Budapesti Közlöny, 1944. december (78. évfolyam, 274-293. szám)

1944-12-01 / 274. szám

2 (2) A menekült hadigondozottakat a többi hadigondozottól elkülönítetten kell nyilvántar­tani. (3) Az (1) bekezdésben említett ideiglenes nyilvántartás alapja a hadigondozási igazol­vány másolata. Ezt a tartózkodási hely nyilván­tartó hatósága állítja ki a menekült hadigondo­zott által bemutatott: a) hadigondozási igazolványmásolat (a gon­dozott eredeti lakóhelyéről) vagy b) egyévesnél nem régibb keletű, a hadigon­dozási járadék kifizetését tanúsító postai érte­­sítőszelvény, vagy c) a m. kir. Központi Illetményhivatal által kiállított „Ellátási lap“ alapján. •(4) A (3) bekezdésben foglaltak alapján ki­állított hadigondozási igazolvány-másolatba csak olyan adatot lehet bejegyezni, amely a (3) bekezdés a)—c) pontjaiban megjelölt iratokban szerepel, vagy amelyet az érdekelt okmánnyal igazol. (5) Amennyiben a hadigondozott nem rendel­kezik a (3) bekezdésben felsorolt iratok vala­melyikével, a hadigondozási nyilvántartó ható­ság a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet az Országos Hadigondozó Hatósághoz terjeszti fel. A felterjesztésben meg kell jelölni : a) a hadigondozott nevét (özvegyeknél a leánykori nevet is), b) a hadigondozotti minőséget (rokkant, özvegy, árva, gondozott családtag, rokkantak­nál járadékosztályt is), c) az ellátási csoportot (tiszti, altiszti, legény­ségi), d) pénzellátásban álló hadigondozottaknál a pénzellátás havi összegét és lehetőleg a Köz­ponti Illetményhivatal törzskönyvi számát. e) azokat az iratokat, amelyek a hadigondo­zotti minőséget igazolják (ezeket csatolni kell a felterjesztéshez). (6) Az (5) bekezdésben említett felterjesztést­ feltűnő módon „Menekült hadigondozási igazol­ványa“ jelzéssel kell ellátni. (7) Az Országos Hadigondozó Hatóság az (5) és (6) bekezdésben meghatározott módon felterjesztett kérelmet elbírálja és a hadigon­dozotti minőség megállapítása esetében utasítja az illetékes hadigondozási nyilvántartó hatósá­got­ a hadigondozott nyilvántartásbavételére. (8) A jelen­t alapján kiálltott hadigondozási igazolvány eredeti pél­dányát, valamint az arról kiállított másolatokat azoknak baloldali felső­­barkában „Menekült“ jelzéssel kell ellátni. A hadigondozási igazolvány I. és II. részét a tartóz­kodási hely hadigondozási nyilvántartó ható­sága látja el aláírással és körbélyegzővel. (9) A menekült hadigondozott a jelen §-ban foglaltak szerint kiállított hadigondozási iga­zolványról bármikor másolatot kérhet és azt a hadigondozási nyilvántartó hatóság köteles lehetőleg azonnal, de legkésőbb 24 órán belül­­kiadni. 2 *• (1) A menekültek igényét az a hadigondozó bizottság köteles az ott benyújtott igénybejelen­tés alapján tárgyalni, amelynek területén a menekült tartózkodik. (2) Az igénybejelentés alkalmával a mene­kült nyilatkozni köteles arról, hogy gondozási igényét eredeti lakóhelyén vagy máshol már bejelentette-e ? Ha bejelentette, nyilatkoznia kell arra vonatkozólag is, várjon tudomása szere­rint ügyét az ottani hadigondozó bizottság le­tárgyalta-e vagy sem. Ha letárgyalta és az igényt megállapította, az ügyet újból tárgyalni nem kell, csupán az új tartózkodási helyét (pontos lakáscímét) kell jelenteni az Országos Hadigondozó Hatóságnak. (3) A hadigondozó bizottság a menekültek gondozási igényét ha a szükséges iratok rendel­kezésre állanak, illetőleg különösebb