Budapesti Közlöny, 1944. október (78. évfolyam, 224-248. szám)
1944-10-01 / 224. szám
4 (4) Egy személyre eső napi szolgálat legfeljebb három óra hosszat tarthat. A szolgálatot úgy kell beosztani, hogy mindenki a kijelölt szolgálati idő minden egyesszakaszában sorra kerüljön. Azt a személyt, aki 22 órától 6 óráig kenyérkeresetileg vagy szolgálatilag el van foglalva, riasztóügyeletesnek beosztani nem lehet 3. §. (1) A kijelölt riasztóügyeletes olyan helyen köteles tartózkodni : a) ahol a hatósági riasztóeszközök (szükségriasztóeszközök) hangját feltétlenül meghallja és b) ahonnan a ház vagy házcsoport riasztóeszközét fél percen belül eléri és működtetni tudja. (2) A kijelölt riasztóügyeletes felelős a ház vagy házcsoport riasztásáért és a hatósági riasztóeszközökkel (szükségriasztóeszközökkel) jelzett légi riadó észlelésekor a ház riasztóeszközzel a ház vagy házcsoport lakóit riasztani köteles. (3) A naponta elsőnek kijelölt riasztóügyeletes köteles a légoltalmi őrségparancsnok által kijelölt ház házfelügyelőjétől a szolgálati jelvényeket (légoltalmi karszalag és jelvény) átvenni. A szolgálati jelvényeket a szolgálatból lelépő és a szolgálatot átvevő riasztóügyeletesek egymásnak átadni kötelesek. A naponta utolsónak kijelölt riasztóügyeletes köteles a szolgálati jelvényeket a légoltalmi őrségparancsnok által kijelölt ház házfelügyelőjének leadni. 4 §• A ház házfelügyelője, illetőleg a házcsoportba tartozó házak házfelügyelői kötelesek : a) a lakókról vezetett nyilvántartást a riasztóügyeleti beosztás összeállítása céljából a ház vagy házcsoport légoltalmi őrségparancsnoknak (helyettesének) rendelkezésére bocsátani ; b) a riasztóügyeleti szolgálat beosztását a légoltalmi őrségparancsnok (helyettese) rendelkezése szerint a lakók között körözni ; c) reggel 6 órától este 22 óráig a riasztóügyeletes szolgálati jelvényeit (légoltalmi karszalag és jelvény) megőrizni. 5. §. Azok a szomszédos házak, amelyek bár a légoltalmi szolgálat önálló ellátására vannak kötelezve vagy azok a házcsoportok, amelyekben a riasztóügyeleti szolgálatra tekintetbe jövő lakók száma a tizenhat főt nem haladja meg, légoltalmi őrségparancsnokaik — távollétében helyetteseik — kölcsönös megállapodása alapján a riasztóügyeleti szolgálatot együttesen láthatják el. Amennyiben az ilyen kapcsolás tárgyában az őrségparancsnokok (helyetteseik) megegyezni nem tudnak, bármelyik érdekelt őrségparancsnok vagy lakó ezirányú kérelme alapján az illetékes önvédelmi háztömb-parancsnok elrendelheti az említett házak vagy házcsoportok együttes riasztóügyeleti szolgálatát. Együttes riasztóügyeleti szolgálat esetében ugyanazon éjszakára lehetőleg csak az egy házban vagy házcsoportban lakókat lehet kijelölni 6. §. A lakóházi riasztóügyeleti szolgálat szabályozása terén a helyi adottságokat, és viszonyokat figyelembe véve, a város vagy község légoltalmi parancsnoka a 2—5. §-okban foglalt rendelkezéseken túlmenő rendelkezéseket is adhat ki és ezeket a szolgálat elrendelésével egyidejűleg a lakosság tudomására köteles hozni 7. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezése alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással kell büntetni : a) azt a légoltalmi őrségparancsnokot (helyettest), aki a riasztóügyeleti szolgálat megszervezéséről egyáltalán nem vagy nem megfelelően gondoskodik ; b) azt a kijelölt riasztóügyeletest, aki a 3. §-ban meghatározott tennivalóit egyáltalán nem vagy nem megfelelően látja el ; c) azt a házfelügyelőt, aki a 4 §-ban meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. te. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX te. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a, honvédelmi minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 28.-án. A miniszter helyett: Ruszkiczkij-Rüdiger Imre s. k. m. kir. vezérezredes. A m.kir. fölüáiívelésügyi miniszter 85.934/1844. F. M. számú rendelete a mezőgazdasági kamarák és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egyes testületi szervei működésének szüneteltetése tárgyában. A honvédelemről szóló 1039 . II. tc. 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendelem : 1. §• Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák közgyűlésének és választmányának működése további intézkedésig szünetel. 2 §• A szünetelés ideje alatt az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák közgyűlésének hatáskörét az elnöki tanács, választmányának hatáskörét az elnökség gyakorolja. 3. §. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésének és igazgatóválasztmányának hatáskörét az elnökség gyakorolja. 4. §. Ajelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 30.