Budapesti Nap, 2002. november (1. évfolyam, 39-51. szám)

2002-11-27 / 48. szám

12 2002. november 27., szerda KULTÚRA TÉLI KÖNYVVÁSÁR 2002 Mintha Frankfurtnak készült volna A téli könyvvásárok mindig is arról voltak híresek, hogy a ki­adók ekkor hozzák ki nagy, rep­rezentatív munkáikat, albumai­kat, valamint meglódul a gyer­mekkönyvek száma a piacon. Idén közel négyszáznyolcvan kötet jelent meg az év végi vásárra. A kínálat­ról Tarján Tamás iroda­lomtörténésszel beszél­gettünk. - Későn jött ugyan a hír, változtat-e mégis valamit a téli könyvhe­tek megszokott felhoza­talán, hogy december elején átadják az első magyar irodalmi Nobel­­díjat Kertész Imrének? - A kínálaton változ­tatni nem tudott, ehhez valóban későn jött a hír, azonban az olva­són, rajtam, bárkin igen. Ahhoz a tényhez, hogy a Nobel-díj Ker­tész Imréé, hozzá tu­dunk rendelni könyve­ket. Másként olvassuk Bihari Péter A németek, 2000 év Európa köze­pén című könyvét most, hogy mindegyikünk gondolko­dási terében ott a Sorstalanság. De a megszokott könyvtípusok idén is uralkodóak. A legna­gyobb hatást pillanatnyilag Rowling asszony, a Harry Potter szerzője gyakorolja, aki a No­­bel-díjat nem fogja megkapni, de a gyerekkönyvpiacon most már az a kérdés, hogy Rowling előtti vagy Rowling utáni az adott kötet. Az egész olvasás­kultúrát lázba hozta, a gyerek­irodalmat pedig átrendezte a Harry Potter-sorozat. - A reprezentatív albumok so­rában is érvényesül mintaköve­tés? - Az albumok területén egyre erősödő kettéválás érezhető. - Vagyis? - Az albumok szinte fele csak néznivaló. Olyan szépek a képek, hogy esztétikai megrendülést okoznak, olyanok a színeik, a távlatok, a szemszögek. - Talán ezekre van a legna­gyobb igény. - Én is áhítattal forgatom eze­ket a köteteket, de az albumok másik fele fel is van vértezve majdnem ugyanezekkel az adott­ságokkal, emellett erős a szöve­gük is, és új aspektusokat mutat­nak be. Kiemelném ebből a kíná­latból Az idő története című kö­tetet. Sok filozófus birkózott már az idő történetével, de arra, hogy az időt akár az időmérő eszkö­zök, akár a naptárak története­ként, akár mint bölcseleti problé­mát bemutassa, a Perfektum Ki­adó vállalkozott először Um­berto Eco és csapata segítségé­vel. Úgy gondolom, el kell dönte­ni, hogy ha átlagos árban hét-tíz­ezer forintot albumra akarunk költeni, akkor egy semleges kö­tetet választunk, amely csak gyö­nyörködtet vagy olyat, amely megköt a könyvtárunkban. - Mit emelne ki azok közül a kötetek közül, amelyek vélhetően nagyobb közönségsikert aratnak és szakmailag is kimagaslóak? - Információtárként is az En­ciklopédia Kiadó Magyar Művé­szeti Kislexikonja az, amelyet az első helyek egyikére kell tenni. Nagyon jól jött nekünk sok évvel a Mikszáth-kiadások után a Kor­társ Kiadó Magyar Remekírók so­rozatában , klasszikus novelláinak a gyűjtemé­nye, ugyanis annyi a Mikszáthtól tanuló fiatal írónk, hogy jó látni a törzsanyagot, honnan is tanuljuk az anekdotikus prózahagyományt? A tör­ténelemkönyvek közül kiemelném az Oxford emblémája