Budapesti Közlöny, 1942. május (76. évfolyam, 99-123. szám)
1942-05-01 / 99. szám
2 Betegsegélyezési járulék. (1) A rendőrlegénység tényleges szolgálatban álló tagjai, a rendőrlegénység nyugállományú tagjai, kegydíjasai, életjáradékosai, valamint a rendőrlegénység tagjainak ellátásban részesülő özvegyei és árvái a készpénzben kapott rendszeres járandóságaik havi bruttó összege 2%-ának megfelelő összegű betegsegélyezési járulékot kötelesek fizetni. (2) A betegsegélyezési járulék megállapításánál a lakáspénzt, valamint egyelőre a természetbeni járandóságok megváltása fejében fizetett készpénzjárandóságot (élelmezési adagváltság) figyelmen kívül kell hagyni. (3) A betegsegélyezési járulékot az (1) bekezdésben említett járandóságok kifizetése alkalmával hivatalból kell levonni. (4) A betegsegélyezési járulékot az a számfejtő hivatal köteles megállapítani és levonni, mely a fizetésre kötelezettnek járandóságait számfejti. A betegsegélyezési járulék összegének kiszámításánál a fillér összegeket kerek 10 fillérekben kell megállapítani olyképpen, hogy a 6 fillérnél kisebb összeget figyelmen kívül kell hagyni. (5) A levont járulékokat a 181.947. számú postatakarékpénztári csekkszámlára kell átutalni. .4. §. Igényjogosultság. (1) Az ORBA szolgáltatásaira igényjogosultak : a) a tényleges szolgálatban álló rendőrlegénység családtagjai; b) a rendőrlegénység nyugállományú tagjai és ezek családtagjai, továbbá kegydíjasai és ezek családtagjai, valamint életjáradékosai; c) a tényleges szolgálatban vagy a nyugállományban elhalt rendőrlegénységi tagok ellátásban részesülő özvegyei és születlen árvái, továbbá az ellátásban részesülő rendőrlegénységi özvegyek családtagjai. (2) Az ORBA szolgáltatásaira a jelen szakasz (1) bekezdésében felsoroltak közül nincs igényük : a) azoknak, akik alkalmaztatásukból kifolyólag betegségi biztosításra kötelezett tagjai az 1927 : XXI. t.-c. alapján működő betegségi biztosító intézetek valamelyikének, vagy tagjai valamely közület által fenntartott vagy kezelt betegsegélyezési alapnak ; b) azoknak, akik állandóan külföldön tartózkodnak. (3) Az előző bekezdésben felsoroltak az ORBA javára betegsegélyezési járulékot nem fizetnek. (4) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt kizáró okot az érdekeltek az illetményeiket, illetve az ellátási díjaikat számfejtő hivatalnál és egyidejűleg az ORBA kezelőségénél is (belügyminisztérium) írásban vagy szóbelileg bejelenteni kötelesek. A bejelentés elmulasztása esetén, amennyiben az érdekelt vagy családtagja az ORBA szolgáltatásait igénybe vette, a 24. §-ban foglalt rendelkezések nyernek a családfővel szemben alkalmazást. (5) Amennyiben az érdekeltek a (4) bekezdésben előírt bejelentési kötelezettségüknek a kellő időben nem tesznek eleget, járandóságaikból a járulék levonását annak a hónapnak a végével kell beszüntetni, amelyben a bejelentést megtették, illetve a (2) bekezdés a) pontja szerinti kizáró okot igazolták Ilyen esetben a kettősbiztosítottság kezdetétől a bejelentés megtételéig levont járulék visszatérítésének helye nincs. 