Budapesti Közlöny, 1942. február (76. évfolyam, 26-48. szám)

1942-02-01 / 26. szám

1942 február 1. — 26. szám. Budapesti Közlöny levelek szövege a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter által megállapított szöveg. A gépkocsi fuvarlevelek 1. oldalán a bal felső sarokban a 26 mm átmérőjű kerek bélyegzőnyomat „A magyar vasutigazgatóságok nevében a m. kir. állami nyomdai köriratta­l, a 10 filléres és 1 P 50 filléres gépkocsi fuvar­leveleken ettől jobbra a 10 filléres, illetőleg 1 P 50 filléres értékű, 22X28 mm nagyságú pénzügyi bélyegnyomat látható. A fenti körbélyegző, valamint a pénzügyi bélyegnyomat rajza és értékjelzése teljesen azonos a forgalomban lévő vasúti fuvarlevél­­árlapok körbélyegzőjének, valamint pénzügyi bélyegnyomatának rajzával és értékjelzésével. Budapest, 1942.­évi január hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 356/1942. P. M. számú rend­elete az üzleti könyvek és könyvelési szabadivek t­elekátalánya legkisebb összegének meg­állapításáról. Az 1923 : XXXII. t.-c. 7. §-ána­k b) pontjá­ban foglalt felhatalmazás alapján a következő­ket rendelem : Az üzleti könyvek és könyvelési szabadivek után a 130/1942. M. E. számú rendelet alapján járó évi átalányösszeg nem lehet kevesebb : részvénytársaságnál 1.000 pengőnél, szövetkezetnél, korlátolt felelősségű, betéti ▼agy közkereseti társaságnál 500 pengőnél, más iparosnál vagy kereskedőnél 250 pengő­nél. Ez a rendelet kihirdetése napján, 1942. évi január hó 1.-i érvénnyel lép hatályba. Budapest, 1942. évi január hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Szász Lajos s. k. államtitkár. A m. kir. pénzügyminiszter 1942. évi 59.000. számú rendelte a kis gyapjufonók forgalmi adóváltságfizetési kötelezettségének szabályozása, valamint a 0—6 számozású gyapjúfonalak és az angola­­nyulszőrből készített fonalak forgalmi adó­­▼áJiság alapjául szolgáló átlagértékek újabb megállapítása tárgyában. • A fonó- és szövőipari termékeik forgalmi adóválsságáról szóló 170 000/1935. számú pénz­ügyminiszteri rendelet (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1935. évi 292. és a Pénzügyi Közlöny 1935. évi 29. számában) 2. §-ának (1), (3) és 3. §-ának (1), (3), illetőleg (4) bekezdésében foglalt rendelkezések kiegészítéseként a for­galmi adóváltságfizetési kötelezettség szem­pontjából kis gyapjúfonó üzemeknek minő­sülő vállalatok meghatározása és forgalmi adó­fizetési kötelezettsége, továbbá az úgynevezett szőnyegfonalak és a csapágykenőpárna készí­téséhez használatos gyapjúfonalak, valamint az angolanyúlszőrből készített fonalak forgalmi adóváltság alapjául szolgáló átlagértékek újabb megállapítása tekintetében az alábbiakat •rendelem : 1. §• (1) A 120-nál több fonóorsóval rendelkező gyapjúfonóü­zemek, tekintet nélkül arra, hogy az ipartörvény értelmében gyári üzemeknek minősülnek-e vagy sem, az általuk saját szám­lára vagy bérmunkában előállított és forga­­lombahozott gyapjúfonalak (szerrel vagy mít­­rosttal keverten is) után a forgalmi adóváltsá­­got a rendes szabályok szerint tartoznak meg­fizetni A 120 vagy annál kevesebb fonóorsó­val rendelkező kisüzemek, amelyek gyapjú­­fonalaikat (szőrrel vagy műrosttal keverten is) elemi vagy kézierőmeghajtássa­l, akár saját számlára, akár bérmunkában állít­ják elő, a jelen rendelet alkalmazása tekintetében kis­­­gyapjúfonó válalatot­nak minősülnek.