Budapesti Közlöny, 1943. augusztus (77. évfolyam, 171-195. szám)
1943-08-01 / 171. szám
1943 augusztus 1. — 171. szám. Budapesti Közlöny (2) A visszafoglalt Délvidék területén előállított tégla- és tetőcserép gyártmányok alapárának a közellátásügyi miniszter 12.500/1943. számú rendeletében megállapított alapárak 90°/6-át kell tekinteni. (3) Az alagcsőgyártmányok alapárának az ország egész területén a rögzített gyári eladási áraknak, illetőleg azoknál a vállalatoknál, amelyeknek az eladási árai az árrögzítés után külön nyertek megállapítást, a külön megállapított gyári eladási áraknak 87°/o-át kell tekinteni. 4. 9. A 8 §-ban említett alapárak alkalmazása szempontjából, „B“ fejrovat szerinti fával, illetve egyéb tüzelőanyaggal égetőnek kell tekinteni azon üzemet, amelynél a felhasznált összes tüzelőanyag értékének legalább 60°/a-a fa vagy egyéb tüzelőanyag . „A“ fejrovat szerinti szénnel, egyéb szénféleséggel vagy földgázzal égetőnek pedig, ha a felhasznált fa vagy egyéb tüzelőanyag értéke 60°/o-nál kevesebb. 5. 8- f1) Abban az esetben, ha a 29 X 14 X 8.5 cm méretű vályogtégla rögzített ára 1000 db-ként 28.— P-t nem éri el, termelői eladási alapárként 28.— P számítható fel. (2) Ha a vályogtégla mérete az (1) bekezdésben említett méretnél nagyobb vagy kisebb, az esetben alapárként az (1) bekezdésben megállapított 28.A P-nek a köbtartalom szerint arányosan emelt vagy csökkentett összegét kell tekinteni. (. 8- Ti) A rögzített árak megállapítása szempontjából a visszacsatolt délvidéki területen az 1941. évi március hó 25. napját, a visszacsatolt keleti és erdélyi területen az 1940. évi augusztus hó 23. napját, az ország egyéb területén pedig az 1939. évi augusztus hó 26. napját kell árrögzítési időpontnak tekinteni. (2) A 2. szerinti gyári alapár minden felár és forgalmi adóváltság nélkül értendő. A külön engedély alapján felszámítható vasúti vagy közúti kocsiba vagy uszályba berakási, illetőleg vasúti kocsihoz vagy uszályhoz szállítási költség a felár kiszámításánál nem vehető figyelembe. (3) Ha a rögzített vagy a külön megállapított eladási ár helyi vagy távolsági szállítási költségeket, továbbá a szállítással kapcsolatos mellékköltségeket is foglal magában, azokat az alapár megállapítása céljából a rögzített eladási árból le kell vonni. 7 §• (1) Az e rendelet alapján számítható felárat — a rendelet számára való hivatkozással — külön kell a számlában feltüntetni. 12) A forgalmi adóváltság a gyári alapár és a felár együttes összege után számítható. (3) A számlabélyegilleték a vevő terhére külön tételként számlába állítható , közszállítás esetében a jelen rendelet alapján érvényesíthető eladási ár a nyugtabélyegilletékkel növelhető. (4) Az árunak a vevő által meghatározott rendeltetési helyre való távolsági és helyi szállításával kapcsolatban ténylegesen felmerült szállítási költség és szállítási mellékköltség, valamint — ha ennek felszámítása a vállalatnak külön engedélyeztetett — a közúti vagy vasúti kocsiba vagy uszályba történő berakási költség a vevő terhére külön felszámítható. (4) Vályogtégla-gyártmányok alapárának az ország égés területén a rögzített előállítói árakat kell tekinteni. 3. §. (1) Amennyiben a 2. §. 1) és 12) bekezdések szerinti gyári alapár 1000 db ként az alábbi a),g) pontban feltüntetett összeget nem éri el, továbbá abban az esetben, ha valamely vállalatnak rögzített, illetőleg külön megállapított gyári alapárai nincsenek, gyári alapárként az alábbi összeg vehető számításba : (5) Ha a helyi szállítás a vállalat saját szállítóeszközével történik, a vállalat szállítási költség címén — külön tételben — legfeljebb a szállítás helyén és időpontjában jogszerűen felszámítható fuvardíjat számíthatja. 8. §• A tégla-, tetőcserép-, vályog- és alagcsőgyártmányok eladása alkalmával a vevő részére az eladott áruk mennyiségét, minőségét és egységárát feltüntető, másolattal készült számlát vagy számozott jegyzéket kell kiállítani. A számlajegyzék eredeti példányát a szállítással egyidőben a vevőnek át kell adni, a másolatokat pedig időrendben meg kell őrizni. 9. §. Ez a rendelet kihirdetésének napján lép hatályba, egyidejűleg a 24.500/1943. K. M. számú rendelet, valamint az alapcsőgyártmányokra egyéni felárat engedélyező leiratok hatályukat vesztik. Budapest, 1943. évi julius hó 31.