Budapesti Közlöny, 1942. április (76. évfolyam, 75-98. szám)

1942-04-01 / 75. szám

í®42 április 1. — 75. szám. Budapesti Közlöny A m­. kir. közellátásü­gyi miniszter 53.800/1942. K. M. szám­u rendelete a belföldön előállított kéziszövésü és kézi­csomózásu szőnyegek legmagasabb elő­állítói eladási árának megállapítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőiket rendelem: 1. §• (1) A jelen rendelet hatálya alá tartoznak az előállító üzemek és a háziiparosok (a továbbiak­ban : előállítók) által kézzel szőtt mosó- vagy rongytorontáli, gyapjútorontáli és kézzel cso­mózott úgynevezett magyar-perzsa szőnyegek. (2) Az (1) bekezdésben felsorolt szőnyegeket előállítók — még ha raktárra dolgozó iparosok is — a 130.000/1941. Á. K. számú rendelet 4. §-ában említett iparosoknak nem tekint­hetők. 2. §• (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó sző­nyegek minőségi megjelölése és csoportonkiüli átlagsúlya a következő : a) mosó- vagy rongy torontáli szőnyeg ken­der- vagy pamutlánccal, műselyem triccóáru­­vagy műselyemszövethulladékból, pamut triccó­­áru- vagy pamutszövethulladékból, vagy ezek keverékéből­ álló veti­lékkel, az alábbi súly­csoportokkal : b) gyapjútorontáli szőnyeg kender- vagy pa­mutlánccal, gyapjúból, szőrből, ezek keveréké­ből, vagy tízeken kívül, legfeljebb 50% műrost keverékéből álló vetülékkel, az alábbi súly­csoportokkal : I. csoport m’­enkint 1.40—1.49 kg súlyig II. „ 1­ 50—1/59' „ „ HL m „ 1.60—1.70 „ „ c) magyar-perzsa szőnyegek kenderből, pa­mutból, vigogneból, műrostból, vagy ezek keve­rékéből álló láncfonallal és leszövőfonallal, gyapjúból, szőrből, ezek keverékéből, vagy eze­ken kívül legfeljebb 50% műrost keverékéből álló csontozó fonallal, a következő láncbeállí­­tási csoportokkal: I. csoport 10 cm-enkint 16—19 szál (1 szál == 2 fonalszál), II. csoport 10 cm-enkint 20—24 szál (­1 szál == 2 fonalszál), III. csoport 10 cm-enkint 25—29 szál (1 szál == 2 fonalszál), IV. csoport 10 cm-enkint 30—32 szál (1 szál ·= 2 fonalszál), V. csoport 10 cm-enkint 33—36 szál (1 szál == 2 fonalszál), VI. csoport 10 cm-enkint 37—40 szál (1 szál = 2 fonalszál), VII csoport 10 cm-enkint 41—45 szál (1 szál = 2 fonalszál) és a következő súlycsoportokkal (készárura vonatkozólag) : I. csoport m­i-enkint 2.00—2.29 kg súlyig II­ „ 2.30—2.69 „ „ HI. * „ 2.70—2.99 „ „ IV. „ „ 3.00—3.29, „ „ V. „ „ 3.30—3.59 „ „ VI. „ 3.60—4.00 „ „ (2) Az (1) bekezdésben fel nem sorolt minő­ségű, súlyú és nyersanyagú mosó- vagy rongy­­torontáli, gyapjútorontáli, valamint kézzel cso­mózott, úgynevezett magyar-perzsa szőnye­gekre és az olyan magyar-perzsa szőnyegekre, amelyeknek festése és kikészítése lényegesen eltér az általános minőségű szőnyegek festésé­től és kikészítésétől, a közellátásügyi miniszter­től külön ármegállapítást kell kérni. 3. §. (1) Az olyan kéziszövésű és kézicsomózáso ■zőnyegeknél, amelyek az­­Iparművészeti Tár­sulat Bizottsága által iparművészeti jellegűnek elemért tervek aktján készülnek, a jelen ren­deletben szabályozott előállítói eladási ár mel­lett szabad megegyezés tárgyát képezi az ipar­művészeti minta ára. Ebben az­ árban számí­tásba vehető az iparművészeti­ minta díja és a minta szövésével járó költségtöbblet. Az így kiszámított összeget „iparművészeti ártöbblet"­ címén külön tételként kell a számlába beállí­tani. Ha a minta a megrendelő tulajdonát ké­pezi, iparművészeti ártöbblet címén csak a minta szövésével járó költségtöbblet számítható fel. • (2) Az iparművészeti minta díja legfeljebb a következő lehet : m­-enkinti 25.000—40.000 csomónkint 3.