Budapesti Közlöny, 1943. március (77. évfolyam, 49-72. szám)

1943-03-02 / 49. szám

e­ setében az­ iparügyi miniszter a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértve meg­állapít Az az iparos (vállalat), akinek a jelen rende­let hatálybalépése napján fedél- vagy szigetelő­lemez előállítására jogosító iparigazolványa van, az első bekezdésben említett engedély meg­adása iránti­ kérvényét az 1943. évi március hó 15. napjáig terjesztheti elő az iparügyi minisz­ternél. A kérvényben a következő adatokat kell bejelenteni : a) az iparos (vállalat) neve (cége),­­ b) az iparos (vállalat) lakóhelye (telepének helye), c) az iparigazolványt kiállító hatóság meg­nevezése, d) az iparigazolvány száma és kelte, e) az üzemben az 1942. évben foglalkoztatott munkások átlagos száma, f) az üzemben az utolsó öt évben előállított fedél- és szigetelőlemez mennyisége és értéke évenként részletezve, g) az üzem kizárólag fedél- vagy szigetelő­lemez gyártásával foglalkozik a vagy egyéb iparcikket is előállít-e ; az egyéb iparcikk az üzem 1942. évi termelése értékének hány %-a ? h) az üzem berendezésének részletes műszaki­­leírása. Annak az iparosnak (vállalatnak), akinek a fedél- vagy szigetelőlemez előállítására jogosító iparigazolványa a jelen rendelet hatálybalépésé­nek­ napja után állíttatott ki, az első bekezdés­ben említett engedély megadása iránt előterjesz­tett kérvényében a jelen §. második bekezdésé­ben a),d) és h) pont alatt felsorolt adatokat kell bejelentenie. Bejegyzett cég köteles a kérvényéhez cégkivo­natot csatolni. Az iparügyi miniszter a bejelentett adatok és egyéb ténykörülmények igazolását is megköve­telheti2. §. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig ter­­­jedhető elzárással büntetendő az, aki az 1. §. rendelkezése ellenére fedél- vagy szigetelőlemezt engedély nélk­ül állít elő. A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés leg­magasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan eset­ben pedig, amikor megállapítható annak a nye­reségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkö­vetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939: II. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénz­­büntetés hovafordítására nézve pedig az 1939 : II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Arra a készletre, amelyre nézve az első be­kezdés alá eső kihágást elkövették, elkobzásnak van helye. Az elkobzott készlet értékesítése és értékének hovafordítása tekintetében a 6.110/ 1941. M. E. számú rendelet rendelkezései irány­adók. Az első bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntető bíróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt ren­delkezés szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 3. §• A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi február hó 27.-érf. dr. Varga József s. k. m. kir. Jgwrftgyi minisster, A m. kir. iparü­gyi miniszter 11.500/1943. Ip. M. számú rendelete a külföldön előállított gépjür­őműalkatrészek­ forgalmának és felhasználásának szabályozása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előállí­tásának, forgalmának és felhasználásának sza­bályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számú rendeletben foglalt felhatalmazás alapján — a honvédelmi miniszterrel egyetértve — a követ­kezőket rendelem : 1. § Minden olyan természetes, vagy jogi személy, aki ipar­jogosítványa alapján gépjáróműalkat­­rész, felszerelési tárgy vagy szerszám forgalom­­bah­ozatalával vagy gépjárómű javításával fog­lalkozik (kereskedő, gépjáróműalkatrészt elő­állító külföldi gyár belföldi képviselője, auto­­mobiljavító és szerelő iparos stb.), köteles, a birtokában lévő, külföldön előállított új (gép­­járóműbe beépítve még nem volt) gépjárómű­­t ,szerkezeti­ részeket, motor, kapcsol­ómű, sebes­ségváltó, erőátviteli berendezés, differenciál, hátsó híd, alváztengely és alvázrugó, kormány és első futómű, futókerék, fék, hűtő), ezek al­katrészeit, kocsiszekrényalkatrészt és felszere­­lési cikket, elektromos és egyéb különleges fel­­szerelési tárgyat és szerszámot (az alábbiak­ban : gépjáróműalkatrész) a honvédelmi mi­niszterhez (3/b. osztály, Budapest, I., Attila­­utca 22. sz.) bejelenteni. A jelen rendelet hatálybalépése napján meg­lévő készletet a rendelet hatálybalépése napjá­tól számított tizenöt nap alatt, a minden év június és december hó utolsó napján meglévő készletet a következő hónap hetedik napjáig kell bejelenteni. A bejelentést külön-külön kimutatásban kell megtenni a) a Németországban, b) az Olaszországban, c) az egyéb külföldön (országonkint csopor­tosítva) előállított gépjáróműalkatrészekre vonatkozó­lag. A gépjáróműalkatrészeket az országok szerinti csoportokon belül az előállító vállala­tok szerint (pl. Opel, Steyr, stb.), elkülönítve kell felsorolni. Azokat a gépjáróműalkatrésze­­ket, amelyek valamely gépjáróműtípushoz tar­toznak az előállító vállalat csoportján belül gép­­járóműítípusonként (pl. Opel Kadett, Opel Olympia, stb.) is el kell különíteni. Azokat a gépjáróműalkatrészeket, amelyeknek darabon­kénti súlya a 150 grammot — könnyű fémből készült alkatrésznél az 50 grammot — eléri, vagy