Budapesti Közlöny, 1942. május (76. évfolyam, 99-123. szám)

1942-05-01 / 99. szám

2 Betegsegélyezési járulék. (1) A rendőrlegénység tényleges szolgálatban álló tagjai, a rendőrlegénység nyugállományú tagjai, kegydíjasai, életjáradékosai, valamint a rendőrlegénység tagjainak ellátásban ré­szesülő özvegyei és árvái a készpénzben kapott rendszeres járandóságaik havi bruttó összege 2%-ának megfelelő összegű betegsegélyezési járulékot kötelesek fizetni. (2) A betegsegélyezési járulék megállapítá­sánál a lakáspénzt, valamint egyelőre a ter­mészetbeni járandóságok megváltása fejében fizetett készpénzjárandóságot (élelmezési adag­­váltság) figyelmen kívül kell hagyni. (3) A betegsegélyezési járulékot az (1) be­kezdésben említett járandóságok kifizetése alkalmával hivatalból kell levonni. (4) A betegsegélyezési járulékot az a szám­fejtő hivatal köteles megállapítani és levonni, mely a fizetésre kötelezettnek járandóságait számfejti. A betegsegélyezési járulék összegé­nek kiszámításánál a fillér összegeket kerek 10 fillérekben kell megállapítani olyképpen, hogy a 6 fillérnél kisebb összeget figyelmen kívül kell hagyni. (5) A levont járulékokat a 181.947. számú postatakarékpénztári csekkszámlára kell át­utalni. .4. §. Igényjogosultság. (1) Az ORBA szolgáltatásaira igényjogo­sultak : a) a tényleges szolgálatban álló rendőrlegény­ség családtagjai; b) a rendőrlegénység nyugállományú tagjai és ezek családtagjai, továbbá kegydíjasai és ezek családtagjai, valamint életjáradékosai; c) a tényleges szolgálatban vagy a nyugállo­mányban elhalt rendőrlegénységi tagok ellátás­ban részesülő özvegyei és születlen árvái, to­vábbá az ellátásban részesülő rendőrlegénységi özvegyek családtagjai. (2) Az ORBA szolgáltatásaira a jelen szakasz (1) bekezdésében felsoroltak közül nincs igé­nyük : a) azoknak, akik­ alkalmaztatásukból kifolyó­lag betegségi biztosításra kötelezett tagjai az 1927 : XXI. t.-c. alapján működő betegségi biz­tosító intézetek valamelyikének, vagy tagjai valamely közület által fenntartott vagy kezelt betegsegélyezési alapnak ; b) azoknak, akik állandóan külföldön tartóz­kodnak. (3) Az előző bekezdésben felsoroltak az ORBA javára betegsegélyezési járulékot nem fizetnek. (4) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt kizáró okot az érdekeltek az illetményeiket, illetve az ellátási díjaikat számfejtő hivatalnál és egyidejűleg az ORBA kezelőségénél is (bel­ügyminisztérium) írásban vagy szóbelileg be­jelenteni kötelesek. A bejelentés elmulasztása esetén, amennyiben az érdekelt vagy családtagja­ az ORBA szolgáltatásait igénybe vette, a 24. §-ban foglalt rendelkezések nyernek a csa­ládfővel szemben alkalmazást. (5) Amennyiben az érdekeltek a (4) bekez­désben előírt bejelentési kötelezettségüknek a kellő időben nem tesznek eleget, járandóságaik­ból a járulék levonását annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a bejelen­tést megtették, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot igazolták Ilyen esetben a kettősbiztosítottság kezdetétől a bejelentés meg­tételéig levont járulék visszatérítésének helye nincs. 