Budapesti Közlöny, 1943. augusztus (77. évfolyam, 171-195. szám)

1943-08-01 / 171. szám

2­ ­ TV. a biológiai és orvostudományi szakosztályba : dr. Ángyán János egyetemi ny. r. tanárt, dr. Arany Sándor egyetemi c. ny. r­. tanár, gazdasági akadémiai r. tanárt, dr. Bokay Lajos egyetemi ny. r. tanárt, dr. Balogh Ernő egye­temi ny. r. tanárt, dr. Baló József egyetemi ny. r. tanárt, dr. Bélák Sándor egyetemi ny. r. tanárt, dr. Benedek László egyetemi ny r. tanárt, dr. vitéz Berde Károly egyetemi ny. r. tanárt, dr. Burger Károly egyetemi ny. r. tanárt, dr. Darányi Gyula egyetemi ny. r. tanárt, dr. Entz Béla egyetemi ny. r tanárt, dr. Gélei József egyetemi ny. r. tanárt, dr. Gorka Sándor egyetemi ny. r. tanárt, dr. Györffy István egye­temi ny. r. tanárt, dr. Herczog Ferenc egyetemi ny. r. tanárt, dr. Hüttl Tivadar egyetemi ny. r.­­ tanárt, dr. Issekal- Bérg egyetemi ny. r. tanárt, dr. Jeney Endre egyetemi ny. r. tanárt, dr. Kiss Ferenc, egyetemi ny. r. tanárt, dr. Kováts Fe­renc egyetemi ny. r. tanárt, dr. Marná­nger Rezső egyetemi ny. r. tanárt, dr. Miskolczy Dezső egyetemi ny. r. tanárt, dr. Neuber Ede egyetemi ny. r. tanárt, dr. Szabó Zoltán egyetemi ny. r. tanárt, dr. Szent-Györgyi Albert egyetemi ny. r. tanárt, dr. Zim­mermann Ágoston egyetemi ny. r. tanárt. (69.202/1943. IV. 1. szám.) .4 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Mártonffy Károly egyetemi ny. r. tanárt, az Országos Felsőoktatási Tanács ügyvezető igazgatójává kinevezte. (69.203/1943. IV. 1. szám.) A m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varjas B. Béla központi szolgálattételre be­rendelt állami gimnáziumi r. tanárt az Orszá­gos Felsőoktatási Tanács jegyzőjévé kinevezte. (69.204/1943. IV. 1. szám.) ,4 m kir. iparügyi miniszter Bitek Mihály, i­d. Muzslai József, Pinitzer István, id. Varga, András, Brodoki János, Szabó József, ifj. Muzs­lai Ferenc, id. Szabó János, Ilojka Ferenc, Török János, Kósa Béla, Berták István, Baz­só Gergely, Lakus Mihály, Kecskemét Károly, Rozsenyik József, id. Kovács András, Brunner Ernő, Gungor János, Diósi Rudolf, Bresztovszky Sándor, Hacker István, Bollus Béla, Mészáros József, Markovics Pál, Dudás Kálmán, id. Fáty Vince, id. Hegedűs Ferenc, Bitter István, Ho­­mola István, Májling Flóriánna, Újvári Sándor, Bitter Péter, Nagy Sándor oroszkai lakosok, a Garamvölgyi Cukorgyár rt. vállalat alkalma­zottainak, a vállalat félévszázados fennállása alkalmából szorgalmas és példaadó munkás­ságukért elismerését fejezte ki. (27.473/1943. XIII. szám.) A m­. kir. közellátásü­gyi miniszter 116.000/1943. K. M. szám­i rendelete 9. termelési szerződés alapján termelt és a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítható termények és termékek be­szolgáltatásának szabályozása tárgyában. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be-­­­számítható termények és termékek forgalmá­nak szabályozásáról szóló 2.980/1943. M. E. számú rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) A termeltető a termelési szerződés alap­ján termelt és a beszolgáltatási kötelesség telje­sítésébe beszámítható terményt vagy terméket csak abban az esetben veheti át, ha a termény (termék) átvételére (vásárlására) a közellátás­­ügyi miniszter feljogosította. A termelő köteles a terményt (terméket) a feljogosításban foglalt­­ feltételek szerint átvenni. A feljogosítást a­­ termény (ternék) szerint illetékes áruforgalmi központnak — ennek hiányában a Közellátási Hivatalnak — ajánlott levélben küldendő kér­vényben kell kérni. (2) A kérvényben fel kell tüntetni a termelő nevét és lakóhelyét, továbbá nyilvántartó­i­­ hatóságát, gazdakönyvének szám­át, a termelte­­­­tett termény (termék) nemét és­­mennyiségét.