Budapesti Közlöny, 1943. április (77. évfolyam, 73-96. szám)

1943-04-01 / 73. szám

2 országrészen székhellyel bíró részvénytársasá­gok alapszabályainak módosítására megszabott, a 3.050/1942. M. E. szám­ú rendelet (Budapesti Közlöny 1942. június 11-iki 131. száma) 1. §-ával az 1942. évi december hó 31. napjáig, a módosításoknak a cégbírósághoz bejelenté­sére az 1943. évi január hó 31. napjáig meg­hosszabbított határidők helyett a m. kir. keres­­­kedelem- és közlekedésügyi miniszter — az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve — a részvénytársaság megokolt kérelmére új határ­időket szabhat, ha a részvénytársaság ki­mutatja, hogy az alapszabályok módosítása rajta kívül fekvő okoknál fogva ebben a határ­időben nem volt lehetséges. Nincs helye új határidők szabásának, ha az 5.4­50/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ának második bekezdése értelmében a bíróság a részvénytársaság fel­oszlását az említett határidők elmulasztása folytán már jogerősen elrendelte. Az alapszabályok módosítása előtt, de leg­később az első bekezdés értelmében megállapí­tott újabb határidőig összehívott közgyűlésre szóló meghívók közzététele tekintetében az 5.460/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 2­ §• Ez a rendelet kihirdetésénél ' napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 30.-án. " • ' ) / % Kálloy Miklós s. k. m. kir. miiniszterelnök. 11’' atyv I A m­. kir. földmivelésügyi miniszter 280.203/1943. számú remlelete • • ■ • 1 . • • ·$‹ ’ v a cserepes növények piaci ‘és­­vásári árusítá­sának szabályozásáról szóló 229.409 1941. F. M. számú rendelet módosítása tárgyában. A rovarkártevők és gombabetegségek elhur­colásának megakadályozása érdekében az 1894: XII. t.-c. 56. §-a első bekezdésében ka­pott felhatalmazás alapján a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértől­eg a kö­vetkezőket rendelem !•§• (1) Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban a piacokon és vásárokon cserepes növényt, valamint virágzó és virágnélküli dísz­­növénypalántát a 229.409/1941. E. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1941. évf., 4.028. old.) 1. §-ában felsoroltakon felül azok is áru­síthatnak, akik az idézett §-ban megállapított szakképzettséggel ugyan nem rendelkeznek, de az 1942. évi január hó 15. napját közvetlenül megelőzőleg legalább öt éven át főfoglalkozás-, képpeni keresetszervek­ virágtermesztéssel fog­lalkoztak és e célra legalább TOO­rrr­ felület nagyságú üvegházzal és n­etegággyal rendel­keznek. (2) Az (1) bekezdésben megállapított fel­tételeket a területileg illetékes m., kir. kertészeti felügyelőség igazolja. Ezen igazolás alapján az idézett rendelet 2. §-ában meghatározott igazol­ványt az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (Budapest, XIV., Stefánia­ út 297.32. brsz. Állandó Kertészeti Kiállítási Csar­nok) kiadni köteles v­­ajd az 1. §. (1) bekezdésében megállapított feltételek igazolását az illetékes, m. kir. kerté­szeti felügyelőségnél az 1943. évi Július hó 1.-ig nem kéri, a jelen rendeletben biztosított ked­vezményre többé igényt nem tarthat 3. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, " kihágást követ rá és a pénzbüntetéssel büntetendő, aki Budapesten és a törvényhatósági jogú városok­ban a piacokon és a vásárokon cserepes nö­vényt, valamint virágzó és virágnélküli dísz­­növénypalántát a jelen rendelet 1. §-a (1) be­kezdésének rendelkezése ellenére ugyanazon §. (2) bekezdésében említett igazolvány nélkül árusít. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései az irányadók, Budapest, Közlöny 1943 április 1. — 73. szám. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazga-­­ tási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróság­nak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában fog­lalt rendelkezések szempontjából szakminisz­ternek a földmivelésügyi minisztert kell tekin­­­­teni. 4­ §■ A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép­­ hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 23.-án báró Bánffy Dániel s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter,­­ 1­11­1 A m. kir. iparügyi miniszter 17.500/1043. Ip. M. számú rendelete a szappan és egyéb hasonló rendeltetésű ké­szítmények elő­állításának és forgalom­bahozá­­ssának újabb szabályozásáról szóló 5.400 1943. Ip. M. számu­ rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előálli­­ tásának, forgalmának és felhasználásának sza­bályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. szám­i rendeletben .Rendeletek Tára 1939. évfolyam. 4399. oldal) foglalt felhatalmazás alapján a szappan és egyéb hasonló rendeltetésű készít­mények előállításának és forgalombahozásának újabb szabályozásáról szóló 5.400/1943. Ip. M. számu­ rendelet (Budapesti Közlöny 1943. év­folyam 25. szám) módosítása tárgyában a kö­vetkezőket rendelem. 