Budapesti Közlöny, 1942. március (76. évfolyam, 49-74. szám)
1942-03-01 / 49. szám
t A m. kir. bettery miniszter , toöinég és egyéb helynevekről szóló 1898 : IV. L-c. 4. §-a értelmében alakított Országos Községi Törzsakönyvbizottság szerveidti és ügyviteli szabályzata Ügyében kiadott 125.000/1898. B. M. számú rendelet 2. §-a alapján az Országos Községi Törzakönyvbizottságnak a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter képviseletében működő tagjává dr. Hadik Béla miniszteri titkárt kinevezte. (22.227/1942. III. K. B. M. szám.) A m. Mr. belügyminiszter az 1938 : XXXIV. Lc. 4. §-ában kapott felhatalmazásra kiadott 0.330/1938. M. E. számú rendelet 19. §-a alapján Urag vármegye törvényhatóságaihoz, ideiglenes hatállyal dr. Ritoók Dénes vármegyei közigazgatási gyakornok, ungvári lakost szolgabíróvá nevezte ki. (26.038/1942. III. a. B. M. szám.) A m Mr. belügyminiszter a 6.200/1939. M. E. számú rendelet 13. §-ának (2) bekezdése alapján dr. Mész László közigazgatási kirendeltségi fogalmazó, munkácsi lakost a beregi, Hegedűs József közigazgatási kirendeltségi fogalmazó, huszti és dr. Papp László közigazgatási gyakornok, técsői lakosokat pedig a máramarosi közigazgatási kirendeltséghez szolgabirákká ideiglenes hatállyal kinevezte. (23.909/1942. III. a. B. M. szám.) A m. Mr. belügyminiszter az 5.440/1941. M. E. számu rendelet 14. §-a alapján Vas vármegye törvényhatóságához, ideiglenes hatállyal dr. Pankotay Gellért vármegyei közigazgatási gyakornokot szolgabiróvá nevezte ki. (24.035/1942. III. a. B. M. szám.) A m. Mr. belügyminiszter az 5.440/1941. M. E. számú rendelet 14. §-a alapján, ideiglenes hatállyal Kiss András községi segédjegyző, óbecsei lakost Óbecse nagyközséghez községi közigazgatási jegyzővé kinevezte. (133.209/ 1941. III. K. B. M. szám.) A kereskedelem- és közlekedésügyi minisztérium vezetésével megbízott magyar királyi iparügyi miniszter az államépítészeti hivatalok műszaki személyzetének létszámába Gáspár László okleveles mérnököt királyi segédmérnökké kinevezte. (4.129/1942. évi. szám.) A m. kir. földmivelésügyi miniszter a m. kir. mezőgazdasági tudományos és kisérletügyi intézmények egyéb szakszemélyzetének létszámába Keszthelyi Jenő gyakorló szaktanár, egyetemi gyakornokát ideiglenes minőségű gyakornokká kinevezte. (1942. február 24. — 1.152/1942. évi. XI. 1. F. M. szám.) • A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Jakab Bálint mezőgazdasági középiskolai helyettes tanárt ideiglenes minőségben rendes tanárrá kinevezte. (48.217/1941. IV. szám. — 1941. december 30.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Scheitz Antal soproni állami gimnáziumi tanárt állami mezőgazdasági középiskolai helyettes tanárrá nevezte ki és a kecskeméti állami mezőgazdasági középiskolába osztotta be. (133.039/1942. VI. 2. szám. — 1942. február 21.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a dunaföldvári mezőgazdasági népiskolába Horváthné Barocsay Gizella oki. tanítónőt állami népiskolai helyettes tanítónővé kinevezte. (132.538/1942. VI. 2. szám. — 1942. február 21.) A debreceni m. kir. Tisza István Tudományegyetem rektora Módy Gyula Lászlót egyetemi gyakornokká kinevezte. A kinevezést a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter 1942. évi február hó 14.-én 85.655/1942 TV. 1. számu rendeletével megerő sitett« Budapesti Közlöny I’SMS zndrellai f. A m. kir. Erzsébet Tudományegyetem rektora Rehhman Gyula tűzharcost kisegítő szolgává felfogadta s a félfogadást a m. kir. vallásos közoktatásügyi miniszter jóváhagyólag tudomásul vette. (47.876/1941. IV. V. K. M. szám.) A m. kir. minisztérium 1.310/1942. M. E. számú rendelete a mérnöki cím használatára és a mérnöki kamara tagjai sorába való felvételre vonatkozó kivételes rendelkezések kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1940 : XXVI. t.-c. 3. §-ában, továbbá az 1939 : IV. t.-c. 29. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A mérnöki rendtartásról szóló 1923 : XVII. törvénycikk hatályának a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészre való kiterjesztéséről, valamint a budapesti mérnöki kamara választmányának és a Mérnöki Tanácsnak kiegészítéséről szóló 1 970/ 1941. M. E. számú rendelet 1. §-ának második bekezdése a következő rendelkezéssel egészíttetik ki : , Az iparügyi miniszter az 1.970/1941. M. E. számú rendeletben szabályozott kedvezmények igénybevételét további rendelkezésig — az 1940 : XXVI. t.-c. 4. §-a alapján magyar állampolgárságot szerzett vagy a jövőben magyar állampolgárságot szerző személyeken felül — kivételesen a magyar állampolgárságot más alapon megszerző olyan személynek is megengedheti, aki Románia területéről az 1940. évi augusztus hó 30. napja után költözött az ország területére, ha igazolja, hogy méltánylást érdemlő körülmények kényszerítették korábbi lakóhelyének elhagyására. 