Budapesti Közlöny, 1944. szeptember (78. évfolyam, 199-223. szám)
1944-09-01 / 199. szám
2 második mondata hatályát veszti. Az arra illelékes hatóságoknak az elosztó szerint kiadott 123.400/eln. 35.—1944. számu rendelet IX. ré-szében foglalt egyéb tiltó rendelkezések tov tábbra is hatályban maradnak. Budapest, 1944. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter rendeletéből : ts vitéz Szurmay Lajos s. k. re. kir. vezérőrnagy. A m. kir. pénzügyminiszter 2.290/1944. P. M. számú remdelete a társulati adó kivetésének egyszerűsítése ? tárgyában. A társulati adóról, a tantiemadóról és a társulati vagyonadóról szóló 1940 : VII. tc. végre- hajtásáról kiadott 2.000/1940. P. M. számú pénzügyminiszteri rendelet (Rendeletek Tára 2.350. old.) 90. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek : A réteges kulcs szerint járó társulati adót egyszerűbben úgy kell kiszámítani, hogy az adóalap teljes összegére azt az adókulcsot kell alkalmazni, amelyet az (1) bekezdés annak legfelsőbb rétegére megállapít és az így kapott összegből le kell vonni a vállalat saját tőkéjének (T. 19. § (2) bekezdés, UIt. 78. §) az alábbiakban részletezett %-át : Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 10°/o-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 16%-a ; levonás ebben az esetben nincs. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 10%-ánál nagyobb, de annak 15%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 13°/o-a, levonva ebből a saját tőke 02%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke tő°/o-ánál nagyobb, de annak 20%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 29 %-a, levonva ebből a saját tőke 05%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 20°/o-ánál nagyobb, de annak 25%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 22 %-a, levonva ebből a saját tőke 09%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 25%-ánál nagyobb, de annak 30%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 21 , .%-a, levonva ebből a saját tőke 14%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 30%-ánál nagyobb, de annak 35%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 26 %-a, levonva ebből a saját tőke 2%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 35%-ánál nagyobb, de annak 40%-át nem haladja meg, az adó az adóköteles nyereség 28 %-a, levonva ebből a saját tőke27%-át. Ha az adóköteles nyereség a saját tőke 40%-ánál nagyobb, az adó az adóköteles nyereség 30%-a, levonva ebből a saját tőke 35%-át. Pl. 1.000.000 pengő saját tőke és 460.000 pengő adóköteles nyereség esetén a társulati adó a következőképen számítandó : az adókötees nyereség a saját tőke 40%-át meghaladja, tehát a legmagasabb, 30%-os adókulcsot két) az egész 460.000 pengő adóköteles nyereségre alkalmazni, ami 138.000 pengőt ad. Ebből levonva egy millió pengő saját tőke 35%-át, vagyis 35.000 pengőt, a társulati adó 103.000 pengő. Budapest, 1944. évi augusztus hó 29.-én. A miniszter helyett: dr. Csízik Béla s. k. államtitkár .4 magyar királyi belügyminiszter az Erdélyi Muzeum Egyesület, Kolozsvár módosított alapszabályait 163.042/1944. B. M. VII. b. szánt . alatt láttamozta. ( 14 m. kir. kereskedelem- és közlekedésügyi miniszter a Keszthelyi Kereskedők Társulatát. a 159.611/1942. II. K. K. M. számú rendeletét vel a ro. kir. belügyminiszterrel egyetértőiig M- ■ »szlalla. ’ Budapesti Közlöny 1944 szeptember 1 . 199. szám. 148.133/1944 III. a szám. Hirdetmény. Az 1923. évi XXVIII. b. alapján az angol és francia viszonylatban kibocsátott 312%-kal kamatozó törlesztéses magyar államadóssági kötvények 19., valamint az 1927. évi XXIV. tc. 3. §-a alapján az olasz viszonylatban kibocsátott 23%%-kal kamatozó állami kötelezvények 15. és végül az 1923. évi XXVIII. te. alapján a belga viszonylatban kibocsátott 3,4%-kal kamatozó államadóssági kötelezvények 11. sorsolása 1944. évi október hó 16.-án és 17.-én, esetleg a szükséghez képest folytatólag a sorsolás teljes befejeztéig a következő napokon is mindenkor délelőtt 9 órai kezdettel a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság húzási termében (Budapest. V., Szalay u. 10—14., alagsor 7. ajtó) lesz megtartva. Budapest, 1944. évi augusztus hó 1.-én. Székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgatóság. ikb. 69.128/1/1944. szám. Hirdetmény. Számlailleték pénzben fizetésének engedélyezése. Az illetékszabályok 58. §-ának a) pontja, valamint a 171.251/1943. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján a Hazai Papírgyár Rt. budapesti cég engedélyt nyert, hogy az általa 1944. évi szeptember hó 1. napjától kiállítói számlák után járó illetéket a m. kir. illetékkiszabási hivatal postatakarékpénztári csekkszámlájára pénzben fizethesse be. Budapest, 1944. évi augusztus hó 24.-én. M. kir. illetékkiszabási hivatal. Ikh 69.1901/1944.