1. §• A rendelet 4. §-ának utolsó bekezdésében az a)—c) pontban, felsorolt adatokat rudborotva­­szappannál nem a szappanon, hanem a rud­­borotvaszappan csomagolásán — mégpedig mind a szappant közvetlenül burkoló, mind a külső csomagoláson kell feltüntetni. A rendelet 9. §-ának második bekezdésében megállapított hatvan, napos határidő 1943. évi május hó 1.-éig meghosszabbittatik. ... .3. .§. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 29.-én. A miniszter helyett : dr. Kádas Károly s. k államtitkár. A m. kir. iparügyi miniszter 17.600/1843. Ip. M. számú rend­elete a zár alá vett anyagkészletek felhasználására (feldolgozására) és kiszolgáltatására vonatkozó engedélyek hatályának korlátozása tárgyában. Az egyes anyagkészletek zár alá vételéről szóló 4.570/1940. M. E. számú rendelet (Rende­letek Tára, 1940. évfolyam, 1084. oldal) 2. §-ában, továbbá az egyes faanyagkészleteknek a termelőnél zár alá vételéről szóló 980/1942. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára, 1942. évfolyam, 274. oldal) 1. §-ában, valamint a zár alá vett faanyagok közül a fakereskedők birtokában lévő szerfakészletek igénybevételé­ről szóló 3.920/1942. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1942. évfolyam, 148. szám) 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §■ A zár alá vett anyagkészletek felhasználá­sára (feldolgozására) vagy kiszolgáltatására vonatkozó engedélyek — amennyiben az enge­délyt kiállító hatóság (szerv) az engedélyben rövidebb határidőt nem állapít meg — a kiállí­tásuk évét követő esztendő március hónapjá­nak 31. napján hatályukat vesztik. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést az 1913. évi január hó 1. napja előtt kiállított A m. kir. pénzügyminiszter ,676/1943. V. pv. min. számú rendelete az ..Élet- és járadékbiztosítások (hadikölcsön kötvények) felosztási alapjá­ban letétben lévő s háborító magyar államadóssági címletek át­értékelése tárgyában. Az 1942 : IX. t.-c.­­alábbiakban a törvény 1­1­7. §-ában nyert felhatalmazás alapján az igazságügy- és a kereskedelem- és közlekedés­­i ügyi miniszterrel egyetértve a­ következőket­­ rendelem : Az, aki az „Élet- és járadékbiztosítások fel­­­osztási alapjá"-ból az 1928 : XII. t.-c. 24. §-ának­­ rendelkezései szerint a m. kir. postatakarék­pénztár utján kifizetett átértékelési összeg fize­tési utalványszelvényét, illetőleg a szelvény­­ megsemmisítése iránti kérelemnek a bírósági iktatóbélyegzővel ellátott egy példányát (2. §.) az 1943. évi május hó 31. napjáig bezárólag a jelen rendelethez csatolt 1. számú melléklet­ben felsorolt valamelyik postahivatalnak be­szolgáltatja, az említett alapból az alábbi a)—c) pont szerint igényelhet pengő névértékű új államadóssági címleteket, illetőleg készpénz fizetést : a) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 66 66 P-t nem halad meg, ennek másfél­­szeresét készpénzben ; b) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 66 66 P-nél nagyobb, de 133 33 P-t nem halad meg, a törvény 5. §-ában meghatározott 1 db 100 P névértékű államadóssági címletet . c) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 133 33 P-nél nagyobb, a szelvényen fel­tüntetett összeg háromnegyed részének meg­felelő névértékű, a törvény 5. §-ában meg­határozott államadóssági címleteket, mégpedig akként, hogy ha az utalványszelvényen feltün­tetett összeg 1666­ 66 P-t nem halad meg, a fentiek szerint kiszámított összegből a kiszol­gáltatásra kerülő címletmennyiség tekinteté­ben mutatkozó 12 50 P-nél kisebb töredéket­­ figyelmen kívül kell hagyni, viszont a 12 50 P-nyi vagy annál nagyobb ilyen töredék fejé­ben 25 P névértékű címletet kell kiszolgáltatni, ha pedig az utalványszelvényen feltüntetett összeg 1666 66 P-t meghalad, a 25 P-nél kisebb ilyen töredéket teljesen figyelmen kívül kell hagyni. 2­ §• (1) Elveszett fizetési u­tal­v­ány szel­vény­e­k megsemmisítését annál a kir. járásbíróságnál kell kérni, amelynek területén a kérelmező lakik (tartózkodik). A kérelemnek a kir. járás­­biróság iktatóbélyegzőjével ellátott egyik pél­dányát a kir. járásbíróság a kérelmezőnek (meghatalmazottjának) az iktatás után nyom­ban visszaadja, ha pedig a kérelmet nem szemé­lyesen adták be, kézbesitteti. (2) Az elveszett fizetési utalvány szel­vények megsemmisítésére az 1911:1. t.-c. (Pp.) 749—754. §-ait egyebekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetményben (Pp. 750. §-a) a fizetési utalványszelvény bemutatá­sára 60 napi határidőt kell szabni és az okirat kiállítóját — am. kir. postatakarékpénztárt — csak az utalványszelvény jogerős megsemmisí­téséről (Pp. 753. §.), vagy az eljárás jogerős megszüntetéséről (Pp. 752. §.) kell értesíteni, a hirdetmény kibocsátásáról azonban nem (Pp. 750. §. utolsó bekezdése). A bíróság a megsemmisítés iránti kérelemnek egyéb elő­­felhasználási (feldolgozási) és kiszolgáltatási engedélyek tekintetében akként­ kell alkalmazni, hogy az említett engedélyek az 1943. évi április hó 15. napján vesztik hatályukat. 2­ § A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 31.-én. Bornemisza Géza s. k­­. kir. iparügyi miniszter.

Next