Budapesti Közlöny, 1942. április (76. évfolyam, 75-98. szám)

1942-04-01 / 75. szám

álami testnevelési rendes tanárokat állami középiskolai ideiglenes rendes tanárokká ki­nevezte a 238.813/1942. IX. 2. számú rende- lette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Lehoczky József nagyszalontai állami gimná­ziumi ideiglenes rendes testnevelési tanárt állami középiskolai ideiglenes rendes tanárrá kinevezte 239.320/1942. IX. 2. számú rende­­lettel A m. Mr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi m. kir. Horthy Miklós tudomány­­egyetemen Szilágyi Ilona I. o. altisztet az egye­tem mathematikai és természettudományi karán a X. fizetési osztályba intézeti segéddé kinevezte. (1942. március 18. — 48.093/1941. IV. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. József Nádor műegyetem egyéb alkalmazottainak létszámában Schuilleger Antal gyakornokot a XI. fizetési osztályba műszaki segédtisztté és Imre Lászlót gyakornokká ki­nevezte. (1942. március 20. — 84.634/1042. IV. szám­g. A m. kir. földmívelésügyi miniszter a szőlé­szeti és borászati szak létszámában Nagy Imre oki. szőlész és borász, tállyai lakost és Zsig­­mond István oki. szőlész és borász, sátoralja­újhelyi lakost m. kir. szőlészeti és borászati gyakornokká kinevezte. (1942. március 26. — 2.497/1942. évi. II/2. F. M. szám.) A m. kir. minisztériumnak 2.040/1942. M. E. számú rendelete a gazdasági munkavállalók élelmezése és természetbeni járandóságainak kiszolgál­tatása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 .11. t.-c. 112., 113. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. 8- (1) A jelen rendelet végrehajtása szempont­jából mezőgazdasági munkavállalónak kell te­kinteni a mező- és erdőgazdaság, az állat­tenyésztés, a halászat, a kert- és szőlőművelés, a gyümölcstermesztés, a selyemtermelés és a méhészet, valamint az ezekkel összefüggő és leg­inkább saját nyerstermékeinek feldolgozásával és eladásával foglalkozó mellékiparágakban alkalmazott gazdatiszteket, cselédeket, munká­sokat, segédmunkásokat és napszámosokat. (2) A közelátásügyi miniszter a földmivelés­­ügyi miniszterrel egyetértve rendelettel megál­lapíthatja a gazdasági munkaadók által a munkavállalók élelmezésére és természetbeni járandóságaira készletben tartható és általuk kiszolgáltatható termények és termékek meny­­nyiségét. * 2. §. A munkaadó a munkavállalóknak a termé­szetben járó munkabér ama részét, amely a közelátásügyi miniszter rendeletében megálla­pított kiszolgáltatható mértéket meghaladja, természetben nem szolgáltathatja ki. A munka­bérnek természetben ki nem szolgáltatható ré­szét a munkaadó más megállapodás hiányában készpénzben köteles teljesíteni. Készpénzteljesí­­tés esetén a munkaadó a 3. §-ban megállapított árat köteles a gazdasági munkavállalónak meg­fizetni. 3. §. A munkaadó a munkavállalók élelmezésére és természetbeni járandóságaira meghagyott készletének azt a részét, amelyet az 1. §. alap­ján kiadott rendelkezés szerint nem fordíthat, vagy bármely más okból nem fordít rendel­tetésszerű céljára, köteles a közelátásügyi miniszter által megállapított áron az átvételre kijelölt szervnek beszolgálatni. Az ilyen mó­don beszolgáltatott készletről a közeHátásügyi 114 miniszter intézkedik és azt elsősorban olyan munkahelyen dolgozó munkavállalók élelmezé­sére és természetbeni járandóságainak fedezé­sére kell fordítani, ahol a munkaadó a gazda­sági munkavállalók élelmezésére vagy termé­szetbeni járandóságainak szolgáltatására ele­gendő készlettel nem rendelkezik. 4. 8- (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés — különösen az 1941 : X. t.-c. rendelkezései — alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hó­napig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletnek, vagy az ennek alapján ki­adott közelátásügyi miniszteri rendeletnek valamely rendelkezését megszegi, vagy ki­játssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az el­téréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb ösz­szege az 1939:11. t.-c. 212. §-ának (1) bekez­désében meghatározott mértékig terjed. (3) Azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazga­tási hatóságnak, a rendőrség működési terü­letén a m kir. rendőrségnek, mint rendőri bün­tető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakmi­niszternek az 1929 : XXX. t.-c 59. §-a (1) be­kezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a közelátásügyi minisztert kell tekinteni. 5. §- A jelen rendelet 1942. évi április hó 1. nap­ján lép hatályba. Budapest, 1942. évi március hó 31.