Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-01 / 74. szám
Budapest, 1944. Szombat, április 1 Hivatalos hirdetések dija, a 300 szót meg rém haladó ingó- és ingatlanárverések kivételével, az első 10 szóért 46 ar. f, minden további 10, vagy kevesebb szóért SO ar. f, mely előre fizetendő. — Magánhirdetések egyszeri közlési dija egy hasáb, egy m/m térfogat után 64 ar. Ezek a díjak fizetendők nemcsak a Hivatalos Értesítőben megjelenő teljes szövegű hirdetések után, hanem a főlapban közzétett kivonatokért is. Ezenfelül fizetendő a támpéldány ára, a bélyegilleték és az esetleges portaköltség. A 300 szót meg nem haladó ingó- és ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díja budapesti hirdetők részére 0— ar. P, vidéki hirdetők részére JO'— ar. P, mely átalányösszegben egy támpéldány ára, a bélyegilleték, a vidékről feladott hirdetéseknél a támpéldány- és nyugtakézbesítés költségei is bennfoglaltatnak. A 300 szót meghaladó ingó- és Ingatlanárverési hirdetmények hirdetési díjára nézve az egyéb hivatalos hirdetmények díjszabása mértékadó. Szerkesztőség: Budapest, I., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-453. Kiadóhivatal: Budapest, I., Vár, Kapisztrán-tér 1. sz. — Telefon: 160-464. Fiókkiadóhivatal: Budapest, V., Szalay utca 10—14. sz. A m. kir. postatakarékpénztári számla száma: 167.805. A Budapesti Közlöny előfizetési ára és feltételei Közhatóságok számára az előfizetés legrövidebb időtartama egy év. Egy éves előfizetés ára........................................................................................ 280 b ar. F Magánosok számára az előfizetés legrövidebb időtartama egy negyed év. Negyedévi előfizetés ára.............................................................. ... V 15-50 „ Félévi ............................................................................................................01-— . Egy évi ' m „ .................................................. 63-— „ Egyes szám ára 8 oldal terjedelemig . . .................................................. —'26 „ m „ „ további 8 oldalanként........................................................... —'28 m Hivatalos Értesítő előfizetési ára Havonként 7-70 ar. P, negyedévenként 23-10 ar. P, egyes szám ára —32 ar. ” Az „Országos Törvénytárára az előfizetés az egyes füzeteknek a m. kir. belügyminisztérium által megállapított ára alapján történik. — Az elszámolásra küldendő összeg egy évre 20— ar. pengő. A lap mai számában közzétett rendeletek tartalomjegyzéke 1 830/1944. M. E. szám. A m. kir. minisztérium rendelete az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása tárgyában. 16.500/1944. Ip. M. szám. A m. kir. iparügyi miniszter rendelete a bárnyaszéldeszka előállításának, forgalmának és felhasználásának újabb szabályozása tárgyában 14.209/1944. K. M. szám. A m. kir. közellátásügyi miniszter rendelete a hazai szénbányákban termelt különböző szénfajták legmagasabb termelői eladási árának megállapításáról szóló 42.500/1943. K. M számú rendelet módosítása tárgyában. 106.228/1944. P. M. szám. A m. kir. pénzügyminiszter rendelete a vállalati nyugdíjpénztárak biztosítási illetékéről. HIVATALOS RÉSZ. Magyarország Főmértékágú Kormányzója — mint a Vitézek Főkapitánya — az Országos , Vitézi Szék előterjesztésére Egyed Péter pusztakengyeli, Demeter Antal újpesti és Osváth József porcsalmai lakosnak a Vitézi Rend tagjai közül való törlését tudomásul venni méltóztatott A m. kir. minisztérium az 1939 : II. tc. 142. §-ának d) pontjában foglalt felhatalmazás alapján folyó évi március hó 29. napján dr. vitéz Ricsey-Uhlarik Béla miniszteri osztályfőnököt az ország tiszántúli területén működő német haderők katonai parancsnokságához kormánybiztossá kinevezte. A kormánybiztos feladata, hogy egyrészt a kormányhatóság ésa Tiszántúlon működő polgári hatóságok, másrészt a Tiszántúlon működő német katonai parancsnokság között az összeköttetést fenntartsa és az említett hatóságok és katonai parancsnokság között az összhangzó együttműködést biztosítsa. (1.190/1944. M. E. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján dr. Lontay István vármegyei aljegyző, budapesti lakost Kalocsa megyei városhoz polgármesterré kinevezte. (63.630/1944. IV. B. M. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságához dr. Simon Ádám vármegyei fogalmazó, budapesti lakost vármegyei aljegyzővé nevezte ki. (35.998/1944. III. B. M. szám.) « A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegye törvényhatóságához dr. Intze József vármegyei közigazgatási gyakornok, budapesti lakost szolgabiróvá kinevezte. (35.997/1944. III. B. M. szám.) A m. kir. belügyminiszter az 1942 : XXII. tc. 3. §-a alapján Hajdúnánás megyei városhoz Kassai József városi dijnok, hajdúnánási lakost adótisztté kinevezte.