Budapesti Közlöny, 1942. február (76. évfolyam, 26-48. szám)
1942-02-01 / 26. szám
1942 február 1. — 26. szám. Budapesti Közlöny levelek szövege a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által megállapított szöveg. A gépkocsi fuvarlevelek 1. oldalán a bal felső sarokban a 26 mm átmérőjű kerek bélyegzőnyomat „A magyar vasutigazgatóságok nevében a m. kir. állami nyomdai körirattal, a 10 filléres és 1 P 50 filléres gépkocsi fuvarleveleken ettől jobbra a 10 filléres, illetőleg 1 P 50 filléres értékű, 22X28 mm nagyságú pénzügyi bélyegnyomat látható. A fenti körbélyegző, valamint a pénzügyi bélyegnyomat rajza és értékjelzése teljesen azonos a forgalomban lévő vasúti fuvarlevélárlapok körbélyegzőjének, valamint pénzügyi bélyegnyomatának rajzával és értékjelzésével. Budapest, 1942.évi január hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 356/1942. P. M. számú rendelete az üzleti könyvek és könyvelési szabadivek telekátalánya legkisebb összegének megállapításáról. Az 1923 : XXXII. t.-c. 7. §-ának b) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : Az üzleti könyvek és könyvelési szabadivek után a 130/1942. M. E. számú rendelet alapján járó évi átalányösszeg nem lehet kevesebb : részvénytársaságnál 1.000 pengőnél, szövetkezetnél, korlátolt felelősségű, betéti ▼agy közkereseti társaságnál 500 pengőnél, más iparosnál vagy kereskedőnél 250 pengőnél. Ez a rendelet kihirdetése napján, 1942. évi január hó 1.-i érvénnyel lép hatályba. Budapest, 1942. évi január hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 59.000. számú rendelte a kis gyapjufonók forgalmi adóváltságfizetési kötelezettségének szabályozása, valamint a 0—6 számozású gyapjúfonalak és az angolanyulszőrből készített fonalak forgalmi adó▼áJiság alapjául szolgáló átlagértékek újabb megállapítása tárgyában. • A fonó- és szövőipari termékeik forgalmi adóválsságáról szóló 170 000/1935. számú pénzügyminiszteri rendelet (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1935. évi 292. és a Pénzügyi Közlöny 1935. évi 29. számában) 2. §-ának (1), (3) és 3. §-ának (1), (3), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként a forgalmi adóváltságfizetési kötelezettség szempontjából kis gyapjúfonó üzemeknek minősülő vállalatok meghatározása és forgalmi adófizetési kötelezettsége, továbbá az úgynevezett szőnyegfonalak és a csapágykenőpárna készítéséhez használatos gyapjúfonalak, valamint az angolanyúlszőrből készített fonalak forgalmi adóváltság alapjául szolgáló átlagértékek újabb megállapítása tekintetében az alábbiakat •rendelem : 1. §• (1) A 120-nál több fonóorsóval rendelkező gyapjúfonóüzemek, tekintet nélkül arra, hogy az ipartörvény értelmében gyári üzemeknek minősülnek-e vagy sem, az általuk saját számlára vagy bérmunkában előállított és forgalombahozott gyapjúfonalak (szerrel vagy mítrosttal keverten is) után a forgalmi adóváltságot a rendes szabályok szerint tartoznak megfizetni A 120 vagy annál kevesebb fonóorsóval rendelkező kisüzemek, amelyek gyapjúfonalaikat (szőrrel vagy műrosttal keverten is) elemi vagy kézierőmeghajtással, akár saját számlára, akár bérmunkában állítják elő, a jelen rendelet alkalmazása tekintetében kisgyapjúfonó válalatotnak minősülnek. (2) Az adólerovás megfelelő ellenőrzése céljából a kis- és középipari gyapjúfonók, valamint az angorafonalat előállítók az összes, bevételeiket és kiadásaikat időrendben feltüntető egyszerű pénztárkönyvet, fonal- vagy készáru termelésükről — fonalminőségenkénti, illetőleg a készárukról a szokásos elnevezés szerinti részletezéssel — raktárkönyvet, összes fonalvagy készárueladásaikról