Budapesti Közlöny, 1943. február (77. évfolyam, 26-48. szám)
1943-02-02 / 26. szám
2_ ______Budapesti Közlöny ig. (1) A sövény hatóságijogú és megyei városi közigazgatási tisztviselők (a továbbiakban : városi tisztviselők) gyermekei iskoláztatásának elősegítésére a Városi Tisztviselők Országos Segélyalapja (továbbiakban : Alap) létesít* telik. (2) Az Alap feladata : 1. olyan városi tisztviselők segélyezése, akiknek gyermekei iskolai tanulmányaikat szülőjük alkalmaztatása helyén megfelelő tanintézet, vagy más továbbképzési lehetőség hiányában nem folytathatják; 2., olyan városi tisztviselők segélyezése, akik alkalmazási helyükön ugyan, de két vagy több gyermekük iskoláztatásáról gondoskodnak ; 3. olyan nevelőintézetek (internátusok) létesítése és fenntartása, amelyeknek célja a városi tisztviselők gyermekeinek ellátása és nevelése. (3) A (2) bekezdés 3. pontjában megjelölt nevelőintézetek (internátusok) létesítésére az Alap segélyezésre szolgáló jövedelmének legfeljebb egynegyed részét szabad felhasználni.6.230/1942. M. E. számú rendelet 1. §.) *•8. Az Alap pecsétje köriratban . Városi Tisztviselők, Országos Segélyalapja, Budapest. M Az Alap bevételei 1. Budapest székesfőváros kivételével a törvényhatósági jogú és a megyei városokban az anyakönyvi kivonatok kiállításáért szedhető dijakból (1904. évi XXXVI. t.-c. 22. §.) 1943. évi január hó 1. napjától kezdődően befolyt jövedelem felerésze, 2. az Alap tulajdonában levő tőke kamata, 3. adományok. 4. §• Az Alapot —■ a belügyminiszter felügyelete és ellenőrzése mellett — a Magyar Városok Országos Szövetsége (továbbiakban : Szövet-. ség) kezeli , ugyancsak a Szövetség végzi a segélyek engedélyezésével kapcsolatos előkészítést is. Mindkét megbízatás határozatlan időtartamú, annak körét és feltételeit a belügyminiszterbármikor megváltoztathatja és a megbízatást bármikor visszavonhatja. 5. §. A törvényhatósági jogú és megyei városok a 3. §. 1. pontjában meghatározott jövedelemrészt kötelesek minden év január, április, július és október hó 5. napjáig a „Városi Tisztviselők Országos Segélyalapja a Magyar Városok Országos Szövetségének kezelésében Budapest“ elnevezésű 11.271. számú csekkszámlára befizetni. • . «.§ . Az Alap jövedelmét és vagyonát a Szövetség minden egyéb vagyonától teljesen elkülönítve, — a készpénzvagyont postatakarékpénztári csekkszámlán különleges kamatozású betétkönyvben — köteles kezelni. . (2) Az Alap kezelésével kapcsolatos bármely kiadás teljesítéséhez,— a postatakarékpénztár kezelésnek az Alapot terhelő költségeitől eltekintve, minden esetben a belügyminiszter előzetesen adott engedélye szükséges. (3) Az Alap terhére a Szövetség elnöke, illetve ügyvezető elnöke utalványoz. A szabálytalan utalványozásból származó esetleges kárért a Szövetség elnöke, illetve ügyvezető elnöke anyagilag felelős. 4) Az Alap pénzének,, kezelésével kapcsolatos károkért a Szövetség pénztárnoka és ellenőre egyetemlegesen vagyoni felelősséggel tartoznak. Ezeken felül maga a Szövetség is vagyoni felelősséggel tartozik mindazon károkért, melyet a Szövetség intéző szervei, tisztviselői stb. szabálytalan eljárásukkal netán okoznak. ?. .. * Az Alap zárószámadását a Szövetség közgyűlése, a ’ Szövetség zárószámadásával egy ülésen, de attól elkülönítve köteles tárgyalni. A letárgyalt zárószámadást és az arra vonatkozó közgyűlési határozatot a vonatkozó okmányokkal együtt a Szövetség elnöksége a közgyűlést követő 8 nap alatt, hivatalból való felülvizsgálat és jóváhagyás végett köteles a belügyminiszterhez felterjeszteni. 8. §. (1) A segélyek engedélyezése, valamint az Alap vagyonának az 1. §. (2) bekezdésének 3. pontjában meghatározott célra való fordítása, illetve tartalékolása, kérdésében — a 10. §-ban említett bizottság meghallgatása után — a belügyminiszter dönt. (2) Segélyt csak közép- és középfokú iskolában vagy főiskolán végzett tanulmányok folytatására lehet engedélyezni. (3) A segélyek megállapításánál a folyamodó reászorultságát és a folyamodó gyermekének tanulmányi előmenetét kell irányadóul venni. Különösen figyelemmel kell lenni a hadviselt és a többgyermekes tisztviselők segélyezésére. (4) A segély összege évi 6000. A segélyt rendkívüli méltánylást érdemlő esetben ennél magasabb összegben is meg lehet állapítani. • (5) Az Alapból engedélyezett segély egy tanévre szól. A tanévre megállapított segélyt két egyenlő részletben kell a folyamodónak kiutalni és pedig augusztus és január hónapokban. A még ki nem fizetett segély részletet nem szabad folyósítani abban az esetben, ha a folyamodónak az a gyermeke, aki után segélyben részesült, iskolai tanulmányait nem folytatja. Ezért a segély engedélyezése alkalmával a segélyben részesített folyamodót nyomatékosan figyelmeztetni kell arra, hogy az iskolai tanulmányok folytatásának megszüntetését a Szövetség elnökségének haladéktalanul bejelenteni köteles, mert az iskolai tanulmányok megszüntetése a segélyezés megszüntetését vonja maga után. 9. §. , (1) A belügyminiszter az Alapból juttatandó segélyek engedélyezése iránti kérvények előterjesztésére minden év május hó 31. napjáig országos felhívást bocsát ki. (2) A segélyért folyamodó városi tisztviselők a felhívásban meghatározott módon felszerelt kérvényüket legkésőbb az év június hó 30. napjáig kötelesek a város polgármesterénél benyjutani. A megyei város polgármestere a határidőn belül előterjesztett kérvényeket az azokban foglalt tényállítások valóságát igazolva, az év július hó 8. napjáig köteles a vármegye alispánjához felterjeszteni, aki a kérvényeket észrevételeinek közlése mellett legkésőbb julius hó 15.