5. § .4 családfő és családtag fogalmának értelmezése. (1) Ennek a rendeletnek szempontjából : a) „családfő“ alatt azt kell érteni, akinek a járandóságaiból az ORBA javára betegsegélyezési járulékot vonnak le; b) „családtagnak“ pedig azt a hozzátartozót kell tekinteni, aki után a családfő családi pótlékban (családi pótléksegélyben) vagy nevelési járulékban részesül. (2) Az ORBA szolgáltatásaira a férjjel közös háztartásban élő feleségnek igénye van akkor is, ha a férj a felesége után azért nem részesül családi pótlékban (családi pótléksegélyben), mert a feleségnek a családi pótlék összegét elérő keresete, nyugdíja vagy más járandósága van, kivéve, ha saját alkalmaztatása után az OTBA, vagy valamely betegsegélyző intézmény (betegségi biztosító intézet pld. OTI, MARI stb.) szolgáltatásaira igényjogosultak közé tartozik, amely esetben a férje jogán az ORBA szolgáltatásaiban nem részesülhet. (3) Amennyiben a feleségnek a (2) bekezdés értelmében az ORBA szolgáltatásaira igénye van, a családfő készpénzben kapott rendszeres járandóságai havi bruttó összegéhez a feleség után járó családi pótléknak megfelelő összeget kell hozzáadni és az így nyert összeg 2%-át kell járulékként levonni. (4) A családfők, valamint a családtagok igényjogosultságának igazolására a családfők illetményeit, illetve ellátási díjait számfejtő hivatalok által kiállított (22. §.) igazolvány szolgál. 6. §• Szolgáltatások. (1) A 4. §. (1) bekezdésében megjelölt személyiek részére az alábbi egészségügyi ellátások és segélyek engedélyezhetők : a) háziorvosi ellátás, b) szakorvosi ellátás, c) kórházi (klinikai) ápolás, d) tüdőbeteggyógyintézeti ápolás, e) műtéti segély, f) betegszállítási segély, g) gyógyászati segédeszközök beszerzésére segély, h) műfogsor segély, i) fizikális és vízgyógyintézeti kezelésre segély, h) insulin beszerzésre segély, l) antilueses kezelésre felhasznált gyógyszerek beszerzésére segély, m) gyermekágyi segély, n) temetési segély. 7 §• Az egészségügyi szolgálat szervezete. (1) Az ORBA egészségügyi szolgálata élén a központi ellenőrző főorvos áll. (2) Az ORBA egészségügyi ellátását a m. kir. rendőrség budapesti főkapitányának hatósági területén az ORBA központi ellenőrző főorvosa közvetlenül irányítja és vezeti ; az ország egyéb területén az ORBA egészségügyi ellátásának közvetlen felügyeletét és ellenőrzését a m. kir. tiszti orvosok (főorvosok) látják el. (3) A háziorvosi teendőket és szakorvosi rendeléseket az arra jelentkezett és a belügyminiszter által jegyzékbe foglalt orvosok végzik, akik közül az igényjogosultak szabadon választhatnak. (4) Annak az igényjogosultnak, aki az ORBA szolgáltatásait igénybe akarja venni, minden esetben a háziorvoshoz kell fordulnia és a tőle kapott utasításhoz képest kell eljárnia. Budapesti Közlöny 1942 május 1. — 99. számt. II. FEJEZET. A szolgáltatások igénybevétele. 8. §• Háziorvosi ellátás. (1) A háziorvost a 7. §. (3) bekezdése értelmében jegyzékbe vett orvosok közül a családfő választhatja ki s vele szóbeli megállapodást létesít arra nézve, hogy az orvos nála a háziorvosi teendőket elvállalja. Az így létrejött megállapodásról a családfők ajánlottan feladott egyszerű postai levelezőlapon jelentést tesznek az ORBA kezességéhez (Belügyminisztérium). A jelentést a háziorvos is láttamozni és névbélyegzőjével ellátni köteles. A családfő a jelentésen állását, pontos lakcímét, az ORBA igényjogosultsági igazolványának sorszámát, valamint háziorvosa nevét és pontos lakcímét is feltétlenül feltüntetni köteles. A levelezőlap feladóvevényét a családfőnek saját érdekében gondosan meg kell őriznie. ^ * (2) A háziorvos az igényjogosultakat, amenynyiben