Budapesti Közlöny, 1942. július (76. évfolyam, 146-172. szám)

1942-07-01 / 146. szám

8 11. a vámtarifa 202. száma alá tartozó élő­munkáit bognárfa átlagértéke q-ként 13 (tizenhárom) P 20 f; 12. a vámtarifa 203. száma alá tartozó bánya­­széldeszka átlagértéke q-ként 6 (hat) P 60 f ; 13. a vámtarifa 203. száma alá tartozó fűrész­áru ládagyárak és puhafahordókat előállí­tók részére átlagértéke q-ként 11 (tizen­egy) P 90 f; 14. a vámtarifa 203. a) 1. száma alá tartozó nem gyalult fűrészelt fa (tűlevelű fából) átlagértéke q-ként 17 (tizenhét) P 20 f ; 15. a vámtarifa 203. b) 1. száma alá tartozó gyalult stb. fűrészelt fa (tűlevelű fából) átlagértéke q-ként 33 (harminchárom) P; 16. a vámtarifa 203. a) 2. száma alá tartozó fürészeltfa (lombosfából), diófa kivételével, átlagértéke qrként 18 (tizennyolc) P 50 f ; 17. a vámtarifa 203. a) 2. száma alá tartozó fürészeltfa diófából átlagértéke q-ként 34 (harmincnégy) P 30 f; 18. a vámtarifa 206. száma alá tartozó maha­góni és ocouméfa átlagértéke q-ként 39 (harminckilenc) P 60 f ; 19. a vámtarifa 206. száma alá tartozó más fa átlagértéke q-ként 66 (hatvanhat) P ; 20. a vámtarifa 226. száma alá tartozó fűrész­­porbrikett értéke q-ként 3 (három) P 30 f ; 21. a vámtarifa 479. száma alá tartozó furni­­rok átlagértéke­n­ként : a) vak furnirok (borítéklemezek) 105 (egy­százöt) P 60 f; b) 1. más furnirok 18 mm vastagságon alul európai fanemekből 185 (egy­száznyolcvanöt) P ; b) 2. furnirok tengerentúli (exotikus) fa­nemekből 237 (kettőszázharminc­­hét) P 60 f . 22, a vámtarifa 479. c) száma alá tartozó ragasztott lap, valamint a panellap átlag­értéke­n­ként 105 (egyszázöt) P 60 f. (4) A (3) bekezdésben megállapított átlag­értékeket a vámkezelés alkalmával esetleg fel­merülő s az általános szabályok szerint az adó­alap megállapításánál számításba veendő költ­ségekkel emelni nem lehet, de azokból levonás­nak sincs helye. (5) Az átlagértékek alapján fizetendő adó­­váltságot a vámhivatali vizsgálatnál a vám­szabályok szerint megállapítandó súly után kell kiszámítani. (6) A (3) bekezdés 6. b) pontja alá tartozó csomagból fagyapot és faforgács előállítására szolgáló fagyapotfát, 12. pontja alá tartozó bányaszéldeszkát, 13. pontja alá ti­rtozó fűrész­árut a megállapított átlagértékekkel csak azok részére szabad vámkezelni, akik erre vonatkozó jogosultságukat az alábbi (8) bekezdésben elő­írt pénzügyigazgatósági engedéllyel igazolják. Más esetben a (3) bekezdés 6. b) pontjában említett áruk után a (3) bekezdés 6. a) pontjá­ban, a­ 12. és 13. pontban említett áruk után pedig a (3) bekezdés 14. pontjában megállapí­tott átlagértékek alapulvétele mellett kell az adóváltságot megállapítani. (7) Ha ugyanabban a szállítmányban többféle átlagérték alapján megadóztatandó áru van s a vámadósnak a különböző árukról adott részletes bevallása nem helyes, az adóváltságot az egész szállítmány után, a szállítmányban levő legmagasabb értékű árura megállapított átlagérték alapulvétele mellett kell beszedni. (8) A székhely szerint illetékes pénzügyigaz­gatóság kérelemre engedélyt köteles adni arra, hogy a fagyapotgyár fagyapotját a csomagoló fagyapot és faforgács előállítása, a bánya­­széldeszkát a földalatti tárnák kiépítése, a láda­gyár vagy puhafahordógyár fűrészárut láda és hordó előállítása céljaira vámkülföldről a (3) bekezdés 6. b) 12. és 13. pontjában meg­állapított alacsonyabb átlagértékelők mellett szá­mí­tandó adóváltsággal hozhasson le. (9) A pénzügyigazgatóságok a (8) bekezdés rendelkezései alapján kiadott engedélyekről másolati példányok egyidejű megküldése mel­lett a központi vámigazgatóságot az „Értesítő“­­ben való közzététel végett értesíteni kötelesek. (10) A (8) bekezdésben említett engedély­visszavonásig