5. §­ .4 családfő és családtag fogalmának értelmezése. (1) Ennek a rendeletnek szempontjából : a) „családfő“ alatt azt kell érteni, akinek a járandóságaiból az ORBA javára betegsegélye­­zé­si járulékot vonnak le; b) „családtagnak“ pedig azt a hozzátartozót kell tekinteni, aki után a családfő családi pót­lékban (családi pótléksegélyben) vagy nevelési járulékban részesül. (2) Az ORBA szolgáltatásaira a férjjel közös háztartásban élő feleségnek igénye van akkor is, ha a férj a felesége után azért nem részesül családi pótlékban (családi pótléksegélyben), mert a feleségnek a családi pótlék összegét el­érő keresete, nyugdíja vagy más járandósága van, kivéve, ha saját alkalmaztatása után az OTBA, vagy valamely betegsegélyző intézmény (betegségi biztosító intézet pld. OTI, MARI stb.) szolgáltatásaira igényjogosultak közé tar­tozik, amely esetben a férje jogán az ORBA szolgáltatásaiban nem részesülhet. (3) Amennyiben a feleségnek a (2) bekezdés értelmében az ORBA szolgáltatásaira igénye van, a családfő készpénzben kapott rendszeres járandóságai havi bruttó összegéhez a feleség után járó családi pótléknak megfelelő összeget kell hozzáadni és az így nyert összeg 2%-át kell járulékként levonni. (4) A családfők, valamint a családtagok igényjogosultságának igazolására a családfő­k illetményeit, illetve ellátási díjait számfejtő hivatalok által kiállított (22. §.) igazolvány szolgál. 6. §• Szolgáltatások. (1) A 4. §. (1) bekezdésében megjelölt szemé­lyiek részére az alábbi egészségügyi ellátások és segélyek engedélyezhetők : a) háziorvosi ellátás, b) szakorvosi ellátás, c) kórházi (klinikai) ápolás, d) tüdőbeteggyógyintézeti ápolás, e) műtéti segély, f) betegszállítási segély, g) gyógyászati segédeszközök beszerzésére segély, h) műfogsor segély, i) fizikális és vízgyógyintézeti kezelésre segély, h­) insulin beszerzésre segély, l) antilueses kezelésre felhasznált gyógy­­­­szerek beszerzésére segély­, m) gyermekágyi segély, n) temetési segély. 7­ §• Az egészségügyi szolgálat szervezete. (1) Az ORBA egészségügyi szolgálata élén a központi ellenőrző főorvos áll. (2) Az ORBA egészségügyi ellátását a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósági területén az ORBA központi ellenőrző főorvosa közvetlenül irányítja és vezeti ; az ország egyéb területén az ORBA egészségügyi ellátásának közvetlen felügyeletét és ellenőrzését a m­. kir. tiszti orvosok (főorvosok) látják el. (3) A háziorvosi teendőket és szakorvosi ren­deléseket az arra jelentkezett és a belügy­miniszter által jegyzékbe foglalt orvosok vég­zik, akik közül az igényjogosultak szabadon választhatnak. (4) Annak az igényjogosultnak, aki az ORBA szolgáltatásait igénybe akarja venni, minden esetben a háziorvoshoz kell fordulnia és a tőle kapott utasításhoz képest kell eljárnia. Budapesti Közlöny 1942 május 1. — 99. számt. II. FEJEZET. A szolgáltatások igénybevétele. 8. §• Háziorvosi ellátás. (1) A háziorvost a 7. §. (3) bekezdése értel­mében jegyzékbe vett orvosok közül a családfő választhatja ki s vele szóbeli megállapodást létesít arra nézve, hogy az orvos nála a házi­orvosi teendőket elvállalja. Az így létrejött meg­állapodásról a családfők ajánlottan feladott egyszerű postai levelezőlapon jelentést tesznek az ORBA kezességéhez (Belügyminisztérium). A jelentést a háziorvos is láttam­ozni és név­bélyegzőjével ellátni köteles. A családfő a je­lentésen állását, pontos lakcímét, az ORBA igényjogosultsági igazolványának sorszámát, valamint háziorvosa nevét és pontos lakcímét is feltétlenül feltüntetni köteles. A levelezőlap feladóvevényét a családfőnek saját érdekében gondosan meg kell őriznie. ^ * (2) A háziorvos az igényjogosultakat, ameny­­nyiben