pedig bekötött, lyukasztott és párosával sorszámozott számlamásolati könyvet tartoznak vezetni. Az eladásokról vagy bérfonásról minden esetben átírással két példányban kiállítandó számla elsőpéldányát a vevőnek kell átadni, a második példány a számlamásolati könyvben marad. A kis gyapjúfonók az általuk, egy-egy hónapban — akár saját számlájukra, akár bérmunkában — termelt fonalak után a 2. §-ban megállapított kilogrammonkénti átlagérték alapulvétele mellett a megfelelő belföldi adókulccsal tartoznak a forgalmi adóváltságot kiszámítani, s a következő hó 15. napjáig adóbevallás kíséretében az illetékes forgalmi adóhivatal posta-takarékpénztári • számlájára befizetni. A számlákban (bérmunkáról kiállított számlákban) azonban az átlagérték alapján fizetett forgalmi adóváltságot a vevő (megrendelő) terhére a vételáron (bérmunkadíjon) felül külön összegben felszámíthatják. (3) Azok a kis gyapjúfonók, akik üzemeikben a gépeik meghajtásához villanyerőt használnak és az előfonótól előállító gépeikre külön villanyárammérő órát szereltetnek, a forgalmi adóváltságnak a fogyasztott árammennyiséghez igazodó átalányösszegben való megállapítását kérhetik. A fizetendő átalány összegét a rendes üzemvitel mellett 1 (egy) kg fonal előállításához szükséges villanyáram mennyiségéhez viszonyítva kell megállapítani, oly módon, hogy az 1 kg fonal előállításához felhasznált hektónwatt árammennyiséggel el kell osztani az adófizetési időszakonként (1 hónap) elhasznált villanyáram összmennyiségét. Az így nyert összeg mutatja az üzem által termelt fonal kilogramm mennyiségét, amelyet meg kell szorozni a 2, 5 (1) bekezdésében megállapított 8 P-s átlagértékkel. Az így adódó végösszeg az alapja a fonóüzem havi termelése után fizetendő forgalmi adóváltságnak. A fenti számítási mód azonban csak akkor alkalmazható, ha a fonóüzem az egész adózási időszak (1 hónap) alatt állandóan egyforma vastagságú (pl. 4-es számozású), valamint ugyanolyan nyersanyagból (pl. trmárgyapjú és lépett rongy keverékéből) állít elő fonalat (pl. szőnyegfonalat). De ha rövidebb időszakonként (pl. hetenként vagy félhetenként) más és más vastagságú fonalat gyárt az üzem, illetőleg az előállítandó fonalféleségekhez különböző minőségű nyersanyagot (pl. csak mosott rackagyapjút) használ fel a fonásra, akkor minden egyes fonalféleségre külön-külön állapítandó meg az 1 kg fonal előállításához felhasznált villanyáram mennyisége s az ezekből arányosan kiszámított átlagszámmal osztandó a havi áramfogyasztás összege, illetőleg ennek alapján számítandó ki fentiek szerint a fonóüzem által az illető hónapra fizetendő forgalmi adóváltság. Ha valamelyik adózó az előző évek tapasztalatai szerint állandóan azonos mennyiségben termeli a különböző minőségű fonalakat, vagy nincs jelentős eltérés a különböző minőségű fonaltermelésben, a pénzügyigazgatóságtól kérheti, hogy az 1 kg fonal előállításhoz átlagosan szükséges árammennyiséget legfeljebb egy év tartamára előre állapítsa meg, szükség esetén próbagyártás alapján. Indokolt esetben a pénzügyigazgatáság hivatalból is elrendelheti a különböző fonalmennyiségek termelési arányának figyelembevételével az 1 kg fonal előállításhoz szükséges átlagos árammennyiség hatósági megállapítását. A fenti adózási mód mellett az érdekelt adózókat kötelezni kell arra, hogy a fogyasztott áram mennyiségéről és az ennek alapján kiszámított adóváltság összegéről a következő hónap 15 napjáig adjanak bevallást a forgalmi adóhivatalnak s egyidejüleg a bevallás szerint járó forgalmi adóváltságot is fizessék be. Kötelezendő továbbá az átalányozott adózó megfelelő fonatrufcsárkönyvnek időrendben és fonoti minőségű ikénti részletezéssel történő vezetését. Az átalány megállapítása előtt az egyes adózók átalánya tekintetében a megyebeli érdekképviselet véleményét is meg kell hallgatni. 