érvényes. (11) A (8) bekezdés alapján minden naptári évre új engedélyt kell kérni, illetőleg kiállítani. Ilyen engedélyt évközben csak új vállalatoknak lehet kiadni. (12) Azonnal be kell vonni a (8) bekezdés alapján kiadott engedélyt attól, aki az enge­déllyel bármilyen — az államkincstár meg­károsítására alkalmas — cselekményt vagy mulasztást követ el vagy enélkül is, ha az engedély alapján beszerzett (behozott) árukat nem az engedélyben megjelölt célra használja fel és az igazolatlan mennyiség után az 500/ 1942. P. M. számú rendelet 9. §. (8) bekezdése szerint járó adóváltságot sem fizette meg. Az engedélyt megvonó pénzügyigazgatósági hatá­rozat ellen 8 napon belül a pénzügyminiszter­hez lehet fellebbezni. Az engedély­ megvonásá­ról — a határozat jogerőre emelkedése után — a központi vámigazgatóságot is soronkívül értesíteni kell. Az engedély bevonása után fűrészárut, széldeszkát csak a (3) bekezdés 14. pontjában megállapított átlagérték alkalma­zása mellett lehet behozni. (13) Az (1) bekezdésben felsorolt árukon kívül minden egyéb, az 500/1942. P. M. számú rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó vámkülföldről behozott árunál a forgalmi adó­­váltság alapját az említett rendelet 119. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. 2. §. (1) Az 500/1942. P. M. számú rendelet 18. §. (18) bekezdés rendelkezései alá eső kisgyapju­­fonók a saját számlájukra és a bérmunkában előállított fonalaik után is kg-ként 8 %-s átlag­érték alapulvétele mellett tartoznak a forgalmi adóváltságot megfizetni. (2) Az 500/1912. P. M. számú rendelet 18. §. (18) bekezdés rendelkezései szerint kisgyapju­­fonó üzemnek nem minősíthető fonódák által a gyapjúból, szőrből (pótanyagokkal vegyítve is), illetőleg ezekből kever­ten saját számlára vagy bérmunkában, kártolási eljárással elő­állított, egy vagy többágy, nyers­ vagy festett, 0—5. számozásig terjedő, kizárólag szőnyeg vagy csapágy kenőpárna készítésére használa­tos fonalak adóváltságainak alapjául szolgáló átlagértékét kilogrammonként ugyancsak 8 pengőben állapítom meg. Cérnázott fonalaknál egyik fonal sem lehet 5-ös metrikus számozású­nál vékonyabb. A 0—5. számozásig terjedő szőnyegfonal és egyéb — az általános szabályok szerint adóztatandó — árutermelésről és el­adásokról elkülönített nyilvántartásokat kell vezetni. (3) A nyers vagy festett angóraszőrből tisztán vagy más textilf­onalanyaggal keverten, akár saját számlára, akár bérmunkában­­ előállított, egy- vagy többágú kártolt (vagy fésűs), u. n. angorafonalak forgalmi adeváltságának alapját, tekintet nélkül arra, hogy a fonás gépi- vagy kézierővel történik-e, kilogrammonként az alábbi átlagértékekben állapítom meg :. a) 109—81 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal . ... 180 „ b) 80—61 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 130 „ c)­­ 80—61 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 120 „ d) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 100 „ e) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 90 „ f) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű, visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal ............. . 55 „ g) 50—34 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 72 „ h) 50—34 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal . . 