Budapesti Közlöny, 1942. szeptember (76. évfolyam, 197-221. szám)

1942-09-01 / 197. szám

Budapest, 1942. 197. szám. Kedd, szeptember 7. BUDAPESTI •• KÖZLÖNY. HIVATALOS LAP. Hivatalos hirdetések dija, a 300 azét meg nem haladó ingó- és ingatlanárverések­­ kivételével, az első 10 szóért 28 ar. f, minden további 10 vagy kevesebb szóért 19 ar. f, , mely előre fizetendő. — Magánhirdetéseknek egyszeri beiktatási dija félhasábos m/m sor (azaz annak térfogata) után 20 ar. f. Ezek a dijak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban megjelenő kivonatokért is. Esenfehrt fizetendő a megküldendő Hivatalos Értesítő ára, a bélyegilleték, forgalmi adó és az esetleges postaköltség.­­A 800 szót meg nem haladó Ingó- és Ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 5 aranypengő 60 fillér, vidéki hir­detők részére 6 aranypengő 10 fillér, mely átalányösszegekben egy támpéldány ára, a bélyegilleték és forgalmi adó, a vidékről feladott hirdetéseknél ezeken felül a tám­példány- és nyugtakézbesítés költségei is bentfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Hivatalos Értesít.5. Szerkesztőség: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 180-453 Kiadóhivatal: Budapest, I. ker., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464 Kiadóhivatali kirendeltség: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 157.801. Előfizetési árak: Budapesti Közlöny. Hatóságoknak havonkint 1 ar. P 28 f. A . » negyedévenkint 3 „ 84 „ Havonkint 4 ar. P 801 Magánosoknak havonkint 3 „ 20 „ „ negyedévenkint 9 „ 60 „ Negyedévenkint 14 „ 40 » Egyes szám ára 8 old. terjedelemig — 16 „ S­­imonkint — 20 ^ „ „ „ további 8 old.­kint — 16 „ Az „Országos Törvénytár“-i* az e'­őfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20 az. pengő. A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke t tigget1911 M. K szám. A m. Hr. minfagterima rendelete egy« kir. járásbíróságok és községek törvénykezési átcsatolása tárgyába«». 95.517/1942. B. M. szám. A m. kir. belügyminiszter rendelet« a községi közigazgatási rendkívüli tanfolyamok vizsgarendje tárgyéba«». 199.700/1940 K. M. szám A m. kir. közellitásügyi miniszter rendelete a készíthető lábbelifajták újabb megállapítása tárgyában. _ _______ 612.197/1942. K. M. szám. A m. kir. köz»­átásügyi miniszter határozata az 1942. évi szeptember hó 1.-étől kezdve engedélyezett fajtája és minőségű KM»* e*8- állitása, illetőleg a lábbelikészítéshez felhasználható műanyagok tárgyában. „ MW. 162/1942. P. M. szám. A m. kir. pénzügyminiszter rendelete a pamatf­onalak forgalmi adóváltságának alapjául szolgáló átlagértékek megállapitása tárgyában: 196.200/1942. P. M. szám. A m. kir. pénzügym­iniszt­er rendelet« az idegen ál­lamok pénznemeiben megál­lapitott értékekne­k az illetékeik, továbbá a fényűzési és e forgalmi adók megállapitása szempontjából pengőért­ék­re való­ átszámitásáról. ________________________________________________ HIVATALOS RÉSZ. A m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úr. Csortán­y Márton állalfri helyettes tanító, kolozsvári lakost a tanügyi fogalmazási sze­mélyzet létszámába, a dési kir. tanfelügyelői hivatalhoz ideiglenes minőségű tanügyi fogal­mazógyakornokká kinevezte. (1942. augusztus 19. — 110.262/1942. V. 1. szám.) A m. kir. pénzügyminiszter 49.767/1912. V. föv. szám­i rendeletével Révzy Emil evangéli­kus lelkész, losonci lakost a volt csehszlovákiai Szlovák Evangélikua Tem­etkezési Egylet bel­földön lakó tagjai érdekeinek védelmére és vagyonának megóvására gondnokul kiren­­dezte. , A m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter id. Verebély Géza textilkeres­kedő, budapesti lakosnak fél évszázadon át kifejtett érdemes kereskedő­ tevékenységéért elismerését fejezte ki, 186.581 1942. II. K. K. M. szám.) A m. kir. minisztérium 4.990/1942. M. E. számú remlelete egyes kir. járásbíróságok és községek törvény­kezési átcsatolása tárgyában. A m­. kir. minisztérium az 1890 : XXIX. t.-c. 2. §-ában és az 1913 : XXV. t.-c. 3. §-ának második bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : 1. §• A fehérgyarmati és a biróság a nyíregyházi kir mátészalkai kir. járás­­törvényszék területé­ből a szatmárnémeti kir. törvényszék ter­ü­leté­­hez, a berettyóújfalui kir. járásbíróság pedig a debreceni kir. törvényszék területéből a nagy­váradi kir. törvényszék területéhez csatolta­­tik át.