-ig a Szövetségnek megküldi; a törvényhatósági jogú város polgármestere a nála benyújtott kérvényeket igazolási záradék és észrevételeinek közlése mellett legkésőbb július hó 15.-ig a Szövetségnek közvetlenül küldi meg. 10. g. (1) A Szövetség a segélyek engedélyezésének előkészítésére a Szövetség kebelében létesített közigazgatási, egyúttal alkalmazotti szakosztályának tagjaiból külön 5 tagú bizottságot (továbbiakban: Bizottság) alakít, amelynek elnöke a Szövetség elnöke, akadályoztatása esetén ügyvezető elnöke, négy tagját pedig a Szövetség saját tagjai közül választja. (2) A Bizottság elnöke köteles intézkedni, hogy a belügyminiszter által közzétett országos felhívás (9. §. (1) bekezdés) a Szövetség hivatalos lapjában, a Városok Lapjában is megjelenjék. . (3). A Bizottság a polgármesterek által megküldött kérvényeket köteles javaslattétel céljából sürgősen átvizsgálni és legkésőbb az év július hó 31. napjáig a segélyezésre vonatkozólag a belügyminniszterhez javaslatot tenni. A javaslatot a környékről készített kimutatásban kell bejegyezni ; a kimutatásban a segélyezés szempontjából figyelembejövő minden lényeges adatot fel kell tüntetni. (4) A bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvet az elnök által kijelölt tag köteles vezetni. (5) Sem a bizottság elnöke, sem annak tagjai nem vehetnek részt olyan kérvény tárgyalásában, illetőleg olyan kérvényre vonatkozó javaslat elkészítésében és döntésre való előterjesztésében, amellyel kapcsolatban közvetlenül, vagy hozzátartozóik utján közvetve érdekelve vannak. 11. § Jelen rendelet kihirdetésének napján léphatályba. Budapest, 1943. évi január hó 27.-én. A miniszter helyett s dr. Horváth Béla s. kálisjatttlak. k m. kir. igazságügyi mniszter 3.582/1843. I. M. számú rendelete a telekkönyvi betétek szerkesztését tárgyazó» eljárási szabályok kiegészítése és a Betétszerkesztő Utasítás egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában kiadott 48.50 1930. I. M. számú rendelet kiegészítése tárgyában. Az 1891 : XVI. t.-c. 23. §-ának 4. pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. 8. A 48.500/1930. I. M. számú rendelet 4. §-át a 13) bekezdés második mondata után a következő szöveggel kell kiegészíteni :A község összes telekkönyvi betéteinek lemásolása céljából a (11) bekezdés értelmében felfogadott külön munkaerőket a budapesti központi, a budapesti I—III. kerületi, a budafoki, a kispesti, a pestszenterzsébeti és az újpesti kir. járásbíróságoknak, a Magánalkalmazottak Biztosító Intézeténél, a többi kir. járásbiróságoknak az OrszágosTársadalombiztosító Intézet illetékes kerületi pénztáránál, alkalmazásba vételük után azonnal be kell jelenteniük. 2. §. " A 4. §. (21) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép : A kir. járásbíróság elnöke a fizetési jegyzék számfejtési záradéka szerint biztosítási (betegségi, valamint öregségi és rokkantsági,, stb.) járulékok fejében levont összegeket a(13) bekezdésben foglaltak alapján tett bejelentésnek megfelelően a Magánalkalnazottak Biztosító Intézetétől, illetőleg az Országos Társadalombiztosító Intézet illetékes szervétől előzetesen, kellő számban beszerzett befizetési lappa.-, mégpedig a számfejtési záradékban feltüntetett járulékok mindegyikét külön fizetési lappal, az egyéb címeken levont összegeket pedig a számfejtési záradékban feltüntetett csekkszámlák javára bianco befizetési lappal, a külön munkaerők járandóságának kifizetésével- egyidejűleg postára adja s a befizetési dánok el ismervényszelvényeit is a külön számadáshoz csatolja.3. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi január hó 23.-én. A miniszter beker dr. vitéz Boriczos Miklós ». rt. állatutitkár, 943 február 2. — 26. szám. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 484/1843. F. M. számú rendelete a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 11. és 12. §-ának hatálybaléptetése tárgyában. A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 42. §-ának (1) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. § A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló 1942 : XVI. t.-c. 11. és 12. §-a hatályba lép. 2. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi január hó 22.-én.. báró Bánffy Dániel a. I . m. kir. földmivelésügyi minészet