Budapesti Közlöny, 1942. június (76. évfolyam, 124-145. szám)

1942-06-02 / 124. szám

2 d) a bűnügyi nyilvántartásra vonatkozó sza­bályokból, e) a rendőri büntető eljárás ügyviteli szabá­lyaiból és a kihágási pénz­bünteté­sek nyilván­tartására vonatkozó szabályokból; b­a a vizsgázó a m. kir. állami és az állami kezelésbe vett kórházaknál, a m. kir. állami­­ tüdőbetegotth­onokná­l, a m. kir. állami elme-­­ és ideggyógyintézeteknél, valamint a m. kir. állami gyermekmen­helyeknél teljesít szolgála­tot, az a), b) és c) alatt felsorolt ismereteken felül : f) a beteg-, illetve­­gyermekfelvétellel és el­bocsátással (kiadatással) kapcsolatos teen­dőkre, valamint a gyógydíj, illetve a tartásdíj biztosítására vonatkozó szabályokból ; ha a vizsgázó az Országos Társadalombiz­tosító Intézetnél, a Magánalkalmazottak Bizto­sító Intézeténél vagy a Magyar Hajózási Beteg­ségi Biztosító Intézetnél teljesít szolgálatot, az a), b) és c) alatt felsorolt ismereteken felül : g) a társadalombiztosítási alapismeretekből ; ha a vizsgázó az Országos Nép- és Család­védelmi Alapnál teljesít szolgálatot, az a), b) és c) alatt felsorolt ismereteken felül : A) az Oszágos Nép- és Családvédelmi Alap szervezetére és működésére vonatkozó jog­szabályok ismeretéből is vizsgázni köteles. A d)—h) alatt említett ismereteknek az iga­zolását a vizsgáról kiállított bizonyítványban (9. §.) külön meg kell említeni. Ha a belügyi kezelői szakvizsgát tett segéd-­­ hivatali tisztviselő, kezelő vagy díjnok olyan szolgálati ágazathoz helyeztetik át (neveztetik ki), amely ágazatnál a d)—h) alatt említett különleges ismeretek valamelyikéből való jár­tasság igazolását jelen szabályzat előírja, az áthelyezett (kinevezett) alkalmazott előlépteté­sét a megfelelő tárgykörből kiegészítő vizsga letételétől lehet függővé tenni. A kiegészítő vizsga letételét a vizsgabizottság elnökének és jegyzőjének aláírásával és a vizsgabizottság bélyegzőjének lenyomatával az eredeti vizsgabizonyítványon igazolni kell. Az Országos Társadalombiztosító Intézetnek, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének és a Magyar Hajózási Betegségi Biztosító Intézet­nek azok a kezelői vizsga letételére kötelezett alkalmazottai, akik a 263.340/1936. B. M., illetve a 301.000/19­41. B. M. szám­i rendelettel szervezett alsófokú társadalombiztosítási szak­vizsgát letették, a kezelői vizsgán a közjogi és közigazgatásjogi alapfogalmak, valamint a tár­sadalombiztosítási alapismeretek t­árgyköréből vizsgázni nem kötelesek. 5. §• Kezelői vizsgára kell bocsátani : a) az 1931 : III. törvénycikk, illetve az 1938: IV. törvénycikk alapján fenntartott segédhiva­tali tisztviselői vagy kezelői állásra az 1. §-ban említett hivatalok és intézetek valamelyikéhez ideiglenes minőségben kinevezett igazolványost, hadirokkantat, vitézt és tűzharcost, valamint jelen rendelet 12. §-a alapján az 1. §-ban fel­sorolt hivatalok vagy intézetek valamelyikénél polgári próbaszol­gála­tot teljesítő igazolványost, ha ideiglenes minőségben, illetve próbaszolgá­latban legalább 6 hónapot töltött, b) e rendelet hatálybalépése előtt az 1. §-ban említett hivatalok és intézetek valamelyikéhez kinevezett kezelőt, c) az 1. §-ban említett hivatalok és intézetek valamelyikénél alkalmazott azt a dijnokot, aki az 1897 : XXIV. t.