-én. A miniszter helyett : dr. Jakabffy Károly s. k. államtitkár. A m. kir. földmivelésügiyi miniszter a 119.600. 1940. F. M. számu rendelet alapjait Szakáts Ferenc nagyváradi lakosnak megengedte, hogy „Angyal“ elnevezésű citrompótló készítményét további intézkedésig forgalomba hozhassa. (118.462/1943. XI. 3. F. M. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Országos Központi Hitelszövetkezet Tisztviselőinek Sportegyesülete alapszabályait 256.514/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Gizella Gőzmalom Sport Egyesülete alapszabályait 256.678/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Sorg Antal Építőipari R. T. Alkalmazottainak Sportegyesülete alapszabályait 256.694/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Amateur Hockey Club alapszabályait 256.699/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Syokrongyári Sport Kör, Hódmezővásárhely alapszabályait 256.721/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. .1 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az IBISz Sport Club alapszabályait 256.790/ 1913. OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. .1 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Opel Sport Egyesület alapszabályait 256.797. 1943. VKM OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. ■ .1 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magyar Textilipar Sport Egylet volt Kammer Sport Egylet alapszabályait 256.808/1943. IKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. .4 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének .Sportegyesülete alapszabályait 256.816/1943. KM OSK. számon a m. kir. belügyminiszter.4 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Győri Textilművek 11. T. Szabadidő Szervezet Törekvés Sportosztálya alapszabályait 257.150 1943. VKM OSK. számon a m. kir. behigyó miniszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a MOVE Fomázi Testedzők Köre alapszabályait 257.425 1913. VKM OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. .1 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Budapesti Teniszező és Korcsolyázó Egyesület, azelőtt Budapesti Lawn-Tennis és Korcsolyázó Egylet alapszabályait 257.742/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. .1 m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Marcali Ifjusági Sport Egyesület alapszabályait 257.941 1943. VKM OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. - - --------• A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Gróf Széchenyi Hockey Club alapszabályait 258.018/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a MOVE Ceglédberceli Társadalmi és Sportegyesület alapszabályait 258.532/1943. VKM— OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. J A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a MOVE Kisújszállási Társadalmi és Sport Egyesület alapszabályait 258.533 1943. VKM— OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve láttamozta. j A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a MOVE Esztergomi Hajós Egylet alapszabályait 258.535/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve látta, mozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az Orosházi Munkás Testedző Kör alapszabályait 258.590/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve látta- s mozta. A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter a Budapest—Salgótarjáni Gépgyár- és Vasöntő R. T. Alkalmazottainak Olvasóköre Asztali Tenisz Szakosztály, Salgótarján alapszabályait 258.813/1943. VKM—OSK. számon a m. kir. belügyminiszterrel egyetértve ,láttamozta. A. B. Szénnel, egyéb szénféle Fával, illetve seggel,vagy földgázzal egyéb tüzelőanyaggal égetett égetett in. ■ I. o-II. o. III. o. i.o. II. o. gyártmánynál P-ben gyártmánynál P-ben n) kisméretű tömör falazótégla .... 38.— 34.— 27.— 52 47.— 12 b) nagyméretű tömör falazótégla___ 50.— 45.— 35.—68.— 61 — 54 c) ikersejttégla .................................. 83.60 75.20 66.80 —.— —.— —■ d) válaszfaltégla 120 X 40 X 6 cm) .. 114.— 102.— 91.— —..— —.— e) válaszfaltégla 120X 40 X 10 cm)190.— 171.— 152.— —..— —.—f) hornyolt tetőfedőcserép (bármily néven forgalomba hozott) ............ 67.— 60.— 47.—— .— —.— (?) hódfarkú tetőcserép (normál méret) 50.— 45.— 35.— 08.— 61 — 54. 3