Budapesti Nap, 2003. február (2. évfolyam, 40-50. szám)
2003-02-17 / 40. szám
Óbuda elfogadta, Újpest perre megy Nem tartja jónak a forrásmegosztás tervezetét Tarlós István, Óbuda polgármestere, de a kerület testülete mégis egyhangúlag fogadta el azt. A polgármester szerint ugyanis sokkal rosszabb lenne a helyzet, ha a főváros és a kerületek nem tudnának költségvetést alkotni, s ezért rákényszerülnének az átmeneti gazdálkodásra. Utóbbi azt jelenti, hogy az önkormányzat az előző évi költségvetés egytizenketted részét kapja meg minden hónapban. Tarlós István lapunknak azt is elmondta: a közalkalmazottak béremelése miatt a városrésznek plusz egymilliárd forintot kell előteremtenie. A polgármester közölte: bár a személyi jövedelemadó helyben maradó része 662 millió forintra nőtt, az ötmilliárd forintos földútalap megszüntetése miatt a városrész közel 400 millió forinttal kevesebb pénzhez jut. Derce Tamás, Újpest polgármestere szintén a közalkalmazottak béremelésének fedezetét hiányolja. A IV. kerület esetében összesen 700 millió forinttal kevesebb normatívát ad az állam a szükségesnél. A polgármes Tarlós István tér az önkormányzati törvény tavaly decemberben elfogadott módosítása miatt az Alkotmánybírósághoz fordul. Szerinte ugyanis a megváltozott jogszabály nem felel meg a taláros testület korábbi határozatának, amelynek értelmében a forrásmegosztást úgy kell megalkotni, hogy az minden kerületnek jó legyen. Derce szerint azonban a jelenlegi szabályozással csupán tizenkét kerület jár jól. A polgármester emellett pert kíván indítani a magyar állam ellen, hogy hozzájusson ahhoz az összeghez, amelyet a központi költségvetés nem adott át az elmúlt években a kötelező feladatok ellátásához. Gidró Kriszta Budapest ,aktuális 2 2003. február 17., hétfő Budapesti Nap “ KÖZÉPPONTBAN -------- A milliárdok fővárosi forrása Az állami támogatásokon és a közös fővárosi bevételeken minden évben megosztozik a Fővárosi Önkormányzat a kerületekkel. Ezt az alkufolyamot nevezik forrásmegosztási vitának. A Fővárosi Közgyűlés a hónap végén tárgyal a költségvetéseket egész évre meghatározó rendeletről, amelyet idén csak a kerületek többségének egyetértésével fogadhat el. VULTUR CSABA, GIDRÓ KRISZTA ÉS GOSZTONYI ÁGNES ÍRÁSA Több kasszából gyűlik össze évről évre az az összeg, amelyből a főváros és a huszonhárom kerület gazdálkodik. Azért válik kétfelé a főváros és a kerületek gazdálkodása, mert más-más feladataik vannak: míg a főútvonalak építését, javítását, a kórházak működtetését vagy a tömegközlekedés fenntartását a főváros fizeti, addig a kerületek finanszírozzák saját iskoláikat, szociális segélyt osztanak, valamint ebből tartják fenn bérlakásaikat, vagy teszik rendbe a parkokat. A „kasszák” egyikét az állam tölti fel. Adóbevételeinek egy részét az állam visszaosztja az önkormányzatoknak (mint például a személyi jövedelemadó, az idegenforgalmi és egyéb adók bizonyos hányadát). Azért beszélhetünk „visszaosztásról”, mert a fővárosban keletkezett, de az államkasszába - a budapestiek által - befizetett pénz egy részét adja vissza az állam, hogy a város és a kerületek ebből a pénzből láthassák el a rájuk háruló közfeladatokat. Ehhez jön még az állami normatíva (például a fejkvóta), amellyel az állam célzottan támogat kerületi közfeladatokat. A másik „kasszát” a fővároshoz befolyó helyi adóbevételek töltik fel. Ennek egy részét külön alapban zárolják, ez biztosítja a - kerületek