­­ A kérvényhez mellékelni kell annak igazolását,­­ hogy a termeltető a termelési szerződést annak­­ nyilvántartása tárgyában kiadott 380/1943. M.­­ lc. számú rendelet (megjelent a Budapesti Köz­­­­löny 1943. évi január hó 26.-i 19. számában) rendelkezései szerint bejelentette. A kérvényben fel kell tüntetni azt is, hogy a termeltető a terményt (terméket) milyen célra kívánja fel­­­­használni.­­ (3) Az országos vagy körzeti kereskedőnek a termelési szerződés alapján termelt termény vagy len­ék átvételére külön fel­jogosítást nem kell kérnie, ha jogosítványa az illető termény­­termék­ átvételére kiterjed. 2. §. (1) óia az előbbi §. (1) bekezdése alapján az átvételre jogosított termeltető a terményt (terméket) akár ipari feldolgozás után, akár anélkül kereskedelmi forgalomba kívánja hozni, köteles a ■ termény (termék) átvételénél az országos vagy körzeti kereskedőre vonatkozó­­ rendelkezések szerint eljárni és ebből a szem­pontból országos vagy körzeti kereskedőnek kell tekinteni azzal az eltéréssel, hogy csak­­ attól a gazdálkodótól vásárolhat, akivel terme­­­­lési szerződést kötött és csak azt a terményt veheti át, amelynek átvételére feljogosították és csak olyan mennyiségben, amennyinek át­vételére a feljogosítás szól. (2) Az átvételre jogosított termeltető köteles a termény (termék) átvételéhez szükséges vételi jegyet jogosítványa alapján az illetékes áru­forgalmi központtól, illetőleg a Közellátási Hivataltól igényelni. 3. §. (1) Ha az átvételre jogosított termeltető a terményt (terméket) saját vagy alkalmazottai háztartási szükségleteinek fedezésére kívánja fordítani, a­ gazdálkodótól a terményt (terméket) csak az illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a Közellátási Hivatal által kiadott átvételi utal­vány átadása mellett veheti át. A gazdálkodó az átvételi utalvány ellenében csak azt a ter­ményt (terméket) szolgáltathatja ki, amelyet az átvételi utalvány feltüntet és csak annak­ a mennyiségnek az erejéig, amennyire az átvételi utalvány szól. (2) Az átvételi utalványt termelőnkint és ter­­ményenkint (term­ékenkint) két példányban kell kiállítani. A termeltető köteles az utalvány egyik példányát az átvétel alkalmával — át­vételt, elismerő nyilatkozattal ellátva — a gaz­dálkodónak átadni és az átvételt a gazdálkodó gazdakönyvébe bejegyezni. A gazdálkodó a nyilvántartó hatóságtól az átvételi utalvány alapján igényelheti a terménynek vagy termék­nek a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítását. Az átvételi utalvány másik példányát a termeltető köteles elszámolás céljá­ból megőrizni. 4­ §• (1) A termeltető az átvett terményt vagy terméket csak a jogosítványban foglalt korlá­tok között használhatja fel ; készletéről köteles az illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a Közellátási Hivatal rendelkezése szerint jelen­tést tenni és felhasználásáról elszámolni. (2) A termelési szerződés alapján termelt termény (termék) átvételére való feljogosítás nem pótolja a vonatkozó áruforgalmi­ jogsza­bályban meghatározott, ipari felhasználásra a közellátásü­gyi miniszter által adott engedélyt. 