Budapesti Közlöny, 1942. április (76. évfolyam, 75-98. szám)
1942-04-01 / 75. szám
álami testnevelési rendes tanárokat állami középiskolai ideiglenes rendes tanárokká kinevezte a 238.813/1942. IX. 2. számú rende- lette. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Lehoczky József nagyszalontai állami gimnáziumi ideiglenes rendes testnevelési tanárt állami középiskolai ideiglenes rendes tanárrá kinevezte 239.320/1942. IX. 2. számú rendelettel A m. Mr. vallás- és közoktatásügyi miniszter a szegedi m. kir. Horthy Miklós tudományegyetemen Szilágyi Ilona I. o. altisztet az egyetem mathematikai és természettudományi karán a X. fizetési osztályba intézeti segéddé kinevezte. (1942. március 18. — 48.093/1941. IV. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a m. kir. József Nádor műegyetem egyéb alkalmazottainak létszámában Schuilleger Antal gyakornokot a XI. fizetési osztályba műszaki segédtisztté és Imre Lászlót gyakornokká kinevezte. (1942. március 20. — 84.634/1042. IV. számg. A m. kir. földmívelésügyi miniszter a szőlészeti és borászati szak létszámában Nagy Imre oki. szőlész és borász, tállyai lakost és Zsigmond István oki. szőlész és borász, sátoraljaújhelyi lakost m. kir. szőlészeti és borászati gyakornokká kinevezte. (1942. március 26. — 2.497/1942. évi. II/2. F. M. szám.) A m. kir. minisztériumnak 2.040/1942. M. E. számú rendelete a gazdasági munkavállalók élelmezése és természetbeni járandóságainak kiszolgáltatása tárgyában. A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939 .11. t.-c. 112., 113. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. 8- (1) A jelen rendelet végrehajtása szempontjából mezőgazdasági munkavállalónak kell tekinteni a mező- és erdőgazdaság, az állattenyésztés, a halászat, a kert- és szőlőművelés, a gyümölcstermesztés, a selyemtermelés és a méhészet, valamint az ezekkel összefüggő és leginkább saját nyerstermékeinek feldolgozásával és eladásával foglalkozó mellékiparágakban alkalmazott gazdatiszteket, cselédeket, munkásokat, segédmunkásokat és napszámosokat. (2) A közelátásügyi miniszter a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve rendelettel megállapíthatja a gazdasági munkaadók által a munkavállalók élelmezésére és természetbeni járandóságaira készletben tartható és általuk kiszolgáltatható termények és termékek menynyiségét. * 2. §. A munkaadó a munkavállalóknak a természetben járó munkabér ama részét, amely a közelátásügyi miniszter rendeletében megállapított kiszolgáltatható mértéket meghaladja, természetben nem szolgáltathatja ki. A munkabérnek természetben ki nem szolgáltatható részét a munkaadó más megállapodás hiányában készpénzben köteles teljesíteni. Készpénzteljesítés esetén a munkaadó a 3. §-ban megállapított árat köteles a gazdasági munkavállalónak megfizetni. 3. §. A munkaadó a munkavállalók élelmezésére és természetbeni járandóságaira meghagyott készletének azt a részét, amelyet az 1. §. alapján kiadott rendelkezés szerint nem fordíthat, vagy bármely más okból nem fordít rendeltetésszerű céljára, köteles a közelátásügyi miniszter által megállapított áron az átvételre kijelölt szervnek beszolgálatni. Az ilyen módon beszolgáltatott készletről a közeHátásügyi 114 miniszter intézkedik és azt elsősorban olyan munkahelyen dolgozó munkavállalók élelmezésére és természetbeni járandóságainak fedezésére kell fordítani, ahol a munkaadó a gazdasági munkavállalók élelmezésére vagy természetbeni járandóságainak szolgáltatására elegendő készlettel nem rendelkezik. 4. 8- (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés — különösen az 1941 : X. t.-c. rendelkezései — alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő az, aki a jelen rendeletnek, vagy az ennek alapján kiadott közelátásügyi miniszteri rendeletnek valamely rendelkezését megszegi, vagy kijátssza. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezéseit kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a pénzbüntetés legmagasabb öszszege az 1939:11. t.-c. 212. §-ának (1) bekezdésében meghatározott mértékig terjed. (3) Azt a készletet, amelyre nézve a kihágást elkövették, el kell kobozni. Az elkobzott készlet értékesítéséből befolyó összeg teljes egészében az államkincstárt illeti. (4) A kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a rendőrség működési területén a m kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Szakminiszternek az 1929 : XXX. t.-c 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a közelátásügyi minisztert kell tekinteni. 5. §- A jelen rendelet 1942. évi április hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi március hó 31.