Budapesti Közlöny, 1944. április (78. évfolyam, 74-97. szám)

1944-04-01 / 74. szám

Tfriteae vagy meghatározott mennyiségben termelésére és átadására kötelezi magát a terménynek átvételére kötelezettséget vállaló­­ szerződő féllel szemben. 12) Ha bírósági végrehajtó, illetőleg a községi •'^Bj­róság (városi adóhivatali terményt foglal la el a végrehajtást szenvedő meghallgatása valgy a rendelkezésére álló egyéb adatok (pl. a termeltető bejelentése) alapján tudomására jut, hogy a lefoglalt terményt termelési szerző­dés alapján termelték, ezt a termeltető nevének és lakóhelyének (székhelyének) megjelölésével s végrehajtási jegyzőkönyvben — esetleg utó­lag is — feltüntetni köteles. Ilyen esetben a t^^jelési szerződés alapján termelt termény­ig»^ bírók, illetőleg közadók módjára történő végrehajtás útján való értékesítésére az alábbi ezabályok irányadók : . 1. ha a termény a hatósági ármegállapítás a lá eső, valamint a korlátozott forgalmú ingó dolgoknak bírói végrehajtás esetében való értékesítetéséről szóló 4.820/1942. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1.703. oldal), illetőleg a hatósági ármegállapí­tás alá eső, valamint a korlátozott forgalmú dolgoknak közadók mód­jára vezetett vég­rehajtás esetében való értékesítéséről szóló 3.380/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 145. szám) hatálya alá esik, az érté­kesítésre az említett rendeletet kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a terményt — meg­felelő, de legalább nyolc napi határidő kitűzé­sével — elsősorban a termeltető részére kell tioajánl­ani ; 2. ha a termény nem esik a 4.820/1942. M. E. aréran, illetőleg a 3.380/1943. M. E. számú ren­delet hatálya alá, a végrehajtási eljárás álta­lános szabályai szerint kell eljárni, a terményre kitűzött árverésről azonban a termeltetőt is ér­tesíteni kell. A követeléssel kapcsolatban kiállított okiratok: 3. §. f1) Az 1. § alá eső követelésről kiállított kö­telezvényben, váltóban vagy más okiratban utalni kell arra, hogy a követelés a jelen ren­delet 1. §-a alá esik. (2) Az 1. § (1) bekezdésének 2. és 5. pontja »lé «eő követelésekre a jelen rendelet rendel­­kezéseit csak akkor lehet alkalmazni, ha az ügyület feltételeit körlevélbe foglalták és a t­udóság fekvése szerint illetékes községi elő­­­re­ vág (polgárrmester) a jelen rendelet mel­letében foglalt mintának megfelelően kiállí­tott s a körlevélhez fűzött bizonyítványban igazolja, hogy az előleget felvevő mezőgazdá­nak van , akkora területű vetése (ültetvénye, szőlője), illetőleg akkora juhállománya, hogy az előre eladott mennyiséget előreláthatóan szolgáltatni tudja. (3) A községi elöljáróság (polgármester) az 1. § (1) bekezdésének 4. pontja alapján figye­lembe vehető területről köteles az érdekeltek ►érésére a (2) bekezdésében említett mintának­­felelően bizonyítványt kiadni. (4) A községi elöljáróság (polgármester) a t)­ és (3) bekezdés szerint kiadott bizonyít­ványokat másolattal Altítja ki s a másolato­kat az áttekinthetőséget biztosító sorrendben megőrzi. A másolatokat bármely érdekelt meg­tekintheti. a (5) A (2) és (3) bekezdés értelmében kiállí­tott bizonyítványok díj- és illetékmentesek. Árverés elhalasztásának mellőzése. 4. §• Az 1. § alá eső követelés behajtására irá­nyuló végrehajtási eljárásban a gazdatartozá­sok fizetésének újabb szabályozásáról szóló 14.000/1933. M. E. számú rendelet (Magyar­­országi Rendelek Tára 2.030. oldal) 21—23. §-aiban és az ezeket kiegészítő rendelkezések­­b­en — nevezetesen a gazdaadós hitelezői ré­szére letétszámlára fizetett összegek felosztá­,­sáról és a gazdatartozásokra vonatkozó egyéb rendelkezések értelmezéséről, kiegészítéséről és módosításáról szóló 7.100/1934. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 771. oldal) 10—11. §-alban és a gazdaterrorá­­rokra vonatkozó egyes rendelkezések módosí­­tásiról szóló 8.100/1831. M. E. számú rendelet (Magyarországi Rendeletek Tára 1.111. oldal) 2. §-ában — szabályozott halasztást nem lehet megadni. Kielégítési rangsorkedvezmény 5. §. (1) A jelen rendelet hatálya alá eső vételár-­­­ előlegnek, illetőleg termelési szerződés alapján nyújtott előlegnek (1. § (1) bekezdésének 2., 3. és 5. pontja) visszafizetésére és az azzal kap­csolatos mellékszolgáltatások megfizetésére irá­nyuló követelést, amennyibert legkésőbb a sor­rendi tárgyaláson bejelentették, az előre meg­vett, illetőleg a termelési szerződés értelmében termelt terménynek (gyapjúnak) árverési vétel­árából a terményre (gyapjúra), mint Ingóságra vezetett végrehajtás során végrehajtási zálog­jogot nyert követelések előtt, de azok u­tán a követelések után kell kielégíteni, ame­lyek a fennálló jogszabályok szerint elő­nyös tételek, továbbá az olyan jelzálogos hite­lező követelése után, akinek javára a termény összeírása és becslése (a végrehajtási eljárás szabályainak a jelzálogjogról szóló 1927 : XXXV. törvénycikk életbeléptetésével kapcso­latban szükséges kiegészítéséről és módosítá­sáról szóló 24.000/1929. I. M. számú rendelet — Magyarországi Rendeletek Tára 1.630. oldal —­ 9. §-a) még a terményre, mint ingóságra vezetett végrehajtás foganatosítása előtt meg­történt. (2) Az (1) bekezdésben szabályozott kielégí­tési elsőbbség az iparvállalatot, illetőleg be­jegyzett kereskedőt az 1. § (1) bekezdésének, 4. pontjában említett követelés tekintetében az illető birtoknak az 1. § (1) bekedésének 4. pontja alapján figyelembe vett területén az 1945. évben termett terményekre illeti meg. 6. §. Az ingatlan haszonvételére elrendelt zárlat esetében a zárlati jövedelem felosztására is az 5. § rendelkezéseit kell alkalmazni, a zárlat­­ foganatosítása után kötött ügyletből eredő követelés tekintetében azonban csak akkor, ha az 1. § alá eső ügyivel a zárgondnok kötötte, vagy ahhoz a vonatkozó körlevélre vagy más okiratra vezetett nyilatkozatával hozzájárult. 7. §• Az ingatlannak a függő terméssel együtt el­árverezése vagy árverés hatályával való ilyen eladása az 1. § (1) bekezdésének 2—5. pontja alá eső követelésnek az 5. §-ban meghatáro­zott kielégítési jogát nem érinti. Ezt a szabályt mezőgazdasági ingatlanra vonatkozó árverés kitűzése esetében az árverési hirdetménybe is fel kell venni, hatálya azonban enélkül is fenn­áll. A védett birtok tulajdonosának nyújtható­­ termelési hitel. «• §• (1) Az 1. § (1) bekezdésének 2., 3. és 5. pont­jában meghatározott, követelések nem esnek a 14.000/1933. M. E. számú rendeletnek, a visz­­szacsatolt felvidéki és kárpátaljai területeken pedig a gazdatartozások fizetésére vonatkozó rendelkezéseknek a Magyar Szent Koronához visszacsatolt felvidéki és kárpátaljai terüle­tekre kiterjesztéséről szóló 9.900/1939. M. E. számú rendeletnek (Magyarországi Rendeletek Tára 1.937. oldal), valamint az ezeket kiegé­szítő és módosító jogszabályoknak a védettség­gel kapcsolatos korlátozásokra, illetőleg a teherrendezésre vonatkozó rendelkezései alá. (2) Az 1. § (1) bekezdésének 1. és 4. pont­jában meghatározott követelések annyiban nem esnek a jelen § (1) bekezdésében említett rendelkezések alá, amennyiben együttvéve a védett birtok kataszteri tiszta jövedelmének hatszorosát, szőlőbirtok esetében­ a kataszteri tiszta jövedelem tizenkétszeresét meg nem haladják. 