68 ., i) 33—26%-ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 56 „ ■­)­ 33—26%-ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal................. 40 „ k) 25% vagy annál kevesebb angora­szőrt tartalmazó egyszínű angorafonal 52 „ l) 25% vagy annál kevesebb angora­szőrt tartalmazó egyszínű visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal . „ 38 „ (4) Ha az angorafonóüzem szövött vagy köt­sz­öv­ött áruk előállításával is foglalkozik, a for­galmi adóváltságot a fenti átlagértékek alapul­vétele mellett a fonalaknak a feldolgozó üzem részére átadásakor tartozik megfizetni. (5) Külföldről behozott szőnyegfonalaktól, illetőleg algorafonakiknál, amennyiben a be­hozatali vámkezelés alkalmával bevallott érték és az­ adóalaphoz számítandó költségek együttes összege a kilogrammonkénti átlagértékeket el nem éri, a behozatalkor fizetendő adóváltság alapjául ugyancsak a fenti átlagértékeket kell számításba venni. (6) A fényűzési forgalmi adó alá eső, bármily mennyiségű állati selymet tartalmazó szövetek és keskenyáru­k előállításával foglalkozó válla­latok az általuk előállított fényűzési tárgyak után járó fényűzési forgalmi adót kilogrammon­kénti adótétel szerint tartoznak megfizetni a feldolgozott állati selyemfonal (selyemcérna) után. A bourette fonalak kivételével, minden állati selyemből készült fonal (grége, organzin, kreppe, drappé) és cérna után fizetendő kilo­­gramonkénti adótételt és a forgalmi adóvált­ság befizetésének módját — előzetes jóváhagyá­som mellett — a székesfővárosi pénzügyigazga­tóság állapítja meg s közli valamennyi pénz­ügyigazgatósággal. 3. §. A gyógyszerészek, droglisták, valamint az illatszerek és háztartási cikkek forgalombah­ozá­­sával foglalkozó kereskedők által előállított és saját kiskereskedelmi üzletükben forgalomba hozott kozmetikai cikkek forgalmi adóváltságá­­tnak alapját indokolt esetekben átlagértékben lehet megállapítani. Az átlagértéket, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat — elő­zetes jóváhagyásom mellett — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg s közli vala­mennyi pénzügyigazga­tósággal. 4­ §• (1) A vámtarifa 11. száma alá tartozó áruk kivitelére megállapított, adómegtérítésnek átlag­árait évnegyedenként az­ általa beszerzett és a társhatóságok által közölt adatok alapján a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja areg és közli valamennyi pénzügyigazgatósággal. (2) A vámtarifa 25. szám­a alá tartozó disznó­­ház, friss szalonna és disznózsír 100 kg-kénti átlagos kiviteli adóm­egtérítés összegét a székes­­fővárosi pénzügy igazgatóság állapítja meg s minden hó 28.-áig — a következő hónapra szóló érvénnyel — valamennyi pénzügyigaz­gatósággal közli. Az ebben a bekezdésben emlí­tett áruk külföldre szállítását az 500/1942. P. M. számú rendelet 135.—136. §-aiban előírt módon kell igazolni, a bejelentési ivén azonban a vámhivatal az áru azonosságán kívül annak teljes (bruttó) súlyát számmal és szóval iga­zolni tartozik. 5. §. (1) A szépirodalmi és tudományos folyóira­tok külföldre szállítása után igényelhető for­galmi adóm­egtérítés összegét a fűzött vagy bár­milyen módon bekötött könyvek, továbbá a zeneművek után kg-ként, folyóiratok után pe­dig példányonként — előzetes jóváhagyásom mellett — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg s közli az érdekelt pénzügyigaz­gatósággal. (2) A kiadóvállalatok a külföldre szállított folyóiratok példányszámát az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársa­ság (röviden : IBUSZ) cégszerűen aláírt bizo­nyítványával, ha pedig a szállítás postán tör­tént, postai feladóvevénnyel, illetőleg a posta­­hivatal által adott bizonyítvánnyal tartoznak igazolni (3) Az (1) bekezdésben említett áruk kül­földre szállítását az 500/1942. P. M. számú ren­­­delet 135—136. §-aiban előírt módon kell iga­zolni, a bejelentési ivén azonban a vámhivatal az áru azonosságán kívül a küldemény súlyát számmal és szóval, továbbá a csomagolás faj­táját (láda, stb.) igazolni tartozik. A csomago­lás súlyát a megtérítés alapjából levonni nem kell Budapesti Közlöny 1942 julius 1. — 146. szám.

Next