­— P, csomóig 1.000 m­-enkinti 40.000—70.000 csomónkint 2.— P, csomóig 1.000 m2-enkin­ti 70.000—90.000 csomónkint 1.50 P, csomóig 1.000 m­-enkinti 90.000—120.000 csomónkint 1.40 P, csomóig 1.000 m­-enkinti 120.000—160.000 1.30 P, csomóig 1.000 m­-enkinti 160.000—200.000 1.20 P, csomóig 1.000 (3) Az iparművészeti minta díja az egy min­tából készülő első tíz darabnál hárítható át a vevőre ; a tíz darabon felüli — illetve ha a teljes díj kevesebb darabnál nyert áthárítást, az ezen felüli — daraboknál csak a következő százalékok számíthatók hozzá a szőnyeg el­adási árához : 4. §. (1) A jelen rendelet hatálya alá tartozó sző­nyegek önköltségi árát az előállító a rendelet­hez mellékelt szállítási g­árdázatok alapján állapítja meg olyképen, hogy a megfelelő táblázat első rovatában felsorolt költségténye­zőket megszorozza a táblázat második rovatá­ban súlycsoportonként (a magyar-perzsa sző­nyegeknél lánccsoportonként is) megadott kulcsszámmal ; az így nyert szorzatok összege adja a n­égyzetméterenkénti önköltségi árat. (2) A számítási táblázatba csak a kéziszö­vésű és csomózású szőnyegek készítéséhez ál­talában használatos fonalak és nyersanyagok árai állíthatók be. A beszerzési önköltségi ár megállapításánál — figyelemmel az­ engedmé­nyekre — a számlázott vételárból kell kiin­dulni, amelyhez hozzászámíthatók a fonal-­ beszerzéssel közvetlenül felmerült költségek, mint amilyenek a távolsági szállítással kapcso­latos (vasút, posta) kiadások, stb. A saját fonó­déval rendelkező előállítók a gyártott fonal mindenkori igazolható gyártási önköltségi árát állíthatják be a számítási táblázatba. (3) Külföldről közvetlenül behozott fonal ön­költségi árának megállapításánál a számla­­szerinti vételár, illetve ennek kiegyenlítésére a bank által elszámolt pengőösszeg és az áru­­beszerzéssel kapcsolatosan felmerült költségek vehetők számításba, ilyenek a számlaösszeg át­utalásával kapcsolatos bankköltségek, behoza­tali engedély díja, a fuvardíj és a biztosítás, a vám és vámkezelési költség, valamint a vám­mal együtt fizetendő adók és illetékek, stb. (4) Ha az­ előállító több, különböző önkölt­ségi árral bíró fonalat vagy nyersanyagot hasz­nál fel ugyanazon célra, a számítási táblázatba azok mérlegelt átlagárát állíthatja be. (5) A beszerzésre vonatkozó számlákat és az önköltségi ár igazolásához szükséges bizony­latokat (fuvarlevél, vámboletta, stb.) az árszá­­mítás melléklete gyanánt meg kell őrizni. (6) Ha az alább felsorolt fonalakkal készített szőnyegeknél a fonal beszerzési önköltségi ára a megjelölt árnál magasabb, a vonatkozó ár­­számítást a közellátásügyi miniszternek be kell mutatni. Az ilyen szőnyeg csak a közellátás­ügyi miniszter által külön engedélyezett áron hozható forgalomba. kender felvető .......................... 7.—P/kg pamut felvető és leszövő......... 13.—W műrost felvető .......................... 20.—W kenderkóc leszövő .............. 6.— ** vigogne festve vagy nyersen .. 9.—M torontáli nyers gyapjufonal .. 13.—M torontáli festett gyapjufonal .. 14.—M nyers csomózó fonal .............. 22.— ** festett csomózó fonal ...... 26.