Budapesti Közlöny, 1943. május (77. évfolyam, 97-122. szám)

1943-05-01 / 97. szám

2 A tüzelőanyagbeszerzés és felhasználás korlátozása.­ ­ §• (1) Lakás, lakásszerü helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet, továbbá ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem lakásszerű helyiség fűtésére az 1943. évi május hó 1. nap­jától az 1944. évi április hó 30. napjáig csak a jelen rendelet 2—5. §-ában meghatározott mennyiségű tüzelőanyagot (szenet, lignitet, brikettet, kokszot, kokszbrikettet, tűzifát) sza­bad beszerezni és felhasználni. (2) Az (1) bekezdésben nem említett helyisé­gek fűtésére a M. kir. Ipari Anyaghivatal enge­délye nélkül nem szabad tüzelőanyagot besze­rezni és felhasználni. (3) Nem vonatkoznak a jelen rendeletben foglalt korlátozások a­ tüzelőanyagnak az állami és önkormány­zati hatóságok, hivatalok, intézetek és intéz­mények, a magántulajdonban álló kórházak és szanatóriumok helyiségei fűtése céljából való beszerzésére és felhasználására. „ b) azoknak az intézményeknek a tüzelő­­anyag beszerzésére és felhasználására, amelyek tüzelőanyagszükségletüket a közszállitási sza­bályzat­­50.000/1934. K. M. számú rendelet (Rendeletek Tára 1934. évfolyam, 843. oldal)] szerint kötelesek beszerezni, c) a begyújtáshoz használt úgynevezett ka­rikatára, d) tüzelőanyagnak nem fűtés céljából fpl. üzemanyagként a 7.300/1943. lp. M. számú ren­delet (Budapesti Közlöny 1943. évi 32. szám) szerint] való beszerzésére és felhasználására, e) tüzelőanyagnak a M. kir.. Ipari Anyag­ta vajai, külön engedélye alapján történő beszer­zésére és felhasználására. * A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakások fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelő­anyag mennyisége.­­2. §. (1) A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakás fűtésére (ideértve a főzést és a vízmele­gítést is) a lakás és a lakók számának figye­lembevételével — a fogyasztói vásárlási könyvbe való bejegyzés mellett — beszerez­hető és felhasználható tüzelőanyagmennyiséget a jelen rendelet melléklete tünteti fel. (2) A­­ jelen rendelet alkalmazása szempont­jából a hallt nem szabad külön szobának szá­mítani. A cselédszobát csak akkor szabad külön szobának számítani, ha azt a háztartási alkal­mazott, családtag, albérlő stb. lakószobául használja. A lakók számának meghatározásá­ban a háztartási alkalmazottat is figyelembe kell venni. . (3) Ha a lakás birtokosa olyan orvos, aki hivatását lakásában gyakorolja, az előző be­kezdések szerint meghatározott mennyiséget 20%-kal meghaladó mennyiségű tüzelőanyagot szabad beszereznie és felhasználnia. (4) Az olyan lakások fűtése céljából, amelyek szabadon álló házban vannak — feltéve, hogy a házban négy lakásnál több nincsen — az (1) és (2) bekezdések szerint meghatározott meny­­nyiséget 20°/(i-kal meghaladó tüzelőanyagot sza­bad beszerezni és felhasználni. (5) Ha a (3) és a (4) bekezdésben említett kivételes körülmények ugyanannál a lakásnál forognak fenn, a 20%-os többletet csak egy­szer szabad felszámítani. (6) Az olyan lakások fűtése céljából, amely­ben a) a konyhában villany- vagy gáztűzhely — ide nem értve a rezsót — vagy b) központi melegvízszolgáltatás vagy e) a fürdőszobában villany- vagy gázfűtésű melegvízszolgáltató berendezés van, az előző bekezdések szerint meghatározott mennyiségnél 10%-kal kevesebb tüzelőanyagot szabad be­szerezni és felhasználni. (7) Ha az előző bekezdés a), b) és c) pont­jában említett körülmények közül kettő ugyan­annál a lakásnál forog fenn, az (1)—(5) be­kezdés szerint meghatározott mennyiségnél 20%-kal kevesebb tüzelőanyagot szabad besze­rezni és felhasználni. A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakás­­szerű helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet fűtésére beszerezhető és felhasznál­ható tüzelőanyag mennyisége. 