Budapesti Közlöny, 1943. augusztus (77. évfolyam, 171-195. szám)
1943-08-01 / 171. szám
2 TV. a biológiai és orvostudományi szakosztályba : dr. Ángyán János egyetemi ny. r. tanárt, dr. Arany Sándor egyetemi c. ny. r. tanár, gazdasági akadémiai r. tanárt, dr. Bokay Lajos egyetemi ny. r. tanárt, dr. Balogh Ernő egyetemi ny. r. tanárt, dr. Baló József egyetemi ny. r. tanárt, dr. Bélák Sándor egyetemi ny. r. tanárt, dr. Benedek László egyetemi ny r. tanárt, dr. vitéz Berde Károly egyetemi ny. r. tanárt, dr. Burger Károly egyetemi ny. r. tanárt, dr. Darányi Gyula egyetemi ny. r. tanárt, dr. Entz Béla egyetemi ny. r tanárt, dr. Gélei József egyetemi ny. r. tanárt, dr. Gorka Sándor egyetemi ny. r. tanárt, dr. Györffy István egyetemi ny. r. tanárt, dr. Herczog Ferenc egyetemi ny. r. tanárt, dr. Hüttl Tivadar egyetemi ny. r. tanárt, dr. Issekal- Bérg egyetemi ny. r. tanárt, dr. Jeney Endre egyetemi ny. r. tanárt, dr. Kiss Ferenc, egyetemi ny. r. tanárt, dr. Kováts Ferenc egyetemi ny. r. tanárt, dr. Marnánger Rezső egyetemi ny. r. tanárt, dr. Miskolczy Dezső egyetemi ny. r. tanárt, dr. Neuber Ede egyetemi ny. r. tanárt, dr. Szabó Zoltán egyetemi ny. r. tanárt, dr. Szent-Györgyi Albert egyetemi ny. r. tanárt, dr. Zimmermann Ágoston egyetemi ny. r. tanárt. (69.202/1943. IV. 1. szám.) .4 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Mártonffy Károly egyetemi ny. r. tanárt, az Országos Felsőoktatási Tanács ügyvezető igazgatójává kinevezte. (69.203/1943. IV. 1. szám.) A m kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Varjas B. Béla központi szolgálattételre berendelt állami gimnáziumi r. tanárt az Országos Felsőoktatási Tanács jegyzőjévé kinevezte. (69.204/1943. IV. 1. szám.) ,4 m kir. iparügyi miniszter Bitek Mihály, id. Muzslai József, Pinitzer István, id. Varga, András, Brodoki János, Szabó József, ifj. Muzslai Ferenc, id. Szabó János, Ilojka Ferenc, Török János, Kósa Béla, Berták István, Bazsó Gergely, Lakus Mihály, Kecskemét Károly, Rozsenyik József, id. Kovács András, Brunner Ernő, Gungor János, Diósi Rudolf, Bresztovszky Sándor, Hacker István, Bollus Béla, Mészáros József, Markovics Pál, Dudás Kálmán, id. Fáty Vince, id. Hegedűs Ferenc, Bitter István, Homola István, Májling Flóriánna, Újvári Sándor, Bitter Péter, Nagy Sándor oroszkai lakosok, a Garamvölgyi Cukorgyár rt. vállalat alkalmazottainak, a vállalat félévszázados fennállása alkalmából szorgalmas és példaadó munkásságukért elismerését fejezte ki. (27.473/1943. XIII. szám.) A m. kir. közellátásügyi miniszter 116.000/1943. K. M. számi rendelete 9. termelési szerződés alapján termelt és a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítható termények és termékek beszolgáltatásának szabályozása tárgyában. A beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe be-számítható termények és termékek forgalmának szabályozásáról szóló 2.980/1943. M. E. számú rendelet 4. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• (1) A termeltető a termelési szerződés alapján termelt és a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe beszámítható terményt vagy terméket csak abban az esetben veheti át, ha a termény (termék) átvételére (vásárlására) a közellátásügyi miniszter feljogosította. A termelő köteles a terményt (terméket) a feljogosításban foglalt feltételek szerint átvenni. A feljogosítást a termény (ternék) szerint illetékes áruforgalmi központnak — ennek hiányában a Közellátási Hivatalnak — ajánlott levélben küldendő kérvényben kell kérni. (2) A kérvényben fel kell tüntetni a termelő nevét és lakóhelyét, továbbá nyilvántartói hatóságát, gazdakönyvének számát, a termeltetett termény (termék) nemét ésmennyiségét. A kérvényhez mellékelni kell annak igazolását, hogy a termeltető a termelési szerződést annak nyilvántartása tárgyában kiadott 380/1943. M. lc. számú rendelet (megjelent a Budapesti Közlöny 1943. évi január hó 26.