nehézség nélkül beszerezhetők, a 4.500/1943. M. E. számú rendelet (Budapesti Közlöny 1943. évi 222. szám) II. fejezetében szabályozott módon köte­les eljárni. (4) Ha az igény elbírálásához szükséges ira­tok rendelkezésre nem állanak, illetőleg azok rövid idő alatt nem szerezhetők be, a hadi­­gondozó bizottság az ügyet részletes javaslatá­val együtt az Országos H­adigondozó Hatóság­hoz terjeszti fel. A felterjesztéshez csatolni kell.. a hadigondozási törzslapot két példányban, özvegyi, gondozott családtagi és polgári gondo­zási ügyekhez a hatósági vagyoni bizonyítványt vagy a jelenlegi kereseti viszonyokat feltüntető helyhatósági bizonyítványt, valamint azokat a rendelkezésre álló egyéb iratokat, amelyek az igény fennállását legalább is valószínűsítik. A felterjesztést feltűnő módon „Menekült hadi gondozási ügye“ jelzéssel kell ellátni. 3. §■ A jelen rendeletben foglaltak a hadigondo­zottakon felül vonatkoznak a honvédelmi­ gon­­dozottakra (4.970/1942. M. E. sz. rendelet Buda­pesti Közlöny 1942. évi 194. szám), valamint a légitámadás­ folytán polgári gondozottakká vált személyekre (1.200/1943. M. É. sz. rendelet Budapesti Közlöny 1943. évi 60. szám, továbbá 31.000/1943. H. M. sz. rendelet Budapesti Köz­löny 108. szám). * * Budapest, 1944. évi november hó 27.-én. Vajna Gábor s. k. m.­kir. belügyminiszter. A m. kir. földmivelésügyi miniszter 531.300/1944. F. M. számú rendelete a mezőgazdasági főiskolák és a gazdasági akadémiák egyes évfolyamain a tanulmányok­nak rövidített tanulmányi rend szerint való befejezéséről. A honvédelemről szóló 1939: II. tc. 168. §-ában kapott felhatalmazás alapján a követ­kezőket rendelem : ■ .. . y. 1­ §• A magyar királyi mezőgazdasági főiskolák IV. évfolyamára az 1944/45. tanévben beirat­kozott és az 530.300/1944. F. M. számú rende­­letem (Budapesti Közlöny 246. száma) 2. §-a (2) bekezdésének alapján kijelölt hallgatók a IV. évfolyam mindkét félévét az 1945. évi már­cius hó 31. napjáig, félévközi megszakítás nél­kül tartandó összevont tanfolyamon végzik el, amelynek szabályszerű elvégzése, valamint a VII. és VIIi. félévek kötelező félévvégi kollok­viumainak eredményes letétele után a IV. szi­gorlatra bocsáthatók. 2. §. A magyar királyi mezőgazdasági főiskolák, valamint a magyar királyi gazdasági akadé­miák III. évfolyamára az 1914/45. tanévben és az 1. §-ban hivatkozott rendeletem 2. §-a (2) bekezdésének alapján kijelölt beiratkozott­ hallgatók a III. évfolyam mindkét félévét az 1945. évi március hó 31. napjáig, félévközi megszakítás nélkül tartandó összevont tan­folyamon végzik el, amelynek szabályszerű el­végzése, valamint az V. és VI. félévre előírt kötelező félévvégi kollokviumoknak eredmé­nyes letétele után a III. szigorlatra bocsát­hatók. A 3. §. Az 1. és 2. §-okban szabályozott megrövidí­tett kiképzések során főiskolai, illetőleg akad­­démiai évfolyamonként csak egy-egy félévi tandíjat és egy-egy félévi mellékdíjat kell fizetni, a laboratóriumi díjat azonban mindkét félévre meg kell fizetni. Az ilyen évfolyamot a főiskolai, illetőleg akadémiai ügyvitel (beirat­kozás, leckekönyv láttamoztatása, egyeztetése, lezárása stb.) szempontjából úgy kell tekinteni, mintha egy főiskolai, illetőleg akadémiai félév lenne. Az 1. és 2. §-ok alapján tartandó összevont félévek és tanfolyamok tanulmányi anyagát a­ tudományos szükséglethez e rendelkezésre álló időhöz mérten a tanári kar­­állapítja