3. §• A nem központi (etage) fűtéssel fűtött lakás­szerű helyiségben elhelyezett iroda, műhely vagy üzlet fűtésére a 2. §. (1), (2) és (4) be­kezdése szerint meghatározott tüzelőanyag­­mennyiségnek legfeljebb 60%-át, az említett helyiségben elhelyezett gyógyszertár tüzelő­­anyagszükségletére pedig az említett tüzelő­anyagmennyiség 80%-át szabad beszerezni és felhasználni. E rendelkezések szempontjából a lakók száma helyett a fűtendő helyiségek mindegyikére egy-egy személyt kell számí­tásba venni. A nem központi (etage) fűtéssel fűtött, nem­ lakásszerű helyiségek fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelőanyag mennyisége. 4. §• (1) Ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem központi (etage) fűtéssel fűtött, nem lakás­­szer­ű helyiség fűtésére a jelen rendelet mellék­letében említett tüzelőanyagokból a fűtendő helyiség űrtartalmának minden egyes köb­métere után a melléklet szerint egy pontnak megfelelő mennyiséget szabad beszerezni és felhasználni. (2) Nem központi (etage) fűtéssel fűtött nem lakásszerű helyiségben elhelyezett gyógyszertár tüzelőanyagszükségletére az előző bekezdésben meghatározott mennyiséget 20%-kal meg­haladó tüzelőanyagot szabad beszerezni és fel­használni. (3) Olyan ipari vagy kereskedelmi célra szol­gáló nem központi (etage) fűtéssel fűtött nem lakásszerű helyiségek fűtésére — ideértve a gyógyszertárakat is — amelyek szabadon álló házban vannak, feltéve, hogy a házban levő helyiségnek űrtartalma összesen az 1500 köb­métert nem haladja meg, az (1), illetőleg (2) bekezdés szerint­-meghatározott mennyisé­get 20%-kal meghaladó tüzelőanyagot lehet beszerezni és felhasználni. A központi (etage) fűtéssel fűtött helyiségek fűtésére beszerezhető és felhasználható tüzelő­anyag mennyisége. 5. §. (1) A központi (etage) fűtéssel fűtött lakás, lakásszerű helyiségben elhelyezett iroda, mű­hely vagy üzlet, ipari vagy kereskedelmi célra szolgáló nem lakásszerű helyiség fűtésére és melegvízszolgáltatására a jelen rendelet mellék­letében felsorolt tüzelőanyagokból az 1943. évi május hó 1. napjától számított, 1944. évi ápri­lis hó 30. napjáig — a m. kir. Ipari Anyaghiva­tal külön engedélye nélkül­­— legfeljebb annyit szabad beszerezni és felhasználni, amennyit az említett helyiség fűtésére az 1942. évi május hó 1. napjától az 1943. évi április hó 30. napjáig beszereztek. (2) Az előző bekezdésben említett olyan he­lyiség fűtésére és melegvízszolgáltatására fel­használható tüzelőanyagmennyiséget, amelynél az 1942. évi május hó 1. napjától az 1943. évi április hó 30. napjáig nem használtak fel tüzelőanyagot, a M. kir. Ipari Anyaghivatal állapítja meg. (3) Az (1) bekezdésben említett helyiségek fűtésére meghatározott tüzelőanyagmennyisé­gen felül alágyújtás céljára az 1943. évi május hó 1. napjától az 1944. évi április hó 30. nap­jáig kazánonkint 4 méter mázsa tűzifát szabad külön engedély nélkül beszerezni és felhasz­nálni. (4) A központi (etage) fűtéssel fűtött lakás­ban, amennyiben a konyhában sem villany-, sem gáztűzhely nincsen, főzés céljára a jelen