-i 19. számában) rendelkezései szerint bejelentette. A kérvényben fel kell tüntetni azt is, hogy a termeltető a terményt (terméket) milyen célra kívánja felhasználni. (3) Az országos vagy körzeti kereskedőnek a termelési szerződés alapján termelt termény vagy lenék átvételére külön feljogosítást nem kell kérnie, ha jogosítványa az illető terménytermék átvételére kiterjed. 2. §. (1) óia az előbbi §. (1) bekezdése alapján az átvételre jogosított termeltető a terményt (terméket) akár ipari feldolgozás után, akár anélkül kereskedelmi forgalomba kívánja hozni, köteles a ■ termény (termék) átvételénél az országos vagy körzeti kereskedőre vonatkozó rendelkezések szerint eljárni és ebből a szempontból országos vagy körzeti kereskedőnek kell tekinteni azzal az eltéréssel, hogy csak attól a gazdálkodótól vásárolhat, akivel termelési szerződést kötött és csak azt a terményt veheti át, amelynek átvételére feljogosították és csak olyan mennyiségben, amennyinek átvételére a feljogosítás szól. (2) Az átvételre jogosított termeltető köteles a termény (termék) átvételéhez szükséges vételi jegyet jogosítványa alapján az illetékes áruforgalmi központtól, illetőleg a Közellátási Hivataltól igényelni. 3. §. (1) Ha az átvételre jogosított termeltető a terményt (terméket) saját vagy alkalmazottai háztartási szükségleteinek fedezésére kívánja fordítani, a gazdálkodótól a terményt (terméket) csak az illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a Közellátási Hivatal által kiadott átvételi utalvány átadása mellett veheti át. A gazdálkodó az átvételi utalvány ellenében csak azt a terményt (terméket) szolgáltathatja ki, amelyet az átvételi utalvány feltüntet és csak annak a mennyiségnek az erejéig, amennyire az átvételi utalvány szól. (2) Az átvételi utalványt termelőnkint és terményenkint (termékenkint) két példányban kell kiállítani. A termeltető köteles az utalvány egyik példányát az átvétel alkalmával — átvételt, elismerő nyilatkozattal ellátva — a gazdálkodónak átadni és az átvételt a gazdálkodó gazdakönyvébe bejegyezni. A gazdálkodó a nyilvántartó hatóságtól az átvételi utalvány alapján igényelheti a terménynek vagy terméknek a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítását. Az átvételi utalvány másik példányát a termeltető köteles elszámolás céljából megőrizni. 4 §• (1) A termeltető az átvett terményt vagy terméket csak a jogosítványban foglalt korlátok között használhatja fel ; készletéről köteles az illetékes áruforgalmi központ, illetőleg a Közellátási Hivatal rendelkezése szerint jelentést tenni és felhasználásáról elszámolni. (2) A termelési szerződés alapján termelt termény (termék) átvételére való feljogosítás nem pótolja a vonatkozó áruforgalmi jogszabályban meghatározott, ipari felhasználásra a közellátásügyi miniszter által adott engedélyt. 