Budapesti Közlöny, 1943. július (77. évfolyam, 144-170. szám)

1943-07-01 / 144. szám

2 Felsővisó nagyközséghez Várady András felsővisói lakost ; községi adóügyi jegyzővé : Borsa nagyközséghez vitéz Lenkefi Sándor borsai lakost. Felsővisó nagyközséghez Hetet­ László felsővisói lakost és Técső nagyközséghez Losonci­ky Frigyes técsői lakost. (43.223/1943. III. B* M. szám.) .4 m. kir. belügyminiszter Nyítra és Pozsony k. e. e. vármegyék területén ideiglenes hatály­­lyal kinevezett községi- és körjegyzők közül az 1942 : XXII. t.-c. 3. §-a alapján kinevezte köz­ségi jegyzővé . Alsószeli nagyközséghez vitéz Péleg Domokos alsószeli lakosi, Andód nagyközséghez Németh József andódi lakost, Bánkeszi nagyközséghez Zahumenszky Imre bánkeszi lakost, Csuz nagyközséghez les József Ferenc csuzi lakost, Deáki nagyközséghez Gáspár Lajos deáki lakost, Diószeg nagyközséghez vitéz Somorjay Sándor diószegi lakost, Felsőszeli nagyközséghez Simkó Mihály felsőszeli lakost, Galánta nagyközséghez Zachar László galántai lakost, Nagyfödémes nagyközséghez Verseghy András nagyfödémesi lakost, Nagymácséd nagyközséghez Zacskó István nagymácsédi lakost, Nagysurány nagyközséghez Rászívai Ferenc nagysurányi lakost, Pered nagyközséghez Szentmihályi Géza peredi lakost, Szene nagyközséghez Garbón Ernő szenei lakost, Tornóc nagyközséghez Komjáthy István vágsellyei lakost, Tótmegyer nagyközséghez Chityil Mária tótmegyeri lakost, Vága nagyközséghez Rasskó István vág­­farkasdi lakost, Vágfarkasd nagyközséghez Czibók István vágai lakost, Vágsellye nagyközséghez Kiss János kottás lakost és Zsigárd nagyközséghez Borsos József zsigárdi lakost , körjegyzővé , a csornoki körjegyzőséghez Tobákos János csornoki lakost, az egyháznagyszegi körjegyzőséghez Horváth András egyházasnagyszegi lakost, a hidaskürti körjegyzőséghez Subik Gyula hidaskürti lakost, a királyfai körjegyzőséghez Zelniczky János királyfai lakost, a komáromszemerei körjegyzőséghez Szakács Rezső komáromszemerei lakost, a kürti körjegyzőséghez Orbán Ferenc kürti lakost, a magyarbéli körjegyzőséghez Kóbor János­ magyarbéli lakost,­­ a magya­rsóki körjegyzőséghez dr. Tehlár Miklós magyarsóki lakost, a nádszegi körjegyzőséghez Adám János nádszegi lakost, a nemeskajali körjegyzőséghez Bart­ha Olivér nemeskajali lakost, a tallósi körjegyzőséghez Zelniczky István tallósi lakost, az udvardi körjegyzőséghez Obert Ferenc udvardi lakost, a vizkeleti körjegyzőséghez Palánta Mihály vizkeleti és a zsitvabesenyői körjegyzőséghez Futtán Ödön zsitvabesenyői lakost. (42.475/1943. 111. B­­t. szám.)­­ A magyar királyi földmivelésügyi miniszter de Jongó Ede ideiglenes minőségű miniszteri számtisztet jelen állásában véglegesítette. 14.322/1943. evn. szing. F.­­f. szám. — 1943. június 25.) Budapesti Közlöny 1913 július 1. — 144. szám. A m. kir. minisztérium 1943. évi 3.320/M. E. számú rendelete­ ­ a behozatali korlátozás alá eső áruk meg- s­­­vámolása alkalmával szedendő vámkezelési illeték mérvének felemelése tárgyában. A m. kir. minisztérium az 1922 : XVII. t.-c.­­ 36. §-ában nyert felhatalmazás alapján a követ­­­­kezőket rendeli : §­§.­­ A m­. kir. minisztérium 1932. évi január hó 1­­ 22.