Budapesti Közlöny, 1944. október (78. évfolyam, 224-248. szám)

1944-10-01 / 224. szám

4 (4) Egy személyre eső napi szolgálat legfel­jebb három óra hosszat tarthat. A szolgálatot úgy kell beosztani, hogy mindenki a kijelölt szolgálati idő minden egyes­­szakaszában sorra kerüljön. Azt a személyt, aki 22 órától 6 óráig kenyérkeresetileg vagy szolgálatilag el van foglalva, riasztóügyeletesnek beosztani nem lehet 3. §. (1) A kijelölt riasztóügyeletes olyan helyen köteles tartózkodni : a) ahol a hatósági riasztóeszközök (szükség­riasztóeszközök) hangját feltétlenül meghallja és b) ahonnan a ház vagy házcsoport riasztó­eszközét fél percen belül eléri és működtetni tudja. (2) A kijelölt riasztóügyeletes felelős a ház vagy házcsoport riasztásáért és a hatósági riasztóeszközökkel (szükségriasztóeszközökkel) jelzett légi riadó észlelésekor a ház riasztó­eszközzel a ház vagy házcsoport lakóit riasz­tani köteles. (3) A naponta elsőnek kijelölt riasztóügyele­tes köteles a légoltalmi őrségparancsnok által ki­jelölt ház házfelügyelőjétől a szolgálati jelvé­nyeket (légoltalmi karszalag és jelvény) át­venni. A szolgálati jelvényeket a szolgálatból lelépő és a szolgálatot átvevő riasztóügyelete­sek egymásnak átadni kötelesek. A naponta utolsónak kijelölt riasztóügyeletes köteles a szolgálati jelvényeket a légoltalmi őrség­­parancsnok által kijelölt ház házfelügyelőjének leadni. 4­ §• A ház házfelügyelője, illetőleg a házcso­portba tartozó házak házfelügyelői kötelesek : a) a lakókról vezetett nyilvántartást a riasztóügyeleti beosztás összeállítása céljából a ház vagy házcsoport légoltalmi őrségparancs­noknak (helyettesének) rendelkezésére bocsá­tani ; b) a riasztóügyeleti szolgálat beosztását a légoltalm­i őrségparancsnok (helyettese) rendel­kezése szerint a lakók között körözni ; c) reggel 6 órától este 22 óráig a riasztó­ügyeletes szolgálati jelvényeit (légoltalmi kar­szalag és jelvény) megőrizni. 5. §. Azok a szomszédos házak, amelyek bár a lég­oltalmi szolgálat önálló ellátására vannak kö­telezve vagy azok a házcsoportok, amelyekben a riasztóügyeleti szolgálatra tekintetbe jövő la­kók száma a tizenhat főt nem haladja meg, lég­oltalmi őrségparancsnokaik — távollétében helyetteseik — kölcsönös megállapodása alap­ján a riasztóügyeleti szolgálatot együttesen láthatják el. Amennyiben az ilyen kapcsolás tárgyában az őrségparancsnokok (helyetteseik) megegyezni nem tudnak, bármelyik érdekelt őrségparancsnok vagy lakó ezirányú kérelme alapján az illetékes önvédelmi háztömb-­parancsnok elrendelheti az említett házak vagy házcsoportok együttes riasztóügyeleti szolgála­tát. Együttes riasztóügyeleti szolgálat esetében ugyanazon éjszakára lehetőleg csak az egy házban vagy házcsoportban lakókat lehet ki­­jelölni 6. §. A lakóházi riasztóügyeleti szolgálat szabá­lyozása terén a helyi adottságokat, és viszo­nyokat figyelembe véve, a város vagy község légoltalmi parancsnoka a 2—5. §-okban fog­lalt rendelkezéseken túlmenő rendelkezéseket is adhat ki és ezeket a szolgálat elrendelésével egyidejűleg a lakosság tudomására köteles hozni 7. §. (1) Amennyiben cselekménye súlyosabb büntető rendelkezése alá nem esik, kihágást követ el és tizenöt napig terjedhető elzárással kell büntetni : a) azt a légoltalmi őrségparancsnokot (he­lyettest), aki a riasztóügyeleti szolgálat meg­szervezéséről egyáltalán nem vagy nem meg­felelően gondoskodik ; b) azt a kijelölt riasztóügyeletest, aki a 3. §-ban meghatározott tennivalóit egyáltalán nem vagy nem megfelelően látja el­ ; c) azt a házfelügyelőt, aki a 4 §-ban meg­határozott kötelezettségének nem tesz eleget. (2) Pénzbüntetés tekintetében az 1928 : X. te. rendelkezéseit kell alkalmazni. (3) Az eljárás a közigazgatási hatóságnak, a m. kir. rendőrség működési területén a m. kir. rendőrségnek, mint rendőri büntetőbíróságnak a hatáskörébe tartozik. Az 1929 : XXX te. 59. § (1) bekezdésének 3. pontja alkalmazása szempontjából szakminiszternek a, honvédelmi minisztert kell tekinteni. 8. §. A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 28.-án. A miniszter helyett: Ruszkiczkij-Rüdiger Imre s. k. m. kir. vezérezredes. A m­.­kir. fölüáiívelésü­gyi miniszter 85.934/1844. F. M. számú rendelete a mezőgazdasági kamarák és az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület egyes testü­leti szervei működésének szüneteltetése tárgyában. A honvédelemről szóló 1039 . II. tc. 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem : 1. §• Az Országos Mezőgazdasági Kamara és a mezőgazdasági kamarák közgyűlésének és választmányának működése további intéz­kedésig szünetel. 2­ §• A szünetelés ideje alatt az Országos Mező­­gazdasági Kamara és a mezőgazdasági kama­rák közgyűlésének hatáskörét az elnöki tanács, választmányának hatáskörét az elnökség gyakorolja. 3. §. Az Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület közgyűlésének és igazgatóválasztmányának hatáskörét az elnökség gyakorolja. 