­ §. A jelen rendelettel mellékelt táblázatban fel­­sorolt községek törvénykezé­sileg átcsatol­tat­nak a fáldozatban megnevezett kir. járásbíró­ságok teml­­eléhez. 3. §. A jelen rendelet hatálybalépésekor elsőfokon folyamatban lévő telekkönyvi, végrehajtási és cégügyeket hivatalból át kel­lenni ahhoz a bírósághoz, amely a törvénykezési beosztásnak a rendeletben meghatározott módosítása foly­tán ezekre az ügyekre illetékessé vált. Az át­v . m. kir. belügyminiszter 35.517 1942. B. M. számú rendelete a községi közigazgatási rendkívüli tan­folyamok vizsgarendje tárgyában. A 118.962/1941. B. M. számú rendelettel, valamint a 28.342/1942. B. M. számú rende­lettel szervezett községi közigazgatási rend­kívüli tanfolyamon tartandó községi közigaz­gatási vizsgákra vonatkozólag­­- az 1900 : XX. t.-c. 1. ipában biztosított jogkörömben — a következőket rendelem :­­ 1) A vizsga írás­beli és szóbeli vizsgából áll. (2) Az írásbeli vizsga tantárgyai a követ­kezők : a) a községek szervezete és működése ; köz­­igazgatási eljárás ; b) községi háztartás; a pénzügyi közigazgatás ; d) magánjog. (3 Minden hallgató három írásbeli kérdést kap és pedig egyet a (2) bekezdésben a) és b) alatt említett tantárgyak egyikéből, egyet-egyet pedig a pénzügyi közigazgatás és a magánjog köréből. (4) A szóbeli községi közigazga­tási vizsga tantárgyai a következők : a) magyar közjog ; b) magyar közigazgatási jog ; e) a községek szervezete és működése ; köz­­igazgatási eljárás ; d) községi háztartás ; e) pénzügyi közigazgatás ; f) magánjog ; g) közjóléti (szociális) igazgatás. *■ §­A rendkívüli tanfolyamoknak azokból a tan­tárgyaiból, amelyek a községi közigazgatási vizsgáinak nem tantárgyai, a hallgatóik a tan­folyam első, illetőleg második részének befeje­zése után párbeszédi vizsgát (kolkokviumot­ kötelese­k tenni. A párbeszédi vizsga tárgya az illető tantárgynak a rendkívüli tanfolyamon előadott teljes anyaga. A párbeszédi vizsga el nem halasztható és minden hallgató köteles ily vizsgát tenni. A párbeszédi vizsgán kapott osztályzatot a községi­­köz­igazgatási vizsgáról készült jegyző­* 3. §. --- -A községi közigazgatási rendkívüli tanfolya­mokon tartandó községi közigazgatási vizsgára csak azokat lehet bocsátani, akik a községi közigazgatási rendkívüli tan­folyamot szabály­szerűen­­hallgatták és a 2. §-ban megkívánt párbeszédi vizsgát (kollokviumot) sikeresen­ letették. ■ ’’ / 4­ §­A vizsgabizottságok elnökeinek, helyettes elnökeinek, tagjainak és póttagjainak meg­bízatása ser­ illető rendkívüli,tanfolyam községi közigazgatási vizsgáira, valamint javító- és ismétlő vizsgáira szól. A megbízás azonban bármikor visszavonható. 5. §. A belügyminiszter a vizsgákra miniszteri biztosok kiküldését mellőzheti. 6. §. A vizsgákra jelentkezésről a Belügyi Köz­löny­­ben és a vármegyei, hivatalos lapokban nem kell hirdetményt közzétenni. 7. §• A jelen rendelet hatálybalépésével a 118.062/ 1941. B. M. és a 28.342/1942. B. M. számú rendeletek 7. és 9. §-ai, valamint 10. §-ának (1) bekezdése hatályukat vesztik. Egyébként a községi közigazgatási rendkívüli tanfolyamok községi közigazgatási vizsgáira az említett ren­deletei­, illetőleg a 93.100/1937. B. M. s­zármi rendelet rendelkezései az irányadók 8. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1942. évi augusztus hó 26.-án. A miniszter helyett : dr. Horváth Béla s. fc. Álamti­t­kári tételről a feleket értesíteni kell. Egyéb ügyek­ben a törvénykezési beosztás módosítása az el­járó bíróság illetékességét nem érinti és nem gátolja a folyamatban lévő feltebbviteli eljárás folytatását sem ; a jelen rendelet hatályba­lépése után hozott határozaa­tok felett azonban a feltebbviteli bíráskodást már az a bíróság gya­korolja, amelynek területéhez, illetőleg kerü­letébe a megtámadott határozatot hozó bíróság a jelen rendelet szerint tartozik. 4. §. A jelen rendelet az 1942 évi november hó 1. •» Budapest, 1942 évi au­gus/ju­­lió 21 .­»m­. Kállity Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. « Egyes szám ára 32 fillér

Next