Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)
1944-04-01 / 74. szám
Tfriteae vagy meghatározott mennyiségben termelésére és átadására kötelezi magát a terménynek átvételére kötelezettséget vállaló szerződő féllel szemben. 12) Ha bírósági végrehajtó, illetőleg a községi •'^Bjróság (városi adóhivatali terményt foglal la el a végrehajtást szenvedő meghallgatása valgy a rendelkezésére álló egyéb adatok (pl. a termeltető bejelentése) alapján tudomására jut, hogy a lefoglalt terményt termelési szerződés alapján termelték, ezt a termeltető nevének és lakóhelyének (székhelyének) megjelölésével s végrehajtási jegyzőkönyvben — esetleg utólag is — feltüntetni köteles. Ilyen esetben a t^^jelési szerződés alapján termelt terményig»^ bírók, illetőleg közadók módjára történő végrehajtás útján való értékesítésére az alábbi ezabályok irányadók : . 1. ha a termény a hatósági ármegállapítás a lá eső, valamint a korlátozott forgalmú ingó dolgoknak bírói végrehajtás esetében való értékesítetéséről szóló 4.820/1942. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1.703. oldal), illetőleg a hatósági ármegállapítás alá eső, valamint a korlátozott forgalmú dolgoknak közadók módjára vezetett végrehajtás esetében való értékesítéséről szóló 3.380/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 145. szám) hatálya alá esik, az értékesítésre az említett rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a terményt — megfelelő, de legalább nyolc napi határidő kitűzésével — elsősorban a termeltető részére kell tioajánlani ; 2. ha a termény nem esik a 4.820/1942. M. E. aréran, illetőleg a 3.380/1943. M. E. számú rendelet hatálya alá, a végrehajtási eljárás általános szabályai szerint kell eljárni, a terményre kitűzött árverésről azonban a termeltetőt is értesíteni kell. A követeléssel kapcsolatban kiállított okiratok: 3. §. f1) Az 1. § alá eső követelésről kiállított kötelezvényben, váltóban vagy más okiratban utalni kell arra, hogy a követelés a jelen rendelet 1. §-a alá esik. (2) Az 1. § (1) bekezdésének 2. és 5. pontja »lé «eő követelésekre a jelen rendelet rendelkezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha az ügyület feltételeit körlevélbe foglalták és a tudóság fekvése szerint illetékes községi előre vág (polgárrmester) a jelen rendelet melletében foglalt mintának megfelelően kiállított s a körlevélhez fűzött bizonyítványban igazolja, hogy az előleget felvevő mezőgazdának van , akkora területű vetése (ültetvénye, szőlője), illetőleg akkora juhállománya, hogy az előre eladott mennyiséget előreláthatóan szolgáltatni tudja. (3) A községi elöljáróság (polgármester) az 1. § (1) bekezdésének 4. pontja alapján figyelembe vehető területről köteles az érdekeltek ►érésére a (2) bekezdésében említett mintánakfelelően bizonyítványt kiadni. (4) A községi elöljáróság (polgármester) a t) és (3) bekezdés szerint kiadott bizonyítványokat másolattal Altítja ki s a másolatokat az áttekinthetőséget biztosító sorrendben megőrzi. A másolatokat bármely érdekelt megtekintheti. a (5) A (2) és (3) bekezdés értelmében kiállított bizonyítványok díj- és illetékmentesek. Árverés elhalasztásának mellőzése. 4. §• Az 1. § alá eső követelés behajtására irányuló végrehajtási eljárásban a gazdatartozások fizetésének újabb szabályozásáról szóló 14.000/1933. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendelek Tára 2.030. oldal) 21—23. §-aiban és az ezeket kiegészítő rendelkezésekben — nevezetesen a gazdaadós hitelezői részére letétszámlára fizetett összegek felosztá,sáról és a gazdatartozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések értelmezéséről, kiegészítéséről és módosításáról szóló 7.100/1934. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 771. oldal) 10—11. §-alban és a gazdaterrorárokra vonatkozó egyes rendelkezések módosításiról szóló 8.100/1831. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1.111. oldal) 2. §-ában — szabályozott halasztást nem lehet megadni. Kielégítési rangsorkedvezmény 5. §. (1) A jelen rendelet hatálya alá eső vételár- előlegnek, illetőleg termelési szerződés alapján nyújtott előlegnek (1. § (1) bekezdésének 2., 3. és 5. pontja) visszafizetésére és az azzal kapcsolatos mellékszolgáltatások megfizetésére irányuló követelést, amennyibert legkésőbb a sorrendi tárgyaláson bejelentették, az előre megvett, illetőleg a termelési szerződés értelmében termelt terménynek (gyapjúnak) árverési vételárából a terményre (gyapjúra), mint Ingóságra vezetett végrehajtás során végrehajtási zálogjogot nyert követelések előtt, de azok után a követelések után kell kielégíteni, amelyek a fennálló jogszabályok szerint előnyös tételek, továbbá az olyan jelzálogos hitelező követelése után, akinek javára a termény összeírása és becslése (a végrehajtási eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. törvénycikk életbeléptetésével kapcsolatban szükséges kiegészítéséről és módosításáról szóló 24.000/1929. I. M. számú rendelet — Magyarországi Rendeletek Tára 1.630. oldal — 9. §-a) még a terményre, mint ingóságra vezetett végrehajtás foganatosítása előtt megtörtént. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott kielégítési elsőbbség az iparvállalatot, illetőleg bejegyzett kereskedőt az 1. § (1) bekezdésének, 4. pontjában említett követelés tekintetében az illető birtoknak az 1. § (1) bekedésének 4. pontja alapján figyelembe vett területén az 1945. évben termett terményekre illeti meg. 6. §. Az ingatlan haszonvételére elrendelt zárlat esetében a zárlati jövedelem felosztására is az 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a zárlat foganatosítása után kötött ügyletből eredő követelés tekintetében azonban csak akkor, ha az 1. § alá eső ügyivel a zárgondnok kötötte, vagy ahhoz a vonatkozó körlevélre vagy más okiratra vezetett nyilatkozatával hozzájárult. 7. §• Az ingatlannak a függő terméssel együtt elárverezése vagy árverés hatályával való ilyen eladása az 1. § (1) bekezdésének 2—5. pontja alá eső követelésnek az 5. §-ban meghatározott kielégítési jogát nem érinti. Ezt a szabályt mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó árverés kitűzése esetében az árverési hirdetménybe is fel kell venni, hatálya azonban enélkül is fennáll. A védett birtok tulajdonosának nyújtható termelési hitel. «• §• (1) Az 1. § (1) bekezdésének 2., 3. és 5. pontjában meghatározott, követelések nem esnek a 14.000/1933. M. E. számú rendeletnek, a viszszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken pedig a gazdatartozások fizetésére vonatkozó rendelkezéseknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai területekre kiterjesztéséről szóló 9.900/1939. M. E. számú rendeletnek (Magyarországi Rendeletek Tára 1.937. oldal), valamint az ezeket kiegészítő és módosító jogszabályoknak a védettséggel kapcsolatos korlátozásokra, illetőleg a teherrendezésre vonatkozó rendelkezései alá. (2) Az 1. § (1) bekezdésének 1. és 4. pontjában meghatározott követelések annyiban nem esnek a jelen § (1) bekezdésében említett rendelkezések alá, amennyiben együttvéve a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosát, szőlőbirtok esetében a kataszteri tiszta jövedelem tizenkétszeresét meg nem haladják. 