Budapesti Közlöny, 1943. szeptember (77. évfolyam, 196-220. szám)

1943-09-01 / 196. szám

1943 szeptember 1. — 196 szám. Budapesti Közlöny 3 (3) A dijak visszafizetése szabályszerűen felbélyegzett nyugta ellenében történik. A visszafizetést a dékáni hivatal a leckekönyvbe bejegyzi. 32. §. • 11) A tanári kar magyar honos, szegény sorsú rendes hallgató részére, továbbá vagyontalan közalkalmazott vagyontalan gyermeke részére, jó előmenetel, kiváló szorgalom és kifogástalan magaviselet esetén tandíjmentességet, illetőleg tandíjmérséklést engedélyezhet. Az engedélyezett tandíjkedvezmény hatálya csak egy félévre terjed, az arra vonatkozó előfeltételeket tehát félévenként kell elbírálni. (2) Az engedélyezett tandíjmentesség, illető-leg tandíjmérséklés egyéb díjakra nem terjed ki. (3) Rendkívüli hallgató részére tandíjmentesség, illetőleg tandíjmérséklés nem engedélyez- hető. 33. §. A tandíjmentesség, illetőleg a tandíjmérséklés iránt előterjesztett kérvényeket a tanári karhoz kell címezni és a beiratkozáskor, a téli félévben legkésőbb szeptember 15.-ig, a nyári félévben február 10.-ig kell a dékáni hivatalnál benyújtani. 34. §. 11 A tandíjkedvezményre irányuló kérvé- nyeknek tartalmaznia kell a kedvezmény meg-adását indokoló vagyoni, családi és egyéb kö-rülményeket. (2) A kérvényhez a tényleges közalkalmazottak és a nyugellátásukon felül keresettel nem rendelkező nyugdíjasok (1934. évi 1.620. M. E. számú rendelet) gyermekének egy évnél nem régibb keletű hatósági vagyontalansági, másnak ugyanilyen hatósági szegénységi bizonyítványt kell mellékelni. (3) A szegénységi bizonyítványban hitelesen igazolni kell nemcsak a hallgató vagyoni állapotát (jövedelmét, ellátottságát), hanem a szülők társadalmi állását, ingatlan és ingó vagyonát, jövedelmét, továbbá a hallgató családjához tartozók számát, korát és ellátottságát is. (4) A jó előmenetelt, kiváló szorgalmat és kifogástalan magaviseletét az első alkalommal beiratkozónak érettségiképesítői bizonyítványnyal, azontúl leckekönyvvel kell igazolni. 35. §. (1) A dékán a tandíjmentességért és tandíjmérséklésért folyamodónak, kérvénye elintézéséig a tandíj befizetésére halasztást adhat. (2) Egyéb díjak befizetésére azonban halasztást adni nem lehet. (3) A folyamodó a kérvényre vonatkozó határozat kihirdetését követő tíz napon belül köteles leckekönyvével a dékáni hivatalban jelentkezni és az esetleg esedékes tandíjat vagy tandíjrészletet befizetni. Új határidő elmulasztása esetén az illető a részére engedélyezett tandíjkedvezményt elveszti.4) A dékáni hivatal a tandíjmentességre, illetőleg a tandíjmérséklésre vonatkozó határozat keltét és számát a leckekönyvbe bejegyzi. 36. §. (1) A főiskolán a valamennyi hallgató után számított teljes tandíj összegének legfeljebb 20°/6-a engedhető el. (2) Azon a főiskolán, ahol az alapítólevél vagy szerződés alapján egyes hallgatók tandíjmentességet élveznek, ezeket a hallgatókat a teljes tandíj összegének számításánál figyelmen kívül kell hagyni. (1) Teljes tandíjmentességet — az alapítólevélben esetleg biztosított kivételektől eltekintve - az első ízben beiratkozó hallgató csakkitűnő" vagy ..jeles" érettségi (képesítő) bizonyítvány alapján kaphat. Folytatólagosan beiratkozó