—TV. szám. Hirdetmény. Számlailleték pénzben fizetésének engedélyezése Az illetékszabályok 58. §-ának a) pontja, valamint a 171.251/1943. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján a Stahel és Lenner trier - és lemezlyukasztógyár rt. budapesti cég engedélyt nyert, hogy az általa 1914. évi szeptember hót. napjától kiállított számlák után járó illetéket a m. kir. illetékkiszabási hivatal postatakarékpénztári csekkszámlájára pénzben fizethesse be. Budapest, 1944. évi augusztus hó 24.-én. M. kir. illetékkiszabási hivatal Ikh. 69.585/1/1944.—IV. szám. Hirdetmény. Számlailleték pénzben fizetésének engedélyezése. Az illetékszabályok 58. íjának a) pontja, valamint a 171.251/1943. számú pénzügyminiszteri rendelet alapján az Ásványolaj Központ budapesti cég engedélyt nyert, hogy az általa 1944. évi szeptember hó 1. napjától kiállított számlák után járó illetéket a m. kir. illetékkiszabási hivatal postatakarékpénztári csekkszámlájára pénzben fizethesse be. Budapest, 1944. évi augusztus hó 18.-án. M kir. illetékkiszabási hivatal 19.001/1944. szám. Hirdetmény. A Szabolcs vármegye dadai alsó járásához tartozó Szentmargitapuszta lakott helyen működő postaügynökséget a postaügynök megbetegedése következtében 1941. évi augusztus hó 15.-től ideiglenesen megszüntettem. Szentmargitapuszta lakott helyet a tiszacsegei postahivatal kézbesitő kerületébe osztottam be. Debrecen, 1944 évi augusztus hó 25.-én. M. kir. postaigazgatóság E*tele*«a*k«Éít6. rfz .SZÁSZ KÁROLY :I va r .i a i ■. V :! •i i t I 71.364/1944. IV. szám. Pályázati hirdetmény. Magyarkanizsa megyei városnál üresedés* ben levő egy XI. fizetési osztályba tartozó II. oszt. fogalmazói állásra pályázatot hirdetek. A kinevezett tisztviselőt a jogszabályokban megállapított illetmények és az állással egybekötött pótilletmény illeti meg. A pályázati kérvényt a m. kir. belügyminiszterhez kell címezni és a 37.200/1943. B. M. sz. rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell felszerelni. A pályázati kérvényt az a pályázó, aki már közszolgálatban áll, elöljáró hatóságánál (hivatalánál, parancsnokságánál), míg az, aki közszolgálatban nem áll, annak a járásnak a főszolgabírájánál, illetőleg annak a városnak a polgármesterénél nyújtja be, akinek a területén lakik. Pályázati határidő : a jelen pályázati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való másodszori megjelenését követő naptól számított 15 nap. Budapest, 1944. évi augusztus hó 17.-én. **1527 2—1 M. kir. belügyminiszter. Magyar királyi belügyminiszter. 6.212/1944. évi. szám. Pályázati hirdetmény. A m. kir. belügyminisztérium orvostisztviselőinek személyzeti létszámába tartozó miniszteri segédtitkári állásra, mely a VIII. fizetési osztály szerint mindenkor járó javadalma-zással van egybekötve, pályázatot hirdetek. Az állásra az pályázhat, aki a 7.000/1925. M. E. számú rendelet 6. §-ában felsorolt feltételeknek megfelel. A kinevezésnél a tisztiorvosi képesítés előnyt biztosít. A pályázó egyelőre csak egyes próbaszolgálatra rendeltetik be és részére az elméleti képesítés birtokában eltöltött hét évi polgári közszolgálat igazolása elegendő. A próbaszolgálat tartama alatt a berendelt tisztviselő csak a tényleg betöltött állás után járó illetményekre, s amennyiben a berendelés állomáshelye változtatásával jár, Budapest, mint a próbaszolgálat tartama alatti állomáshely utáni lakáspénzre tarthat igényt. A próbaszolgálatra berendeltek közül segédtitkári kinevezésre csak az tarthat számot, aki a próbaszolgálatban teljesen beválik. A pályázati kérvényhez eredetiben vagy hitelesített másolatban a következő okmányokat kell csatolni: a) Születési anyakönyvi kivonatot; b) hatósági erkölcsi, valamint a családi állapotot igazoló bizonyítványt; c) magyar honosságot igazoló hatósági bizonyitványt ; d) az 1883 :1. tc. 9. §-ában előirt képzettséget igazoló okmányt . Magyar királyi belügyminiszter. 46.369/1944. 111. szám. Pályázati hirdetmény. A kászonújfalusi községi jegyzői állásra (Csik vármegye, Csíkszentmártoni járás) pályázatot hirdetek. A kinevezett tisztviselőt az állással egybekötött és a jogszabályokban megállapított illetmények illetik meg. Természetbeni lakás van. A pályázati kérvényt a m. kir. belügyminiszterhez kell címezni és a 37.200/1943. B. M. számú rendelet 4. §-ában foglalt rendelkezések szerint kell felszerelni. . A pályázati kérvényt az a pályázó, aki már közszolgálatban áll, elöljáró hatóságánál (hivatalánál, parancsnokságánál), míg az, aki közszolgálatban nem áll, annak a járásnak a főszolgabírójánál, illetőleg annak a városnak a polgármesterénél nyújtja be, akinek a területén lakik Pályázati határidő : a jelen pályázati hirdetménynek a Budapesti Közlönyben való megjelenését követő naptól számított 15 nap. Budapest, 1944. évi augusztus hó 30.-án. **1529 M. kir. belügyminiszter.