Budapesti Közlöny, 1944. augusztus (78. évfolyam, 172-198. szám)
1944-08-13 / 183. szám
Horváth 25. Ferenc m. kir. rendőröket, továbbá Csengő Emil, Kántor Gyula, Péter Imre, Sári József, dr. mácsovai Litsek Ákos, Varga Ferenc és Sárszenti Károly budapesti, Sári István és Lakatos Ferenc debreceni, Dienes Ferenc és Balázs Viktor pestszenterzsébeti, Szabó Imre zentai, Lukács József kassai, Lendvay István dunakisvarsányi, Rokaly Ferenc marosvásárhelyi, Kiss János zalaegerszegi, Pettendi Sándor újpesti, Bartalos István nádszegi, Rácz László tassi, Székely Imre hajdúszoboszlói, Ztalnyiczky Ferenc újvári, ifj. Fikló János békéscsabai, ifj. Nemere Károly aknaszlatinai, Pozsonyi István irsai, Kleiner Rezső szentendrei, Raffai Győző makói, Szekeres Ferenc gödöllői, ifj. Gyenizs János Sashalomi, Küssel Henrik kistarcsai, Szitha Lajos karcagi, Fiola József miskolci, Petrovics Ferenc kiskundorozsmai, Farkas Pál mezőkövesdi, végül Deák Sándor aszódi lakost m. kir. rendőrségi detektivgyakornokká kinevezte. A m. kir. belügyminiszter az 1944. évi augusztus hó 1.-én kelt 5.685/em. számú rendeletével Bábel István, Bányász László, Rédei Andor, Ráday Barnabás vármegyei számvevőségi dijnokot vármegyei, Csaplár Lajos m. kir. rendőrségi, számvevőségi dijnokot m. kir. rendőrségi, Horváth Zoltán, Varga Sándor, Békefi Leó vármegyei számvevőségi dijnokot vármegyei, Berényi Tibor és Oszlányi László m. kir. belügyminiszteri számvevőségi dijnokot m. kir. belügyminiszteri Zoltán Géza m. kir. intézeti számvevőségi dijnokot m. kir. intézeti, Sipos Lajos, Rakusz Bernett, György László, Nádasi István, Kiss Árpád, Dikai Gyula és Jobbágy Zoltán vármegyei számvevőségi dijnokot vármegyei, Szép József vármegyei dijnokot, Molnár László és Kalocsai István vármegyei kisegítő munkaerős vármegyei, végül Schrddi István intézeti dijnokot m. kir. intézeti számvevőségi gyakornokká nevezte ki. Budapesti Közlöny 1944 augusztus 13. — 183. szám. Budapest székesfőváros XIII. kerületének elöljerója 25.876/1944. XIII. ker. szám alatt Róna József gépészmérnök grafikai gépműhelye, budapesti (XlII. ker., Petneházy u. 39/a.) bej. cég vezetésére Szöllössy Erndre gépészmérnök, budapesti ( XII. ker., KrisztinaX. körút 63. szám alatti) lakost rendelte ki. (1849) Kassa thj. sz. kir. város polgármestere • 31.643/1914. szám alatt Weiner Jenő Kassa, Tordássy u. 5. szám alatti fakitermelő céghez Frantz János kassai fanagykereskedői vállalat- s vezetőül kirendelte. (9411) Szatmárnémeti thj. sz. kir. város polgári mestere 18.737/1944. V. szám alatt özv. Simonovics Lázárné szikvizkészitő üzeméhez vállalatvezetőül Matkó Albert szatmárnémeti lakos, hadirokkantat rendelte ki. (9660) A nagylondai járás főszolgabírója 1944. évi 2.818. szám alatt a nagyilondai Foger László vegyeskereskedés vezetésére Tusa János kereskedő, kolozsvári (Vas u. 34. szám alatti) lakost rendelte ki. (9827) A sárosjanaki járás főszolgabírója 1944. évi 3.995. számú határozatával Sárospatakon, a Greizler Izidor úri, női és divat-rövidáru üzlete vezetésére Lakatos Géza sárospataki lakost rendelte ki. (9826) ,A tatai járás főszolgabírója 2 068/1944. szám alatt a Hirschler Imre fűszer- és vegyeskereskedő felsőgallai kereskedése vezetésére Kirschlner János felsőgallai lakost kirendelte. (9828) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter Boda Fiore kolozsvári állami leánygimnáziumi helyettes tanárt az állami gimnáziumi tanárok létszámába rendes tanárrá kinevezte. 11944. Julius 81. — 102.141/1944. Vili. 1 V. ( M. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter & m. kir. József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egyéb alkalmazottainak létszámában Simon Imre gépfelügyelőt a VII. fizetési osztályba gép főfelügyelővé, Paró Elemér nyomdavezetőt a IX. fizetési osztályba egyetemi mérnök nyomdavezetővé, Schalleger Antal műszaki segédtisztet a X. fizetési osztályba műszaki tisztté és végül Krisztinicz Antal gyakornokot a XI. fizetési osztályba műszaki segédtisztté kinevezte. (1944. augusztus 9. — 58.684/1944. IV. 1. V. K M. szám.) A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter az újvidéki m. kir. Keleti Kereskedelmi Főiskolánál Kihat Nagy Lajos kisegítő szolgát ideiglenes minőségű II. osztályú altisztté kinevezte. (1944. augusztus 1. — 59.228/1941. IV. I. V K. M. szám.) A sajtóügyek m. kir. kormánybiztosa a Hacker Dezső komáromi nyomdavállalat részére, 1944. szeptember 15.-éig terjedő hatállyal vállalati vezetőül Czike Pál nyomdászmester. A komáromi lakost kirendelte. (50.143/1944. I III. b. M. E. szám.) A hadműveleti terület kormánybiztosa 1944. évi 111.284. számú rendeletével a Mermelstein Lajos munkácsi (Árpád v.u. 6.) üveg-, porcellán- és konyhafelszerelési cikkek kereskedéséhez vállalatvezetőül Bornemissza Gibor munkácsi (Petőfi u. 69. szám alatti) lakost rendelte ki. (98171 A hadműveleti terület kormánybiztosa 1944. évi 110.477. számú rendeletével a Kesztenbaum Adolf munkácsi üveg-, porcellán- és edénykereskedéséhez vállalatvezetőül Bornemissza Gábor munkácsi (Petőfi u. 69. szám alatti) lakost, rendelte ki (9818) A m. kir. minisztérium 2.940/1944. M. E. számi rendelete i a baleseti kártalanításra igényt adó foglalkozási betegségek jegyzékének kiegészítése tárgyában. A m. kir. minisztérium a betegségi és a baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXL tc. 70. §-ának második bekezdésében, valamint az 1934. évben Génfben tartott Nemzetközi Munkaügyi Egyetemes Értekezlet által a foglalkozási betegségek kártalanítása tárgyában elfogadott nemzetközi (módosított) egyezménybecikkelyezéséről szóló 1935 : XXII. tc. 3. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli : b §• A 7.600 1936. M. E. számi rendelet (Rendeletek Tára 1.283. oldal) 1. §-a a tüdőgümő- kórral járó vagy anélküli szilikózis betegségnek megfelelő munkák felsorolása után , a következő szöveggel egészíttetik ki . „A szénbányászattal és ércbányászattal kapcsolatos minden olyan munkafolyamat, amely kovasavtartalmú por hatásának kitétellel jár. 2 §• Ez a rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba , végrehajtásáról a belügyminiszter gondoskodik. Budapest, 1944. évi augusztus hó 9.-én. vitéz Sztójay Döme s. k. m. kir. miniszterelnök A m. kir. tonvédelmi miniszter 124.300/eln. 35—1944. számú rendelete az ellenséges légi tevékenységgel kapcsolatos jelzéseknek rádió utján való közlése tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 . fi. te. 136., 137., 140. és 212. §-aiban foglalt felhatalmazás alapján ■' ellenséges légitevékenységgel kapcsolatos jelzéseknek rádió utján való közlése tárgyában az érdekelt miniszterekkel egyetértve az alábbiakat rendelem : I. p. is) A hatósági légoltalom riasztóeszközeivel (szirénák, harangok, stb.) jelzett „légi veszély“, „légi riadó“, „légi riadó elmúlt“ és „légi veszély elmúlt“ nyilvános jelzések mellett, illetőleg azokon felül a műsorszóró rádión keresztül az alábbi jelzéseket közük : a) berepülési veszély, h) légi veszély, felzavaró repülés, d) légi