Budapesti Közlöny, 1944. július (78. évfolyam, 146-171. szám)
1944-07-01 / 146. szám
1944 Julius T. — 140. szám. Budapesti Közlöny (2) Vételi jegy csak tényleg megvásárolt áruról állítható ki. A vételre vonatkozó előzetes megállapodás alkalmával vételi jegyet kiállítani nem szabad. 7 §• (1) Tíz kilogrammnál kisebb mennyiségű baromfi — a hizott liba és kacsa kivételével — vagy tojás vételénél a kereskedő vételi jegy helyett árubélyeget adhat az eladónak. Ebben az esetben a vételt a gazdakönyvbe bejegyezni nem szabad. Árubélyeggel — elszámol kötelezettsége mellett — a Központ látja el a jogosított kereskedőt. Hízott liba és kacsa vételénél árubélyeget kiadni nem szabad, ilyenkor minden esetben vételi jegyet kell kiállítani. (2) Árubélyeg csak tényleg megvásárolt baromfiról vagy tojásról állítható ki. A vételre vonatkozó előzetes megállapodás alkalmával árubélyeget kiadni nem szabad. (3) A gazdálkodó az összegyűjtött árubélyegekkel havonként egyszer jelentkezhetik nyilvántartó hatóságánál, amely az árubélyegeket átveszi, a beszolgáltatást a gazdakönyvbebejegyzi és a gazdalapon nyilvántartásba veszi. 8 §■ Halat és lőtt vadat — a vásárlásra jogosított kereskedőkön kívül — a gazdálkodótól a fogyasztónak történő, továbbeladás céljából azok a kiskereskedők is jogosultak vásárolni, akiknek üzletköre halnak vagy lőtt vadnak fogyasztók részére történő forgalombahozatalára kiterjed. Halnak vagy lőtt vadnak az előbb említett kereskedők részére történt eladását a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességének a teljesítésébe beszámítani nem szabad. 9. §. §(1)" Ha a nyilvántartó hatóság megállapítása szerint a gazdálkodó a zsír vagy húsbeszolgáltatási kötelességének csak úgy tud eleget tenni, ha az 1. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott állatot vagy terméket szolgáltat be s ha a gazdálkodónak ezekből készlete van, a nyilvántartó hatóság felszólíthatja a gazdálkodót megfelelő mennyiségű ilyen állatnak vagy terméknek nyolc napon belül történő beszolgáltatására. Ezt a rendelkezést abban az esetben is alkalmazni kell, ha a gazdálkodó zsírvagy húsbeszolgáltatási kötelességét teljesítette ugyan, de a szabad választási beszolgáltatási kötelességét előreláthatóan csak úgy tudja teljesíteni, ha az 1. § (1) bekezdésének aj pontjában felsorolt állatot vagy terméket szolgáltat be. (2) Ha a gazdálkodó a felszólításnak nyolc nap alatt nem tesz eleget, a nyilvántartó hatóság ezt bejelenti a főszolgabírónak (polgármesternek), aki a beszolgáltatási kötelesség teljesítése iránt — a szükséghez képest — karhatalom igénybevételével intézkedik. Felhasználás és forgalombahozatal. 10. §. (1) Az úgynevezett tavaszi keltetésű libát és kacsát a keltetés évének szeptember hó 15. napja előtt forgalomba hozni nem szabad. Eddig az időpontig a kényszervágásra kerülő libát és kacsát sem szabad forgalomba hozni. (2) Budapest székesfőváros, valamint Pest- Pilis-Solt-Kiskun vármegyének a 7.640/1942. M. E. számú rendeletben (Budapesti Közlöny 1942. évi december hó 24.-i, 292. szám) felsorolt községei és városai területén élő libát és kacsát forgalomba hozni nem szabad, leölt libát és kacsát pedig fogyasztók részére csak felbontva, bőr, zsiradék (háj és libazsír) nélkül szabad forgalomba hozni. (3) Azokban a községekben és városokban, amelyekben a Központ által megbízott megfelelő berendezésű bontóüzem működik, a Központ a közellátásügyi miniszter előzetes engedélyével az előző bekezdésben foglalt korlátozást bevezetheti. (4) Liba és kacsa bontásával iparszerűen csak az foglalkozhatik, akinek erre iparjogosítványa van és akit ezenfelül a közellátásügyi miniszter vagy az általa