Budapesti Közlöny, 1943. július (77. évfolyam, 144-170. szám)
1943-07-01 / 144. szám
és mit az alapbér megállapításánál járandóságként számításba nem vehető juttatásnak tekinteni. 13. A 3. §• rendelkezései a jelen § értelmében megállapított járandóságok tekintetében is alkalmazni kell. Bérpótlék. §• (1) A munkaadó a munkavállalónak az 1943. évi június hó 30. napja után teljesített munkájáért külön bérpótlékot köteles fizetni. (2) A bérpótlék mértéke : 1. a bérfizetési időszakra az alapbér alapján kiszámított járandóság, valamint a bérfizetési időszakban elért túlóradíj és esetleges vasárnapi pótdíj után a hadiüzemnél (1939 . II. t.-c. 107. §-ának fő) bekezdése), valamint az 1939 : II. t.-c. 108. íj-a alapján meghatározott feladatok elvégzésére kötelezett vállalatnál (üzemnél, üzletnél, stb.) (30 (hatvan) százalék , bj az a) pont alá nem tartozó vállalatnál (üzeminél, üzletnél stb.) általában 30 (harminc) százalék, a munkaadó azonban a bérpótlék mértékét 50 (ötven) százalékig felemelheti ; 2. az üzleti forgalom (az eladott áruk árának istkb.)meghatározott százalékában megállapított jutalékból származó vagy más elnevezéssel adott hasonló természetű járandóság után 16 (tizenöt) százalék. (3) A (2) bekezdés 1. b) pontjában meghatározott bérpótlékkal növelt járandóság sem lehet kevesebb, mint a munkavállalóra irányadó — rendeletben vagy határozatban megállapított — legkisebb munkabérnek (10 (hatvan) százalékkal emelt összege (6. §.). (4) A bérpótlékot a bérelszámolási időszakra járó járandósággal egyidejűen kell fizetni. (5) A munkaadó mind a bérjegyzékben, mind a munkavállalókkal való elszámolásban az alapbért és a bérpótlékot, valamint az egyéb járandóságot és az ezután járó bérpótlékot külön-külön köteles kimutatni. (6) A munkaadó köteles az alapbért, továbbá az alapbér megállapításánál járandóságként számításba nem vehető juttatásnak és a bérpótléknak mértékét a munkavállaló munkakönyvében feltüntetni. Teljesítménybér esetében a munkaviszony tartama alatt, legfeljebb azonban a munkaviszony megszűnését megelőző utolsó három hónap alatt elért járandóság átlagos heti összegét kell az alapbér helyett kimutatni. (7) A bérpótlékot a 3.000/1938. Ip. M. számú rendelet 2. §-ának I. 2. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazásában nem lehet figyelembe venni, egyébként, azonban,az minden tekintetben munkabérnek számít. 6. §. (1) A munkavállaló legkisebb munkabérét megállapító rendeletet vagy határozatot az 1943. évi június hó 30. napja után teljesített munkának díjazása tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ott megállapított legkisebb munkabérhez 10 (hatvan) százalékos bérpótlékot is kell számítani. (2) A természetben járó és természetben kiadott szolgáltatásokat a legkisebb munkabér pótlékolása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. A természetben járó szolgáltatás megváltása esetében a 2. §. 13) bekezdésének rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. Vegyes rendelkezések.• §• A jelen rendelet rendelkezései nem érintik az 1939 : IV. t.-c. 17. és 19. §-ának rendelkezéseit. 8. A szolgálati szerződésnek (megállapodásnak), a szolgálati szabályzatnak vagy a gyári munkarendnek a jelen rendelet rendelkezéseibe ütköző kikötései érvénytelenek. 9. 