4. §. A­­jelen rendelet a kihirdetésének napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 30.-án. Jurcsek Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi minszter. A m. kir. földmivelésü­ggi miniszter 243.000/1944. F. M. számú remdelete az erdőbirtokossági társulatok és erdőgazdasági közösségek egyes önkormányzati szervei mű­ködésének szüneteltetése tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 : II. tc. 166. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a s­övet­­kezőket rendelem : »■§• Az erdőkről és a természetvédelemről szóló 1935 : IV. törvénycikk (a továbbiakban : T.) ötödik címének hatálya alá eső erdőbirtokossági társulatok közgyűlésének és vákasztmányának működése — mihelyt a 2. §-ban említett intéző­­bizottság megalakult —­ további intézkedésig szünetel. 2. §. (1) Amíg a közgyűlés és a választmány működése szünetel, hatáskörét intézőbizottság gyakorolja. Az intézőbizottság tagjai a leg­utóbbi tisztújítás alkalmával megválasztott társulati elnök, elnökhelyettes, erdőgazda, pénztáros, jegyző és n­égy választmányi vagy társulati tag. (2) A jelen rendelet hatálybalépésétől számí­tott nyolc nap alatt a választmány javaslatot köteles terjeszteni az I. fokú fürdőrendészeti hatóság (a továbbiakban : hatóság) elé az intézőbizottság megalakítására. (3) Az intézőbizottságot a hatóság alakítja meg akként, hogy a társulatnál esetleg nem szervezett, valamint a megüresedett tisztségeket társulati tagokkal, szükség esetén a társulaton kívül álló személyekkel tölti be, az intéző­bizottság tisztséget nem viselő tagjait pedig a társulat tagjai közül rendeli ki. (4) A megalakulás után történő üresedés esetében az intézőbizottság tesz javaslatot ki­egészítésére ; a kiegészítés a (3) bekezdés ren­delkezése szerint történik. 3. §. (1) Az intézőbizottság elnöke a társulat­ elnök, akit akadályoztatása esetén az elnök­helyettes helyettesít. (2) Az intézőbizottságnak többi tisztséget nem viselő tagja lisztét az alapszabályokban megállapított hatáskörrel látja el, helyettesíté­sükről az intézőbizottság gondoskodik. (3) A tisztségviselőket továbbra is a társulati közgyűlés által megállapított tiszteletdíj és ki­küldetési költség illeti meg; a hatóság ezeket a tiszteletdíjakat és költségeket módosíthatja, az eddig nem szervezett tisztségek viselői részére tiszteletdíjat és kiküldetési költséget, a tisztséget nem viselő tagok részére pedig az intézőbizottság ülésein való részvételért napi­díjat állapíthat meg. 4­ §• Az intézőbizottság közgyűlési hatáskörében a társulati közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint működik a következő eltérésekkel : a) Az intézőbizottsági ülés meghívóját a tagok részére legalább 24 órával az ülés idő­pontja előtt kell kézbesíteni. b) Az ülés határozatképességéhez az elnökön felül legalább négy tagnak jelenléte szükséges. c) A T. 200. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjában felsorolt ügyekre vonatkozó hatá­rozathoz négy tagnak hozzájárulása szükséges. Az elnök csak szavazategyenlőség esetében szavaz. 5. §. (1) Az intézőbizottság határozatait az ülést követő napon az alapszabályokban meghatáro­zott módon kell kifüggeszteni és kihirdetni. (2) A határozatok ellen a kifüggesztéstől számított nyolc nap alatt a T. 202. §-ának második bekezdésében felsoroltak az elnöknél előterjesztendő felszólalással élhetnek. (3) A felszólalással megtámadott, valamint a T. 200. §-a első bekezdésének 1. és 2. pontjá­ban említett ügyekre vonatkozó határozatokat a hatósághoz kell haladéktalanul felterjeszteni. (4) A határozatok érvényességéhez szükséges jóváhagyás tekintetében a T. 200. §-ában, vala­mint a 3.970/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny, 1943. évi július hó 25.-i 165. szám) 5. §-ának harmadik bekezdésében foglaltak az irányadók. 6. §. A rendkívüli viszonyok által előidézett hely­zetben az intézőbizottság a társulat érdekeinek védelmére szükséges halaszthatatlan intézkedé­seket jóváhagyás bevárása nélkül is köteles megtenni. A tett intézkedést és annak indokát a hatóságnak jóváhagyás végett haladéktalanul jelenteni kell. 7­ §• (1) Az intézőbizottság működésének ellen­őrzésénél és irányításánál a T. 204. §-ában, az intézőbizottság tagjainak felelősségrevonásá­­nál a T. 208. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. (2) A 6. § alapján tett intézkedésért, annak jóváhagyásáig, az intézkedést elrendelő intéző­­bizottsági tagok magánjogi felelősséggel is tar­toznak. 8. §. (1) A jelen rendeletben foglalt rendelkezése­ket a T. 301. §-ának hatálya alá eső erdő­­gazdasági közösségekre megfelelően alkalmazni kell. (2) A jelen rendelet a kihirdetése napján lép hatályba. Budapest, 1944. évi szeptember hó 3- án. Jurcsek Béla s. k. m. kir. földmivelésügyi miniszter. Budapesti Közlöny 1944 október 1. — 224. szám.

Next