riadó, e) légi riadó elmúlt, e) zavaró repülés elmúlt, g) légi veszély elmúlt, h) berepülési veszély elmúlt (2) „Berepülési veszély“ állapota a megjelölt irány szerint a határ mentén fekvő és az azokkal közvetlenül szomszédos riasztókörzetekre, illetőleg az egész ország területére akkor áll be, ha az ellenséges repülőgépek az ország határát valamely égtáj szerinti irányból megközelítették. (3) „Légi veszély“ állapota az ország valamely riasztókörzetére akkor áll be, ha azt az ellenséges repülőgépek megközelítették, de légterébe még nem hatoltak be. (4) „Zavaró repülés“- állapota az ország valamely riasztókörzetére akkor áll be, ha annak légterébe egyes ellenséges repülőgépek készülnek behatolni, vagy már be is hatoltak. (5) „Légi riadó“ állapota az ország valamely riasztó körzetére akkor áll be, ha annak légterébe több ellenséges repülőgép készül behatolni, vagy már be is hatolt. (6) „Berepülési veszély“, „légi veszély elmúlt“, „zavaró repülés elmúlt“ és „légi riadó elmúlt“ állapota az ország egész területére, illetőleg valamely riasztókörzet területére akkor áll be, ha azt az ellenséges repülőgépek elhagyták. 2. §. (1) Az l. §-ban meghatározott jelzéseknek az arra illetékes légoltalmi szervekkel, úgyszintén az ország lakosságával való közlése magyar és német nyelven a műsorszóró rádión keresztül, Budapest 1. hullámhosszán történik. A felsorolt jelzések közül a hatóság légoltalmi riasztóeszközei (szirénák, harangok, stb.) a 124.400/em. 35.—1944. H. M. számú rendeletben foglalt rendelkezések szerint nyilvánosan közlik : a) a „légi veszély“-t, /b) a „légi riadó“-t, c) a „légi riadó elmúlt“-át és d) a „légi veszély elmúlt“-át. (2) A „berepülési veszély“-t, „zavaró repülés“-t, valamint ezek feloldását a hatósági riasztóeszközökkel, valamint az intézmények és épületek helyi riasztóeszközeivel közölni nem szabad. Az I. és II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgyak, valamint a III. légoltalmi csoportba tartozó építmények (lakóházak, egyéb épületek, házcsoportok) helyi riasztóeszközeivel, amennyiben azok hangja a hatósági riasztás hangjeleivel nem egyezik meg, szintén szabad jelezni a légi veszélyt, de csak úgy, hogy ez a jelzés a „légi riadó“ jelzésétől eltérő legyen. Amennyiben pedig valamely I. vagy II. légoltalmi csoportba sorolt vagyontárgy, vagy 111. légoltalmi csoportba tartozó építmény (lakóház, egyéb épület, házcsoport) helyi riasztására alkalmazott riasztóeszköz hangja a hatósági riasztás hangjával azonos, akkor a 88.001/em. Igy.—1939. II. M. számú rendelet 4. §-ának (6) bekezdésében foglalt rendelkezések mérvadók. (3) A „berepülési veszély“ jelzése Budapest 1. hullámhosszán a rádió üzemideje alatt a „Műsorunkat megszakítjuk. Berepülési veszély“ szavaknak és a berepülés valószínű irányának közlésével történik. (Pl. „Műsorunkat megszakítjuk. Berepülési veszély-északkelet ! Einfluggefahr-Nordost!) A berepülési veszély jelzése a rádió üzemidején kiinl szintén Budapest T. hullámhosszán a „Figyelem ! Figyelem ! Berepülési veszély“ szavaknak és a berepülés valószínű irányának közlésével történik. (Pl. „Figyelem ! Figyelem ! Berepülési veszélydélnyugat ! Einfluggefahr-Südwest !“). (4) A „légi veszély“-t, „zavaró repülés“-t, „légi riadó“-t „légi riadó elmúlt“-át, „zavaró repülés elmúlt“-át és a „légi veszély elmúlt“-át a rádió Budapest I. hullámhosszán az idézett szavaknak kétszer, az érdekelt riasztókörzet(ek) földrajzi nevének kétszer és az idézett szavaknak egyszer való közlésével jelzi (PL