hallgató teljes tandíjmentességben akkor részesülhet, ha az előző félév folyamán a szorgalmi, valamint zárókollokviumokon, szigorlatokon kapott osztályzatai alapján általános ..kitűnő" vagy ..jeles" előmenetelűnek minősíthető. A tanulmányi eredmény elbírálásánál a tanárok által hirdetett szorgalmi kollokviumokon, a kötelező félévvégi kollokviumokon és a szigorlatokon felmutatott eredményt egyaránt figyelembe kell venni. (2) Az 1933. évi VII. t.c. értelmében rendes hallgatókul felvett igazolt hadiárvákat és hadigyámoltakat — az előző bekezdésben megállapított feltételek fennállása esetén — a teljes tandíjmentesség megilleti. 38. §. (1) Tandíjmérséklés az első félévben csak „jó“ rendíj érettségi (képesítő) bizonyítvány alapján engedélyezhető. A további félévekben csak akkor, ha a hallgató az előző félév folyamán a tanárok által hirdetett szorgalmi, valamint a kötelező félévvégi kollokviumokon és szigorlatokon „jó nál gyengébb osztályzatot nem kapott. (2) Ha az előző rendelkezések alapján engedélyezett tandíjkedvezmények összege nem haladja meg a kedvezményeknek a 36. §. szerint engedélyezhető összegét, a tanári kar különösen indokolt esetben és kivételesen általános ,jó” kollokviumi és szigorlati eredmény alapján is engedélyezhet, tandíjmérséklést. 39. §. A kötelező félévvégi kollokviumoknak é szigorlatoknak kellően igazolt betegség miatti elhalasztása esetén a tandíjmentesség iránti kérelem elbírálása az előző félévben felmutatott tanulmányi eredmény alapján történik. 40. §. (1) A tanári kar a 32—34. és a 37 39. isok rendelkezéseinek megfelelő alkalmazásával a hallgatót a szigorlati díj fizetése alól egészben vagy részben felmentheti. (2) A behatási díjat, laboratóriumi díjat és a hallgató-otthoni díjat, továbbá a másodlatok és az oklevél kiállításával, valamint az oklevélhonosítással kapcsolatos díjakat mérsékelni nem lehet. 41. g. Attól a hallgatótól, aki az előadásokon és gyakorlatokon nem mutat kellő előmeneteli és szorgalmat és ezért ellene bármely előadó tanárnak (megbízott előadónak) kifogása van, továbbá attól, aki nem tanúsít kifogástalan magaviseletet vagy fegyelmi vétséget követ el, a tanári kar a tandíjkedvezményt félév közben is megvonhatja. Az így esedékessé vált díjakat 15 napon belül kell befizetni. 42 .§. A tanári karnak a tandíjmentességek ügyében hozott határozatai ellen jogorvoslattal élni nem lehet. 43. §. A földmivelésügyi minisztertől a szegénysorsú, kitűnő és jeles előmeneteles, kiváló szorgalmú és kifogástalan magaviseletig magyar honos, rendes hallgatók támogatása céljából a főiskola rendelkezésére bocsátott ösztöndíjak, segélyek, valamint pályadíjak elnyeréseinek feltételeiről a főiskolai hallgatók esetről-esetre a hivatalos hirdetményekből szereznek tudomást. A tanári kar a hallgatótól, ha az nem elég szorgalmas, vagy a kötelező félév végi kolloktviumait, szigorlatait kellő időben sikerrel nem teszi le, továbbá, ha nem tanúsít kifogástalan magaviseletet, vagy fegyelmi vétséget követ el, a tanári kar által odaítélt ösztöndíj vagy segély még nem folyósított részét is megvonhatja, illetőleg juttatását, folyósítását félév közben is beszüntetheti. 1 . 