­­ (2) Az adólerovás megfelelő ellenőrzése céljá­ból a kis- és középipari gyapjúfonók, valamint az an­go­raf­onalat előállítók az összes, bevételei­ket és kiadásaikat időrendben feltüntető egy­szerű pénztárkönyvet, fonal- vagy készáru termelésükről — fonalminőségen­kénti, illetőleg a készárukról a szokásos elnevezés szerinti részletezéssel — raktárkönyvet, összes fonal­vagy készárueladásaikról pedig bekötött, lyu­kasztott és párosával sorszámozott számla­­másolati könyvet tartoznak vezetni. Az eladá­sokról vagy bérfonásról minden esetben át­írással két példányban kiállítandó számla első­példányát a vevőnek kell átadni, a m­ásodik példány a számlamásolati könyvben marad. A kis gyapjúfonók az általuk, egy-egy hónap­ban — akár saját számlájukra, akár bérmun­kában — termelt fonalak után a 2. §-ban megállapított kilogrammonkénti­­ átlagérték alapulvétele mellett a megfelelő belföldi adó­kulccsal tartoznak a forgalmi adóváltságot ki­számítani, s a következő hó 15. napjáig adó­bevallás kíséretében az illetékes forgalmi adó­hivatal posta-takarékpénztári • számlájára be­fizetni. A számlákban (­bérmunkáról kiállított számlákban) azonban az átlagérték alapján fizetett forgalmi adóváltságot a vevő (megren­delő) terhére a vételáron (bérmunkadíjon) felül külön összegben felszámíthatják. (3) Azok a kis gyapjúfonók, akik üzemeik­ben a gépeik meghajtásához villany­erőt hasz­nálnak és az előfonótól előál­lító gépeikre külön villa­nyáram­mérő órát szereltetnek, a forgalmi adóváltságnak a fogyasztott árammennyiség­­hez igazodó átalányösszegben való megállapítá­sát kérhetik. A fizetendő átalány összegét a rendes üzemvitel mellett 1 (egy) kg fonal elő­áll­ításához szükséges villanyáram mennyiségé­hez viszonyítva kell megállapítani, oly módon, hogy az 1 kg fonal előállításához felhasznált hektónwatt árammennyiséggel el kell osztani az adófizetési időszakonként (1 hónap) elhasznált villanyáram összmennyiségét. Az így nyert összeg mutatja az üzem által termelt fonal kilogramm mennyiségét, amelyet meg kell szorozni a 2, 5­ (1) bekezdésében megállapított 8 P-s átlagértékkel. Az így adódó végösszeg az alapja a fonóüzem havi termelése után fize­tendő forgalmi adóváltságn­a­k. A fenti számí­tási mód azonban csak akkor alkalmazható, ha a fonóüzem az egész adózá­si időszak (1 hónap) alatt állandóan egyforma vastagságú (pl. 4-es számozású), valamint ugyanolyan nyersanyag­ból (pl. trmárgyapjú és lépett rongy keveréké­ből) állít elő fonalat (pl. szőnyegfonalat). De ha rövidebb időszakonként (pl. hetenként vagy félhetenként) más és más vastagságú fonalat gyárt az üzem, illetőleg az előállítandó fonal­­féleségekhez különböző minőségű­ nyersanya­got (pl. csak mosott rackagyapjút) használ fel a fonásra, akkor minden egyes fonal­féleségre külön-külön állapítandó meg az 1 kg fonal előállításához felhasznált villanyáram mennyi­sége s az ezekből arányosan kiszámított átlag­számmal osztandó a ha­vi áramfogyasztás összege, illetőleg ennek alapján számítandó ki fentiek szerint a fonóüzem által az illető hó­napra fizetendő forgalmi adóváltság. Ha vala­melyik adózó az előző évek tapasztalatai sze­rint állandóan azonos mennyiségben termeli a különböző minőségű fonalakat, vagy nincs jelentős eltérés a különböző minőségű fonal­­­termelésben, a pénz­ügyi­gazgatóságtól kérheti, hogy az 1 kg fonal előállításhoz átlagosan szükséges árammennyiséget legfeljebb egy év tartamára előre állapítsa meg, szükség esetén próbagyártás alapján. Indokolt esetben a pénzügyigazgatáság hivatalból is elrendelheti a különböző fonalmennyiségek termelési ará­nyának figyelembevételével az 1 kg fonal elő­állításhoz szükséges átlagos árammennyiség hatósági megállapítását. A fenti adózási mód mellett az érdekelt adózókat kötelezni kell arra, hogy a fogyasztott áram mennyiségéről és az ennek alapján kiszámított adóváltság összegéről a következő hónap 15 napjáig ad­janak bevallást a forgalmi adóhivatalnak s egyidejüleg a bevallás szerint járó forgalmi adóváltságot is fizessék be. Kötelezendő to­vábbá az átalányozott adózó megfelelő fonat­­rufcsárkönyvnek időrendben és fon­oti minősé­­gű ikénti részletezéssel történő vezetését­. Az átalány megállapítása előtt az egyes adózók átalánya tekintetében a megyebeli érdekkép­viselet véleményét is meg kell hallgatni. 