5. g. (1) 11a a termeltető a termény (termék) átvételére feljogosítást nem kapott, az erről szóló értesítés vételétől számított nyolc nap aan az illetékes áruforgalmi központnak, illetőleg a Közellátási Hivatalnak tett bejelentésben megnevezheti azt a vásárlásra jogosított kereskedőt, aki helyette a terményt (terméket) a gazdálkodótól átveszi. A bejelentéssel egyidőben a termeltető köteles ajánlott levélben a termény (termék) átvételére általa megnevezett kereskedő nevét (cégét) és telephelyét a gazdálkodóval közölni. (2) A kereskedő a terményt (terméket) a beszolgáltatásra vonatkozó jogszabályban megállapított rendelkezések szerint azzal az eltéréssel tartozik megvenni, hogy a vételárból termelési előleg, vetőmagtöllés vagy egyéb címen a termeltetőt illető összeget a gazdálkodó hozzájárulásával a termeltetőnek fizeti ki, hozzájárulás hiányában pedig bírói letétbe helyezi. (3) Ha a termeltető az (1) bekezdésben meghatározott bejelentési kötelességének nem tesz eleget, az illetékes áruforgalmi központ — illetőleg a Közellátási Hivatal — értesítése alapján a gazdálkodó a terményt (terméket bármelyik vásárlásra jogosított kereskedőnek megvételre felajánlhatja. Ebben az esetben a kereskedő a vételárat a termeltető esetleges követelésére tekintet nélkül fizeti ki. (4) Ha a termeltetőt a termény (termék) mennyisége egy részének átvételére kapott csak feljogosítást, e szakasz rendelkezéseit kell alkalmazni a termeltető által át nem vehető részre is. 6 §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntetőrendelkezés alá nem esik, a 2.980 1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (.1) bekezdésében meghatározott kihágást követi el és az ott megszabott büntetéssel büntetendő az a termeltető, aki 1. az 1. §. rendelkezése ellenére feljogosítás nélkül terményt (terméket) átvesz ; 2. a 2. §. rendelkezése ellenére a termény (termék) átvételénél az országos vagy körzeti kereskedőre vonatkozó rendelkezéseket nem tartja meg ; 3. a 3. §. rendelkezése ellenére az átvételi utalványt a gazdálkodónak nem adja át vagy a vételt a gazdakönyvbe nem jegyzi be ; 4. a 4. §. rendelkezése ellenére az átvevő kereskedő nevét (cégét) vagy telephelyét a gazdálkodóval nem közli. 2) A pénzbüntetésre, az elkobzásra, a kihágás felderítése körül szerzett érdemek jutalmazására és a kihágás miatt eljáró hatóságokra a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-ának (2) — (5) bekezdésében foglalt rendelkezések az irányadók. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi július hó 31.-én. dr. Szász Lajos s. k. m. kir. közellátásügyi miniszter. , Budapesti Közlöny 1943 augusztus 1. — 171. szám. A m. kir közellátásügyi miniszter 45.300 1943. K. M. számú rendelete a tégla, tetőcserén és alagcső legmagasabb eladási árának megállapítása tárgyában. A 9.280/1941. M. E. számú rendelet 1. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• Az égetett agyagból és mészhomokból készült Téglagyártményoknak (tömör, soklyukú, válaszfal, üreges, födém, burkoló, kút és egyéb tégla), az égetett agyagból készült tetőcserép gyártmányoknak (hornyolt, hódfarkú, lapos, gerinc és egyéb cserép), az égetett agyagból készült alagcsöveknek, valamint az égetésnélküli vályogtéglának a 2. §. szerinti gyári, illetőleg termelői alapárához az ország egész területén legfeljebb 84®/a felár számítható hozzá. 2 §• Ti) A tégla- és tetőcserép gyártmányok gyári, illetőleg termelői alapárának az .1 6.700/1942. K. M. számú rendelettel engedélyezett alapárkiegészítéssel növelt rögzített gyári eladási árat, illetőleg azoknál a vállalatoknál, amelyeknek az alapárai az árrögzítés után külön nyertek megállapítást, a külön megállapított gyári eladási alapárat kell tekinteni.