által megpályázható - szennyvízcsatorna-céltámogatási keretet, a városrehabilitációt, valamint a támogatás elosztásának év közben felmerülő korrekcióját. A két kasszában összesen lévő pénzt (nagyjából kétszer 127 milliárd forintot) a Fővárosi Közgyűlés osztja el. Az idei elosztási tervezet szerint az összesen 255 milliárdos összeg 48%-át a főváros megtartja, így az 52%-os részt oszthatják szét a kerületi önkormányzatok között, ám nem egyenlő arányban, hanem saját bevételeik és ellátandó feladataik nagyságától függően. Minden kerületnek vannak saját bevételei és kiadásai is, ám a nagyobb bevételű, de kevesebb feladattal rendelkező helyhatóságok kevesebbet kapnak a közös kasszából. Kötelező feladataik mellett a helyhatóságoknak másmás tennivalóik vannak, attól függően, hol helyezkednek el a városon belül. A külső kerületek az infrastrukturális lemaradásukat szeretnék pótolni, míg a belső kerületek például elöregedett bérlakásaik fenntartására szeretnének magasabb összegeket költeni. Az önkormányzati törvény módosítása következtében idén visszaáll az 1994 előtti rend: csak a kerületek többségének egyetértésével dönthetnek az elosztásról. Az elmúlt években a városrészek csak véleményezhették a tervezetet, ám ezt a főváros nem volt köteles figyelembe venni. A legutóbbi két alkalommal a kerületek mindegyike elutasította a főváros tervezetét. A pénzügyekért felelős főpolgármester-helyettes, Atkári János módosított javaslata szerint a főváros átvállalná a csatornaberuházások feladatát a kerületektől. Nem saját költségvetése terhére: a Városháza olyan uniós és kormányzati támogatásokhoz jutna, amelyeket a kerületek nem pályázhatnának meg, így a stratégiai alap 3 milliárd forintjából 2 milliárd kikerül a forrásmegosztásból; ebből a pénzből a főváros addig végzi a munkálatokat, amíg a kormányzati és az uniós pályázati pénzek meg nem érkeznek. Emellett egy új, a stratégiaihoz hasonló alap jönne létre, amelyet a korábbi alapban megmaradt egymilliárd forint mellett plusz kétmilliárddal tölt fel a főváros. Erre a hárommilliárdos alapra lehetne pályázni. Hárommilliárd forintos júdáspénzért, vagyis a stratégiai alapért feladták a kerületi érdekeket a szocialista-szabaddemokrata poftáróT^lfiek, a főváros forrásmegosztási javaslatának nyílt - tag,Y jgj^l hallgatólagos támo-wgatásával - jelentette ki Deutsch Tamás, a fővárosi Fidesz- MKDSZ frakció vezetője. Szerinte a szükségesnél mintegy 50 milliárddal kevesebb jut idén a közalkalmazotti-köztisztviselői béremelésekre a kerületekben. A fideszes politikus közölte: elutasítják ezt a forrásmegosztási tervezetet. Emlékeztetett rá, hogy a mai kormány választási ígéreteiben több pénzt ajánlott az önkormányzatoknak. Hozzátette: ehhez képest idén jóval kevesebb pénze lesz a fővárosnak. 2003-ban, milliárd forintban vi. vn. BffMMMMBBia ix MMHV A főváros átvállalná a csatornaberuházásokat, ám a kerületek ragaszkodnak a stratégiai alaphozFotó: Kecskeméti Dávid i. mm. IMiapiMPyfffMpwiW . xvi .ionffwjw— xvii. XIX. (M3HMI : xx. xxii. jssiÍHBi xxiii. ISI : : : : (kér.) : : : ' ■ 0 2 4 6 8 10 -----------------------------forrás: Főpolgármesteri Hivatal Józsefvárosi igen A VIII. kerület képviselői rendkívüli testületi ülésükön megszavazták a fővárosi forrásmegosztás tervezetét. Annak ellenére, hogy a tervezet nem kedvez a belső kerületeknek, hiszen az elnyerhető pénz nagy része csatornázásra és földutak aszfaltozására