Budapesti Közlöny, 1944. január (78. évfolyam, 1-24. szám)

1944-01-04 / 1. szám

2 ’ a. 8. Ha a hároméves kort betöltött lóra az IO.COO/1036. F. M. számú rendelet 1. §-ában megkívánt marhalevél kiállítását megelőzően már állítottak ki marhalevelet, a hivatkozott rendelet alapján kiállított marhalevélért a különdíjat nem kell megfizetni, feltéve, hogy a régi marhalevél kiállításának idejében a ló kétévesnél már idősebb volt, továbbá, ha a régi marhalevelet 1943. évi július hó 1. napján, vagy azt követő időben állították ki és az új marhalevélbe tulajdonosként azt vezetik be, aki a régi marhalevél első oldalán az első ro­vatban az állat tulajdonosaként szerepel. (2) Az előző bekezdésben foglalt rendelke­zés az öszvérre kiállított marhalevélre is vo­natkozik azzal az eltéréssel, hogy a különdíjat abban az esetben sem kell fizetni, ha az öszvér a régi marhalevél kiállítása idejében kétéves­nél fiatalabb volt. (3) Ha a ló a régi marhalevél kiállítása ide­jében kétévesnél fiatalabb volt, az 50.000/1939. F. M. számú rendelet 1. §-a alapján kiállítandó marhalevél kiállításáért csak 5 P-t kell meg­fizetni, feltéve, hogy az (1) bekezdésben meg­kívánt egyéb feltételek fennforognak. (4) Az 50.000/1939. F. M. számú rendelet 1. §-a alapján kiállított marhalevélre a jelen sza­kasz (1) és (2) bekezdésében biztosított díj­mentesség esetében, a marhalevélre a marha­levélkezelő a következő szövegű feljegyzést vezeti reá : „A ............../1943. B. M. számú rendelet 3. §-a alapján díjmentes. Az alapmarhalevélre tett feljegyzés szerint a különdíjat .................. község (város) marhalevélkezelője ............évi ...................hó ... .n beszedte. Kelt..............194... évi.................hó ...... marhalevélkezelő " Ha a (3) bekezdés szerint járó díjkedvez­mény esete áll fenn, a marhalevélre a következő szövegű feljegyzést kell reávezetni :­­ ............., azaz......................­. pengő külön díj befizetését elismerem" Az alapmarhalevélre vezetett feljegyzés szerint ........... különdíjat .......... község (város) marhalevélkezelője ...........évi................hó .... . beszedett. Kelt 194... évi..............hó ..... .................................... marhalevélkezelő.1 4­ 8- A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1943. évi december hó 22.-én. A miniszter helyett : • dr. Horváth Béla s. k. államtitkár. A m. kir. belügyminiszter 256.000/1943. B. M. számú rendelete az 1914—18. évi hadikölcsönkárosultak támo­gatása tárgyában kiadott 240.000/1943. 1­. M. számú rendelet egyes rendelkezéseinek módosítása tárgyában. Az 1914—1918. évi hadikölcsönök rendezé­séről szóló 1942 : IX. t.-c. 10. §-ának negyedik bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a pénzügyminiszterrel egyetértve a következőket rendelem : 1. §• A 240.000/1943. B. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép : „(1) Támogatásra utaltnak kell tekinteni azt a természetes személyt, akinek bármely forrás­ból származó összjövedelme az évi 2.400­­-t meg nem haladja. Ez a jövedelmi határ a közös háztartásban élő, vagy eltartott gyermek után személyenként évi 600 P-vel, a közös háztar­tásban élő, vagy eltartott házastára, illetőleg egyéb tartásra köteles hozzátartozó után pedig ajssi^enkád­ évi 1.200 E-yd növekszik.*4__„ 2- 5-A 240.000/1943. B. M. szármu rendelet 4. §-ának (lj bekezdése helyébe a következő ren­delkezés lép : „(1) A támogatás összege, — a (2) bekezdés­ben említett kivételtől eltekintve — ha a se­gélyezés alapjául szolgáló címletek névértéke összesen legalább 1.000 K, de 1.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 20 P, ha 1.500 K-nál több, de 2.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 25 P, ha 2.000 K-nál több, de 2.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 30 P, ha 2.500 K-nál több, de 3.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 35 P, ha 3.000 K-nál több, de 3.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 40 P, ha 3.500 K-nál több, de 4.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 50 P, ha 4.000 K-nál több, de 4.500 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 60 P, ha 4.500 K-nál több, de 5.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 75 P, ha 5.000 K-nál több, de 7.500 K-t meg nem halad, legfel­jebb évi 90 P, ha 7.500 K-nál több, de 10.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 110 P, ha 10.000 Iv-nál több, de 12.500 K-t meg nem halad, legfel­jebb évi 150 P, ha 12.500 K-nál több, de 15.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 185 P, ha 15.000 K-nál több, de 20.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 225 P, ha 20.000 K-nál több, de 25.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 260 P, ha 25.000 K-nál több, de 30.000 K-t meg nem halad, legfel­jebb évi 300 P, ha 30.000 K-nál több, de 40.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 335 P, ha 40.000 K-nál több, de 50.000 K-t meg nem halad, legfel­jebb évi 375 P, ha 50.000 K-nál több, de 65.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 410 P, ha 65.000 K-nál több, de ‘80.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 450 P, ha 80 000­­ ** több, de. 160.000 K t meg n ' ha 100.000/' t­öbb, újf 120.000 K-t meg nem bál in. If .... m évi 510­ P, ha 120.000 K-nál több, de 150.