(53.627/1944. IV. B. M. szám.) A magyar királyi földmivelésügyi miniszter Uzsányi Aurél, Riedl János (Kolozsvár) ideiglenes minőségű miniszteri számtisztet jelen állásában véglegesítette. (2.362/1944. évi. szvng F. M. szám. — 1944. március 28.) A m. kir. minisztérium 830/1944. 19. E. számú rendelete az 1944. évi mezőgazdasági munkálatok elvégzéséhez szükséges termelési hitel előmozdítása jtyában. , A m. kir. minisztérium a gazdasági és hitelélet rendjének, továbbá az államháztartás egyensúlyának biztosításáról szóló 1931 : XXVI. te. 2. §-ában foglalt és legutóbb az 1944: IV. te. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli : A rendelet hatálya alá eső követelések. 1.§. „ (1) A jelen rendelet hatálya alá — a 2. és 3. §-ban meghatározott szabályok szerint — az alábbi követelések tartoznak : 1. olyan kölcsönből eredő követelés, amelyet a Pénzintézeti Központ kötelékébe tartozó pénzintézet vagy az Országos Központi Hitelszövetkezet, illetőleg annak valamely tagszövetkezete vagy az erdélyi országrészen működő valamely szövetkezet az 1944. évi mezőgazdasági termelés céljára az 1944. évi február hó 29. napja után valósággal készpénzben folyósított ; 2. mezőgazdasági termények vételével üzletszerűen foglalkozó jogosítványt nyert kereskedő által az 1944. évi termésre vonatkozóan a termés betakarítása előtt kötött olyan vételi szerződésből eredő mindennemű követelés, amely vételi szerződés alapján a vevő a mezőgazdának az 1944. évi február hó 29. napja után valósággal készpénzben vételárelőleget folyósított; 3. az 1944. évre kötött termelési szerződés alapján a termény átvételére kötelezettséget vállaló fél részéről szolgáltatott vetőmag, növényvédelmi szerek és műtrágya értékének megtérítése iránt, továbbá a szerződés értelmében a termelési költségek fedezésére adott előleg visszatérítése iránt, végül a termény betakarításával felmerülő készkiadások megtérítése iránt támasztott követelés, műtrágya értéke címén azonban a szerződésben termelésre lekötött terület minden kataszteri holdja után legfeljebb hetven pengő erejéig; 4. iparvállalat, illetőleg bejegyzett kereskedő által az 1944. évi július hó 1. napjától az 1945. évi június hó 30. napjáig terjedő évben leendő felhasználás céljából el- és átadott műtrágya vagy növényvédelmi szer vételára iránti követelés, de a műtrágyára vonatkozó vételárkövetelés a birtok egész területének minden kataszteri holdja után legfeljebb harminc pengő erejéig , azonban a bírtok területének ebből a szempontból való megállapításában nem lehet figyelembe venni a legelőt, az erdőt a nádast és a földadó alá nem eső, valamint termelési szerződésben termelésre lekötött területet; 5. gyapjú átvételére és vásárlására jogosított kereskedő (gyapjúfeldolgozó vállalat) által az 1944. évben nyírásra kerülő gyapjúra kötött olyan vételi szerződésből eredő mindennemű követelés, amely vételi szerződés alapján a vevő valósággal készpénzben vételárelőleget folyósított. (2) A jelen rendelet rendelkezései az (1) bekezdésben meghatározott követelések tőkeösszegén felül a bírói uton érvényesíthető kamatra, az Országos Hitelügyi Tanács 1/1943. számú határozatának közzététele tárgyában kibocsátott 5.720/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 290. szám) 1. §-ában meghatározott kezelési költségátalányra, az értékesítési költségátalányra, bánatpénzre, szomodijra és kötbérre is kiterjednek. (3) Az értékesítési költségátalány címén támasztott követelést nem lehet az egyes hitelügyi kérdéseknek szabályozásáról szóló 5.610/ 1931. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1477. oldal) 9. §-a alapján a vételár kamatához hozzászámítandó mellékszolgáltatásnak tekinteni, amennyiben a költségátalány a földművelésügyi miniszter által rendelettel megállapított mértéket, ily rendelet kibocsátásáig kötött szerződés esetében pedig a szerződéskötés helyén és idejében szokásos, illetőleg hatóságilag megállapított mértéket meg nem haladja. (4) A jelen rendelet szempontjából mezőgazdaság alatt a szőlő-, kert- és gyümölcsgazdaságot is érteni kell. Termelési szerződés 2 §(1) Termelési szerződésen (1. § (1) bekezdésének 3. pontja) az olyan szerződést kell érteni, amellyel mezőgazdasági ingatlan tulajdonosa, haszonélvezője vagy haszonbérlője meghatározott terménynek meghatározott te- Elyes számára 26 fillér.