2. §• (1) A kis gyapjúfonók a saját számlájukra és a bérmunkában előállított fonalaik után is kg-ként 8 P-s átlagérték alapulvétele mellett tartoznak a forgalmi adóváltságot megfizetni­(2) Az 1. §. rendelkezései szerint kis gyapjú­­fonó üzemnek nem minősíthető fonódák által a gyapjúból, szőrből (pótanyagokkal vegyítve is), illetőleg ezekből keverten saját számlára vagy bérmunkában, kártolási eljárással elő­állított, egy- vagy többágy, nyers vagy festett, 0—5 számozásig terjedő, kizárólag szőnyeg vagy csapágykenőpárna készítésére használatos fonalak forgalmi adóváltságána­k alapjául szolgáló átlagértékét, további intézkedésig, kilogrammonként ugyancsak 8 P-ben állapí­­tom meg. Cérnázott fonalaknál egyik fonal sem lehet 5-ös metrikus számozásúnál véko­nyabb A 0—5 számozásig terjedő szőnyegfonal és egyéb — az általános szabályok szerint adóztatandó — árutermelésről és eladásokról elkülönített nyilvántartásokat kell vezetni. (3) Azok a kis gyapjúfonók, akik a­z általuk előállított gyapjúfonalakat készáruvá dolgoz­zák fel (szövött­, kötszövött áru, kallózott papucs, stb.), a forgalmi adóváltságot szintén a készáruikhoz felhasznált fonalaik után, a kilogrammonkénti átlagár alapulvétele melllett, a megfelelő belföldi váltságkulccsal tartoznak megfizetni. 3. §. (1) A nyers vagy festett angoraszőrből tisz­tán vagy más textilfonalanyaggal keverten, akár saját számlára, akár bérmunkában elő­állított, egy- vagy többágú kártolt (vagy fésűs) u. n. an­gora­fonalaik forgalmi adóváltságának alapját, tekintet nélkül arra, hogy a fonás gépi- vagy kézierővel történik-e — további intézkedésig — kilogrammonként az alábbi átlagértékekben állapítom meg : a) 100—81 % -ig terjedő angoraszert tartalmazó egyszínű angorafonal ........... 180 „ b) 80—^61%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal.......... 130 „ c) 80—61%-ig terjedő angoraszört tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 120 „ d) 60—51°/o-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .. 100 „ e) 60—51 % -ig ter­jedő angoraszört tartalmazó kevertszínü angorafonal .. 90 * f) 50—34 % -ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .... 72 * g) 50—34°/o-ig terjedő angoraszört tartalmazó kevertszínü angorafonal .. . 68 * h) 60—51%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű, visztrával cérná­zott angorafonal ...................................... 55 „ i) 33—26%-ig terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű angorafonal .... 56 „ j) 33—26%-i£ terjedő angoraszört tartalmazó egyszínű visztrával cérná­zott angorafonal .......................... 40 „ k) 25% vagy annál kevesebb angora­szőrt tartalmazó egyszínű angorafonal 52 ( l) 25% vagy annál kevesebb angora­szőrt tartalmazó egyszínű visztrával cérnázott angorafonal ..................... 38 (2) Ila az angorafonóüzem szövött vagy köt­­szövött áruk előállításával is foglalkozik, a for­galmi adóváltságot a fenti átlagértékek alapul­vétele mellett a fonalaknak a feldolgozó üzem részére átadásakor tartozik megfizetni. 4. §. * # Külföldről behozott szőnyegfonalaknál, illető­leg angora fonalaknál, amennyiben a behozatali vámkezelés alkalmával bevallott érték és az adóalaphoz számítandó költségek együttes összege a kilogrammonkénti átlagértékeket el nem éri, a behozatalkor fizetendő adóváltság alapjául ugyancsak a 2, illetőleg a 3. §-ban megállapított átla­gérták kell számításba venni.

Next