-én kelt 440/1932. M. E. számú rendelete­­­i (kihirdetve a Budapesti Közlöny 1932. évi­­ január hó 23.-i 18. számában), valamint ezt a­­ rendeletet módosító és kiegészítő kormányren-­­ deletek, továbbá a m. kir. pénzügyminiszter 1930. évi október hó 31.-én 126.930. (ki­­­­hirdetve a Budapesti Közlöny 1930. évi október hó 12.-i 233. számában), 1930. évi december hó 20.-án 158.000. (kiihirdetve a Budapesti Köz­­­­löny 1930. évi december hó 20.-i 292. számá­­­­ban). 1931. évi március hó 2.-án, 26.738. (ki­hirdetve a Budapesti Közlöny 1931. évi március hó 3.-i 50. számában) és 1931. évi szeptember­­ hó 30.-án, 123.241. (kihirdetve a Budapesti­­­i Közlöny 1931. évi október hó 2.-i 224. szám­á­­­­ban) számok alatt kiadott rendeletei értelmé-­é ben csak külön engedély alapján behozható­­­j azok után az áruk után, amelyek szabadforga-­­ lomra történő elvámolásuk alkalmával ezidő-­­ szerint az áru értékének 1/2 százalékában meg-­­ állapított vámkezelési illetékfizetési kötelezett-­­­­ ség alá esnek, a jelen, rendelet életbelépésétől­­ kezdődőleg az áru értékének 1 % -ában meg­­­­állapított vámkezelési illetéket kell leróni. A vámkezelési illetéknek ezt­­a mérvét a m. kir. pénzügyminiszter a szükséghez, képest meg­változtathatja. 91. Jelen rendelet kihirdetése napján lép életbe és azt a m. kir. pénzügyminiszter az érdekelt miniszterekkel egyetértő!*# hajtja végre. Budapest, 1943. és­­ június hó 30.-án. Kállng Miklós s. k. m­. kir. miniszterelnök. A rt.­­fk­. minisztérium 3.420/1843. M. E. számú rerületete a lóversenyeken a kölcsönös fogadásokra feltett összegek általános forgalmi adó-­­ ♦ mentességének megszüntetéséről. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel-­­ élet rendjének, továbbá az államháztartás­­ egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI.­­ t.-c. 4. §-ában foglalt s legutóbb az 1942: XI. törvénycikkel meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : A lóversenyeken a kölcsönös fogadásokra (totalisateurre) feltett összegeknek az 1922 : XVII. t.-c. 29. § II. részében megállapított­­ általános forgalmi adómentessége 1943. évi július hó­ 1.-től kezdve megszűnik. Az általános forgalmi adó alapja a fogadások összege. Budapest, 1943. évi június hó 30.-án.­­ Kállng Miklós s. k. m­. kir. miniszterelnök. A m. kir. minisztérium 3.430/1943. M. E. számú rendelete a számolólapok illetékéről. A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel - élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról­­ szóló 1931 . XXVI. t.-c. 2. és 4. §-ában foglalt s legutóbb az 1942 : XI. t.-c. 1. §-ával meghosszabbított fel­hatalmazás­ alapján a következőket rendeli : I­ §■ •(1) Fogadóban (szállodában, pensióban­, vendéglőben, kávéházban, kávémérésben, mu­latóban és italmérési engedéllyel bíró cukrász­dában a vendég (vásárló) által fizetendő össze­get az üzem­ tulajdonosa nevének (cégének) és telephelyének (város, község, utca, házszám) feltüntetésével ellátott szá­móló la­pra kell tintá­­­val vagy tintairónnal feljegyezni. A számoló­lapot az üzem tulajdonosa, illetőleg annak meg­bízottja köteles kiállítani. (2) Ha a vendég (vásárló) által fizetendő összegről alakszerű számlát állítanak ki, ez a számolólapot pótolja. (3) Nem kell számolólapot kiállítani a külön kiszolgáltatott kenyérért, pék- vagy cukrász süteményért és dohányáruért nyomban kifize­tett összegről. 