-c. 1. §-ában megállapított „Értesités“-sel el van látva. Az 1. §-ban említett hivatalok és intézetek valamelyikénél alkalmazott, de még „Értesí­­tés“-sel el nem látott dijnokot, továbbá az em­lített hivataloknál és intézeteknél alkalmazott ideiglenes kisegítő munkaerőt kivételesen vizs­gára lehet bocsátani, ha ebben a minőségben legalább 6 hónapot szolgált. A belügyminiszter kivételesen megengedheti annak a vizsgára bocsátását is, aki a meg­kívánt gyakorlatot vagy ennek egy részét nem az 1. §-ban említett hivatalok és intézetek va­lamelyikénél, hanem más közigazgatási szerv­nél töltötte. 1i. §. A kezelői vizsgára bocsátást saját kezükig irt­­ és szolgálati úton előterjesztett kérvényben kell a vizsgabizottság elnökétől kérni. A 12. §. alapján próbaszolgálatot teljesítő igazolványosok annak a hivatalnak vagy inté­zetnek főnöke útján adják be kérvényüket, amely hivatalnál vagy intézetnél próbaszolgála­tot teljesítenek. A hivatalfőnök a kérvényt és mellékleteit a vizsgabizottság elnökének küldi meg és egyút­tal tanúsítja az 5. §-ban foglalt feltételek közül azt, aminek tanúsítása az ő hatáskörébe tar­tozik. Ha a kérvény az 5. §-ban foglalt feltételek­nek nem felel meg, az elnök azt visszautasítja, ha pedig a hiányok pótolhatók, a pótlást el­rendeli. Ha a kérvény az 5. §-ban foglalt feltételek­nek megfelel, az elnök a vizsga határidejét ki­tűzi és erről a folyamodót a vizsga határnapja előtt kellő időben értesíti. A kérvény az 1922 : VI. t.-c. 10. §-a alapján illetékmentes. 7­ §• Az írásbeli kezelői vizsga a vizsgabizottság egy, szükség esetén két tagjának felügyelete alatt zárt helyen megy végbe és egyfolytában legfeljebb 5 óra hosszáig tart. Az írásbeli vizsga eredményét a szóbeli vizs­gát megelőzőleg ki kell hirdetni. Aki az írásbeli vizsga követelményeinek nem felel meg, szóbeli vizsgára nem bocsátható. 8. §• A szóbeli kezelői vizsga nyilvános. A vizsga egy-egy jelöltre nézve legfeljebb egy óráig tart. A szóbeli vizsgán a 4. §. b).pontjában emlí­tett tárgyat a vizsgabizottságnak fogalmazási tisztviselő tagja, a többi tárgyaltat pedig az elnök által megállapított sorrendben a bizott­ságnak szakszerűségi szempontból kijelölt tag­jai kérdezik. Az elnök a vizsga egész anyagából intézhet kérdéseket. A kezelői vizsga elsősorban gyakorlati. A bi­zottság gyakorlati kísérletek útján is megvizs­gálhatja, hogy a vizsgázó az ügykezelés minden ágában teljesen jártas-e ? A bizottság a vizsga eredményéről zárt ülés­ben szótöbbséggel határoz. Az elnök a szavazás­ban csak akkor vesz részt, ha a szavazatok száma egyenlő. A képesítésnek három fokozata van : kitűnő, jó és elégséges. Kitűnő képesítést a vizsgázó csak egyhangú határozat alapján nyerhet. A bizottság határozatát az elnök azonnal ki­hirdeti. A képesítés fokozatát a vizsgabizonyítvány­ban fel kell tüntetni. A vizsgabizonyítvány illetékköteles. 9. §. A vizsgát jegyzékbe kell bevezetni. A vizsgá­ról vezetett jegyzék mintája a következő : A képesített számára bizonyítványt kell ki­állítani, amelynek szövege a következő : „A m. kir. belügyminisztériumban szervezett kezelői vizsgabizottság tanúsítja, hogy............. ...............................................a belügyi kezelői vizsgát 194. . évi .................................... hó ...... napján ...................................eredménnyel letette. A belügyi kezelői vizsgáról szóló szabályzat 4. §-ában .......................................................... ...................... megkívánt követelményeknek is megfelelt.