Budapesti Közlöny, 1943. február (77. évfolyam, 26-48. szám)

1943-02-02 / 26. szám

2_ ______Budapesti Közlöny­ i­g. (1) A sövény hatósági­­jogú és megyei városi k­özigazgatási tisztviselők (a továbbiakban : városi tisztviselők) gyermekei iskoláztatásá­nak elősegítésére a Városi Tisztviselők Orszá­gos­ Segélyalapja (továbbiakban : Alap) létesít* telik. (2) Az Alap feladata : 1. olyan városi tisztviselők segélyezése, akik­nek gyermekei iskolai tanulmányaikat szü­lőjük alkalmaztatása helyén megfelelő taninté­zet, vagy más továbbképzési lehetőség hiányá­ban nem folytathatják; 2., olyan városi tisztviselők segélyezése, akik alkalmazási helyükön ugyan, de két vagy több gyermekük iskoláztatásáról gondoskodnak ; 3. olyan nevelőintézetek (internátusok) léte­sítése és fenntartása, amelyeknek célja a vá­rosi tisztviselők gyermekeinek ellátása és ne­velése. (3) A (2) bekezdés 3. pontjában megjelölt nevelőintézetek (internátusok) létesítésére az Alap segélyezésre szolgáló jövedelmének leg­feljebb egynegyed részét szabad felhasználni.­­6.230/1942. M. E. számú rendelet 1. §.) *•8. Az Alap pecsétje köriratban . Városi Tiszt­viselők, Országos Segélyalapja, Budapest. M Az Alap bevételei­­ 1. Budapest székesfőváros kivételével a tör­vényhatósági jogú és a megyei városokban az anyakönyvi kivonatok kiállításáért­­ szedhető dijakból (1904. évi XXXVI. t.-c. 22. §.) 1943. évi január hó 1. napjától kezdődően befolyt jövedelem felerésze, 2. az Alap tulajdonában levő tőke kamata, 3. adományok. 4. §• Az Alapot —■ a belügyminiszter felügyelete és ellenőrzése mellett — a Magyar Városok Országos Szövetsége (továbbiakban : Szövet-. ség) kezeli , ugyancsak a Szövetség végzi a segélyek engedélyezésével kapcsolatos előké­­szítést is. Mindkét megbízatás határozatlan időtartamú, annak körét és feltételeit a bel­ügyminiszter­­bármikor megváltoztathatja és a megbízatást bármikor visszavonhatja. 5. §. A törvényhatósági jogú és megyei városok a 3. §. 1. pontjában meghatározott jövedelem­részt kötelesek minden év január, április, jú­lius és október hó 5. napjáig a „Városi Tiszt­viselők Országos Segélyalapja a Magyar Vá­rosok Országos Szövetségének kezelésében Budapest“ elnevezésű 11.271. számú csekk­számlára befizetni. • . «.§­ ­.­ Az Alap jövedelmét és vagyonát a Szö­vetség minden egyéb vagyonától teljesen el­különítve, — a készpénzvagyont postataka­rékpénztári csekkszámlán különleges kama­tozású betétkönyvben — köteles kezelni. . (2) Az Alap kezelésével kapcsolatos bármely kiadás­­ teljesítéséhez,­­— a postatakarékpénz­tár­­ kezelésnek az Alapot terhelő költségeitől eltekintve,­ minden esetben a belügyminisz­ter előzetesen adott engedélye szükséges. (3) Az Alap terhére a Szövetség elnöke, illetve ügyvezető elnöke utalványoz. A sza­bálytalan utalványozásból származó esetleges kárért a Szövetség elnöke, illetve ügyvezető el­nöke anyagilag felelős. 4) Az Alap pénzének,, kezelésével kapcsola­tos károkért a Szövetség pénztárnoka és ellen­őre egyetemlegesen vagyoni felelősséggel tar­toznak. Ezeken felül maga a Szövetség is va­gyoni felelősséggel tartozik mindazon káro­kért, melyet a Szövetség intéző szervei, tiszt­viselői stb. szabálytalan eljárásukkal netán okoznak. ?. .. * Az Alap zárószámadását a Szövetség köz­gyűlése, a ’ Szövetség zárószámadásával egy ülésen, de attól elkülönítve köteles tárgyalni. A letárgyalt zárószámadást és az arra vonat­kozó közgyűlési határozatot a vonatkozó ok­mányokkal együtt a Szövetség elnöksége a közgyűlést követő 8 nap alatt, hivatalból való felülvizsgálat és jóváhagyás végett köteles a belügyminiszterhez felterjeszteni. 8. §. (1) A segélyek engedélyezése, valamint az Alap vagyonának az 1. §. (2) bekezdésének 3. pontjában meghatározott célra való fordítása, illetve tartalékolása, kérdésében — a 10. §-ban említett bizottság meghallgatása után — a belügyminiszter dönt. (2) Segélyt csak közép- és középfokú isko­lában vagy főiskolán végzett tanulmányok folytatására lehet engedélyezni. (3) A segélyek megállapításánál a folya­modó reászorultságát és a folyamodó gyerme­kének tanulmányi előmenetét kell irányadóul venni. Különösen figyelemmel kell lenni a hadviselt és a többgyermekes tisztviselők segé­lyezésére. (4) A segély összege évi 600­0. A segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben ennél magasabb összegben is meg lehet állapítani. • (5) Az Alapból engedélyezett segély egy tan­évre szól. A tanévre megállapított segélyt két egyenlő részletben kell a folyamodónak ki­utalni és pedig augusztus és január hónapok­ban. A m­ég ki nem fizetett segély részletet nem szabad folyósítani abban az esetben, ha a fo­lyamodónak az a gyermeke, aki után segély­ben részesült, iskolai tanulmányait nem foly­tatja. Ezért a segély engedélyezése alkalmával a segélyben részesített folyamodót nyomatéko­san figyelmeztetni kell arra, hogy az iskolai tanulmányok folytatásának megszüntetését a Szövetség elnökségének haladéktalanul beje­lenteni köteles, mert az iskolai tanulmányok megszüntetése a segélyezés megszüntetését vonja maga után. 9. §.