meg ; a tanmenet megállapításában a tanári kar egyes kötelező tantárgyak hallgatását kiengedheti. Az összevont félévek és tanfolyamok tanul­mányi rendjét a hatályos tanulmányi szabály­zatok rendelkezéseitől eltérően a tanári kar úgy állapítja meg, hogy az előadásokra minél több időt lehessen fordítani és, hogy a meg­rövidített tanfolyamok tananyaga a kiképzés eredményessége szempontjából összefüggő szer­ves egészet alkosson. • * §• Ez a rendelet kihirdetése napján lép ha­tályba. Budapest, 1944. évi november hó 29.-én. ^ A miniszter helyett: Mocsárty Dániel s. k. államtitkár. A m. kir. honvédelmi miniszter 1213.710/GM. 38—4644. száma ráMöldte a hadműveleti kiürítés során a felvevőterüle­tekre távozott légoltalmi szervezetek tagjainak és anyagának nyilvántartása és alkalmazása tárgyában. A honvédelemről szóló 1939 . II. te. 86., 96., 97., 114., 124., 136. és 184. §-aiban kapott fel­hatalmazás alapján, a hadműveleti kiürítés során a felvevőterületekre távozo­tt légoltalmi szervezetek tagjainak és anyagának nyilván­tartása és alkalmazása tekintetében a belügy­miniszterrel egyetértésben a­ következőket ren­delem : I. FEJEZET: A légoltalmi szervezetek tagjainak nyilvántartása. 1. §• (1) Az ellenség által megszállt országrészek­ből a hadműveleti vagy hatósági kiürítés során kitelepített, vagy onnan önként távozott azok a személyek, akik a) hivatali állá­suk vagy alkalmaztatásuk folytán a városok hatósági légoltalmi szak­­szolgálat vezető- és végrehaj­tószervezetének tagjai voltak ; b) a különleges légvédelmi szolgálati köte­­­lezettség alapján tartós légoltalmi szolgálatra voltak igénybevéve és szakmájuknak megfelelő légoltalmi kiképzésben részesültek, a jelen rendelet hatálybalépésétől számított nyolc napon belül nyilvántartásbavétel végett jelentkezni kötelesek. (2) A nyilvántartásbavétel céljairól a jelen­legi tartózkodási­ helyükön, városokban a pol­gármesternél, Budapesten a kerületi elöljáró­ságoknál, községekben a községi elöljáróságo­kon kell jelentkezni. (3) Nem kell jelentkezniük a m. kir. rend­őrség létszámába tartozó légoltalmi szolgálatot ellátó személyeknek. 2. §. (1) A polgármesterek (kerületi elöljárósá­gok) és községi elöljáróságok kötelesek gon­doskodni, hogy az érdekeltek a jelentkezési kötelezettségről a helyi szokásos módon tudo­mást szerezzenek. (2) A jelentkezők személyazonosságának megállapítása után a következő adatokat kell nyilvántartásba venni: a) név, b) születési év és hely, c) szülőanyja leánykori neve, d) vallása, e) előző állandó tartózkodási helye,­ f) iskolai végzettségű, g) polgári foglalkozása, h) légoltalmi rendfokozata (légoltalmi tiszt­jelölt, tiszthelyettes, tisztes, légoltalmi szolgá­latos),­­ j) légoltalmi kiképzése (tűzoltó, vízfelderítő­­járőrparancsnok, elsősegélynyújtás, segédrendőr stb.), k) gépjáróművezető igazolványa van-e (mo­torkerékpár, személygépkocsi,­­ tehergépkocsi). 3. Az­ adatfelvételre kötelezetteknek az ada­tokat szolgálati csoportonként (megelőző, kár­­el­láthi­tó és egészségügyi) kell a terü­letileg ille­tékes honvéd (hadtest) kerületi parancsnok­sághoz (légoltalmi parancsnok) a rendelet hatálybalépésétől számított 14 (tizennégy), napon belül közölniük. 3­ §• A honvéd (hadtest) kerületi parancsnoksá­gok a nyilvántartásba vett szentélyeket szolgá­lati csoportonként és azon belül rendfokozaton- Budapesti Közlöny 1944 december 1. — 274. szám.

Next