-én. Kállay Miklós s. m kir. miniszterelnök­ tartozik a munkavállalónak teljesíteni, a kü­lönbséget szintén köteles beszolgáltatni. Végül beszolgáltatni köteles a munkaadó azt a meny­­nyiséget is, amelyet munkavállalóinak azért nem adott ki, mert kevesebb munkavállalót al­kalmazott, vagy a munkavállalókat rövidebb időre alkalmazta­. (2) Az 1. §. (1) bekezdésében megállapított 25 kg. lisztet gabonában való kiszolgáltatás esetén a kiőrlési arány alapulvételével kell gabonamennyiségre átszámítani. 3. §- (1) A munkaadó a jelen rendelet hatályba­lépésétől számított tizenöt nap alatt köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) be­jelenteni a készletében levő azt a gabonameny­­nyiséget, amelyet az előbbi­­­ rendelkezései értel­mében be kell szolgáltatnia. A községi elöljáró­ság (polgármester) a bejelentéseket három nap alatt a m. kir. Közellátási Hivatalhoz továb­bítja, amely a Hombár útján jelöli ki a 4.500/ 1941. M. E. számú rendelő 18. §-a alapján gabonavásárlásra jogosultak közül azt, akinek felszólítására a munkaadó a bejelentett gabona mennyiséget átadni köteles. (2) A jelen rendelet alapján előálló gabona­feleslegek bejelentése a 4.500/1941. M. E. számú rendelet 17. §-ában meghatározott vé­telre felajánlással esik egy tekintet alá. Az ily módon vételre felajánlott gabonáért a 4 990/ 1941. M. E. számú rendeletben megállapított árat kell fizetni. 4­ §­ A munkaadó a jelen rendelet hatálybalépésé­től számított nyolc nap alatt köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni a készletében levő azt a zsír- és szalonnamennyi­séget, amelyet a 2. §. rendelkezései értelmében be kell szolgáltatnia. Ugyanez alatt a határidő alatt köteles a munkaadó a zsir- és szalonna­­enyiséget a 8.049/1941 M. E. számú rende­let alapján zsir- és szalonnagyű­jtésre kijelölt szövetkezetnek vagy húsiparosnak (kereskedő­nek) vételre felajánlani. A vételre felajánlott zsir- és szalonnamennyiség átvételére egyebek­ben a 8.050/1941. M. É. számú rendelet rendel­kezései irányadók. 5. §. A jelen rendelet 1942. évi április hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi március hó 31.-én. Györffy-f­engyel Sándor s. k. m. kir. közeHátásügyi miniszter. A m. kir. közelátásügyi miniszternek 104.520/1942. K. M. szám­ú rendelete a levágott sertések utáni zsirárszolgál­tatási kö­telezettség újabb szabályozásáról szóló 8.040/ 1941. M. E. számú rendelet hatályának a visz­­szacsatolt keleti és erdélyi országrészekre ki­­terjesztése tárgyában. A levágott sertések utáni zsirbeszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozásáról szóló 8­040/ 1941 M. E. számú rendeld 6 §-ának (1) be­kezdésében kapott felhatalmazás alapján a kö­vetkezőket rendelem. 1­ §­A levágott sertések utáni zsirbeszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozásáról szóló 8­040/ 1941. M. E. számú rendeld hatályát a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre kiterjesztem. 2. §. A jelen rendeld az 1942. évi április hó 1. napján lép hatályba. » Budapest, 1942. évi március hó 30 -án. A miniszter helyett : Lossonczy István s. k állam­titkár, A m. kir. közelátásügyi miniszternek 104.550/1942. K. M. számú rendelete a gazdasági munkavállalók élelmezéséről és természetbeni járandóságainak kiszolgáltatá­sáról szóló 2.040/1942. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A 2.040/1942. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelés­­ügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §• (1) A gazdasági munkavállalók (2.040/1942. M. E. számú rendelet 1. §. (1) bekezdése) élel­mezésére a munkaadó havonkint és fejenkint számítva 25 kg. lisztet (főzőlisztet, kenyérlisz­­tet) és 3,5 kg sertésből készített fehérárut (zsírt, étkezési szalonnát) tarthat készletben, illetőleg szolgáltathat ki. A készletben tartható mennyiség megállapítása során lisztnél az 1942. év augusztus hó 15. napjáig, zsírnál és szalon­nánál pedig az 1942. évi november hó 30. nap­jáig felmerülő tényleges szükségletet szabad számításba venni. (2) A munkaadó a nála ellátásban részesülő gazdasági cselédek élelmezésére zsírból és sza­lonnából csak a háztartásához tartozó szemé­lyek részére megállapított mennyiséget (8.050/ 1941. M. E. számú rendelet 1. § (1) bekezdése) tarthatja készletben. 2­ §• (1) Az a munkaadó aki a­ gazdasági munka­vállalók élelmezésére fordítható mennyiségnél nagyobb liszt-, zsír- vagy szalonnamennyiséget tart készletben, illetőleg akinél a katonai ható­ságok az elszámoltatás során annál nagyobb mennyiséget hagytak vissza, köteles a többletet beszolgáltatni. Ha a munkaadó a szolgálati (munka) szerződés alapján az 1. § (1) bekez­désében megállapított mennyiségnél kevesebbet a Budapesti Közlöny 1942 április 1. — 7b. szám

Next