9. §. (1) A gazdaadós köteles a kölcsönmegálla­­podás (1. § (1) bekezdésének 1. pontja) meg­kötését a kölcsön folyósítása előtt, a vételár­­előleg (1. § (1) bekezdésének 2. és 5. pontja) alapjául szolgáló szerződés megkötését a ter­més (gyapjas «­ választásának megkezdéséig, a termelési szerződést, valamint a műtrágyára és növényvédelmi szerre vonatkozó adásvételi szerződést (1. § (1) bekezdésének 3. és 4. pontja) pedig megkötésétől számított 15 nap alatt — illetőleg, ha már a rendelet hatályba­lépése előtt kötötték, a rendelet hatálybalépé­sétől számított 15 nap alatt — a termelés helye szerint illetékes m. kir. adóhivatalhoz, illetőleg helyi bizottsághoz bejelenteni. Ezt a bejelentést a hitelező is megteheti. A bejelentésben meg kell jelölni a hitelező és az adós nevét, lakó­helyét, továbbá a hitelezett összeget (értéket). (2) Ha ugyanannak a védett birtokosnak több, az 1. §. (1) bekezdésének 1. vagy 4. pontja alá eső tartozása van, amelyek együtt­véve a 8. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket meghaladják, a 8. § (2) bekezdésé­nek alkalmazásában a követeléseket az (1) bekezdés értelmében tett bejelentések sorrend­jében kell figyelembe venni. Ha az 1. § (1) bekezdésének 1. és 4. pontja alá eső hitelező hitelnyújtási szándékát a m. kir. adóhivatal­nál, illetőleg a helyi bizottságnál előzetesen bejelenti, a követelést az előzetes bejelentés időpontja szerint kell figyelembe venni. (3) A m. kir. adóhivatal, illetőleg a helyi bizottság a bejelentésekről érkezési sorrendjük feltüntetésével nyilvántartást vezet és a be­jegyzésekről vagy arról, hogy bejelentést nem tettek, az érdekeltek kívánságára tanúsítványt ad. (4) Ha az (1) vagy (2) bekezdésben meg­határozott bejelentést elmulasztják, az illető követelésre a 8. §-ban meghatározott kedvez­mények, valamint az 5—7. §-okban biztosított kielégítési rangsorkedvezmények nem terjed­nek ki.­ ­ 10. §. (1) Az 1. § (1) bekezdésének 1. pontja alá eső­ kölcsönből eredő követelésnek a védett in­gatlan 1944. évi terményeiből végrehajtás út­ján kielégítésére — ha a kölcsönt a 9. § értel­mében bejelentették —­ az 5—7. §-ok rendel­kezéseit megfelelően kell alkalmazni. (2) Ha ugyanarra a terményre több hitele­zőt illet kedvezményes kielégítési jog, egymás­­közötti rangsorukra a 9. § (1) bekezdése értel­mében tett bejelentések sorrendje irányadó. 11. §• (1) A gazdaadós köteles bármely olyan hite­lező kívánságára, akinek követelésére a­ védett­séggel kapcsolatos korlátozó rendelkezések al­kalmazást nyernek, az 1. § (1) bekezdésének 1. pontjában említett kölcsön felhasználásáról a m. kir. adóhivatalnak, illetőleg helyi bizott­ságnak, hitelezői felügyelet esetében a hitele­zői megbízottnak részletes elszámolást bemu­tatni és amennyiben az egyes kiadási tételek olyanok, melyek teljesítéséről írásbeli tanú­sítást­ szokás kiállítani, az igazoló iratokat is csatolni. (2) Az előbbi bekezdés alá eső jelzálogos hi­telező, valamint a kölcsönt nyújtó intézet a kölcsön felhasználását saját költségére ellen­őrizheti s tőle vagy megbízottjától a gazdaadós a szükséges felvilágosítások megadását meg nem tagadhatja. A kölcsönt nyújtó intézet kér­heti, hogy ezt az ellenőrzést a m. kir. adóhiva­tal, illetőleg a helyi bizottság vagy kiküldöttje lássa el, amely esetben az ellenőrzés költsége fejében a védett birtok felügyeletéről és a véde­lemmel kapcsolatos végrehajtási és egyéb eljárásról szóló 16.200/1933. M. E. számú ren­delet (Magyarországi Rendeletek Tára 2670. oldal) 6. §-ának második, illetőleg 8. §-ának utolsó bekezdésében meghatározott költségen felül a gazdaadóst külön költséggel megter­helni nem lehet. 12. §. A „védett, birtok“ feljegyzést bármelyik olyan hitelező kérelmére, akinek követelése a védett­séggel kapcsolatos korlátozó rendelkezések hatálya alá esik, a telekkönyvből törölni kell, ha megállapítást nyert, hogy a gazdaadós a hitelezett összeget az említett hitelezők érdekei­nek nyilvánvaló sérelmével nem a gazdálkodás zavartalan folytatásának biztosítása céljára használta fel, vagy ha megállapítást nyer, hogy a termények (gyapjú) vétele tekintetében kö­tött szerződést, a műtrágyára (növényvédelmi Budapesti Közlöny 1944 április 1. — 74. szám.

Next