1. A jelen rendelet 3. §-ának (3) és 14) bekezdésében említett engedély megadását, úgyszintén a 4. §-ának 11) bekezdésében említett megállapítást az iparii"', valamint a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter felügyelete alá tartozó olyan vállalat tekintetében, amelyre a 4.430/1942. M. E. számú rendelet értelmében az országos ipari munkaügyi felügyelőség hatásköre kiterjed, az iparügyi, illetőleg a kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter további rendelkezéséig az országos ipari munkaügyi felügyelőségtől kell kérni ; a kérelem tárgyában az országos ipari munkaügyi felügyelőség jogorvoslat kizárásával határoz. Hatálybaléptető rendelkezés, 11. §. A jelen rendelet az 1943. évi július hó 1. napján lép hatályba , egyidejűleg a 9.080/1941. M. E. számú rendelet hatályát veszti. A rendelet végrehajtásáról az érdekelt miniszterek gondoskodnak. Budapest, 1943. évi június hó 30.-án. Kállaii Miklós s. k. m. kir. miniszterelnök. I A m. kir. misztériummok 3.840/1943. M. E. számni rendelnie egyes magánalkalmazottak fizetésének * H A m. kir. minisztérium a honvédelemről szóló 1939:11. t.-c. 112. és 212. §-aiban, továbbá az 1942 : XIV. t.-c. 28. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : .1 rendelet hatálya alá tartozó munkavállalók. 1 §• (1) A jelen rendelet hatálya a következő munkavállalókra terjed ki : 1. az 1884 : XVII. törvénycikk és az azt kiegészítő és módosító törvények, valamint a bányatörvény hatálya alá eső ipari (kereskedelmi), bánya- és kohóüzemekben, üzletekben vagy vállalatokban, 2. a közhasználatú villamosművekben, 3. a közforgalmú közlekedési vállalókban, valamint az ezek üzemeiben, műhelyeiben és fenntartási munkálatainál, 4. a közhasználatú gépjármnyi vállalatokban, úy. a törvény által alkotott testületeknél, mint 1043 július 1. — 144. szám.Budapesti Közlöny• Büntető rendelkezések, 10. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, kihágást követ el és két hónapig, háború idején hat hónapig terjedhető elzárással büntetendő a munkaadó,illetőleg a vállalat (üzem, üzlet stb.) felelős vezetője, ha a jelen rendelet valamely rendelkezését megszegi vagy kijátssza. (2) Ha az (1) bekezdés alá eső valamely kihágást a vállalat (üzem, üzlet stb.) felelős vezetője követte , el ?és a munkaadót felügyeleti vagy ellenőrzési kötelességének teljesítésében akár szándékos, akár gondatlan mulasztás terheli, a kihágás miatt a munkaadót is büntetni kell. (3) Az (1) és a (2) bekezdés alá eső cselekmény az általa érintett minden egyes munkavállaló tekintetében külön kihágás. (4) A pénzbüntetésre az 1928 : X. törvénycikk rendelkezései irányadók. A pénzbüntetés legmagasabb mértéke nyolcezer pengő, olyan esetben pedig, amikor megállapítható annak a nyereségnek a mennyisége,, amelyet a kihágás elkövetője a cselekménnyel illetéktelenül elért, a nyolcezer pengőneki megállapított nyereség kétszeresével felemelt összege. (5) A pénzbüntetés átváltoztatására, valamint a kihágás elévülésére az 1939 : II. t.-c. 212. §-ának 14) és (5) bekezdésében, a befolyt pénzbüntetés hova fordítására nézve pedig az 1939:II. t.-c. 218. §-ának (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. (6) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott kihágás miatt az eljárás a közigazgatási hatóságnak mint rendőri büntetőbíróságnak hatáskörébe tartozik. A/. 1929 : XXX. t.