2. §• (1) A kis gyapjúfonók a saját számlájukra és a bérmunkában előállított fonalaik után is kg-ként 8 P-s átlagérték alapulvétele mellett tartoznak a forgalmi adóváltságot megfizetni(2) Az 1. §. rendelkezései szerint kis gyapjúfonó üzemnek nem minősíthető fonódák által a gyapjúból, szőrből (pótanyagokkal vegyítve is), illetőleg ezekből keverten saját számlára vagy bérmunkában, kártolási eljárással előállított, egy- vagy többágy, nyers vagy festett, 0—5 számozásig terjedő, kizárólag szőnyeg vagy csapágykenőpárna készítésére használatos fonalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékét, további intézkedésig, kilogrammonként ugyancsak 8 P-ben állapítom meg. Cérnázott fonalaknál egyik fonal sem lehet 5-ös metrikus számozásúnál vékonyabb A 0—5 számozásig terjedő szőnyegfonal és egyéb — az általános szabályok szerint adóztatandó — árutermelésről és eladásokról elkülönített nyilvántartásokat kell vezetni. (3) Azok a kis gyapjúfonók, akik az általuk előállított gyapjúfonalakat készáruvá dolgozzák fel (szövött, kötszövött áru, kallózott papucs, stb.), a forgalmi adóváltságot szintén a készáruikhoz felhasznált fonalaik után, a kilogrammonkénti átlagár alapulvétele melllett, a megfelelő belföldi váltságkulccsal tartoznak megfizetni. 3. §. (1) A nyers vagy festett angoraszőrből tisztán vagy más textilfonalanyaggal keverten, akár saját számlára, akár bérmunkában előállított, egy- vagy többágú kártolt (vagy fésűs) u. n. angorafonalaik forgalmi adóváltságának alapját, tekintet nélkül arra, hogy a fonás gépi- vagy kézierővel történik-e — további intézkedésig — kilogrammonként az alábbi átlagértékekben állapítom meg : a) 100—81 % -ig terjedő angoraszert tartalmazó egyszínű angorafonal ........... 180 „ b) 80—^61%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal.......... 130 „ c) 80—61%-ig terjedő angoraszört tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 120 „ d) 60—51°/o-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .. 100 „ e) 60—51 % -ig terjedő angoraszört tartalmazó kevertszínü angorafonal .. 90 * f) 50—34 % -ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .... 72 * g) 50—34°/o-ig terjedő angoraszört tartalmazó kevertszínü angorafonal .. . 68 * h) 60—51%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű, visztrával cérnázott angorafonal ...................................... 55 „ i) 33—26%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .... 56 „ j) 33—26%-i£ terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű visztrával cérnázott angorafonal .......................... 40 „ k) 25% vagy annál kevesebb angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal 52 ( l) 25% vagy annál kevesebb angoraszőrt tartalmazó egyszínű visztrával cérnázott angorafonal ..................... 38 (2) Ila az angorafonóüzem szövött vagy kötszövött áruk előállításával is foglalkozik, a forgalmi adóváltságot a fenti átlagértékek alapulvétele mellett a fonalaknak a feldolgozó üzem részére átadásakor tartozik megfizetni. 4. §. * # Külföldről behozott szőnyegfonalaknál, illetőleg angora fonalaknál, amennyiben a behozatali vámkezelés alkalmával bevallott érték és az adóalaphoz számítandó költségek együttes összege a kilogrammonkénti átlagértékeket el nem éri, a behozatalkor fizetendő adóváltság alapjául ugyancsak a 2, illetőleg a 3. §-ban megállapított átlagérták kell számításba venni.