rendelet mellékletében említett tüzelőanyagok­ból annak a mennyiségnek tíz százalékát lehet beszerezni és felhasználni, amely mennyiséget a szóbanforgó lakás fűtésére a jelen rendelet melléklete szerint be lehetne szerezni akkor, ha a lakásban nem volna központi fűtés. Az előző mondatban fogott rendelkezés szem­pont­­jából a gáz- vagy villanyrezsót nem kell tűz­helynek tekinteni. (5) A központi (etage) fűtéssel, fűtött lakás­ban mosás céljára a jelen rendelet mellékleté­ben említett tüzelőanyagokból a­ lakás minden egyes lakója után a melléklet szerint tizenkét pontnak megfelelő mennyiséget szabad besze­rezni és felhasználni. A melegvízszolgáltatás korlátozása: 6. §. (1) A központi melegvízszolgáltató berende­zés üzembentartója csak vasárnap reggel 6 órától este 11 óráig terjedő időben szolgál­tathat melegvizet. (2) Az előző bekezdésben foglalt korlátozás nem terjed ki a gyógyintézetekre, a fürdőkre és — a penziók kivételével — a szállodákra. Általános rendelkezés, 7. §. A jelen rendelet hatálybalépése előtt megvett tüzelőanyagból a vevő csak annyit vehet át, amennyi átvételével tüzelőanyagkészlete nem haladja meg az 1—5. §. rendelkezései szerint beszerezhető mennyiséget. 8. §. Akinek a jelen rendelet, hatálybalépése nap­ján az 1. §. első bekezdésében említett célra fel nem használt tüzelőanyagkészlete van, azt az új fűtési idényben (1943. évi május hó 1. napjától 1944. évi április hó 30. napjáig) beszerezhető mennyiségekből le kell vonnia, 9. §. Fatüzelésű kályhát széntüzelésűvé, széntüze­lésű kályhát pedig fatüzelésűvé átalakítani tilos. 10. §. (1) Központi fűtéssel — ide nem értve az etage fűtést — fűtött lakásban kályhát felállí­tani tilos. (2) Az előző­ bekezdésben foglalt rendelt­kezés nem vonatkozik az orvosi rendelőkre. . . . 11­ §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés, különösen a közellátás érdekét veszélyeztető cselekmények büntetésé­ről szóló 1941 : X. t.-c. 1. vagy 2. §-a alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással bünte­tendő az, aki a jelen rendeletben foglalt ren­delkezések valamelyikét megszegi vagy ki­játssza. (2.) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek a megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (3) A pénzbüntetés átváltoztatására, vala­mint a kihágás elévülésére az 1939 . H. t.-c. 212. §-ának (4) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hovafordítására nézve pedig az 1939: TI. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (4) Arra a tüzelőanyagra, amelyre nézve az (1) bekezdés alá eső kihágást elkövették, elkob­­zásnak van helye. Az elkobzott készlet értéke­sítése és értékének hovafordítása tekintetében a fi. 110/1941. M. E. szám­i rendelet (Rendele­tek Tára. 1941. évfolyam, 2056. oldal) rendel­kezései irányadók. (5) Az (1) bekez­désben meghatározott kihá­gás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m­. kir. rendőrségnek, mint rendőri bü­ntetőbiróságnak hatáskörébe tartozik. Az 1929: XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés szempontjából szakminiszternek az iparügyi minisztert kell tekinteni. 12. §. A jelen rendelet az 1943. évi máju­s hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg a 77.600/ 1942. Ip. M. számú rendelet (Budapesti Köz­löny 1942. évi 282. szám) hatályát veszti. Budapest, 1943. évi április hó 30.-án. , Bornemisza Géza s. k. m., kir. iparügyi miniszter. _ • Budapesti Közlöny 1943 május 1. — 97. szám­.

Next