-c. 59. §-a (1) bekezdésének 3. pontjában foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából szakminiszternek azt a minisztert kell tekinteni, akinek felügyelete alá az illető vállalat (üzem, üzlet stb.) tartozik. az 6. az egyesületeknél, a társulatoknál alapítványoknál és az alapoknál, 7. az 1-—7. pont alá nem eső, de keresetszerűen folytatott vállalkozásoknál, üzemekben és foglalkozásokban (mérnöki, közjegyzői, ügyvédi irodákban, magán- és nfzi közületi közkórházakban, gyógyintézetekben és szanatóriumokban, orvosi rendelőintézetekben és orvosi rendelőkben, lapkiadóhivatalokban, szerkesztőségekben, színházakban, nyilvános és házi gyógyszertárakban és az ezekkel összefüggő üzemekben stb.) alkalmazott tisztviselőkre, mérnökökre és mérnökhelyettesekre, közjegyzőhelyettesekre és közjegyzőjelöltekre, ügyvédekre, helyettes ügyvédekre és ügyvédjelöltekre, orvosokra, gyógyszerészekre, gyógyszerészjelöltekre és gyógyszerészgyakornokokra, újságírókra, újságírójelöltekre, nyílt árusítási üzletet vezető munkavállalókra, gyors- és gépírókra, ügynökökre, utazókra, üzletszerzőkre, továbbá a pénzbeszedőkre — ha munkakörük az egyszerű pénzbeszedésen felül még más, szellemi munka jellegű tevékenységet is igényel — és a mindezekhez hasonló munkavállalókra. 12) Az (1) bekezdésben megjelölt munkavállalók közül nem esnek a rendelet hatálya alá : a) a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményei, továbbá a nyugdíjasok, özvegyek és árvák ellátási díjai tárgyában kiadott 3.'00/1943. M. E. számú rendelet hatálya alá eső tisztviselők és egyéb alkalmazottak ; b) az olyan munkavállalók, akiknek fizetése a reájuk irányadó szolgálati szabályzat rendelkezése szerint a közszolgálatban álló tisztviselők és egyéb alkalmazottak illetményeihez igazodik. 31 A jelen rendelet 3. §-ának (1) és (2) bekezdésében, valamint 40. §-ában foglalt rendelkezések nem vonatkoznak az olyan munkavállalókra, akiknek alapfizetése (2. §.) az évi 28.400 pengőt eléri. , 141 A törvényhatóságok, a megyei városok és a községek által fenntartott vagy kezelt üzemekben vagy vállalatokban foglalkoztatott azokra a munkavállalókra a jelen rendelet rendelkezései ugyancsak nem terjednek ki, akiknek járandóságait illetményszabályzat állapítja meg: ezek járandóságainak újabb szabályozása tárgyában a 3.500/1943. M. E. számú rendelet rendelkezéseinek szem előtt tartásával a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve rendelkezik. Az alapfizetés megállapítása: 2 §• (1) A munkaadó köteles munkavállalójának alapfizetést megállapítani. Az alapfizetés : a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon érvényben volt megállapodás vagy szokás (korlat.) alapján járó — a 9.070/1941. M. E. számú rendeletben megállapított fizetési pótlék levonásával számított — járandóság. munkaadó a munkavállaló járandóságát a 9707071941. M. E. számú rendelet rendelkezéseitől eltérően úgy állapította meg, hogy annak teljes összegét nem bontotta fel fizetésre és törvényes fizetési pótlékra , alapfizetésként azt az összeget kell megállapítani, amely a 9.070/1941. M. E. számú rendeletben megállapított kuilcsok alkalmazásával számított fizetési pótlékával együtt eléri a jelen rendelet hatálybalépését megelőző napon a munkavállalót megillető járandóság''összegét. Az alapfizetés megállapítására vonatkozó rendelkezést a visszacsatolt keleti, erdélyi és délvidéki területen azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az ezeken a területeken a 9.070/1941. M. E. számú rendelet szerint irányadó fizetési pótlékon felül az évi 12.000 pengőt meg nem haladó járandóságból további 7 (hét), az évi 12.000 pengőtől 28.400 pengőig terjedő járandóságból pedig további 5 (öt) százalékot kell levonni. 12) Az (1), bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazásáhan járandóságként kell számo- lásba venni a türzsfizetés"egységét (óra- vagy napibéri, heti, havi vagy évi törzsfizetést) valaszt éri# — a következő bekezdésben tolt kivétellel — a szolgálati viszonyból száz