megbízott szerv erre külön feljogosít. A bontást, a bontóüzemek működését, a vágás és bontás termékeinek, valamint melléktermékeinek forgalmát a közellátásügyi miniszter a Központ útján szabályozza. (5) Baromfit hűtőházban tárolni vagy fagyasztani csak a Központ előzetes engedélye alapján szabad. Az engedély kiadását a Központ feltételhez kötheti. A tárolt baromfit és baromfitermékeket csak a Központ engedélyével szabad felhasználni vagy forgalomba hozni. (6) Sült csirkét — a máj kivételével — fűszer-, csemege- és éleliszerkereskedésekben forgalomba hozni nem szabad. 11. §• (1) Aki tojást hűtőházbam vagy meszes lében vagy más konzerváló anyagban tárolni, úgyszintén fagyasztani (kanna tojás), porítani vagy bármely más módon tartósítani kíván, kötődés ezit a szándékát a tartósítás megkezdése előtt legalább öt nappal a Központnak bejelenteni. Tojást tárolni vagy tartósítani csak a Központ engedélyével és csak annak utasítása szerint előkészítve (kidolgozva) szabad. Az engedély kiadását a Központ feltételhez kötheti. A tárolt vagy tartósított tojást csak a Központ engedélyével szabad felhasználni vagy forgalomba hozni. (2) Az előző bekezdés rendelkezéssei neon vonatkoznak a háztartások általi saját szükségletükre tárolt vagy tartósított tojásra. 13. §■ A jogosított kereskedő a megvásárolt hallal, valamint lőtt vaddal csak a főszertásügyi miniszter utasításai szerint rendelkezhetik. Szállítás: 13. §. (1) Baromfit és tojást (1. § a) pont) az ország egész területén egyik községből a másikba szállítani, illetőleg ilyen árut közforgalmi vasútnak, hajózási vagy közúti fuvarozási vállalatnak, úgyszintén postának szállításra átvennie csak az ebben a szakaszban meghatározott feltételek mellett szabad. (2) A baromfi és tojás vásárlására jogosított kereskedő megbízottja (gyűjtője) működése területén vásárolt baromfit és tojást korlátozás nélkül szállíthatja vagy szállítás végett feladhatja, de csak a Központ által kiállított arcképes igazoványban feltüntetett gyűjtőhelyekre. (3) A községi elöljáróság (polgármester), amennyiben a gazdálkodó beszolgáltatási kötelességének teljesítését biztosítva látja, szállítási igazolványt állíthat ki, amelynek alapján a gazdálkodó saját tenyésztésű baromfit — a hízott liba és kacsa kivételével — vagy a saját gazdaságában termelt tojást fogyasztók részére nyílt piacon történő árusítás céljából 30 kilométeres körzetben szállíthat. Hízott libára vagy kacsára ilyen szállítási igazolványt kiállítani nem szabad. (4) Két darab tyúkot vagy négy darab csirkét vagy egy darab pulykát élő vagy leolt állapotban, vagy két kilogramm tojást kézi podgyászfzért bárki szállíthat vagy postai szállításra feladhat. (5) Gazdálkodó a gazdaságában nevelt libát vagy kacsát saját háztartásának a szükségletetére — a beszolgáltatási kötelesség teljesítésébe való beszámítás nélkül — lakóhelyére szállíthatja. Ilyen esetben a gazdaság helye szerint illetékes községi elöljáróság (polgármester) állít ki szállítási igazolványt a Központtól igényelt nyomtatványon. A szállítási igazolvány nyolc napig érvényes.. (6) A földmivelésügyi miniszter által létesített baromfikeltető központok címére vagy általuk feladott baromfi és tojás, valamint általában az úgynevezett napos baromfi szabadon szállítható. Egyéb esetekben tenyésztojás szállításához — amennyiben annak mennyisége a két kilogrammot meghaladja — a gazdasági felügyelőség véleményezése alapján a közellátási felügyelőség állíthat ki szállítási igazolványt. (7) A (2)—(6) bekezdésekben meghatározott esetek kivételével baromfit és tojást, valamint baromfiból származó egyéb termékeket csak a Központ által sorszámozott és szárazbélyegzőjével ellátott fuvarlevéllel vagy pedig olyan szállítási igazolvány alapján szabad Fogyasztók ellátása. 