2. §. A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi február hó 25.-én. Borossy László s. k. m. kir. miniszterelnök, aki a 2. §-ban említett ellenőrzési eljárást akadályozza, vagy a hatóságot tények elhallgatásával, vagy hamis adatok szolgáltatásával félrevezeti. A pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb összege az 1939.11. t.-c. 212. §. (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. A jelen §-ban meghatározott kihágások miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjának rendelkezései alkalmazása szempontjából a földmivelésügyi miniszter kell tekinteni. 4. §. A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; végrehajtásáról a földmivelésügyi miniszter gondoskodik. Budapest, 1942. évi február hó 26.-én. Bárdossy László s. k m. kir. minisztereknek. A m. kir. minisztérium 1.320/1842. M. E. számú reálesete a vetőmag és vetőgumó felhasználásának szabályozása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939.11. t.-c. 112. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli. 1 §■ Vetőmagnak vagy vetőgumónak hatósági rendelkezés folytán vagy állami megbízásból történt kiosztása vagy kiutalása során kapott vetőmagot és vetőgumót kizárólag vetés céljára szabad felhasználni, kivéve, ha a vetést elemi csapás vagy a gazda önhibáján kívül előálló más elháríthatatlan akadály miatt a szokásos vetési időben elvégezni nem lehet. Ugyanez áll a katonai beszerző osztagok által foganatosított elszámoltatás során vetési célra meghagyott vetőmag és vetőgumó felhasználására is. 2. §. A jelen rendelet rendelkezéseinek megtartását a földmivelésügyi miniszter hatósági közegek útján ellenőrizteti. Az ellenőrzés céljából az érdekelteket és alkalmazottait meg lehet hallgatni és az érdekelt gazdaságát, raktárát, gazdasági épületeit, üzemi könyveit, számadásait és egyéb iratait meg lehet vizsgálni. 3. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés — különösen az 1941 : X. törvénycikk rendelkezései — alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedő elzárással büntetendő az, aki vetőmagot vagy vetőgumót az 1. §. rendelkezései ellenére nem vetési célra használ fel* " „ A magyar királyi földmivelésügyi miniszter 142.089/1942. X. 3. számú körrendelete. A lóherével fertőzött lucernamag kék harcával való ólomzárolásának ügye. Valamennyi m. kir. vetőmagvizsgáló intézethez. Megengedem, hogy az illetékes m. kir. vetőmagvizsgáló intézetek az olyan magyar származású lucernavetőmagot is ólomzárral lássák el, amely a fehér bárcás ólomzárolásra irányadó eljárással teljesen megegyező mintavétel és vizsgálat után arankamentes hazai lucernavetőmagnak minősül, csírázóképessége változatlanul 86%, tisztasága azonban legalább 93%, feltéve, hogy a tisztasági foknál hiányzó 7% legfeljebb 4% kulturmagot, legfeljebb 1% gyommagot és 2% sérült törölt magot, földet, szemetet tartalmaz. Az ilyen lucerna vetőmag ólomzárolásánál világoskék színű bárcát kell használni és a bárca szövegében a tisztaság és a csirázóképesség megjelölésén felül a lóheremag tartalom százalékait, valamint a bárca felső részén a magyar címer mellett ferde irányban feltűnő szinű nyomással a „csak takarmánytermelésre“ szöveget kell feltüntetni. A m. kir. vetőmagvizsgáló intézetek az ólomzárolásra bemutatott és az első bekezdés szerint minősülő lucernamagot kék harcával csak az 1942. évi július hó 1. napjáig láthatják el. Budapest, 1942. évi február hó 25.-én. A miniszter helyett: dr. Bárányos Károly s. k. államtitkár." A m. kir honvédelmi miniszter 11.6511/8m. 18.—1942. számú rendelete lovak (öszvérek), fogatos járómsívek és mindezek felszerelésének honvédelmi szolgáltatás címén történő igénybevétele tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. törvénycikk 96. §-ában, 123. §-ában és 235. §-ában, valamint a szállító eszközöknek honvédelmi szolgáltatás címén történő igénybevételéről szóló 7.990/1939. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján a lovak (öszvérek), fogatos járóművek és mindezek felszerelésének a m. kir. honvédség részére honvédelmi szolgáltatás címén történő igénybevételének végrehajtása tárgyában a m. kir. földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §• (1) Lovak (öszvérek) fogatos járóművek és mindezek felszerelése honvédelmi szolgáltatás címén — a m. kir. honvédség parancsnokságai, csapatai, hatóságai, intézetei, vagy szervei (a továbbiakban : katonai alakulat) szállítóeszköz szükségletének kielégítése végett — elrendelt igénybevételének foganatosítása során a katonai alakulatoi igénybeveti lovakat (ős**