Budapesti Közlöny, 1943. július (77. évfolyam, 144-170. szám)

1943-07-01 / 144. szám

és mit az alapbér megállapításánál járandó­ságként számításba nem vehető juttat­ásnak te­kinteni. 13­. A 3. §• rendelkezései a jelen § értelmé­ben megállapított járandóságok tekintetében is alkalmazni kell. Bérpótlék. §• (1) A mun­kaadó a munkavállalónak az 1943. évi június hó 30. napja után teljesített munkájáért külön bérpótlékot köteles fizetni. (2) A bérpótlék mértéke : 1. a bérfizetési időszakra az alapbér alapján kiszámított járandóság, valamint a bérfizetési időszakban elért túlóradíj és esetleges vasár­napi pótdí­j után a­ hadiüzemnél (1939 . II. t.-c. 107. §-ána­k fő) bekezdése), valamint az 1939 : II. t.-c. 108. íj-a alapján meghatározott feladatok elvégzé­sére kötelezett vállalatnál (üzemnél, üzletnél, stb.) (30 (hatvan) százalék , bj az a) pont alá nem tartozó vállalatnál (üzeminél, üzletnél stb.) általában 30 (harminc) százalék, a munkaadó azonban a bérpótlék mértékét 50 (ötven) százalékig felemelheti ; 2. az üzleti forgalom (az eladott áruk árának istkb.)­­meghatározott százalékában megállapí­tott jutalékból származó vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság után 16 (tizenöt) százalék. (3) A (2) bekezdés 1. b) pontjában meghatá­rozott bérpótlékkal növelt járandóság sem lehet kevesebb, mint a munkavállalóra irány­adó — rendeletben vagy határozatban megálla­pított — legkisebb munkabérnek (10 (hatvan) százalékkal emelt összege (6. §.). (4) A bérpótlékot a bérelszámolási időszakra járó járandósággal egyidejűen kell fizetni. (5) A munkaadó mind a bérjegyzékben, mind a munkavállalókkal való elszámolásban az alapbért és a bérpótlékot, valamint az egyéb járandóságot és az ezután járó bérpótlékot külön-külön köteles kimutatni. (6) A munkaadó köteles az alapbért, továbbá az alapbér megállapításánál járandóságként számításba nem vehető juttatásnak és a bér­pótléknak mértékét a munkavállaló munka­könyvében feltüntetni. Teljesítménybér esetében a munkaviszony tartama alatt, legfeljebb azon­ban a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó három hónap alatt elért járandóság át­lagos heti összegét kell az alapbér helyett ki­mutatni. (7) A bérpótlékot a 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet 2. §-ának I. 2. pontjában foglalt ren­delkezés alkalmazásában nem lehet figyelembe venni, egyébként, azonban,az minden tekintet­ben munkabérnek számít. 6. §. (1) A munkavállaló legkisebb munkabérét megállapító rendeletet vagy határozatot az 1943. évi június hó 30. napja után teljesített munkának díjazása tekintetében azzal az el­téréssel kell alkalmazni, hogy az ott meg­állapított legkisebb munkabérhez 10 (hatvan) százalékos bérpótlékot is kell számítani. (2) A természetben járó és természetben ki­adott szolgáltatásokat a legkisebb munkabér pótlékolása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A természetben járó szolgáltatás meg­váltása esetében a 2. §. 13) bekezdésének ren­delkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Vegyes rendelkezések.­­• §• A jelen rendelet rendelkezései nem érintik az 1939 : IV. t.-c. 17. és 19. §-ának rendelkezéseit. 8. A szolgálati szerződésnek (megállapodásnak), a szolgálati szabályzatnak vagy a gyári munka­rendnek a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköző kikötései érvénytelenek. 9. 1. A jelen rendelet 3. §-ának (3) és 14) bekez­désében említett engedély megadását, úgyszin­tén a 4. §-ának 11) bekezdésében említett meg­­állapítást az iparii"'­­, valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felügyelete alá tartozó olyan vállalat tekintetében, amelyre a 4.430/1942. M. E. szám­ú rendelet értelmében az országos ipari munkaügyi felügyelőség hatás­köre kiterjed, az iparügyi, illetőleg a kereske­delem- és közlekedésügyi miniszter további rendelkezéséig az országos ipari munkaügyi felügyelőségtől kell kérni ; a kérelem tárgyá­ban az országos ipari munkaügyi felügyelőség jogorvoslat kizárásával határoz. Hatály­baléptető rendelkezés, 11. §. A jelen rendelet az 1943. évi július hó 1. nap­ján lép hatályba , egyidejűleg a 9.080/1941. M. E. számú rendelet hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondos­kodnak. Budapest, 1943. évi június hó 30.-án.­­ Kállaii Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. I A m. kir. misztériummok 3.840/1943. M. E. számni rendelnie­ ­ egyes magánalkalm­azottak fizetésének *­­ H A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 112. és 212. §-aiban, to­vábbá az 1942 : XIV. t.-c. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : .1 rendelet hatálya alá tartozó munkavállalók. 1­ §• (1) A jelen rendelet hatálya a következő munkavállalókra terjed ki : 1. az 1884 : XVII. törvénycikk és az azt ki­egészítő és módosító törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső ipari (kereske­delmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben vagy vállalatokban, 2. a közhasználatú villamosművekben, 3. a közforgalmú közlekedési vállalókban, valamint az ezek üzemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjármnyi vállalatokban, úy. a törvény által alkotott testületeknél, mint 1043 július 1. — 144. szám.Budapesti Közlöny• Büntető rendelkezések, 10. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hó­napig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó,­­illetőleg a vállalat (üzem, üzlet stb.) felelős vezetője, ha a jelen rendelet vala­mely rendelkezését megszegi vagy kijátssza. (2) Ha az (1) bekezdés alá eső valamely ki­hágást a vállalat (üze­m­, üzlet stb.) felelős ve­zetője követte , el ?és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás ter­heli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alá eső cselek­mény az általa érintett minden egyes munka­vállaló tekintetében külön kihágás. (4) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvény­cikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége,, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőnek­­i megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (5) A pénzbüntetés átváltoztatására, vala­mint a kihágás elévülésére az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának 14) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hova fordítására nézve pedig az 1939:II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatáro­zott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. A/. 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt ren­delkezés alkalmazása szempontjából szak­miniszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek felügyelete alá az illető vállalat (üzem, üzlet stb.) tartozik. az 6. az egyesületeknél, a társulatoknál alapítványoknál és az alapoknál, 7. az 1-—7. pont alá nem eső, de kereset­­szerű­en folytatott vállalkozásoknál, üzemek­ben és foglalkozásokban (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi irodákban, magán- és nfzi közületi közkórházakban, gyógyintézetekben és szana­tóriumokban, orvosi rendelőintézetekben és orvosi rendelőkben, lapkiadóhivatalokban, szerkesztőségekben, színházakban, nyilvános és házi gyógyszertárakban és az ezekkel össze­függő üzemekben stb.) alkalmazott tisztviselőkre, mérnökökre és mérnökhelyettesekre, közjegyzőhelyettesekre és közjegyzőjelöltekre, ügyvédekre, helyettes ügyvédekre­ és ügyvédjelöltekre, orvosokra, gyógyszerészekre, gyógyszerészjelöltekre és gyógyszerészgyakornokokra, újságírókra, ú­j­­ságírójelöltekre, nyílt árusítási üzletet vezető munkavállalókra,­ gyors- és gépírókra, ügynö­kökre, utazókra, üzletszerzőkre, továbbá a pénzbeszedőkre — ha munkakörük az egyszerű pénzbeszedésen felül még más, szellemi munka jellegű tevékenységet is igényel — és a mind­ezekhez hasonló munkavállalókra. 12) Az (1) bekezdésben megjelölt munka­­vállalók közül nem esnek a rendelet hatálya alá : a) a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 3.'­00/1943. M. E. szám­ú rendelet hatálya alá eső tisztviselők és egyéb alkalmazottak ; b) az olyan munkavállalók, ak­iknek fizetése a reájuk irányadó szolgálati szabályzat rendel­kezése szerint a közszolgálatban álló tisztvise­lők és egyéb alkalmazottak illetményeihez igazodik. 31 A jelen rendelet 3. §-ának (1) és (2) be­kezdésében, valamint 4­0. §-ában foglalt ren­delkezések nem vonatkoznak az olyan munka­­vállalókra, akiknek alapfizetése (2. §.) az évi 28.400 pengőt eléri. , 141 A törvényhatóságok, a megyei városok és a községek által fenntartott vagy kezelt üze­mekben vagy vállalatokban foglalkoztatott azokra a munkavállalókra a jelen rendelet rendelkezései ugyancsak n­em terjednek ki, akiknek­­ járandóságait illetményszabályzat állapítja meg: ezek járandóságainak újabb szabályozása tárgyában a 3.500/1943. M. E. számú rendelet rendelkezéseinek szem előtt tartásával a belügyminiszter a pénzügyminisz­terrel egyetértve rendelkezik. Az alapfizetés megállapítása: 2­ §• (1) A munkaadó köteles munkavállalójának alapfizetést megállapítani. Az alapfizetés : a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényben volt megállapodás vagy szokás (korlat.) alapján járó — a 9.070/1941. M. E. számú rendeletben megállapított fizetési pótlék levonásával számított — járandóság. munkaadó a munkavállaló járandóságát a 9707071941. M. E. számú rendelet rendelkezé­seitől eltérően úgy állapította meg, hogy annak teljes összegét nem­ bontotta fel fizetésre és törvényes fizetési pótlékra , alapfizetésként azt az összeget kell megállapítani, amely a 9.070/1941. M. E. számú rendeletben megálla­pított kuilcsok alkalmazásával számított fizetési pótlékával együtt eléri a jelen rendelet hatály­­balépését megelőző napon a munkavállalót megillető járandóság''összegét. Az alapfizetés megállapítására vonatkozó rendelkezést a visszacsatolt keleti, erdélyi és délvidéki terüle­ten azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezeken a területeken a 9.070/1941. M. E. számú rendelet szerint irányadó fizetési pótlékon felül az évi 12.000 pengőt meg nem haladó járandóságból további 7 (hét), az­ évi 12.000 pengőtől 28.400 pengőig terjedő járandóságból pedig további 5 (öt) százalékot kell levonni. 12) Az (1), bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmaz­ás­áhan járandóságként kell számo-­ lásba venni a­ türzsfizetés"egységét (óra- vagy napibéri, heti, havi vagy évi törzsfizetést) va­­laszt éri# — a következő bekezdésben­­ tolt kivétellel — a szolgálati viszonyból száz­

Next