Világtörté­net a XX. században című kötetet. Egyébként is kimagaslóan jónak tűnnek több nemzet­nek, így a franciának, a németnek vagy a spa­nyolnak összegző törté­nelemkönyvei. - Évekig gyakran hang­zott el fórumokon, hogy a magyar kiadású köny­vek egyedül küllemük­ben nem veszik fel a versenyt a nemzetközi könyvvásárokon. Ez min­denestől a múlté? - A magyar könyvkiadás egésze könyvszépség dolgában mára semmivel nem marad el az euró­pai nívótól. Egy kicsit olyan ez a könyvvásár, mintha a frankfurti­nak készült volna négyszáz vala­hány könyv, mintha tudtuk vol­na, hogy Kertész Imre Nobel-dí­­jas lesz, és ha ő az lesz, akkor a sütés-főzés és lótenyésztő szak­mai könyveinket is azzal a szem­mel nézik majd, hogy milyen könyvek készülnek az új Nobel­­díjas országában. Pál Melinda Fotó: Puskás Erzsi A bőség zavara BEMUTATÓ Variációk a Macbethre Gyakran előfordul, hogy külön­böző színházak ugyanazt a drá­mai alapanyagot használják fel egy-egy produkciónál. Jelenleg Shakespeare örökérvényű, sűrűn játszott tragédiáját, a Macbethet láthatja a közönség két felfogás­ban. Az alábbi írás nem kíván ér­tékelni, rangsort állítani. A cél mindössze egybevetés, annak le­jegyzése, hogy nagyjából azonos alapanyagnak milyen különböző értelmezései lehetségesek. Véres körforgás Alföldi Róbert víziója a hatalom akarásáról és a hatalmi rendszer véres körforgásáról ott válik nyil­vánvalóvá, amikor a darab végén Malcolm (a Macbeth által meggyil­kolt király fia) már királyként fo­gadja a jókívánságokat, s a háttér­ből feltűnő testvérét lepuffantja, mint egy kutyát. Ezzel pontot tesz a darab eleje óta tartó rivalizálá­sukra. A vészbányák ekkor szolid, hivatali, titkárnői kosztümben las­san behozzák Banquo fiát, Fle­­ance-t is. Mire kiürül a színpad, már csak a fiú áll ott középen a vé­res plexifal mögött, akinek sarjai­ból - amint azt apjának megjósol­ták - királyok lesznek. A vészbányák a Kamaraszínház­ban férfiak, transzvesztiták, akik első megjelenésükkor csillogó, flit­­teres kosztümben vannak. A láza­dók leverése után Banquo és Mac­beth vértől mocskosan fekszik egy­­egy ágyon. A vészbányák, amikor megjósolják Macbeth jövőjét rang­ról és királyságról, a fürdőszemély­zet képében jelennek meg, s a két harcost mosdatják. Vészjósló, nemtelen teremtmények, akik La­dy Macbeth imádkozási jeleneté­nél ágyékkötőben felmásznak a hátsó falat jelentő díszletelemre, s Krisztus és a két lator pózát, pozí­cióját felvéve hagyják, hogy hozzá­juk imádkozzon a Lady. Macbeth a darab során egyre ru­tinosabban gyilkol és nemcsak azokat, akiket szövege említ, ha­nem saját kezűleg azokat is, akik­nek megölésére a dráma szerint csak parancsot ad. Megtébolyodott felesége torkát is ő vágja el. Míg a király meggyilkolásánál habozott, addig a cselekményben előreha­ladva rutinná válik a gyilkolás. Mo­tivációjának egyetlen forrása a ha­talom, önmagáért. A díszletet Kentaur jegyzi. Kissé high tech környezet, a színpadot egy, a világítástól függően átlátszó vagy tükröződő plexifal vágja a né­zőtérrel párhuzamosan