Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

Budapest, 1944. Szombat, április 1 Hivatalos hirdetések dija, a 300 szót meg rém haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 46 ar. f, minden további 10, vagy kevesebb szóért SO ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetések egyszeri közlési dija egy hasáb, egy m/m térfogat után 64 ar.­­ Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban közzétett kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a támpéldány ára, a bélyegilleték és az esetleges portaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 0­— ar. P, vidéki hirdetők részére JO'— ar. P, mely átalányösszegben egy támpéldány ára, a bélyegilleték, a­ vidékről feladott hirdetéseknél a támpéldány- és nyugtakézbesítés költségei is bennfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és Ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Szerkesztőség: Budapest, I., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-453. Kiadóhivatal: Budapest, I., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464. Fiókkiadóhivatal: Budapest, V., Szalay­ utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 167.805. A Budapesti Közlöny előfizetési ára és feltételei Közhatóságok számára az előfizetés legrövidebb időtartama egy év. Egy éves előfizetés ára........................................................................................ 280 b ar. F Magánosok számára az előfizetés legrövidebb időtartama egy negyed év. Negyedévi előfizetés ára.............................................................. ... V 15-50 „ Félévi ............................................................................................................01-— . Egy évi ' m „ .................................................. 63-— „ Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig . . .................................................. —'26 „ m „ „ további 8 oldalanként........................................................... —'28 m Hivatalos Értesítő előfizetési ára Havonként 7-70 ar. P, negyedévenként 23-10 ar. P, egyes szám ára —­32 ar. ” Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügy­minisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20­— ar. pengő. A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke 1 830/1944. M. E. szám. A m. kir. minisztérium rendelete az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása tárgyában. 16.500/1944. Ip. M. szám. A m. kir. iparügyi miniszter rendelete a bárnyaszéldeszka előállításának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában 14.209/1944. K. M. szám. A m. kir. közellátásügyi miniszter rendelete a hazai szénbányákban termelt különböző szénfajták legmagasabb termelői eladási árának megállapításáról szóló 42.500/194­3. K. M számú rendelet módosítása tárgyában. 106.228/1944. P. M. szám. A m. kir. pénzügyminiszter rendelete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. HIVATALOS RÉSZ. Magyarország Főmért­ékágú Kormányzója — mint a Vitézek Főkapitánya — az Országos , Vitézi Szék előterjesztésére Egyed Péter puszta­kengyeli, Demeter Antal újpesti és Osváth Jó­zsef porcsalmai lakosnak a Vitézi Rend tagjai közül való törlését tudomásul venni méltózta­­tott A m. kir. minisztérium az 1939 : II. tc. 142. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alap­ján folyó évi március hó 29. napján dr. vitéz Ricsey-Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnököt az ország tiszántúli területén működő német haderők katonai parancsnokságához kormány­­biztossá kinevezte. A kormánybiztos feladata, hogy egyrészt a kormányhatóság és­­a Tiszántúlon működő pol­gári hatóságok, másrészt a Tiszántúlon mű­ködő német katonai parancsnokság között az összeköttetést fenntartsa és az említett hatósá­gok és katonai parancsnokság között az össz­hangzó együttműködést biztosítsa. (1.190/1944. M. E. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján dr. Lontay István vármegyei al­jegyző, budapesti lakost Kalocsa megyei város­hoz polgármesterré kinevezte. (63.630/1944. IV. B. M. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságához dr. Simon Ádám vár­megyei fogalmazó, budapesti lakost vármegyei aljegyzővé nevezte ki. (35.998/1944. III. B. M. szám.) « A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságához dr. Intze József vármegyei közigazgatási gyakornok, budapesti lakost szolgabiróvá kinevezte. (35.997/1944. III. B. M. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Hajdúnánás megyei városhoz Kassai József városi dijnok, hajdúnánási lakost adótisztté kinevezte.­­(53.627/1944. IV. B. M. szám.) A magyar királyi földmivelésügyi miniszter Uzsányi Aurél, Riedl János (Kolozsvár) ideig­lenes minőségű miniszteri számtisztet jelen állásában véglegesítette. (2.362/1944. évi. szvng F. M. szám. — 1944. március 28.) A m. kir. minisztérium 830/1944. 19. E. számú rendelete az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása j­tyában. , A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitel­élet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1944: IV. te. 1. §-ával meghosszabbított fel­hatalmazás alapján a következőket rendeli : A rendelet hatálya alá eső követelések. 1.§. „ (1) A jelen rendelet hatálya alá — a 2. és 3. §-ban meghatározott szabályok szerint — az alábbi követelések tartoznak : 1. olyan kölcsönből eredő követelés, amelyet a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó­ pénzintézet vagy az Országos Központi Hitel­­szövetkezet, illetőleg annak valamely tagszö­vetkezete vagy az erdélyi országrészen működő valamely szövetkezet az 1944. évi mezőgazda­­sági termelés céljára az 1944. évi február hó 29. napja után valósággal készpénzben folyó­sított ; 2. mezőgazdasági termények vételével üzlet­szerűen foglalkozó jogosítványt nyert keres­kedő által az 1944. évi termésre vonatkozóan a termés betakarítása előtt kötött olyan vételi szerződésből eredő mindennemű követelés, amely vételi szerződés alapján a vevő a mező­gazdának az 1944. évi február hó 29. napja után valósággal készpénzben vételárelőleget­­ folyósított; 3. az 1944. évre kötött termelési szerződés alapján a termény átvételére kötelezettséget vállaló fél részéről szolgáltatott vetőmag, nö­vényvédelmi szerek és műtrágya értékének megtérítése iránt, továbbá a szerződés értel­mében a termelési költségek fedezésére adott előleg visszatérítése iránt, végül a termény be­takarításával felmerülő készkiadások megtérí­tése iránt támasztott követelés, műtrágya ér­téke címén azonban a szerződésben termelésre lekötött terület minden kataszteri holdja után legfeljebb hetven pengő erejéig; 4. iparvállalat, illetőleg bejegyzett kereskedő által az 1944. évi július hó 1. napjától az 1945. évi június hó 30. napjáig terjedő évben le­endő felhasználás céljából el- és átadott műtrágya vagy növényvédelmi szer vételára iránti követelés, de a műtrágyára vonatkozó vételárkövetelés a birtok egész területének minden kataszteri holdja után legfeljebb har­minc pengő erejéig , azonban a bírtok terüle­tének ebből a szempontból való megállapításá­ban nem lehet figyelembe venni a legelőt, az erdőt a nádast és a földadó alá nem eső, vala­mint termelési szerződésben termelésre lekö­tött területet; 5. gyapjú átvételére és vásárlására jogosított kereskedő (gyapjúfeldolgozó vállalat) által az 1944. évben nyírásra kerülő gyapjúra kötött olyan vételi szerződésből eredő mindennemű követelés, amely vételi szerződés alapján a vevő valósággal készpénzben vételárelőleget folyósított. (2) A jelen rendelet rendelkezései az (1) be­kezdésben meghatározott követelések tőke­összegén felül a bírói uton érvényesíthető ka­matra, az Országos Hitelügyi Tanács 1/1943. számú határozatának közzététele tárgyában ki­bocsátott 5.720/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 290. szám) 1. §-ában meg­határozott kezelési költségátalányra, az értéke­sítési költségátalányra, bánatpénzre, szom­o­­dijra és kötbérre is kiterjednek. (3) Az értékesítési költségátalány címén tá­masztott követelést nem lehet az egyes hitel­ügyi kérdéseknek szabályozásáról szóló 5.610/ 1931. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1477. oldal) 9. §-a alapján a vételár kamatához hozzászámítandó mellék­szolgáltatásnak tekinteni, amennyiben a költ­ségátalány a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított mértéket, ily rendelet kibocsátásáig kötött szerződés esetében pedig a szerződéskötés helyén és idejében szokásos, illetőleg hatóságilag megállapított mértéket meg nem haladja. (4) A jelen rendelet szempontjából mező­gazdaság alatt a szőlő-, kert- és gyümölcs­gazdaságot is érteni kell. Termelési szerződés 2­ §­(1) Termelési szerződésen (1. § (1) bekez­désén­ek 3. pontja) az olyan szerződést kell érteni, amellyel mezőgazdasági ingatlan tulaj­donosa, haszonélvezője vagy haszonbérlője meghatározott terménynek meghatározott te- Elyes szám­ára 26 fillér.

Next