—­­* (7) Festési díj címén a számítási táblázatba csak a festésért tényleg kifizetett összeg, saját festődével rendelkező előállítóknál pedig csak az igazolt önköltség állítható be. (8) A s­zövési és csomózási munkadíjat a ténylegesen kifizetett munkabérek, de legfeljebb a mindenkor érvényben lévő rendeletekben összegszerűen meghatározott minimális munka­bérek 10%-kal emelt összegének alapulvételé­vel kell a Számítási táblázatba beállítani. 5. §. (1) Az előállító a 4. §. szerint kiszámított önköltségi árhoz­at a mosó-, rongy- és gyapjútorontási sző­nyegeknél nagykereskedő részére történő kész­pénzeladás esetén 19%, kiskereskedő , részére történő készpénzeladás esetén 22%, fogyasztó részére történő készpénzeladás esetén 32%, b) a magyar-perzsa szőnyegeknél nagykeres­kedő részére történő készpénzeladás esetén 5%, kiskereskedő részére történő készpénz­eladás esetén 8%, fogyasztó részére történő készpénzeladás esetén 28% bruttó hasznot szá­míthat hozzá. (2) Azok az előállítók, akik a forgalmi adót nem a fonal vásárlásánál, hanem a készáru után róják le, a 4. §. szerint kiszámított ön­költségi árhoz az e új bekezdésben megállapí­tott h­aszon mellett a forgalmi adóváltságot is hozzászámíthatják. (3) Az előállító a kereskedők részére történő hiteleladásnál a számla kiállítását követő hó­nap végén túl teljesített fizetés esetén az el­adási árhoz 3%-ot, fogyasztó részére történő hiteleladásnál pedig legalább 6 hónapos hitel­nél 5%-ot, mindezt további megkezdett hó­napra 6%o (ezrelék)-ot számíthat hozzá. (4) Nyílt árusítási üzlettel bíró előállítók a mosó-, rongy- és gyapjútorontási szőnyegek­nél a 4. §. szerint kiszámított önköltségi ár 14%-kal növelt összegéhez, magyar-perzsa sző­nyegeknél, a 4. §. szerint kiszámított önköltségi árhoz a 130.900/1941. A. K. számú rendeletben meghatározott bruttó haszonösszeget számíthat­ják hozzá. 6­ §■ (1) A jelen rendeletben megállapított árak csak olyan szőnyegek eladásánál számíthatók fel, amelyekről (minden fajtára és minőségre) az előállító a 4. §-ban foglalt rendelkezéseknek megfelelő önköltségszámítást készít és azt ellen­őrzés céljára megőrzi. " (2) Az előállító a jelen rendeletben előírt árszámítás alapján alkalmazott forgalmi ár helyességéért büntetőjogilag felelős. 7­ §. (1) Minden előállító köteles a jelen rendelet hatálya alá tartozó szőnyegeket többjegyű azonossági­számmal ellátni. Az azonossági szám első három jegyét a jelen rendelet megjelenésé­től számított 8 napon belül Budapesten a köz­ellátásügyi minisztertől, vidéken az illetékes m. kir. közellátási felügyelőségtől írásban kell kérni. Az azonossági szám negyedik jegye a szőnyegfajta megjelölésére szolgáló számjegy ; ez a mosó- és rongytorontási szőnyegnél 2, a gyapjútorontási szőnyegnél 5, a magyar­perzsa szőnyegnél pedig 8. Az azonossági szám ötödik jegye a kis abc egyik betűje, amely az árváltozások jelölésére szolgál. (A jelen rende­let hatálybalépésekor kiszámított ár „a“-val jelölendő és minden egyes, ugyanazon fajtájú és minőségű szőnyegre vonatkozó árváltozás az abc következő betűjével.) Az azonossági szám öt jegyéhez az előállító további szám­­v­agy betű­jegyeket fűzhet. (2) Az előállító köteles az azonossági számot minden egyes forgalomba kerülő darabon úgy elhelyezni, hogy az azonosság a teljes kiárusí­tásig mindenkor megállapítható legyen. I. csoport ms-enkint 1.40—1.59 kg súlyig IL M „ 1.60——1.79 „ „ III. „ „ 1.80-1.99 „ „ IV. „ 2.00-2.20 „ „ ms-enkinti 25.000— 40.000 csomóig 2 % 40.000— 70.000 70.000— 90.000 90.000— 120.000 120.000—100.000 160.000—200.000 1.5 . 1.05. 1.02 . 1.01 , 1 . 3

Next