fordítható. - Elfogadjuk a tervezetet, hiszen Budapest egészének megítélését segíti, ha egy európai fővároshoz _________________ méltóan le-Csécsei Béla két közlekedni még a peremkerületekben is - mondta lapunknak Csécsei Béla polgármester. - Nekünk is vannak problémáink. A VIII. kerületben számos ház jóval túllépte a százéves kort, néhány körfolyosós épületben még mindig több család használ egyetlen illemhelyet. Úgy fogadjuk el a mostani forrástervezetet, ha az továbbra is számol a városrehabilitációs alap meghagyásával. Ez az elkülönített pénzösszeg jelent kiutat a rossz állapotú belső kerületrészek újjáépítésére. Kisdi Máté Költségkímélés A II. KERÜLETBEN A forrásmegosztás reformja óta jobb pozícióba kerültek a hagyományosan összetartó belvárosi és peremkerületek. A II. kerület nem tagja az összefogásnak. Az önkormányzatban még zajlanak a költségvetési tárgyalások. Az SZDSZ-es alpolgármester, Póta Gyula szerint a külső kerületek javaslata - miszerint a forrásmegosztás alá eső 50%-os közalkalmazotti bérfejlesztést kapja meg minden önkormányzat - vállalható felvetés. A csütörtöki testületi ülésen a képviselők többsége csak ezzel a módosítással volt hajlandó elfogadni a forrásmegosztásra irányuló javaslatokat. Póta Gyula véleménye szerint az alapelvek konkrét meghatározásával eddig a fővárossal kötendő „különalkukra” nemigen nyílott lehetőség. Problémásnak véli, hogy a fejlesztések ellenőrzése nem minden esetben alapos. Egyes kerületekben nem a megadott célra költenek. A II. kerületben jelenleg a költségek lefaragása, átcsoportosítása zajlik. A működéshez rendelkezésre álló, közel tízmilliárdos összeg pillanatnyilag kétmilliárddal kevesebb a tervezettnél Harkai Péter ív. j Vi. XIII. XXIII. mm: : i : (kér.) 1 : : : : 1 0 2 4 6 8 ------------------------------\ Forrás: Fópoiflimieauiri Hivatal 2003-ban, milliárd forintban l.iw | n-: vn. IS20HHI vili. I2S19NHH : ix. kiüli— b ,_____• '1 i> m xi. QOH|HPHMi xii, tacaaaBM xiv. pOQÉHHMHÉHI : xvii. USEÉtKKÉi xvm. msÉmmmm XIX. piaMI : xx. ima : i I ..'7inini|ii|' in xxii. üiSÉB Rábólintottak a külsősök A Budapesti Külső Kerületek Önkormányzati Szövetsége mégis elfogadta a fővárosi önkormányzat forrásmegosztási tervezetét. Szabó Lajos Mátyás, XVI. kerületi polgármester, a szövetség soros elnöke a Budapesti Napnak korábban elmondta, hogy a kerületek a tervezetet tárgyalási alapnak tekintik, de csak, akkor szavazzák meg, ha a földutak aszfaltozását finanszírozó - stratégiai alapot visszaállítják. Az eredeti tervezet szerint a főváros átvette volna a kerületektől a csatornaberuházásokat, de ezzel egy időben a stratégiai alapot is kiürítette volna. Szabó Lajos Mátyás szerint a csatornázások átvétele valójában csak 2005-ben történne meg, a főváros azonban már Szabó Lajos Mátyás ebben az évben sem finanszírozza az utak betonozását. A polgármester sérelmezte, hogy a kormány által a közalkalmazotti béremelés finanszírozására átutalt összeg egy része - 3,1 milliárd forint - a fővárosnál marad, és nem jut el a kerületekhez. - Szükségesnek látom a beruházási és fejlesztési küszöb eltörlését is - mondta korábban Szabó Lajos Mátyás. A külső kerületek szövetségének véleménye a forrásmegosztásról idén különösen fontos volt. A főváros a rendeletet ugyanis csak úgy fogadhatja el, ha a kerületeknek legalább a fele, tehát tizenkét városrész rábólint a tervezetre. A külső kerületek szövetségének éppen tizenkét tagja van. Gosztonyi Ágnes