Budapesti Közlöny, 1943. április (77. évfolyam, 73-96. szám)
1943-04-01 / 73. szám
2 országrészen székhellyel bíró részvénytársaságok alapszabályainak módosítására megszabott, a 3.050/1942. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1942. június 11-iki 131. száma) 1. §-ával az 1942. évi december hó 31. napjáig, a módosításoknak a cégbírósághoz bejelentésére az 1943. évi január hó 31. napjáig meghosszabbított határidők helyett a m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter — az esetleg érdekelt miniszterrel egyetértve — a részvénytársaság megokolt kérelmére új határidőket szabhat, ha a részvénytársaság kimutatja, hogy az alapszabályok módosítása rajta kívül fekvő okoknál fogva ebben a határidőben nem volt lehetséges. Nincs helye új határidők szabásának, ha az 5.450/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ának második bekezdése értelmében a bíróság a részvénytársaság feloszlását az említett határidők elmulasztása folytán már jogerősen elrendelte. Az alapszabályok módosítása előtt, de legkésőbb az első bekezdés értelmében megállapított újabb határidőig összehívott közgyűlésre szóló meghívók közzététele tekintetében az 5.460/1941. M. E. számú rendelet 11. §-ában foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. 2 §• Ez a rendelet kihirdetésénél ' napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 30.-án. " • ' ) / % Kálloy Miklós s. k. m. kir. miiniszterelnök. 11’' atyv I A m. kir. földmivelésügyi miniszter 280.203/1943. számú remlelete • • ■ • 1 . • • ·$‹ ’ v a cserepes növények piaci ‘ésvásári árusításának szabályozásáról szóló 229.409 1941. F. M. számú rendelet módosítása tárgyában. A rovarkártevők és gombabetegségek elhurcolásának megakadályozása érdekében az 1894: XII. t.-c. 56. §-a első bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszterrel egyetértőleg a következőket rendelem !•§• (1) Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban a piacokon és vásárokon cserepes növényt, valamint virágzó és virágnélküli dísznövénypalántát a 229.409/1941. E. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1941. évf., 4.028. old.) 1. §-ában felsoroltakon felül azok is árusíthatnak, akik az idézett §-ban megállapított szakképzettséggel ugyan nem rendelkeznek, de az 1942. évi január hó 15. napját közvetlenül megelőzőleg legalább öt éven át főfoglalkozás-, képpeni keresetszervek virágtermesztéssel foglalkoztak és e célra legalább TOOrrr felület nagyságú üvegházzal és netegággyal rendelkeznek. (2) Az (1) bekezdésben megállapított feltételeket a területileg illetékes m., kir. kertészeti felügyelőség igazolja. Ezen igazolás alapján az idézett rendelet 2. §-ában meghatározott igazolványt az Országos Magyar Kertészeti Egyesület (Budapest, XIV., Stefánia út 297.32. brsz. Állandó Kertészeti Kiállítási Csarnok) kiadni köteles vajd az 1. §. (1) bekezdésében megállapított feltételek igazolását az illetékes, m. kir. kertészeti felügyelőségnél az 1943. évi Július hó 1.-ig nem kéri, a jelen rendeletben biztosított kedvezményre többé igényt nem tarthat 3. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, " kihágást követ rá és a pénzbüntetéssel büntetendő, aki Budapesten és a törvényhatósági jogú városokban a piacokon és a vásárokon cserepes növényt, valamint virágzó és virágnélküli dísznövénypalántát a jelen rendelet 1. §-a (1) bekezdésének rendelkezése ellenére ugyanazon §. (2) bekezdésében említett igazolvány nélkül árusít. (2) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései az irányadók, Budapest, Közlöny 1943 április 1. — 73. szám. (3) A kihágás miatt az eljárás a közigazga- tási hatóságnak, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezések szempontjából szakminiszternek a földmivelésügyi minisztert kell tekinteni. 4 §■ A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 23.-án báró Bánffy Dániel s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter, 1111 A m. kir. iparügyi miniszter 17.500/1043. Ip. M. számú rendelete a szappan és egyéb hasonló rendeltetésű készítmények előállításának és forgalombahozássának újabb szabályozásáról szóló 5.400 1943. Ip. M. számu rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Az ipari nyersanyagok és termékek előálli tásának, forgalmának és felhasználásának szabályozásáról szóló 12.112/1939. M. E. számi rendeletben .Rendeletek Tára 1939. évfolyam. 4399. oldal) foglalt felhatalmazás alapján a szappan és egyéb hasonló rendeltetésű készítmények előállításának és forgalombahozásának újabb szabályozásáról szóló 5.400/1943. Ip. M. számu rendelet (Budapesti Közlöny 1943. évfolyam 25. szám) módosítása tárgyában a következőket rendelem. 1. §• A rendelet 4. §-ának utolsó bekezdésében az a)—c) pontban, felsorolt adatokat rudborotvaszappannál nem a szappanon, hanem a rudborotvaszappan csomagolásán — mégpedig mind a szappant közvetlenül burkoló, mind a külső csomagoláson kell feltüntetni. A rendelet 9. §-ának második bekezdésében megállapított hatvan, napos határidő 1943. évi május hó 1.