“ (A m. kir. rendőrségnél, m. kir. kórházaknál stb., az Országos Társadalombiztosító, Intézet­nél, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeté­nél, vagy a Magyar Hajózási Betegségi Bizto­sító Intézetnél, vagy az Országos Nép- és­­ Családvédelmi Alapnál alkalmazottak vizsgája esetén megfelelő módon töltendő ki.) A bizonyítványt el kell látni a jegyzők sor­számával, a vizsgabizottság pecsétjével és az­­ elnök, valamint a jegyző aláírásával. A vizsgabizottság pecsétje köralakú nedves bélyegző, középen Magyarország kis címerével és a címer körül a következő felirattal : „A m. kir. belügyminisztériumban szervezett kezelői vizsgabizottság.“ A letett vizsga eredményét azokra a vizsgá­zókra nézve, akiknek személyi (minősítési) táblázatuk van, ebbe a táblázatba be kell ve­zetni. Evégből, ha a vizsgázó nem a belügyminiszté­riumban szolgál, a vizsga eredményét közölni kell a személyi táblázatot vezető hivatalfőnök­­kel is. 10. §: Ha a vizsgázó a 4. §-ban felsorolt szóbeli vizsga anyagának egy tárgyából nem felelt meg, e tárgyból egy ízben javító vizsgára kell bocsátani. A javító vizsgára utasított jelöltet két hónap­nál rövidebb időn belül javító vizsgára bocsá­tani nem lehet. A javító vizsga sikertelensége esetén az egész vizsgát meg kell ismételni. Ha a vizsgázó egynél több tárgyból nem felelt meg, az egész vizsga megismétlésére kell uta­sítani. Amennyiben a jelöltnek az egész vizsgát kell megismételnie, a vizsgabizottság állapítja meg, hogy a jelölt mennyi idő eltelte után jelentkez­het ismétlő vizsgára. Ez az idő azonban három hónapnál rövidebb nem lehet. Ha a jelölt a megismételt vizsgán sem felel meg, még egy ízben külön miniszteri engedély­ivel jelentkezhet vizsgára. Ha a jelölt a szóbeli vizsga megkezdése után elfogadható ok nélkül visszalép, olyannak kell tekinteni, mint aki a vizsgának nem felelt meg. 11. §. _ A kezelővizsga díjmentes. A vizsgabizottság elnöke, tagjai és jegyzője vizsganaponként a hivatali állásukra nézve megállapított fél napidíjnak megfelelő díjazás­ban részesülnek. . 12. §. Az 1931. évi III. t.-c. 2. §-a értelmében a B. vagy C. jelű igazolvánnyal ellátott vagy ilyenre igényjogosult személyeknek, amennyiben a segédhivatali tisztviselői vagy kezelői álláshoz megkívánt előfeltételekkel (kellékekkel) rendel­keznek, igényük van arra, hogy a belügyi keze­lői szakvizsga megszerzéséhez szükséges gya­korlat elsajátítása céljából az 1. §-ban említett hivatalokhoz és intézetekhez próbaszolgálatra osztassanak be. Ez a szolgálat díjazással nem jár. 13. §• A belügyminiszter elrendelheti, hogy a keze­lői vizsga anyagának elméleti és gyakorlati el­sajátítása végett tanfolyam tartassák. A tanfolyam előadóit a vizsgabizottság elnöke jelöli ki. A tanfolyam előadói dí­jazásban részesíthetők. 14. §. A jelen rendelet hatálybaléptével a 3.400/ 1913. B. M. éin., a­ 260.540/1936. B. M. és a 266.930/1936. B. M. szám­i rendeletek hatályu­kat vesztik. 15. §. Jelen rendelet kihirdetésének napján lép ha­tályba. Budapest, 1942. évi junius hó 1.-én. dr. vitéz Keresztes-Fischer Ferenc s. k. m. kir. belügyminiszter. Folyó- A A vizsgázó A szám vizsga nevű vizsga napja és állása eredménye A Kínok vizsga- és bizottság jegyző tagjai aláírása Budapesti Közlöny 1942 junius 2.124. szám. A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter 220.878/1942. IV. 8. számú rendelete a rendes használatra engedélyezett rádió műsorvevő berendezések után megállapított hat havi díjfizetési kötelezettség megszüntetése tárgyában. A Budapesti Közlöny 1927. évi április hó 22.-i 90. számában közzétett 9.557/1927. X. K. M. .számit ..Rádiórendelet“ 11. §-ának azt a rendelkezését, amely a rendes használatra en-

Next