ketté. A plexifal átjárható, tolóajtókat ter­veztek bele. A hátsó fal úgy hat, mintha sűrű, egyenletes elrende­zésben fagerendavégek lógnának INFO Szereplők: Újvári Zoltán, Bo­­zsó Péter, Gúla Péter, László Zsolt, Stohl András, Törköly Le­vente, Balogh Rodrigó, Dol­mány Attila, Horváth Illés, Ko­vács Ferenc, Horváth Lili, Szi­lágyi Zsuzsanna, Juhász Réka, Sántha Balázs és mások Budapesti Kamaraszínház - Ti­voli (VI., Nagymező u. 8. Tel.: 351-6812) Decemberben: L. 17. ki belőle, olyan játékos felületet te­remtve ezzel, amire bármikor fel lehet mászni, kapaszkodni, a súro­lófények pedig izgalmas vizuális hatást adnak. Pokoli történet Balkay Géza rendezése egyfel­­vonásos darab. A színpadon csak egy vörös, bársonyszerű takaróval lefedett négyzetes ágyféleség, amely néha egyéb tereptárgyként is funkcionál: domb, csatamező. Zene nincs, csak zörejek. Pici színpad, fekete posztóval takart oldalfalak (a végső jelenetben Macbeth részletekben letépi eze­ket), amelynek azonban érdekes mélységet ad a hátsó függöny megnyitása egy kapuméretű ré­sen. Meglátjuk, hogy a színpad szélességéhez képest milyen ext­rém módon mély a tér. Az előadás koncepciója jól sejt­hetően az, hogy az alvilág, illetve ezek képviselői irányítanak min­dent: Hekaté és boszorkányai, a vészbanyák. A szereplők mind­egyike fekete csuklyás alakként je­lenik meg, az előadás elején ár­nyakként gomolyognak a színpa­don és a nézőtér folyosóján. Az előadás végén mindenki, aki idő­közben, a játék során levette a csuklyás köntöst, újra belekerül, Hekaté rájuk húzza a csuklyát. Ő teremti és tünteti el a szereplő­ket. Az ő képzelete játszik velünk. Az előadásban rengeteg, a szokvá­nyostól eltérő szerepértelmezés je­lenik meg. A király hisztérikus és gyenge, akinek haláláért nem kár. Rendkívüli módon befolyásolható Macbeth, akit dróton rángat a ki­rály, a felesége és nem utolsó sor­ban a végzet. A színen végig jelen van Hekaté, ha sorsról, monológ­ról, pokolról van szó, hozzá be­szélnek a szereplők. hajnal Fotó: Ilovszky Béla Budapesti Kamaraszínház - Tivoli RS9 Színház fotó: mti INFO Szereplők: Orosz Róbert, Kas­sai László, Major Róbert, Kecs­keméti Róbert, Túri Bálint, Borbély János, Máté Krisztián, Rácz Tamás, Korán Ildikó és mások R. S. 9. Színház (VII., Rumbach Sebestyén u. 9. Tel.: 269-6610) Novemberben: 28-án és 29-én Decemberben: 7-én és 20-án Budapesti Nap Tízéves a Muzsikáért Alapítvány Az 1992 óta szinte minden tá­mogatás nélkül, csak az ado­mányjegyekből és a fellépő mű­vészek önzetlensége révén mű­ködő alapítvány igazából kon­certszervező tevékenységet folytat, s mostoha körülményei miatt szinte missziós tevékeny­séget végez. Elsődleges célja előadóművészek, valamint bél­és külföldi zeneszerzők, szö­vegírók életművének gondozá­sa, hanganyagok őrzése, terjesz­tése, és természetesen fellépési lehetőség teremtése. Fontos fel­adatuknak tekintik pályakezdő fiatal magyar előadóművészek nevelését, oktatását, képesség­­fejlesztését, szakmai felkészíté­süket, elsősorban az alapítvány rendezvényein