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 560 P, ha löO.DOI)Tnal több, de 180.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 600 P, ha 180.000 K-nál több, de 210.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 635 P, ha 210.000 K-nál több, de 240.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 675 P, ha 240.000 K-nál több, de 280.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 710 P, ha 280.000 K-nál több, de 320.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 750 P, ha 320.000 K-nál több, de 360.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 785 P, ha 360.000 K-nál több, de 400.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 825 P, ha 400.000 K-nál több, de 450.000 K-t meg nem halad, legfel­jebb évi 900 P, ha 450.000 K-nál több, de 500.000 K-t meg nem halad, legfeljebb évi 1.000 P, ha 500.000 K-nál több, legfeljebb évi 1.100 P. 3. §. Ez a rendelet 1944. évi január bó 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a 240.000/1943. B. M. számú rendelet 2. §-ának (1) bekezdése, valamint a 4. §-ának (l) bekezdése hatályát veszti. Budapest, 1943. évi december hó 31.-én. A miniszter helyett: dr. Kádár Levente s. k. államtitkár. A m. kir. földmívelésügyi miniszter 179.000/1943. F. M. számú rendelete a sertéspestis elleni kötelező védőoltásnak egyes törvényhatóságokban való elrende­lése tárgyában. Az állategészségügyről szóló 1928 : XIX. t.-c. 1. §-a és 39 §-a első bekezdésének 8 pontja alapján a következőket rendelem. 1. 9- (1) Abaúj-Tolna, Bars-Hont, Békés, Bereg, Beszterce-Naszód, Bihar, Borsod, Csanád-Arad- Torontál k. e. e., Csík, Csongrád, Esztergom, Fejér, Gömör-Kishont, Hajdú, Heves, Jász* Nagykun-Szolnok, Kolozs, Maros-Torda, Nógrád, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szabolcs, Szat­­már, Szilágy, Szolnok-Doboka, Udvarhely, Ugocsa, U­ng, Veszprém és Zemplén várme­gyéknek községeiben (megyéd városaiban), va­­lamint Budapest-székesfővárosban, végül Deb­recen, Hódmezővásárhely, Kassa, Kecskemét, Kolozsvár, Komárom, Marosvásárhely, Miskolc, Nagyvárad, Szatmárnémeti, Szeged,­­Székes­fehérvár és Ungvár törvényhatósági jogú váro­sokban, amennyiben azokban a sertéspestist hatóságilag megállapították, mindaddig, amíg a betegséget megszűntté nem nyilvánították, a sertéspestis ellen szimultán módon be kell ol­tani azokat a sertéseket, amelyek a sertéspesti­­ses fertőzésre gyanúsak, valamint azokat, ame­lyek a járási (városi) m. kir. állatorvos véle­ménye szerint a közeljövőben előreláthatóan fertőződni fognak. (2) Az (1) bekezdés értelmében oltás alá eső sertések védőoltását a járási (városi) m. kir. állatorvos javaslatára az elsőfokú állategészség­­ügy rendőri hatóság rendeli el. Nem kell az ol­tást elrendelni, ha a járási (városi) m. kir. állatorvos megítélése szerint nagyobb számú sertés megbetegedésétől nem kell tartani. 2. §. Abban a községben (városban), amely raga­dós száj- és körömfájással, vagy fertőző sertés­bénulással fertőzött, a betegségek megszűntté nyilvánításáig a védőoltás elrendelését el kell halasztani, illetőleg az elrendelt védőoltás vég­rehajtását fel kell függeszteni. 3. §. Az 1. §. alapján elrendelt kötelező védőoltást mellőzni kell : a) sertéspestis ellen a választás utáni kor­ban szimultán módon oltott sertéseknél, ha a sertésnek birtokosa a védőoltás megtörténtét állatm­i bizonyít­. Cínny i­gazolja b) sertéspestis ellen a választás utáni*korban szimultán módon oltott kocák kéthetes koron aluli malacainál, ha a koca védőoltásának meg­történtét a birtokosa állatorvosi bizonyítvány­­nyal igazol­ja f el a sertéspestisben beteg sertéseknél; d) a nem sertéspestisben, hanem valamely más betegségben szenvedő, vagy ilyen beteg­ségre gyanús sertéseknél, valamint az azokkal egy udvarban tartott sertéseknél, ha az oltó­állatorvos megítélése szerint a betegség olyan természetű, hogy az oltás előreláthatólag el­hullásokat okozhat. 4­ §• Az 1. §. alapján elrendelt kötelező védőoltás alól az elsőfokú állategészségügy rendőri ható­ság a birtokos kérelmére felmentést adhat az értékesítésre kész hízott sertésekre vonatko­zóan, ha velük ugyanazon udvarban oltásra köteles más sertések nincsenek vagy vannak ugyan, de oly módon különíthetők el, hogy a hízott sertések fertőzésétől tartani nem kell. 5. §. A hatósági rendeletre védőoltásban részesí­tett sertések forgalmának korlátozása tekinteté­ben a 100.000/1932. F. M. számú rendelet (Rendeletek Tára, 1933. évfolyam, 8. oldal) 149. §-a (6) bekezdésének 5—11. pontjaiban és a 18.796/1938. F. M. számú rendeletben (Rendeletek Tára, 1938. évfolyam, 1.161. oldal) foglalt rendelkezések irányadók. 6. §. (1) Az a birtokos, akinek sertését hatósági rendelet alapján oltották, köteles oltott serté­sének az oltást követő huszonegy napon belül történt bármily természetű megbetegedését vagy betegségre gyanús állapotát, vagy elhullá­sát a helyi állategészségügyi hatóságnak azon­nal bejelenteni. (2) A védőoltás következtében elhullott ser­tésekért az 1928 : XIX. t.-c. 39. §-a első bekez­désének 8. pontja, illetve 76. §-a és 79. g­ánai Budapesti Közlöny 1944 január 1. — 1. szám. --------------------------------------------------­------------

Next