14. 8- (1) A gazdálkodó közvetlenül fogyasztók részére hízott libát vagy kacsát — a 108.000/ 1944. K. M. számú rendelet 7. §-ának 131. bekezdésében meghatározott esettől eltekintve— nem adhat el. (2) Baromfit és tojást házalás útján forgalomba hozni nem szabad. Vegyes, büntető és zárórendelkezései. 15. §. (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, a 2.980/1943. M. E. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdésének 6. pontjában meghatározott kihágást követi el és az ott meghatározott büntetéssel büntetendő az az a kereskedő, aki az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére, a vételre felajánlott árut nem veszi át , b) a kereskedő, aki az 5. § bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére vásárlási napokat nem tart ; • c) a kereskedő, aki a 6. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére, a vételt az eladó gazdakönyvébe nem jegyzi be, vagy vételi jegyet nem ad, avagy a vételi jegyet a meghatározott hatóságoknak, illetőleg személyeknek nem küldi meg, vagy azt nem őrzi meg ; d) a kereskedő, aki a 7. §-ban foglalt rendelkezés ellenére az eladónak árubélyeget nem ad ; e) aki a 10. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére tavaszi keltetésű vagy kényszervágott libát vagy kacsát a keltetés évének szeptember hó 15. napja előtt forgalomba hoz ; f) aki a 10. § (2) és 13) bekezdésében foglalt rendelkezések ellenére Budapest székesfőváros, továbbá a 7.640/1942. M. II. számú rendelettel közellátási szempontból Budapesthez csatolt községeik (városok), valamint a (3) bekezdésben meghatározott községek és városok területén élő libát hoz forgalomba, vagy leölt, felbontatlan libát bőrrel és zsírral hoz forgalomba ; g) aki a 10. § (4) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére a közellátásügyi miniszter kijelölése nélkül liba vagy kacsa bontással foglalkozik ; h) aki a 10. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére baromfit hűtőházban a központ engedélye nélkül tárol vagy fagyaszt; i) a fűszer-, csemege- vagy élelmiszerkereskedő, aki a 10. § (6) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére sült csirkét forgalomba hoz ; j) aki a 11. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére tojás tárolására, fagyasztására, poritására vagy bármely más módon való tartósítására vonatkozó szándékát a tartósítás megkezdése előtt legalább 5 nappal a Központba nem jelenti be ; 70 aki a 11. §. (1) bekezdésében foglalt rendelkezés ellenére tojást a Központ engedélye nélkül tárol vagy tartósít, avagy a Központnak a tárolt vagy tartósított tojás forgalombahozatalára vonatkozó feltételeit megszegi vagy kijátssza ; l) a jogosított kereskedő, akka a 12. §-ban foglalt rendelkezés ellenére hozza forgalomba a megvásárolt halat vagy vadat, s szállítani, amelyet a Központ vágya valamelyik jogosított kereskedő a Központ által e célra rendszeresített, sorszámozott és szárazbélyegzőjével ellátott nyomtatványon állít ki. (7) Budapest székesfőváros és Pest-Pilis-Solt- Kiskun vármegyének a 7.640/1442. M. E. számú rendeletben felsorolt községen és városai területére, valamint azoknak a községeknek és városoknak a területére, amelyekre nézve a közellátási kormánybiztos a közellátásügyi miniszter engedélyével a 10. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott korlátozást bevezette, a jelen rendelet hatálya alá tartozó baromfit és baromfiterméket a jelen szakasz (4), (5) és (6) bekezdésében meghatározott esetek kivételével csak a Központ által megjelölt címekre szabad szállítani.