való részvételük­kel. Ilyen felfedezettjük a párat­lan tehetségű Pándi Piroska mellett Szóka Júlia, Nagy Ibo­lya, Fülöp Zsuzsa, Gál Erika, Su­dár Gyöngyvér. Emellett termé­­szetesen nagynevű művészek, zenekarok is gazdagítják prog­ramjaikat. Tevékenységük átölel minden műfajt az operettől az operáig, a magyar nótától a ko­molyzenéig. A műsorok nagy részét a Pesti Vigadóban, az Operettszínházban, a Vígszín­házban és a Thália Színházban tartják. Állandó fellépőjük a MÁV Szimfonikus Zenekar, a BM és a Pécsi Szimfonikus Ze­nekar. Könnyűzenei kategóriá­ban Dobsa Sándor és a Stúdió 11. Állandó szólistájuk Kalmár Magda, Pitti Katalin, Kincses Veronika, Kállai Bori, Koós Já­nos és sokan mások. INFO Legközelebb ez év december 31-én lépnek fel az alapítvány művészei a Thália Színházban Csodálatos éjszaka című óév­búcsúztató műsorukkal. A szereplők között lesz Kovács Zsuzsa, Détár Enikő, Balázs Klári, Korda György, Dobsa Sándor és Együttese, Kishonti Ildikó, Poór Péter. Az előadások fél 6-kor és fél li­kor kezdődnek. A jegyárak délután: 5000-11 000 Ft, éjjel: 6000-12 000 Ft. Minden megváltott jegy ado­mány a Muzsikáért Alapítvány részére. Kaphatók: Thália Színház (Nagymező u. 22-24., tel.: 331-0500) Operettszínház, szervezés (Nagymező u. 17., tel.: 353-2171) Központi Jegyiroda (Andrássy út 15., tel.: 267-1267) Matáv Jegyiroda (Nagymező u. 19., tel.: 302-3841) Vigadó Ticket Service (Vörös­marty tér L, tel.: 327-4322) A klasszikus balett gyöngyszemei A Magyar Nemzeti Balett táncmű­vészei két ízben vendégszerepel­nek a Nemzeti Táncszínházban decemberben. Az Operaház balett­együttesének feladata a klasszikus balett hagyományainak ápolása, ám a világ jelenlegi táncirányzatai­­val is lépést kell tartania. Reperto­árján tehát neoklasszikus és kor­társ művek is helyet kapnak. A da­rabokat olyan koreográfusok neve fémjelzi, mint Petipa, Lavrovszkij, Harangozó Gyula, Seregi László, Hans Van Manen, William For­sythe, Jiri Kylián. A társulat ezúttal, a Nemzeti Táncszínházban vendégeskedve, a legszebb klasszikus balettekből nyújt ízelítőt. A műsorban szere­pel a Hattyúk tava, a Diótörő, a Gi­selle, a Csipkerózsika, a Don Qui­jote egy-egy részlete, valamint egy kettős Seregi László Szentivánléji álom című alkotásából. Nagy Orsolya INFÓ December 1., 20. este 7 óra Nemzeti Táncszínház (L. Szín­ház u. 1-3., tel.: 201-4407) Gyermekprogramok 10.00 A rút kiskacsa - Kolibri Szín­ház, 13.30 Üzenet (zenés játék) - Budapesti Kamaraszínház - Erics­son Stúdió, 14.30 „Gyertek velünk Betlehembe!” - Nevesincs Színház, Kőbányai Szabadidő Központ, 15.00 A fülemile - A bajusz - Kolib­ri Fészek, Diótörő (bábpantomim). - Budapest Bábszínház, Emil és a detektívek (zenés játék) - Madách Színház, 15.30 Üzenet (zenés já­ték) - Budapesti Kamaraszínház - Ericsson Stúdió, 16.00 A helység kalapácsa - József Attila Színház Lakóhelyem Budapest. Az Öné is? Olvassa a Budapesti Napot, fizessen elő fővárosunk egyetlen napilapjára, hiszen ez rólunk és nekünk szól! Budapesti Nap AMI VELÜNK TÖRTÉNIK

Next