-én. Kállay Miklós s. m kir. miniszterelnök tartozik a munkavállalónak teljesíteni, a különbséget szintén köteles beszolgáltatni. Végül beszolgáltatni köteles a munkaadó azt a menynyiséget is, amelyet munkavállalóinak azért nem adott ki, mert kevesebb munkavállalót alkalmazott, vagy a munkavállalókat rövidebb időre alkalmazta. (2) Az 1. §. (1) bekezdésében megállapított 25 kg. lisztet gabonában való kiszolgáltatás esetén a kiőrlési arány alapulvételével kell gabonamennyiségre átszámítani. 3. §- (1) A munkaadó a jelen rendelet hatálybalépésétől számított tizenöt nap alatt köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni a készletében levő azt a gabonamenynyiséget, amelyet az előbbi rendelkezései értelmében be kell szolgáltatnia. A községi elöljáróság (polgármester) a bejelentéseket három nap alatt a m. kir. Közellátási Hivatalhoz továbbítja, amely a Hombár útján jelöli ki a 4.500/ 1941. M. E. számú rendelő 18. §-a alapján gabonavásárlásra jogosultak közül azt, akinek felszólítására a munkaadó a bejelentett gabona mennyiséget átadni köteles. (2) A jelen rendelet alapján előálló gabonafeleslegek bejelentése a 4.500/1941. M. E. számú rendelet 17. §-ában meghatározott vételre felajánlással esik egy tekintet alá. Az ily módon vételre felajánlott gabonáért a 4 990/ 1941. M. E. számú rendeletben megállapított árat kell fizetni. 4 § A munkaadó a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt köteles a községi elöljáróságnak (polgármesternek) bejelenteni a készletében levő azt a zsír- és szalonnamennyiséget, amelyet a 2. §. rendelkezései értelmében be kell szolgáltatnia. Ugyanez alatt a határidő alatt köteles a munkaadó a zsir- és szalonnaenyiséget a 8.049/1941 M. E. számú rendelet alapján zsir- és szalonnagyűjtésre kijelölt szövetkezetnek vagy húsiparosnak (kereskedőnek) vételre felajánlani. A vételre felajánlott zsir- és szalonnamennyiség átvételére egyebekben a 8.050/1941. M. É. számú rendelet rendelkezései irányadók. 5. §. A jelen rendelet 1942. évi április hó 1. napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi március hó 31.-én. Györffy-fengyel Sándor s. k. m. kir. közeHátásügyi miniszter. A m. kir. közelátásügyi miniszternek 104.520/1942. K. M. számú rendelete a levágott sertések utáni zsirárszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozásáról szóló 8.040/ 1941. M. E. számú rendelet hatályának a viszszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre kiterjesztése tárgyában. A levágott sertések utáni zsirbeszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozásáról szóló 8040/ 1941 M. E. számú rendeld 6 §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem. 1 §A levágott sertések utáni zsirbeszolgáltatási kötelezettség újabb szabályozásáról szóló 8040/ 1941. M. E. számú rendeld hatályát a Magyar Szent Koronához visszacsatolt keleti és erdélyi országrészekre kiterjesztem. 2. §. A jelen rendeld az 1942. évi április hó 1. napján lép hatályba. » Budapest, 1942. évi március hó 30 -án. A miniszter helyett : Lossonczy István s. k államtitkár, A m. kir. közelátásügyi miniszternek 104.550/1942. K. M. számú rendelete a gazdasági munkavállalók élelmezéséről és természetbeni járandóságainak kiszolgáltatásáról szóló 2.040/1942. M. E. számú rendelet végrehajtása tárgyában. A 2.040/1942. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §• (1) A gazdasági munkavállalók (2.040/1942. M. E. számú rendelet 1. §. (1) bekezdése) élelmezésére a munkaadó havonkint és fejenkint számítva 25 kg. lisztet (főzőlisztet, kenyérlisztet) és 3,5 kg sertésből készített fehérárut (zsírt, étkezési szalonnát) tarthat készletben, illetőleg szolgáltathat ki. A készletben tartható mennyiség megállapítása során lisztnél az 1942. év augusztus hó 15. napjáig, zsírnál és szalonnánál pedig az 1942. évi november hó 30. napjáig felmerülő tényleges szükségletet szabad számításba venni. (2) A munkaadó a nála ellátásban részesülő gazdasági cselédek élelmezésére zsírból és szalonnából csak a háztartásához tartozó személyek részére megállapított mennyiséget (8.050/ 1941. M. E. számú rendelet 1. § (1) bekezdése) tarthatja készletben. 2 §• (1) Az a munkaadó aki a gazdasági munkavállalók élelmezésére fordítható mennyiségnél nagyobb liszt-, zsír- vagy szalonnamennyiséget tart készletben, illetőleg akinél a katonai hatóságok az elszámoltatás során annál nagyobb mennyiséget hagytak vissza, köteles a többletet beszolgáltatni. Ha a munkaadó a szolgálati (munka) szerződés alapján az 1. § (1) bekezdésében megállapított mennyiségnél kevesebbet a Budapesti Közlöny 1942 április 1. — 7b. szám