Budapesti Közlöny, 1942. július (76. évfolyam, 146-172. szám)
1942-07-01 / 146. szám
8 11. a vámtarifa 202. száma alá tartozó élőmunkáit bognárfa átlagértéke q-ként 13 (tizenhárom) P 20 f; 12. a vámtarifa 203. száma alá tartozó bányaszéldeszka átlagértéke q-ként 6 (hat) P 60 f ; 13. a vámtarifa 203. száma alá tartozó fűrészáru ládagyárak és puhafahordókat előállítók részére átlagértéke q-ként 11 (tizenegy) P 90 f; 14. a vámtarifa 203. a) 1. száma alá tartozó nem gyalult fűrészelt fa (tűlevelű fából) átlagértéke q-ként 17 (tizenhét) P 20 f ; 15. a vámtarifa 203. b) 1. száma alá tartozó gyalult stb. fűrészelt fa (tűlevelű fából) átlagértéke q-ként 33 (harminchárom) P; 16. a vámtarifa 203. a) 2. száma alá tartozó fürészeltfa (lombosfából), diófa kivételével, átlagértéke qrként 18 (tizennyolc) P 50 f ; 17. a vámtarifa 203. a) 2. száma alá tartozó fürészeltfa diófából átlagértéke q-ként 34 (harmincnégy) P 30 f; 18. a vámtarifa 206. száma alá tartozó mahagóni és ocouméfa átlagértéke q-ként 39 (harminckilenc) P 60 f ; 19. a vámtarifa 206. száma alá tartozó más fa átlagértéke q-ként 66 (hatvanhat) P ; 20. a vámtarifa 226. száma alá tartozó fűrészporbrikett értéke q-ként 3 (három) P 30 f ; 21. a vámtarifa 479. száma alá tartozó furnirok átlagértékenként : a) vak furnirok (borítéklemezek) 105 (egyszázöt) P 60 f; b) 1. más furnirok 18 mm vastagságon alul európai fanemekből 185 (egyszáznyolcvanöt) P ; b) 2. furnirok tengerentúli (exotikus) fanemekből 237 (kettőszázharminchét) P 60 f . 22, a vámtarifa 479. c) száma alá tartozó ragasztott lap, valamint a panellap átlagértékenként 105 (egyszázöt) P 60 f. (4) A (3) bekezdésben megállapított átlagértékeket a vámkezelés alkalmával esetleg felmerülő s az általános szabályok szerint az adóalap megállapításánál számításba veendő költségekkel emelni nem lehet, de azokból levonásnak sincs helye. (5) Az átlagértékek alapján fizetendő adóváltságot a vámhivatali vizsgálatnál a vámszabályok szerint megállapítandó súly után kell kiszámítani. (6) A (3) bekezdés 6. b) pontja alá tartozó csomagból fagyapot és faforgács előállítására szolgáló fagyapotfát, 12. pontja alá tartozó bányaszéldeszkát, 13. pontja alá tirtozó fűrészárut a megállapított átlagértékekkel csak azok részére szabad vámkezelni, akik erre vonatkozó jogosultságukat az alábbi (8) bekezdésben előírt pénzügyigazgatósági engedéllyel igazolják. Más esetben a (3) bekezdés 6. b) pontjában említett áruk után a (3) bekezdés 6. a) pontjában, a 12. és 13. pontban említett áruk után pedig a (3) bekezdés 14. pontjában megállapított átlagértékek alapulvétele mellett kell az adóváltságot megállapítani. (7) Ha ugyanabban a szállítmányban többféle átlagérték alapján megadóztatandó áru van s a vámadósnak a különböző árukról adott részletes bevallása nem helyes, az adóváltságot az egész szállítmány után, a szállítmányban levő legmagasabb értékű árura megállapított átlagérték alapulvétele mellett kell beszedni. (8) A székhely szerint illetékes pénzügyigazgatóság kérelemre engedélyt köteles adni arra, hogy a fagyapotgyár fagyapotját a csomagoló fagyapot és faforgács előállítása, a bányaszéldeszkát a földalatti tárnák kiépítése, a ládagyár vagy puhafahordógyár fűrészárut láda és hordó előállítása céljaira vámkülföldről a (3) bekezdés 6. b) 12. és 13. pontjában megállapított alacsonyabb átlagértékelők mellett számítandó adóváltsággal hozhasson le. (9) A pénzügyigazgatóságok a (8) bekezdés rendelkezései alapján kiadott engedélyekről másolati példányok egyidejű megküldése mellett a központi vámigazgatóságot az „Értesítő“ben való közzététel végett értesíteni kötelesek. (10) A (8) bekezdésben említett engedélyvisszavonásig érvényes. (11) A (8) bekezdés alapján minden naptári évre új engedélyt kell kérni, illetőleg kiállítani. Ilyen engedélyt évközben csak új vállalatoknak lehet kiadni. (12) Azonnal be kell vonni a (8) bekezdés alapján kiadott engedélyt attól, aki az engedéllyel bármilyen — az államkincstár megkárosítására alkalmas — cselekményt vagy mulasztást követ el vagy enélkül is, ha az engedély alapján beszerzett (behozott) árukat nem az engedélyben megjelölt célra használja fel és az igazolatlan mennyiség után az 500/ 1942. P. M. számú rendelet 9. §. (8) bekezdése szerint járó adóváltságot sem fizette meg. Az engedélyt megvonó pénzügyigazgatósági határozat ellen 8 napon belül a pénzügyminiszterhez lehet fellebbezni. Az engedély megvonásáról — a határozat jogerőre emelkedése után — a központi vámigazgatóságot is soronkívül értesíteni kell. Az engedély bevonása után fűrészárut, széldeszkát csak a (3) bekezdés 14. pontjában megállapított átlagérték alkalmazása mellett lehet behozni. (13) Az (1) bekezdésben felsorolt árukon kívül minden egyéb, az 500/1942. P. M. számú rendelet II. mellékletének hatálya alá tartozó vámkülföldről behozott árunál a forgalmi adóváltság alapját az említett rendelet 119. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell megállapítani. 2. §. (1) Az 500/1942. P. M. számú rendelet 18. §. (18) bekezdés rendelkezései alá eső kisgyapjufonók a saját számlájukra és a bérmunkában előállított fonalaik után is kg-ként 8 %-s átlagérték alapulvétele mellett tartoznak a forgalmi adóváltságot megfizetni. (2) Az 500/1912. P. M. számú rendelet 18. §. (18) bekezdés rendelkezései szerint kisgyapjufonó üzemnek nem minősíthető fonódák által a gyapjúból, szőrből (pótanyagokkal vegyítve is), illetőleg ezekből keverten saját számlára vagy bérmunkában, kártolási eljárással előállított, egy vagy többágy, nyers vagy festett, 0—5. számozásig terjedő, kizárólag szőnyeg vagy csapágy kenőpárna készítésére használatos fonalak adóváltságainak alapjául szolgáló átlagértékét kilogrammonként ugyancsak 8 pengőben állapítom meg. Cérnázott fonalaknál egyik fonal sem lehet 5-ös metrikus számozásúnál vékonyabb. A 0—5. számozásig terjedő szőnyegfonal és egyéb — az általános szabályok szerint adóztatandó — árutermelésről és eladásokról elkülönített nyilvántartásokat kell vezetni. (3) A nyers vagy festett angóraszőrből tisztán vagy más textilfonalanyaggal keverten, akár saját számlára, akár bérmunkában előállított, egy- vagy többágú kártolt (vagy fésűs), u. n. angorafonalak forgalmi adeváltságának alapját, tekintet nélkül arra, hogy a fonás gépi- vagy kézierővel történik-e, kilogrammonként az alábbi átlagértékekben állapítom meg :. a) 109—81 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal . ... 180 „ b) 80—61 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 130 „ c) 80—61 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 120 „ d) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 100 „ e) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal .. 90 „ f) 60—51 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű, visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal ............. . 55 „ g) 50—34 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 72 „ h) 50—34 % -ig terjedő angoraszőrt tartalmazó kevertszínű angorafonal . . 68 ., i) 33—26%-ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal .... 