9. §. (1) A gazdaadós köteles a kölcsönmegállapodás (1. § (1) bekezdésének 1. pontja) megkötését a kölcsön folyósítása előtt, a vételárelőleg (1. § (1) bekezdésének 2. és 5. pontja) alapjául szolgáló szerződés megkötését a termés (gyapjas « választásának megkezdéséig, a termelési szerződést, valamint a műtrágyára és növényvédelmi szerre vonatkozó adásvételi szerződést (1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontja) pedig megkötésétől számított 15 nap alatt — illetőleg, ha már a rendelet hatálybalépése előtt kötötték, a rendelet hatálybalépésétől számított 15 nap alatt — a termelés helye szerint illetékes m. kir. adóhivatalhoz, illetőleg helyi bizottsághoz bejelenteni. Ezt a bejelentést a hitelező is megteheti. A bejelentésben meg kell jelölni a hitelező és az adós nevét, lakóhelyét, továbbá a hitelezett összeget (értéket). (2) Ha ugyanannak a védett birtokosnak több, az 1. §. (1) bekezdésének 1. vagy 4. pontja alá eső tartozása van, amelyek együttvéve a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladják, a 8. § (2) bekezdésének alkalmazásában a követeléseket az (1) bekezdés értelmében tett bejelentések sorrendjében kell figyelembe venni. Ha az 1. § (1) bekezdésének 1. és 4. pontja alá eső hitelező hitelnyújtási szándékát a m. kir. adóhivatalnál, illetőleg a helyi bizottságnál előzetesen bejelenti, a követelést az előzetes bejelentés időpontja szerint kell figyelembe venni. (3) A m. kir. adóhivatal, illetőleg a helyi bizottság a bejelentésekről érkezési sorrendjük feltüntetésével nyilvántartást vezet és a bejegyzésekről vagy arról, hogy bejelentést nem tettek, az érdekeltek kívánságára tanúsítványt ad. (4) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meghatározott bejelentést elmulasztják, az illető követelésre a 8. §-ban meghatározott kedvezmények, valamint az 5—7. §-okban biztosított kielégítési rangsorkedvezmények nem terjednek ki. 10. §. (1) Az 1. § (1) bekezdésének 1. pontja alá eső kölcsönből eredő követelésnek a védett ingatlan 1944. évi terményeiből végrehajtás útján kielégítésére — ha a kölcsönt a 9. § értelmében bejelentették — az 5—7. §-ok rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) Ha ugyanarra a terményre több hitelezőt illet kedvezményes kielégítési jog, egymásközötti rangsorukra a 9. § (1) bekezdése értelmében tett bejelentések sorrendje irányadó. 11. §• (1) A gazdaadós köteles bármely olyan hitelező kívánságára, akinek követelésére a védettséggel kapcsolatos korlátozó rendelkezések alkalmazást nyernek, az 1. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett kölcsön felhasználásáról a m. kir. adóhivatalnak, illetőleg helyi bizottságnak, hitelezői felügyelet esetében a hitelezői megbízottnak részletes elszámolást bemutatni és amennyiben az egyes kiadási tételek olyanok, melyek teljesítéséről írásbeli tanúsítást szokás kiállítani, az igazoló iratokat is csatolni. (2) Az előbbi bekezdés alá eső jelzálogos hitelező, valamint a kölcsönt nyújtó intézet a kölcsön felhasználását saját költségére ellenőrizheti s tőle vagy megbízottjától a gazdaadós a szükséges felvilágosítások megadását meg nem tagadhatja. A kölcsönt nyújtó intézet kérheti, hogy ezt az ellenőrzést a m. kir. adóhivatal, illetőleg a helyi bizottság vagy kiküldöttje lássa el, amely esetben az ellenőrzés költsége fejében a védett birtok felügyeletéről és a védelemmel kapcsolatos végrehajtási és egyéb eljárásról szóló 16.200/1933. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 2670. oldal) 6. §-ának második, illetőleg 8. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott költségen felül a gazdaadóst külön költséggel megterhelni nem lehet. 12. §. A „védett, birtok“ feljegyzést bármelyik olyan hitelező kérelmére, akinek követelése a védettséggel kapcsolatos korlátozó rendelkezések hatálya alá esik, a telekkönyvből törölni kell, ha megállapítást nyert, hogy a gazdaadós a hitelezett összeget az említett hitelezők érdekeinek nyilvánvaló sérelmével nem a gazdálkodás zavartalan folytatásának biztosítása céljára használta fel, vagy ha megállapítást nyer, hogy a termények (gyapjú) vétele tekintetében kötött szerződést, a műtrágyára (növényvédelmi Budapesti Közlöny 1944 április 1. — 74. szám.