-éig meghosszabbittatik. ... .3. .§. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 29.-én. A miniszter helyett : dr. Kádas Károly s. k államtitkár. A m. kir. iparügyi miniszter 17.600/1843. Ip. M. számú rendelete a zár alá vett anyagkészletek felhasználására (feldolgozására) és kiszolgáltatására vonatkozó engedélyek hatályának korlátozása tárgyában. Az egyes anyagkészletek zár alá vételéről szóló 4.570/1940. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára, 1940. évfolyam, 1084. oldal) 2. §-ában, továbbá az egyes faanyagkészleteknek a termelőnél zár alá vételéről szóló 980/1942. M. E. számú rendelet (Rendeletek Tára, 1942. évfolyam, 274. oldal) 1. §-ában, valamint a zár alá vett faanyagok közül a fakereskedők birtokában lévő szerfakészletek igénybevételéről szóló 3.920/1942. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1942. évfolyam, 148. szám) 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §■ A zár alá vett anyagkészletek felhasználására (feldolgozására) vagy kiszolgáltatására vonatkozó engedélyek — amennyiben az engedélyt kiállító hatóság (szerv) az engedélyben rövidebb határidőt nem állapít meg — a kiállításuk évét követő esztendő március hónapjának 31. napján hatályukat vesztik. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezést az 1913. évi január hó 1. napja előtt kiállított A m. kir. pénzügyminiszter ,676/1943. V. pv. min. számú rendelete az ..Élet- és járadékbiztosítások (hadikölcsön kötvények) felosztási alapjában letétben lévő s háborító magyar államadóssági címletek átértékelése tárgyában. Az 1942 : IX. t.-c.alábbiakban a törvény 117. §-ában nyert felhatalmazás alapján az igazságügy- és a kereskedelem- és közlekedési ügyi miniszterrel egyetértve a következőket rendelem : Az, aki az „Élet- és járadékbiztosítások felosztási alapjá"-ból az 1928 : XII. t.-c. 24. §-ának rendelkezései szerint a m. kir. postatakarékpénztár utján kifizetett átértékelési összeg fizetési utalványszelvényét, illetőleg a szelvény megsemmisítése iránti kérelemnek a bírósági iktatóbélyegzővel ellátott egy példányát (2. §.) az 1943. évi május hó 31. napjáig bezárólag a jelen rendelethez csatolt 1. számú mellékletben felsorolt valamelyik postahivatalnak beszolgáltatja, az említett alapból az alábbi a)—c) pont szerint igényelhet pengő névértékű új államadóssági címleteket, illetőleg készpénz fizetést : a) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 66 66 P-t nem halad meg, ennek másfélszeresét készpénzben ; b) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 66 66 P-nél nagyobb, de 133 33 P-t nem halad meg, a törvény 5. §-ában meghatározott 1 db 100 P névértékű államadóssági címletet . c) ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 133 33 P-nél nagyobb, a szelvényen feltüntetett összeg háromnegyed részének megfelelő névértékű, a törvény 5. §-ában meghatározott államadóssági címleteket, mégpedig akként, hogy ha az utalványszelvényen feltüntetett összeg 1666 66 P-t nem halad meg, a fentiek szerint kiszámított összegből a kiszolgáltatásra kerülő címletmennyiség tekintetében mutatkozó 12 50 P-nél kisebb töredéket figyelmen kívül kell hagyni, viszont a 12 50 P-nyi vagy annál nagyobb ilyen töredék fejében 25 P névértékű címletet kell kiszolgáltatni, ha pedig az utalványszelvényen feltüntetett összeg 1666 66 P-t meghalad, a 25 P-nél kisebb ilyen töredéket teljesen figyelmen kívül kell hagyni. 2 §• (1) Elveszett fizetési utalvány szelvények megsemmisítését annál a kir. járásbíróságnál kell kérni, amelynek területén a kérelmező lakik (tartózkodik). A kérelemnek a kir. járásbiróság iktatóbélyegzőjével ellátott egyik példányát a kir. járásbíróság a kérelmezőnek (meghatalmazottjának) az iktatás után nyomban visszaadja, ha pedig a kérelmet nem személyesen adták be, kézbesitteti. (2) Az elveszett fizetési utalvány szelvények megsemmisítésére az 1911:1. t.-c. (Pp.) 749—754. §-ait egyebekben azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hirdetményben (Pp. 750. §-a) a fizetési utalványszelvény bemutatására 60 napi határidőt kell szabni és az okirat kiállítóját — am. kir. postatakarékpénztárt — csak az utalványszelvény jogerős megsemmisítéséről (Pp. 753. §.), vagy az eljárás jogerős megszüntetéséről (Pp. 752. §.) kell értesíteni, a hirdetmény kibocsátásáról azonban nem (Pp. 750. §. utolsó bekezdése). A bíróság a megsemmisítés iránti kérelemnek egyéb előfelhasználási (feldolgozási) és kiszolgáltatási engedélyek tekintetében akként kell alkalmazni, hogy az említett engedélyek az 1943. évi április hó 15. napján vesztik hatályukat. 2 § A jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi március hó 31.-én. Bornemisza Géza s. k. kir. iparügyi miniszter.