meghaladja, továbbá a dugattyúgyűrűket a gyári (alkatrészjegyzék) szám megjelölésé­vel darabszám és súly szerint, míg a többi gép­­járóműalkatrészt — alkatrészenként külön­­külön — csak súly szerint kell feltüntetni. Az egyes gépjáróműtípushoz tartozó különféle al­katrészek felsorolása után az illető típushoz tartozó és készleten lévő összes alkatrészek, az ugyanazon előállító vállalat által előállított gép­­járóműalkatrészek felsorolása után az illető vállalat által előállított és készleten lévő összes alkatrészek, az országok szerinti csoportok vé­gén pedig az illető országban előállított és kész­leten lévő összes alkatrészek együttes súlyát is meg kell adni. Az első bekezdésben említett gépjár­műalkat­­részek közül nem kell bejelenteni : a) — a Németországban előállítottak kivételé­vel — a golyós (görgős) csapágyakat, a lég­szivattyúkat, a gépkocsiemelőket és mindezek alkatrészeit, a gépkocsiszerszámokat, a zsirzó­­préseket, továbbá az olyan gépjáróműalkatré­szeket, amelyek csak mezőgazdasági vontatók­hoz használhatók, b) azokat a fékbetéteket, amelyek nem tar­toznak valamely gépjáróműtípushoz. 2. §. A bejelentésre kötelezetteknek a bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrészekről és az azokban (behozatal vagy más módon tör­ténő beszerzés, eladás és felhasználás folytán) beállott változásokról a bejelentésre vonatk­­kozó rendelkezések (1. §. harmadik bekezdése) szerinti csoportosításban raktárkönyvet vagy kartotékrendszerű vagy más megfelelő kimuta­tást kell vezetniök. 3. §­Bejelentési kötelezettség alá eső gépjárómű alkatrészt — a második és az utolsó bekezdés­ben foglalt kivételt nem tekintve csak a jelen rendeletben foglalt rendelkezések szerint szabad felhasználni vagy kiszolgáltatni. Gépjáróm­űj javításával és szerelésével foglal­kozó iparos (az alábbiakban : iparos) a bejelen­tési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrész készletéből . a) személygépkocsi vagy motorkerékpár ja­vításához egy-egy alkalommal összesen leg­feljebb harminc pengő értékű alkatrészt, b) egyéb gépjárómű javításához egy-egy alkalommal összesen legfeljebb hatvan pengő értékű alkatrészt, és a jelen rendelet hatályba lépésének napján üzemében javítás alatt álló gépjárómű javításá­hoz szükséges alkatrészt a rendelet hatályba­lépésétől számított nyolc nap alatt előzetes engedély nélkül felhasználhat Az előző bekezdés a) és b) pontjában emlí­tett értékhatáron belül csak akkor szabad gép­­jár­műalkatrészt előzetes engedély nélkül fel­használni, ha a felhasznált alkatrészekkel a gépjárómű üzemképes állapotba helyezhető. A második bekezdés a), b) és c) pontjában említett javításról számlát kell kiállítani. A számlában fel kell tüntetni az iparos nevét (cégét), lakását (telephelyét), a javított gép­járómű forgalmi rendszámát, az előállító válla­latot, a gépjárómű típusát, üzembentartójának nevét (cégét), lakását (telephelyét), a javítás­hoz felhasznált gépjáróműalkatrészt, ennek árát és súlyát, továbbá a számla kiállításának időpontját. A számla eredeti példányát a gép­járómű üzembentartójának (megbízottjának) át kell adni, egy másolati példányát pedig a gép­járómű üzembentartójával (megbízottjával) alá kell íratni és vissza kell tartani. A kereskedő és az iparos a bejelentési köte­lezettség alá eső gépjáróműalkatrész készleté­ből a közúti forgalomban részvételre jogosult bármely gépjárómű üzembentartója részére legfeljebb tíz pengő értékű gépjáróműalkat­­­részt — az előző bekezdésben foglalt rendel­kezéseknek megfelelő számla egyidejű kiállí­tása és számlamásolat visszatartása mellett külön en­gedély nélkül kiszolgáltathat­ó. §­Az iparos katonai gépjárómű javítását csak a jelen rendelet 1. mellékletében felsorolt kato­nai szervek megbízása alapján vállalhatja el. Az iparos köteles az elvállalt katonai gépjárómű javításához szükséges, bejelentési kötelezettség alá eső gépjáróműalkatrészekről — a 3. § második bekezdésében foglalt kivételt nem tekintve — alkatrészfelhasználási lapot (11 melléklet) kiállítani. Külön alkatrészfelhaszná­lási lapon kell feltüntetni azokat az alkat­részeket, amelyek az iparosnál készleten van­nak­ és külön azokat, amelyeket az iparos meg­rendelni kíván. Mindkét alkatrészfelhasználási lapot két-két példányban kitöltve kell enge­délyezés céljából a javításra megbízást adó katonai szervhez személyesen benyújtani vagy postán ajánlott, küldeményként megküldeni A készleten nem lévő alkatrészekről kiálltott alkatrészfelhasználási laphoz két-két példány­ban kitöltve csatolni kell az alkatrészeket meg­rendelő lapokat (III. melléklet). A katonai szerv az alkatrészfelhasználási lapok egy-egy példányát — az engedélyezés kérdésében hozott határozatának egyidejű közlése mellett — az iparosnak visszaküldi, a megrendel­ől­apok egy-egy példányát pedig — engedélyezés esetében — a megrendelés címzettjének küldi meg. 5. §. A 4. §-ban nem említett gépjárómű — ide­értve a külföldi államok belföldön lévő kato­nai gépjáróműveit és a közúti forgalomban részvételre nem jogosított gép­járóm­ű­veket is — , olyan javításának engedélyezése céljából. Budapesti Közlöny • 1943 március 2. — 49. szám

Next