56 „ ■) 33—26%-ig terjedő angoraszőrt tartalmazó egyszínű visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal................. 40 „ k) 25% vagy annál kevesebb angoraszőrt tartalmazó egyszínű angorafonal 52 „ l) 25% vagy annál kevesebb angoraszőrt tartalmazó egyszínű visztrával kevert vagy cérnázott angorafonal . „ 38 „ (4) Ha az angorafonóüzem szövött vagy kötszövött áruk előállításával is foglalkozik, a forgalmi adóváltságot a fenti átlagértékek alapulvétele mellett a fonalaknak a feldolgozó üzem részére átadásakor tartozik megfizetni. (5) Külföldről behozott szőnyegfonalaktól, illetőleg algorafonakiknál, amennyiben a behozatali vámkezelés alkalmával bevallott érték és az adóalaphoz számítandó költségek együttes összege a kilogrammonkénti átlagértékeket el nem éri, a behozatalkor fizetendő adóváltság alapjául ugyancsak a fenti átlagértékeket kell számításba venni. (6) A fényűzési forgalmi adó alá eső, bármily mennyiségű állati selymet tartalmazó szövetek és keskenyáruk előállításával foglalkozó vállalatok az általuk előállított fényűzési tárgyak után járó fényűzési forgalmi adót kilogrammonkénti adótétel szerint tartoznak megfizetni a feldolgozott állati selyemfonal (selyemcérna) után. A bourette fonalak kivételével, minden állati selyemből készült fonal (grége, organzin, kreppe, drappé) és cérna után fizetendő kilogramonkénti adótételt és a forgalmi adóváltság befizetésének módját — előzetes jóváhagyásom mellett — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg s közli valamennyi pénzügyigazgatósággal. 3. §. A gyógyszerészek, droglisták, valamint az illatszerek és háztartási cikkek forgalombahozásával foglalkozó kereskedők által előállított és saját kiskereskedelmi üzletükben forgalomba hozott kozmetikai cikkek forgalmi adóváltságátnak alapját indokolt esetekben átlagértékben lehet megállapítani. Az átlagértéket, valamint az ezzel kapcsolatos eljárási szabályokat — előzetes jóváhagyásom mellett — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg s közli valamennyi pénzügyigazgatósággal. 4 §• (1) A vámtarifa 11. száma alá tartozó áruk kivitelére megállapított, adómegtérítésnek átlagárait évnegyedenként az általa beszerzett és a társhatóságok által közölt adatok alapján a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja areg és közli valamennyi pénzügyigazgatósággal. (2) A vámtarifa 25. száma alá tartozó disznóház, friss szalonna és disznózsír 100 kg-kénti átlagos kiviteli adómegtérítés összegét a székesfővárosi pénzügy igazgatóság állapítja meg s minden hó 28.-áig — a következő hónapra szóló érvénnyel — valamennyi pénzügyigazgatósággal közli. Az ebben a bekezdésben említett áruk külföldre szállítását az 500/1942. P. M. számú rendelet 135.—136. §-aiban előírt módon kell igazolni, a bejelentési ivén azonban a vámhivatal az áru azonosságán kívül annak teljes (bruttó) súlyát számmal és szóval igazolni tartozik. 5. §. (1) A szépirodalmi és tudományos folyóiratok külföldre szállítása után igényelhető forgalmi adómegtérítés összegét a fűzött vagy bármilyen módon bekötött könyvek, továbbá a zeneművek után kg-ként, folyóiratok után pedig példányonként — előzetes jóváhagyásom mellett — a székesfővárosi pénzügyigazgatóság állapítja meg s közli az érdekelt pénzügyigazgatósággal. (2) A kiadóvállalatok a külföldre szállított folyóiratok példányszámát az Idegenforgalmi, Beszerzési, Utazási és Szállítási Részvénytársaság (röviden : IBUSZ) cégszerűen aláírt bizonyítványával, ha pedig a szállítás postán történt, postai feladóvevénnyel, illetőleg a postahivatal által adott bizonyítvánnyal tartoznak igazolni (3) Az (1) bekezdésben említett áruk külföldre szállítását az 500/1942. P. M. számú rendelet 135—136. §-aiban előírt módon kell igazolni, a bejelentési ivén azonban a vámhivatal az áru azonosságán kívül a küldemény súlyát számmal és szóval, továbbá a csomagolás fajtáját (láda, stb.) igazolni tartozik. A csomagolás súlyát a megtérítés alapjából levonni nem kell Budapesti Közlöny 1942 julius 1. — 146. szám.