5. g. (1) 11a a termeltető a termény (termék) át­vételére feljogosítást nem kapott, az erről szóló értesítés vételétől számított nyolc nap a­an az illetékes áruforgalmi központnak, illetőleg a Közellátási Hivatalnak tett bejelentésben meg­nevezheti azt a vásárlásra jogosított kereskedőt, aki helyette a terményt (terméket) a gazdálko­dótól átveszi. A bejelentéssel egyidőben a ter­meltető köteles ajánlott levélben­­ a termény (termék) átvételére általa megnevezett keres­kedő nevét (cégét) és telephelyét a gazdálkodó­val közölni. (2) A kereskedő a terményt (terméket) a be­szolgáltatásra vonatkozó jogszabályban meg­állapított rendelkezések szerint azzal az eltérés­sel tartozik megvenni, hogy a vételárból terme­lési előleg, vetőmagtöl­lés vagy egyéb címen a termeltetőt illető összeget a gazdálkodó hozzá­járulásával a termeltetőnek fizeti ki, hozzá­járulás hiányában pedig bírói letétbe helyezi. (3) Ha a termeltető az (1) bekezdésben meg­határozott bejelentési kötelességének nem tesz eleget, az illetékes áruforgalmi központ — ille­tőleg a Közellátási Hivatal — értesítése alapján a gazdálkodó a terményt (terméket­ bármelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlhatja. Ebben az esetben a kereskedő a vételárat a termeltető esetleges követelésére te­kintet nélkül fizeti ki. (4) Ha a termeltetőt a termény (termék) mennyisége egy részének átvételére kapott csak fel­jogosítást, e szakasz rendelkezéseit kell al­kalm­azni a termeltető által át nem vehető részre is. 6­ §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, a 2.980 1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (.1) bekezdésé­ben meghatározott kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő az a termel­tető, aki 1. az 1. §. rendelkezése ellenére fel­jogosítás nélkül terményt (terméket) átvesz ; 2. a 2. §. rendelkezése ellenére a termény (termék) átvételénél az országos vagy körzeti kereskedőre vonatkozó rendelkezéseket nem tart­ja meg ; 3. a 3. §. rendelkezése ellenére az átvételi utalványt a gazdálkodónak nem adja át vagy a vételt a gazdakönyvbe nem jegyzi be ; 4. a 4. §. rendelkezése ellenére az átvevő kereskedő nevét (cégét) vagy telephelyét a gaz­dálkodóval nem közli. 2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a ki­hágás felderítése körül szerzett érdemek jutal­mazására és a kihágás miatt eljáró hatósá­gokra a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2) — (5) bekezdésében foglalt rendel­kezések az irányadók. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi július hó 31.-én. dr. Szász Lajos s. k. m­. kir. közellátásü­gyi minisz­ter. , Budapesti Közlöny 1943 augusztus 1. — 171. szám. A m. kir közellátásü­gyi miniszter 45.300 1943. K. M. számú rendelete a tégla, tetőcserén és alagcső legmagasabb eladási árának megállapítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. szám­ú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• Az égetett agyagból és mészhomokból készült Téglagyártmé­ny­oknak (tömör, soklyukú, válasz­fal, üreges, födém, burkoló, kút és egyéb tégla), az égetett agyagból készült tetőcserép gyárt­mányoknak (hornyolt, hódfarkú, lapos, gerinc és egyéb cserép), az égetett agyagból készült alagcsö­veknek, valamint az égetésnélküli vályogtéglának a 2. §. szerinti gyári, illetőleg termelői alapárához az ország egész területén legfeljebb 84®/a felár számítható hozzá. 2­ §• Ti) A tégla- és tetőcserép gyártmányok gyári, illetőleg termelői alapárának az .1 6.700/1942. K. M. számú rendelettel engedélyezett alapár­­kiegészítéssel növelt rögzített gyári eladási árat, illetőleg azoknál a vállalatoknál, amelyek­nek az alapárai az árrögzítés után külön nyer­­tek megállapítást, a külön megállapított gyári eladási alapárat kell tekin­teni.

Next