2. §. (1) A számolólapok illeték alá esnek. Az illeték alapja a számolólapon feltüntetett és a vendég (vásárló) által tényleg kifizetett összeg a külön felszámított általános forgalmi vagy fényű­zési adó és a külön felszámított kiszolgá­lási díj levonásával. Az illeték alapját más cí­mén való levonással csökkenteni nem szabad. (2) Az illeték összege után kiszolgálási díj felszámításának nincs helye. 3­ §• A számolólap illetéke, ha a vendég­­vásárló­ által fizetett összeg : 5 pengőnél nem több ...................... —.10 F 5 pengőnél több, de 10 P-t meg nem halad .............................................. —.20 .. 10 pengőnél több, de 20 P-t meg nem halad ............................................... —.50 20 pengőnél több, de 50 P-t meg nem halad­ó.............................................. 2.— „ 50 pengőnél több, minden megkezdett 50 P után ................................ 5.­— „ 4. §. (1) Az illetéket a számolólap kiállítója köte­les a számolólapon külön felszámítani és a vendégtől­ (vásárlótól) a fizetéskor nyomban beszedni. (2) Ha a számolólapot alakszerűen kiállított számla pótolja (1. §. (2) bekezdés), a számoló­lap illetékét a számlán kell leróni. Az ilyen számla a számlailleték alól mentes. (3) A számolólap illetékét a számolólap kii állítója okirati illetékbélyegnek a számolólapra (számlára) ragasztásával és lyukasztás által való értéktelenítésével köteles leróni. Ennek megtörténte után a számolólapot (számlát) a vendégnek (vásárlónak) át kell adni. (4) A pénzügyminiszter megengedheti, hogy egyes üzemek az illetéket a m.­ kir. állami nyomda által készített benyomott illetékbélyeg­gel ellátott számoló-űrlap használatával róják le. (5) A számolólap illetékének lerovásáért az felelős, akinek kezéhez a fizetés történt. Ha a fizetést az üzemtulajdonos megbízottjának ke­zéhez teljesítették, az illeték lerovásáért az üzem tulajdonosa is vele egyetemlegesen felel. Az olyan vendéget, aki számolólapot az illeték lerovása nélkül elfogad, az illeték összegének erejéig kezesség terheli.. (1) Jövedéki kihágást követ el : ti) az üzem tulajdonosa, illetőleg az a sze­­­mély, akit a tulajdonos a fizetések átvételével megbízott, ha 1. számolólapot fizetés alkalmával nem állít ki : 2. a számolólapon az illetéket egyáltalán nem, vagy nem tel­jes összegében rója le : 3. a már kiállított számolólapot vagy a már használt bélyeget ismételten használ­ja ; 4. a vendég (vásárló) által fizetett összeget részekre osztja és a részekről állít ki számoló­lapot, feltéve, hogy ennek következtében keve­sebb illeték kerül lerovásra ; 5. a számolólapon az 1. §. (1) bekezdésében megjelölt adatokat nem tünteti fel : b) a vendég (vásárló), ha az illetéknek az a) pontban megjelölt valamely módon való meg­rövidítése céljából az üzem tulajdonosával vagy annak megbízottjával összejátszik. (2) A jelen S-b­an meghatározott jövedéki ki­hágás büntetése : a) ha a megrövidített illeték összege meg­állapítható, ennek huszonötszöröse, de lég­-, alább 100­­.

Next