­ , (1) A belügyminiszter az Alapból juttatandó segélyek engedélyezése iránti kérvények elő­terjesztésére minden év május hó 31. napjáig országos felhívást bocsát ki. (2) A segélyért folyamodó városi tisztvise­lők a felhívásban meghatározott módon fel­szerelt kérvényüket legkésőbb az év június hó 30. napjáig kötelesek a város polgármesterénél benyjutani. A megyei város polgármestere a határidőn belül előterjesztett kérvényeket az azokban foglalt tényállítások valóságát iga­zolva, az év július hó 8. napjáig köteles a vármegye alispánjához felterjeszteni, aki a kérvényeket észrevételeinek közlése mellett legkésőbb julius hó 15.-ig a Szövetségnek megküldi; a törvényhatósági jogú város pol­gármestere a nála benyújtott kérvényeket iga­zolási záradék és észrevételeinek közlése mel­lett legkésőbb július hó 15.-ig a Szövetségnek közvetlenül küldi meg. 10. g. (1) A Szövetség a segélyek engedélyezésének előkészítésére a Szövetség kebelében létesített közigazgatási, egyúttal alkalmazotti szakosz­tályának­­ tagjaiból külön 5 tagú bizottságot (továbbiakban: Bizottság) alakít, amelynek elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén ügyvezető elnöke, négy tagját pedig a Szövetség saját tagjai közül választja. (2) A Bizottság elnöke köteles intézkedni, hogy a belügyminiszter által közzétett orszá­gos felhívás (9. §. (1) bekezdés) a Szövetség hivatalos lapjában, a Városok Lapjában is megjelenjék. . (3). A Bizottság a polgármesterek által meg­küldött kérvényeket köteles javaslattétel cél­jából sürgősen átvizsgálni és legkésőbb az év július hó 31. napjáig a segélyezésre vonatko­zólag a belügyminniszterhez javaslatot tenni. A javaslatot a kör­nyékről készített kimutatás­ban kell bejegyezni ; a kimutatásban a segé­lyezés szempontjából figyelembejövő minden lényeges adatot fel kell tüntetni. (4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnök által kije­lölt tag köteles vezetni. (5) Sem a bizottság elnöke, sem annak tag­jai nem vehetnek részt olyan kérvény tárgya­lásában, illetőleg olyan kérvényre vonatkozó javaslat elkészítésében és döntésre való elő­terjesztésében, amellyel kapcsolatban közvetle­nül, vagy hozzátartozóik utján közvetve érde­kelve vannak. 11. § Jelen rendelet kihirdetésének napján lép­­ha­­tályba. Budapest, 1943. évi január hó 27.-én. A miniszter helyett s dr. Horváth Béla s. k­álisjatttlak­. k m. kir. igazságügyi mniszter 3.582/1843. I. M. számú rend­elete a telekkönyvi betétek szerkesztését tárgyazó» eljárási szabályok kiegészítése és a Betét­­szerkesztő Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 48.50­­ 1930. I. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában. Az 1891 : XVI. t.-c. 23. §-ának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem :­­ 1. 8. A 48.500/1930. I. M. számú rendelet 4. §-át a 13) bekezdés második mondata után a kö­vetkező szöveggel kell kiegészíteni :­A község összes telekkönyvi betéteinek le­másolása céljából a (11) bekezdés értelmében felfogadott külön munkaerőket a budapesti központi, a budapesti I—III. kerületi, a buda­foki, a kispesti, a pestszenterzsébeti és az új­pesti kir. járásbíróságoknak, a Magán­alkal­­mazottak Biztosító­ Intézeténél, a többi kir. járásbiróságoknak az Országos­­Társadalom­biztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál, alkalmazásba vételük után azonnal be kell jelenteniük. 2. §. " A 4. §. (21) bekezdésének helyébe a követ­kező rendelkezés lép : A kir. járásbíróság elnöke a fizetési jegyzék számfejtési záradéka szerint biztosítási (beteg­ségi, valamint öregségi és rokkantsági,­, stb.) járulékok fejében levont összegeket a­­(13) be­kezdésben foglaltak alapján tett bejelentésnek megfelelően a Magánalkalnazottak Biztosító Intézetétől, illetőleg az Országos Társadalom­biztosító Intézet illetékes szervétől előzetesen, kellő számban beszerzett befizetési lappa.-, még­pedig a számfejtési záradékban feltüntetett járulékok mindegyikét külön fizetési lappal, az egyéb címeken levont összegeket pedig a számfejtési záradékban feltüntetett csekkszám­lák javára bianco befizetési lappal, a külön munkaerők járandóságának kifizetésével- egy­idejűleg postára adja s a befizetési­ dánok el ismervé­nyszel­vényeit is a külön számadáshoz csatolja.­­3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi január hó 23.-én. A miniszter bek­er­­ dr. vitéz Boriczo­s Miklós ». rt. állatutitkár, 943 február 2. — 26. sz­ám. A m. kir. földmivelésü­gyi miniszter 484/1843. F. M. számú rendelete a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 11. és 12. §-ának hatálybaléptetése tárgyában. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket ren­delem : 1. § A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 11. és 12. §-a hatályba lép. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi január hó 22.-én.. báró Bánffy Dániel a. I . m­. kir. földm­ivelésügyi minészet

Next