Budapesti Nap, 2003. augusztus (2. évfolyam, 177-201. szám)

2003-08-27 / 198. szám

18 2003. augusztus 27., szerda -------------------------------------------------------- * * ^------------------­A HÍR, AMELY RÓLAM SZÓL V BUDAPEST . ' ] Regionális oldalak X., XVIII, XIX. kerület, ** Ecser, Maglód, Vecsés, Gyál Helyi tudósítóink Tutor Kata Tel.: 06-30/552-6258 E-mail: ktutor@bnap.hu X., XIX. kerület ___ Hírsorok ___ Fülep Erzsébet Tel.: 06-30/552-6259 E-mail: efulep@bnap.hu XVIII. kerület, Ecser, Maglód, Vecsés, Gyál Aerobik­­ Alakformáló tornára várják a mozgáskedvelőket szerdán 19.45-től 20.45-ig, pénteken 19.45-20.45 között a gyáli Közösségi Ház és Városi Könyvtárba (Körösi út 118-120.). A tanfolyam díja 4000 fo­rint havonta, vezetője Horváthné Pintér Andrea. Úszás mindenkinek - A Bókai-kertben (Szélmalom utca 33.) az uszo­da hétfőtől péntekig 6 és 9 óra között, hétfőn, csütörtökön és pénteken 16-tól 20 óráig, kedden, szerdán 16-22 óra között, szombaton és vasár­nap 8-tól 20 óráig tart nyitva. Felnőtt-, gyermek-, ifjúsági és nyugdíjas­jegy kapható, aki többször szeretne úszni, érdemes bérletet vásárol­nia. Az uszodában szolárium és szauna is igénybe vehető. W JM m­ (MÉNKR méllás trimisíMM­­, X­­kerület 1 ___ Holnap ___ Tenisz - Teniszpálya bérelhető (XVIII., Bókay-kert, Szélmalom utca 33.) a játék szerelmeseinek mindennap 6-tól 22 óráig. Érdeklődni le­het a 290-2849-es telefonszámon. Idősek tornája - Soha nem késő a rendszeres tornát elkezdeni. Zádorszkyné Kovács Edit tanfolyamvezető várja az érdeklődőket csü­törtökön 10 órakor a gyáli Közösségi Ház és Városi Könyvtárba (Kö­rösi út 118-120.). A tanfolyam díja 500 forint havonta. XVIII. kerület • Lakóhelyem Új utcanevek Az Erzsébet-, Béla-telepen az Attila utca, Előd utca és Örs ut­ca által határolt területen ki­alakított három utca személyek­ről szóló elnevezését a Fővárosi Közgyűlés jóváhagyta. Eszerint a 153081/19 helyrajzi számú utca a Kézai Simon utca, a 153081/40 helyrajzi számú köz­terület a Kálti Márk utca, a 153081/56 helyrajzi számú köz­terület pedig az Ákos mester utca nevet kapta. Ezzel egyide­jűleg a házszámozás is elké­szült. A bejelentkezéssel kapcsola­tos hatósági ügyeket az ok­mányirodán lehet intézni. ALI.ATMI.NHI.I.YLK MAGYAR ÁLLATOTTHONOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉGE 06/30/221-1299 I.EI. KI SEGÉL­Y­SZOL.GÁI­ATOK KARITATÍV SZERVEZETEK A. A. ANONIM ALKOHOLISTÁK Központi Szolgálati Iroda: 352-1947 AIDS-INFORMÁCIÓ Élő vonal hétfő-csütörtök: 08-16 óráig, péntek 08-13 óráig: 338-2419 CARITAS LELKISEGÉLY TELEFONSZOLGÁLAT 06/80/505-503 AZ IDŐS EMBEREK SEGÉLYVONALA hívható mindennap 18-21 óráig 06/80/200-866 DROG STOP (éjjel-nappal): 06/80/505-678 „EGYÜTT A RÁK ELLEN” Telefonos lelkisegély-szolgálat vasárnap kivételével naponta 09-21 óráig: 06/80/505-675 KAPOCS IFJÚSÁGI ÖNSEGÍTŐ SZOLGÁLAT 251-7266/120, 132 Az örmény írásbeliség 1640. évfordulója tisztele­tére a XVIII. kerületi ör­mény kisebbségi önkor­mányzat és az Arménia Népe Kulturális Egyesület kiállítást rendezett a Pestszentlőrinc- Pestszentimre polgármes­teri hivatal Városháza Ga­lériájában. A tárlat augusztus 29-ig látható. „Megismerni a bölcsességet és az intelmet, felfogni az értelem­nek beszédét” - így hangzik ma­gyar fordításban az az örmény mondat, amelyet Meszrop Mastoc, az örmény ábécé megalkotója először írt le örmény betűkkel a IV. század elején. E mondat a bibliai Példabeszédek Könyvé­ben Salamon példabeszédeinek első sora. Sokszor elhangzott már hogy az örménység fennmaradása, fi­zikai-szellemi arculata megőr­zésének két záloga volt: a ke­resztény vallás és saját írásbeli­sége - mondta Nazarjan Hamlet, a XVIII. kerületi