45. L. A főiskolai hallgatók részére létesített alapítványi ösztöndíjak odaítélése tekintetében az alapítólevelek az irányadók. A pályázati feltételekről a hallgatók a hivatalos hirdetményekből szereznek tudomást. 16. §f. közszolgálati alkalmazottak gyermekeinrk tanuilmányi ösztönajjjáról, valamint a vallás- és közoktatásügyi minisztertől adományozott kül és belföldi kutatási ösztöndíjakról a hivatalos , lapban esetenkint közzétett hirdetmények tájékoztatnak. 47 §. A főiskola ifjúsági segélyző egyesülete — az alapszabályok rendelkezéseinek keretén belül — arra érdemes szegénysorsú hallgatóknak szintén juttathat a felmerült szükséghez képest állandó, vagy egyszeri segélyt. II. RÉSZ. Tranulm/ímji szabályok. 48. §. (1) A főiskolai tanulmányok teljes befejezéséhez négy tanulmányi év (nyolc félév) szabályszerű hallgatása szükséges. (2) Akik a Szervezeti szabályzat 27. §-a értelmében gazdatiszti állások betöltésére jogosító képesítést óhajtanak szerezni, azoknak a főiskolán hat félévet kell szabályszerűen hallgatniuk. Ha ezek a gazdatiszti képesítéssel rendelkezők utólag a négyéves főiskolai képesítést is meg akarják szerezni, a VII. és VII. félévre be kell iratkozniuk és a két félév, tanulmányait szabályszerűen el kell végezniük. (3) Az okleveles gazdák ugyancsak két kiegészítő félév szabályszerűvégzése után nyerhetik el a négyéves főiskolai képesítést. A negyedik évfolyamra való felvételüket azonban külön kérelmezniük kell. A kérvényt a tanári karhoz kell címezni és mellékelni kell az akadémiai leckekönyvet, az akadémiai oklevelet, az erkölcsi megbízhatóságot, valamint a származást igazoló okmányokat. 49. §: A főiskolán az előadások és gyakorlatok a téli félévben szeptember hó 16.-án, a nyári félévben február hó 11.-én kezdődnek és az első félévben január hó 25.-én, a második félévben május hó 30.-án fejeződnek be. 50. A főiskolán az előadások és gyakorlatokszünetelnek, kollokviumok és szigorlatok nem tarthhatók : a) a tanévnyitás napján, b) vasárnapon és ünnepnapon, c) az Államfő születésnapját és névnapján, ii) az aradi vértanúk napján (október 6.-án), e) október 31.-én, november 2.-án és 3.-án, f) a karácsonyi szünetben (december 20.-tól január 10.-ig bezáróan), g) a március 15-i nemzeti ünnepen, h) a húsvéti szünetben (virágvasárnaptól húsvét utáni szerdáig bezáróan), i) a pünkösdi szünetben (pünkösdvasárnap előtti szombattól a pünkösdhétfőt követő keddig bezáróan), j) félévenkint legfeljebb 2 dékáni szünnapon. 51. §. (1) A főiskolán szervezett tanszékek elnevezését és azok keretében előadásra kerülő kötelező tantárgyakat ennek a szabályzatnak 10. számú függeléke tartalmazza. (2) A tanszékek keretébe tartozó tudományi ágak növelésének elmélyítésére a tanszékeik mellett szervezett intézetek szolgálnak. 52. g. A kötelező tantárgyak elméleti és gyakorlati oktatásának rendjét, az egyes tantárgyak heti óraszámát ennek a szabályzatnak a 10. számi függeléke tünteti fel. (1 ) A főiskolán az előadásokat és gyakorlatokat csak a rendes és rendkívüli hallgatók látogathatják. (2) Az egyes tantárgyak előadói előzetesen írásban megengedhetik, hogy előadásaikon egyes alkalmakkor a főiskola körtelékébe nem tartozó egyének, mint vendégek megjelenhet ifinek A kiadott engedélyeket a kari ülésen ideilag be kell jelenteni.