-án. Jurcsek Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi minszter. A m. kir. földmivelésüggi miniszter 243.000/1944. F. M. számú remdelete az erdőbirtokossági társulatok és erdőgazdasági közösségek egyes önkormányzati szervei működésének szüneteltetése tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. tc. 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a sövetkezőket rendelem : »■§• Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. törvénycikk (a továbbiakban : T.) ötödik címének hatálya alá eső erdőbirtokossági társulatok közgyűlésének és vákasztmányának működése — mihelyt a 2. §-ban említett intézőbizottság megalakult — további intézkedésig szünetel. 2. §. (1) Amíg a közgyűlés és a választmány működése szünetel, hatáskörét intézőbizottság gyakorolja. Az intézőbizottság tagjai a legutóbbi tisztújítás alkalmával megválasztott társulati elnök, elnökhelyettes, erdőgazda, pénztáros, jegyző és négy választmányi vagy társulati tag. (2) A jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc nap alatt a választmány javaslatot köteles terjeszteni az I. fokú fürdőrendészeti hatóság (a továbbiakban : hatóság) elé az intézőbizottság megalakítására. (3) Az intézőbizottságot a hatóság alakítja meg akként, hogy a társulatnál esetleg nem szervezett, valamint a megüresedett tisztségeket társulati tagokkal, szükség esetén a társulaton kívül álló személyekkel tölti be, az intézőbizottság tisztséget nem viselő tagjait pedig a társulat tagjai közül rendeli ki. (4) A megalakulás után történő üresedés esetében az intézőbizottság tesz javaslatot kiegészítésére ; a kiegészítés a (3) bekezdés rendelkezése szerint történik. 3. §. (1) Az intézőbizottság elnöke a társulat elnök, akit akadályoztatása esetén az elnökhelyettes helyettesít. (2) Az intézőbizottságnak többi tisztséget nem viselő tagja lisztét az alapszabályokban megállapított hatáskörrel látja el, helyettesítésükről az intézőbizottság gondoskodik. (3) A tisztségviselőket továbbra is a társulati közgyűlés által megállapított tiszteletdíj és kiküldetési költség illeti meg; a hatóság ezeket a tiszteletdíjakat és költségeket módosíthatja, az eddig nem szervezett tisztségek viselői részére tiszteletdíjat és kiküldetési költséget, a tisztséget nem viselő tagok részére pedig az intézőbizottság ülésein való részvételért napidíjat állapíthat meg. 4 §• Az intézőbizottság közgyűlési hatáskörében a társulati közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint működik a következő eltérésekkel : a) Az intézőbizottsági ülés meghívóját a tagok részére legalább 24 órával az ülés időpontja előtt kell kézbesíteni. b) Az ülés határozatképességéhez az elnökön felül legalább négy tagnak jelenléte szükséges. c) A T. 200. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyekre vonatkozó határozathoz négy tagnak hozzájárulása szükséges. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. 5. §. (1) Az intézőbizottság határozatait az ülést követő napon az alapszabályokban meghatározott módon kell kifüggeszteni és kihirdetni. (2) A határozatok ellen a kifüggesztéstől számított nyolc nap alatt a T. 202. §-ának második bekezdésében felsoroltak az elnöknél előterjesztendő felszólalással élhetnek. (3) A felszólalással megtámadott, valamint a T. 200. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában említett ügyekre vonatkozó határozatokat a hatósághoz kell haladéktalanul felterjeszteni. (4) A határozatok érvényességéhez szükséges jóváhagyás tekintetében a T. 200. §-ában, valamint a 3.970/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny, 1943. évi július hó 25.-i 165. szám) 5. §-ának harmadik bekezdésében foglaltak az irányadók. 6. §. A rendkívüli viszonyok által előidézett helyzetben az intézőbizottság a társulat érdekeinek védelmére szükséges halaszthatatlan intézkedéseket jóváhagyás bevárása nélkül is köteles megtenni. A tett intézkedést és annak indokát a hatóságnak jóváhagyás végett haladéktalanul jelenteni kell. 7 §• (1) Az intézőbizottság működésének ellenőrzésénél és irányításánál a T. 204. §-ában, az intézőbizottság tagjainak felelősségrevonásánál a T. 208. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (2) A 6. § alapján tett intézkedésért, annak jóváhagyásáig, az intézkedést elrendelő intézőbizottsági tagok magánjogi felelősséggel is tartoznak. 8. §. (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezéseket a T. 301. §-ának hatálya alá eső erdőgazdasági közösségekre megfelelően alkalmazni kell. (2) A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 3- án. Jurcsek Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1944 október 1. — 224. szám.