örmény kisebb­ségi önkormányzat elnöke. Mesz­rop Mastoc a papi hivatása során térítő körútra indult Örményor­szág belsejébe. Munkája során rájött arra, hogy a papok hiába tanulják meg a bibliát és a papi szolgálatot görög és szír nyelven, a nép ebből nem ért semmit. Ne­kik örmény bibliára, a papság­nak örmény egyházi irodalomra lenne szükségük. Matoc maga akarta kidolgozni az örmény betűrendet, s ebben hazája egyházi és világi vezetői is támogatták. Az örmény ábécé megalkotása után hihetetlenül gyors virágzásnak indult az ör­mény irodalom. Mastos először a Bibliát fordította le. Az első nyelvi átültetés elkészülte után kijelölték a fordítók napját, ame­lyet azóta is minden év szep­temberében megünnepelnek Ör­ményországban, sőt ez lett az ör­mény sajtó napja is. Ezen az ünnepen zarándokok indulnak Osakanba, és megkoszorúzzák Meszrop Mastoc sírját. Az örmény írás balról jobbra haladó betűírás, amely a magán­hangzókat is külön betűvel jelö­li. A meszropi ábécé 36 betűs, oly tökéletesen megfelel az ör­mény fonémarendszernek, hogy változatlan formában máig ezt­­ használják. A XIX. századig az ábécéjük betűit használták még a számok jelölésére is. Az ör­mény bibliákban máig betűkkel jelölik a számokat. A polgármesteri hivatal Város­háza Galériájában most megren­dezett kiállításon a bemutatott tűzzománcképek Lázár Imola iparművész alkotásai, amelyek egyházi miniatűrök alapján ké­szültek. Látható még örményor­szági fafaragás és festmény is, amelyet a kerületi örmény ki­sebbségi önkormányzat kapott ajándékba. A kiállítás ízelítő az örmény kultúrából, amelynek célja a maradandó értékek át­örökítése. • Új Kiállítás A kiállítás péntek délutánig látható a XVIII. kerületi polgármesteri hivatal (Üllői út 400.) Városháza Galériájá­ban. XVIII. kerület • Együtt élünk Kiállítás az örmény írásbeliség emlékére Ajándék festmény az örmény testvérvárosból, Artasatból XVIII. kerület • Fauna Kezdődik a bodzaszüret A pestszentlőrinci parkerdőkben, valamint számtalan magánkert­ben is beérett a bodza bogyója. Legtöbbször a bodzabokron ma­rad a termés, pedig nagyon finom és egészséges lekvár készíthető belőle. Nagyanyáink is majd min­den háznál éltek e lehetőséggel. Nem szégyen, sőt nagyon is ér­demes a mostani takarékosságot igénylő világban újra feleleveníte­ni ennek a hasznos növénynek a háztartásbeli előnyeit. Ebben se­gítségünkre van egy pestszentlő­rinci nagymama, a Bókay-telepen élő Perédi Tiborné, a környéken lakók Perike nénije. -Nagyon régóta teszek el bo­dzalekvárt, mivel a hosszú téli na­pokra kitűnő gyógylekvár, a tész­tákhoz finom töltelékíz - mondja. - Az idősebbeknek életerőt ad, a magas vérnyomásban, hastáji és emésztési bajokkal küszködőknek kimondottan ajánlott a bodzalek­vár. Az itthon honos három fajta közül a fekete bodza (Sambucus nigra) terméséből készíthető lek­vár. Ennek virágja is hasznos, a Flos sambuci nevű gyógyanyagot szolgáltatja és morzsába bundáz­­va, vajban vagy zsírban kirántva, bármiféle gyümölcsízzel vagy bor­levessel tálalható. A hajdanvolt magyar konyha kedvelt, különle­ges étkeként szerepelt a kirántott bodzavirág. Férfiaknak jó ízű pár­latot főztek belőle, ebből egy reg­geli kupica valóban az egészséget szolgálta. szülő Termése és virága is jó HASZNOS INFÓK MENTŐK RENDŐRSÉG Közlekedésrendészet Baleset-bejelentés: 104, sürgős ügyekben: 107 • 384-8806 ha a 104 nem felel: 311-1666 Budapesti Közterületről elszállított Betegszállítás: 311-1666 Rendőr-főkapitányság járművek iránti érdeklődés 443-5000 383-0700 VÉRELLÁTÓ KÖZPONT Országos 466-5822,466-6233 Rendőr-főkapitányság TŰZOLTÓK 105,321-6216 443-5500 VESZÉLY ESETÉN HÍVHATÓ SZÁMOK • Önök kérdezték.... Kispesten, a