járó betegek, a megállapított rendelési órák alatt orvosi rendelőjében, amennyiben fekvő betegek, a beteg lakásán orvosi ellátás­ban részesíti. Az orvosi ellátásért az igényjogo­sult részéről díjazás nem jár és az igényjogosult családfőt vagy családtagot a háziorvossal szem­ben, a jelen szakasz (5) és (6) bekezdésében említett ármegtérítésen, illetőleg készkiadások megtérítésén felül más díjazás vagy költség­­megtérítés nem terheli. A háziorvos az igény­­jogosultakat évenként legalább egyszer általá­nos orvosi vizsgálatban részesíti és annak ered­ményéről az ORBA központi ellenőrző fő­orvosának minden év december havában össze­sített jelentést tesz. (3) A fekvő beteghez reggeli 8 óráig hívott háziorvos az első látogatást még aznap délelőtt köteles megtenni, a reggeli 8 óra utáni hívás esetén az orvos a beteget még a beteghez hívás napján köteles meglátogatni. Sürgősnek jelzett esetben a háziorvos a megkeresés tudomás­vétele után a lehető legrövidebb idő alatt köte­les meglátogatni a beteget. (4) Az a látogatás, amelyet a háziorvos az október hó 1.-től március hó 31.-ig terjedő idő­tartam alatt este 8 és reggel 7 óra közötti idő­ben,­­ az április hó 1.-től szeptember hó 30.-ig terjedő időtartam alatt pedig este 9 óra és reggel 6 óra közötti időben történt beteghez­­hívás alapján az említett órák alatt a beteg lakásán végez, éjjeli beteglátogatásnak tekin­tendő. (5) A családfő a háziorvosnak megtéríteni köteles : a) a háziorvos sajátjából felhasznált anyag (gyógyszer, kötszer) önköltségi árát, b) a nappali órákban történt sürgős hívás esetén a háziorvosnak a beteg kívánsága foly­tán felmerült készkiadásait (pl. fuvarköltséget), c) a (4) bekezdésben említett éjjeli beteg­látogatás esetén a háziorvosnak az ezzel kap­csolatban felmerült esetleges készkiadásait (pl. fuvarköltséget, kapupénzt). (6) Fuvarköltség felszámításának a fenti b) és c) pontban említett eseten kívül csak akkor lehet helye, ha a beteg és a háziorvos lakása közötti távolság a 2 kilométert meg­haladja. (7) Életveszély esetén — ha a háziorvos ide­jében el nem érhető — az igényjogosult bár­mely orvoshoz fordulhat. Ebben az esetben a 9. §. (7) bekezdésében foglalt intézkedések az irányadók. Életveszély esetén kívül az ORBA terhére más orvos igénybe nem vehető. (8) Az igényjogosult és a háziorvos között az (1) bekezdésben foglaltak szerint létrejött meg­állapodás megszűnik az alábbi esetekben : a) Felmondás folytán megszüntetendő a meg­állapodás a felek egyetértésével, vagy egy­oldalúig. A felmondást november hó 15.-ig kell az ORBA kezességéhez (Belügyminisztérium) ajánlottan feladott postai levelezőlapon be­jelenteni Amennyiben a megállapodás felmon­dását sem az igényjogosult, sem a háziorvos november hó 15.-ig be nem jelenti, a megálla­podás a következő évre is meghosszabbítottnak tekintendő. A belügyminiszter a megállapodásokat ál­landó felügyelet alatt tartja és jogában van azokat a körülmények mérlegelésével indokolás nélkül bármikor megszüntetni. b) Elköltözés esetén a megállapodás az el­költözés napjával megszűnik. A helyben való költözködés esetén azonban a megállapodás csak akkor szűnik meg, ha ezt akár a házi­orvos, akár az igényjogosult családfő kifeje­zetten kívánja. Ha a rendőrlegénység valamely tényleges állományú tagjának más állomás­helyre történt áthelyezése esetén a családtagok a családfőt csak későbbi időpontban követhetik

Next