja, a befizetett összegnek azt a ré­szét, amely az első bekezdésben meghatározott költségátalány tíz százalékát meghaladja, a pa­naszosnak visszautalja. Ha a bizottság a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságának határozatát megváltoztatja, ameny­­nyiben az eset összes körülményeinek figye­lembevételével méltányosnak mutatkozik, a költségátalány megfelelő részét a panaszosnak viss­zautal­ja. 4­ §1 . A panaszos a szegénységi jog megadását is kérheti. A költségátalányt a panaszosnak a 3. §. ren­delkezései szerint abban az esetben is be kell fizetnie, ha a szegénységi jog megadását kérte, kivéve, ha a befizetés igazolására fennálló határidő leteltéig (3. §, második bek.) hat hó­napnál nem régibb keletű hatósági bizonyít­vánnyal igazolja, hogy jövedelme nem nagyobb, mint a lakhelyén szokásos közönséges nap­számbér. A szegénységi jog megadása iránti kérelem tárgyában a bizottság elnöke az 1911 :1. t.-c. 112. §-ában foglalt szabályok figyelembevéte­lével határoz. A szegénységi jog megadása ese­tében a bizottság elnöke a költségátalányt a panaszosnak visszautalja. 5. §. Az egyes ügyekben eljáró bizottság tagjait az elnök jelöli ki a B. 11. §-a értelmében össze­állított jegyzékből. Szükség esetében az elnök több eljáró bizottságot is alakíthat. Ha az el­járó bizottságban nem az elnök elnököt, helyet­tesét az említett jegyzékből az elnök jelöli ki. Az elnökhelyettesként vagy bizottsági tag­ként kijelölt személy nem tagadhatja meg a kijelölt ügyekben való közreműködést. A közre­működést megtagadó személy ellen az 1911 :1. t.-c. 773. §-ának harmadik és negyedik bekez­dését kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbírság kiszabására az elnök jogosult. Ha a kijelölt bizottsági tag tisztének ellátásá­ban akadályozva van vagy akadályozottá vá­lik, helyette az elnök a névjegyzékből mást jelöl ki. Az 1911 :1. törvénycikknek a kizárt és az aggályos bíróra vonatkozó rendelkezéseit ebben az eljárásban is alkalmazni kell azzal az eltéréssel, hogy a kérelem tárgyában az elnök határoz. Az elnök kizárása felől a buda­pesti kir. ítélőtábla elnöke határoz és az elnök kizárása esetében kijelöli az eljáró bizottság elnökét és tagjait. 6. §. A­­bizottság tagjai legkésőbb akkor, amikor tisztükben először eljárnak, az elnök kezébe a következő szövegű esküt teszik le : „Esküszöm a Mindentudó és Mindenható Istenre, hogy tisztemet legjobb tudásom és lelkiismeretem szerint pártatlanul fogom ellátni, a bizottság eljárása során tudomásomra jutott adatokat az eljáráson kívül fel nem használom és azo­kat, valamint a bizottság tanácskozásainak me­netét, mint hivatalos titkot megőrzöm. Isten engem úgy segéljen.“ Az elnök az esküt a kor­ban legidősebb bizottsági tag kezébe teszi le. 7­ §•­ ­ A panasz érdemi elbírálása előtt az érdekel­teket meg kell hallgatni. Az elnök (elnökhelyet­tes) evégből tárgyalást tűz ki és annak idejé­ről és helyéről a panaszost, más érdekeltet és a Közérdekeltségek Felügyelő Hatóságát, va­lamint a bizottsági tagokat értesíti. A kellően értesített panaszosnak és más ér­dekeltnek elmaradása az ü­gy elintézését nem akadályozza. A tárgyaláson az elnök vagy az általa ki­jelölt bizottsági tag vagy a bizottság jegyzője ismerteti az ügy állását , ezután a Közérdekelt­ségek Felügyelő Hatóságának kiküldöttje, majd a panaszos és más érdekelt is felszólal­hat. A bizottság a tényállást hivatalból is tisztáz­hatja. A bizonyítás tekintetében az 1911 :1. t.-c. 777. és 778. §-ainak rendelkezéseit meg­felelően kell alkalmazni. A bizonyítás elrende­lését a bizottság a felmerülő költségek fedezé-­­ sére szükséges összeg letételétől teheli függővé. Szereda, Dés, Gyergy­ós­zen­tm­ik­­­ós, Sepsiszent­­györgy, Szamosújvár, Szilágysomlyó és Zilah megyei városokban , továbbá Nagyszőllős nagyközségiben. 2. §. Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba , ezzel egyidejűleg a 730/1941. és 740/ 1941. B. M. számú rendeleteiknek azo­k a ren­delkezései , melyek az 5.777/1941. M. E. szám­ú rendelet 42. §-ána­k alkalmazását az 1. §-ban megjelölt valamely város területére elrendelik, hatályaikat veszítik. Budapest, 1941. évi szeptember hó 30.-án. A miniszter helyett : dr. vitéz Bonczos Miklós s. k. Államtitkár. 3

Next