Wekerle-telepen la­kom családommal, most költöz­tünk ide és szeretnénk beiratkoz­ni a helyi könyvtárba. Hol van a kerületben hozzánk legközelebb­ könyvtár, és mikor van nyitva? (Tóth Emőke) Az itt lakóknak nem kell nélkü­lözniük az olvasás örömét, a tele­pen működik a Wekerlei Családi Könyvtár. Ebben mindenki, a csa­lád apraja-nagyja talál magának olvasnivalót, éppúgy hozzájuthat­nak mindentudó lexikonokhoz, mint a klasszikus irodalomhoz, kikölcsönözhetők az iskolai köte­lező olvasmányok is, lehet bön­gészni életrajzokat, bármit, amire éppen kíváncsiak. Színes folyó­iratok és a nyelvtanuláshoz elen­gedhetetlen angol nyelvű köny­vek is érkeztek a könyvtárba.­ ­ Családi Könyvtár XIX., Kós Károly tér 15. Telefon: 282-9634 Nyitva: hétfőn és szerdán 9-től 16 óráig, pénteken 14-től 18 óráig Budapesti Nap XIX. kerület • Utcatörténelem A névadó: Simonyi Zsigmond Simonyi Zsigmondról (1853-1919) utcát, teret, országos helyesírási versenyt neveztek el. A XIX. kerü­letben az Üllői úttól a Vak Bottyán utcáig tartó útszakasz viseli a ne­vét. Tízemeletes lakóházak sora­koznak erre, itt található az egyik legkiemelkedőbb sportintézmény, a kispesti uszoda, és van egy gim­názium is. Simonyi Zsigmond a XIX. szá­zad kiemelkedő egyénisége. So­­o­kan nem ismerik, a kispestiek is főként csak az uszoda utcájának nevét tudják e névvel összepárosí­tani, pedig munkássága a magyar nyelvtan tudományában jelentős szerepet játszott. Ha az ember megpróbál adatokat keresni Simo­­nyiról, magasztaló, a laikus szá­mára sokszor értelmezhetetlen nyelvtani tudományos szakanya­gokat talál. A méltatásokból kitű­nik, hogy valóban jelentős mind­az, ami nevéhez fűződik a nyelv­tan tudományában, ám magáról az emberről kevés az információ. Tóth Árpád így írt az elhunyt nyelvtudorról 1919-ben, a kor leg­nagyobb újságjában, a Nyugatban: „Emlékezetembe idézem Simonyi Zsigmond vékony, hajlott alakját, amint az egyetemi előadóasztal mellett ülve, ujjai az apró cédulá­kat rendezgetik. Azt hihette az ember, öröktől fogva görnyed ott ez a szelíd mosolyú, pápaszemes, szakállas jelenség, egyre légieseb­­­bé váló figurájával már-már maga is elvont, kitapinthatatlan dimen­ziók lakójává szellemülve, mint életének drága, absztrakt szerel­me, örök ideálja: a Mondattan. A homályos egyetemi termeket, a tudománynak ezeket a szürke öb­leit váltakozva öntötték el s hagy­ták újra üresen a tanítványi érdek­lődés mohó dagályai s gyors apá­lyai.­­ Simonyi alig látszott felfi­gyelni a tompa zsivajra, mely a szemeszterek elején felzúg a zsú­folt padokról, hogy később ismét kongó csönddé részvétlenüljön. Híres polémiáinak hevessége már kihalt csendes mozdulataiból, fa­kuló, köhécselő hangjából, már nem volt meg benne az a sajátsá­gos, szinte kihívó dacú mozgé­konyság, mellyel fiatalabb egyete­mi tanárok teszik elevenebbé az unalommal fenyegető nyelvészeti órákat, mikor az előadóasztal mö­gött felmagasulva, félig katedra, félig embertestű kentaurokként pattognak harcot és háborút egy­más elméletei ellen. Az öregedő Simonyi már maga volt a tiszta és tökéletes’Tudomány, személyéből és szavaiból áldott derű és harmó­nia áradt, a bejárt horizontok kin­cses bölcsessége és nyugalma. Ha élő nagy tudóst akartunk látni, az ő óráira látogattunk el. A nyelvészetet a legszürkébb tu­dományok közé szokták számíta­ni: akadt modern elmélet, mely még a tudomány­nevet is kész volt elvitatni az emberi szellem nyelv­kutató munkásságától. Simonyi pályája egyik leggyönyörűbb cáfo­lata minden ilyenfajta elméletnek és vélekedésnek. Az ő lelke a Stanley-k és Nansen-ek lelkével rokon, titokzatos, ősi talányok ret­tenthetetlen kitartású megfejtője volt...”

Next