járó betegek, a megállapított rendelési órák alatt orvosi rendelőjében, amennyiben fekvő betegek, a beteg lakásán orvosi ellátásban részesíti. Az orvosi ellátásért az igényjogosult részéről díjazás nem jár és az igényjogosult családfőt vagy családtagot a háziorvossal szemben, a jelen szakasz (5) és (6) bekezdésében említett ármegtérítésen, illetőleg készkiadások megtérítésén felül más díjazás vagy költségmegtérítés nem terheli. A háziorvos az igényjogosultakat évenként legalább egyszer általános orvosi vizsgálatban részesíti és annak eredményéről az ORBA központi ellenőrző főorvosának minden év december havában összesített jelentést tesz. (3) A fekvő beteghez reggeli 8 óráig hívott háziorvos az első látogatást még aznap délelőtt köteles megtenni, a reggeli 8 óra utáni hívás esetén az orvos a beteget még a beteghez hívás napján köteles meglátogatni. Sürgősnek jelzett esetben a háziorvos a megkeresés tudomásvétele után a lehető legrövidebb idő alatt köteles meglátogatni a beteget. (4) Az a látogatás, amelyet a háziorvos az október hó 1.-től március hó 31.-ig terjedő időtartam alatt este 8 és reggel 7 óra közötti időben, az április hó 1.-től szeptember hó 30.-ig terjedő időtartam alatt pedig este 9 óra és reggel 6 óra közötti időben történt beteghezhívás alapján az említett órák alatt a beteg lakásán végez, éjjeli beteglátogatásnak tekintendő. (5) A családfő a háziorvosnak megtéríteni köteles : a) a háziorvos sajátjából felhasznált anyag (gyógyszer, kötszer) önköltségi árát, b) a nappali órákban történt sürgős hívás esetén a háziorvosnak a beteg kívánsága folytán felmerült készkiadásait (pl. fuvarköltséget), c) a (4) bekezdésben említett éjjeli beteglátogatás esetén a háziorvosnak az ezzel kapcsolatban felmerült esetleges készkiadásait (pl. fuvarköltséget, kapupénzt). (6) Fuvarköltség felszámításának a fenti b) és c) pontban említett eseten kívül csak akkor lehet helye, ha a beteg és a háziorvos lakása közötti távolság a 2 kilométert meghaladja. (7) Életveszély esetén — ha a háziorvos idejében el nem érhető — az igényjogosult bármely orvoshoz fordulhat. Ebben az esetben a 9. §. (7) bekezdésében foglalt intézkedések az irányadók. Életveszély esetén kívül az ORBA terhére más orvos igénybe nem vehető. (8) Az igényjogosult és a háziorvos között az (1) bekezdésben foglaltak szerint létrejött megállapodás megszűnik az alábbi esetekben : a) Felmondás folytán megszüntetendő a megállapodás a felek egyetértésével, vagy egyoldalúig. A felmondást november hó 15.-ig kell az ORBA kezességéhez (Belügyminisztérium) ajánlottan feladott postai levelezőlapon bejelenteni Amennyiben a megállapodás felmondását sem az igényjogosult, sem a háziorvos november hó 15.-ig be nem jelenti, a megállapodás a következő évre is meghosszabbítottnak tekintendő. A belügyminiszter a megállapodásokat állandó felügyelet alatt tartja és jogában van azokat a körülmények mérlegelésével indokolás nélkül bármikor megszüntetni. b) Elköltözés esetén a megállapodás az elköltözés napjával megszűnik. A helyben való költözködés esetén azonban a megállapodás csak akkor szűnik meg, ha ezt akár a háziorvos, akár az igényjogosult családfő kifejezetten kívánja. Ha a rendőrlegénység valamely tényleges állományú tagjának más állomáshelyre történt áthelyezése esetén a családtagok a családfőt csak későbbi időpontban követhetik