Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)

2004-01-10 / 8. szám

, 2004. január 10., szombat Nemcsak a vadállomány, de a védett fajok etetéséről is gondoskodnak Elkezdődött a vadállomány téli etetése a Pest megyei erdőkben. Az erdei és a mezei állatok téli táplá­lása nemcsak azért fontos, hogy megóvjuk őket a pusztulástól, hanem azért is, mert éhesen agresszívvá válhatnak, és élelmet keresve betéved­hetnek a városba. Pest megyében összesen 660 ezer hektárnyi erdő és mező van. Ezeken a területeken a vadállo­mány igen gazdag. Az erdők és mezők vadjai azonban télen nem találnak maguknak elég táplálé­kot. Etetésükről a hivatásos va­dászok, a vadásztársaságok erre a célra elkülönített költségveté­séből gondoskodnak. A vadete­tésre szánt pontos összeget Nagy István, a Pest Megyei Vadásztár­saság titkára nem tudta meg­mondani. Az viszont biztos, hogy a téli időszakban legalább egymillió tonnányi takarmányt etetnek meg a Pest megyei vadál­lománnyal. A főváros vonzáskör­zetében elsősorban a szarvasok­ról, őzekről, vaddisznókról, muf­lonokról, nyulakról, fácánokról kell gondoskodni. Segítségre leg­inkább a madarak és a kisebb emlősök szorulnak, ők ugyanis már az öt centiméteres vékony hótakaró alól sem tudják kika­parni az élelmet. A vadászok na­ponta ellenőrzik az etetőket, mert egyetlen napra sem marad­hatnak üresen. Előfordul az is, hogy a nagyobb etetőkbe egy­szerre 2-3 hétre elegendő szénát is kivisznek. Pest megyében je­lenleg 362 hivatásos vadász dol­gozik. A vadászok mindannyian részt vesznek a vadállomány téli ellátásában. Nagy Istvántól azt is megtudtuk, hogy a már említett vadak - abban az esetben, ha ter­mészetes élőhelyükön nem jut­nak elég táplálékhoz - bemerész­kednek a városba. Minden évben előfordul, hogy a Budai-hegység­ből elkóborló vadak megdézs­málják az üdülőövezetek sza­badon hagyott dísznövényeit. A vaddisznók például rájárnak a kertvárosok földben hagyott zöldségeire. Egyik kedvencük a burgonya. A szakember arra figyelmeztet, hogy érdemesebb elkerülni a városba tévedt álla­tokat. Békén kell hagyni a meg­riadt vadat, mert adott esetben, védekezésképpen támadhatnak is. A kis termetű állatokat, mada­rakat, nyulakat pedig - a szak­értő szerint - nem ajánlatos ha­zavinni és házi kedvencként ke­zelni. A vadászok a téli etetés során a védett állatokra is odafigyelnek. A főváros közelében ugyanis sok nyúl és több száz fajta védett ma­dár él. A madarak szintén nehe­zen találnak maguknak élelmet a hó alatt, és szívesen rájárnak a vadállománynak kitett takar­mányra. Döme Barbara Türelem a szegényekkel Türelemre kérte a szociálisan ne­­kezón Ikvai-Szabó Imre, a fővárosi kéz­helyzetbe került fővárosiak szociális és lakásügyi bizottság­ai­­ügyében a rendőröket Bőhm And­­nöke felajánlotta segítségét a hátrá­­lás, a fővárosi SZDSZ-frakció veze­­nyes helyzetűek és a hajléktalanok tere. A frakció képviselői tegnap ta­ problémáinak megoldására, ami­­lálkoztak Gergényi Péterrel, Buda­­hez hamarosan külön programot pest rendőrfőkapitányával. A talál­ dolgoznak ki. (BN) SZÉCHÉNYI KERT Cím: 1146 Budapest, Állatkerti út 9-11. Asztalfoglalás: 363-8290 Megújultunk! A Új ételek, új konyhafőnök, légkondicionált belső tér. Zenei programokkal várunk a Széchenyi Kertben! PÉNTEK: RádióAktívDanceParty Házigazda: Barabás Zoli, Handtuch junior, Olivér SZOMBAT: Budapest Legnagyobb HÁZIBULIja! Dr. Dominique, Handtuch junior, Szabó VASÁRNAP: ÉLŐ HÁZIBULI a teraszon a MADARAK együttessel! MINDHÁROM NAPON VÁRJUK A TÁNCOLNI ÉS BULIZNI VÁGYÓKAT! Budapest Mai Budapesti Nap Bővül a gázművek számlázási rendszere További hat kerületben vezeti be saját számlázási rendszerét a Fővárosi Gáz­művek Rt. a következő hónapokban. Az elmúlt három évben 14 kerü­letben és 16 vidéki településen fe­lülvizsgálták a fogyasztók ada­tait, és új szerződéseket kötöttek. A Fővárosi Gázművek Rt. ma már több mint 400000 ügyfél teljes körű nyilvántartását és a számlá­zást a saját rendszerében intézi.­­ A felméréseket és a saját szám­lázási rendszer bevezetését 2000- ben az V. és a VI. kerületben kezd­tük, mert ezeken a területeken már saját fogyasztói adatállo­mánnyal rendelkeztünk - tájékoz­tatta lapunkat Erős Dénes, a Fővá­rosi Gázművek Rt. marketing- és tájékoztatási osztályának vezető­je. - A további terjeszkedés több szempont szerint zajlott. Például figyelembe vettük a fogyasztói lét­számot és a felmérést végzők egyenletes terhelését. A saját számlázási rendszerünk előnye, hogy ügyfeleinkkel közvetlen kap­csolatba kerülünk, továbbá a fo­gyasztók több lehetőség között választhatnak. Korábban nem volt ilyen lehetőségük. Az új rendszer­ben mindenki megválaszthatja a neki legmegfelelőbb fizetési mó­dot. A gázt használók választhat­nak negyedévenkénti, évenkénti számlázást, de akár meg is marad­hatnak a hagyományos havon­kénti leolvasás mellett. A társaság idén tovább folytatja az adatpontosítást és a közüzemi szerződések megkötését. Ennek keretében még idén felkeresik a fogyasztókat további hat kerület­ben. A XX., a XVII. és a XXIII. ke­rületben várhatóan februártól, a XVIII. kerületben március végétől, majd augusztusban a XXI. kerület­ben várható a társaság munkatár­sainak látogatása. Szeptembertől pedig a XVI. kerületi ügyfeleket keresik fel a Fővárosi Gázművek Rt. arcképes kitűzővel és megbízó­­levéllel ellátott képviselői, így a jövőben az eddig megbí­zott Díjbeszedő Rt., illetve az Adonyi Díj Kft. helyett a Fővárosi Gázművek Rt. saját hatáskörében végzi majd az elszámolást. A fo­gyasztókat továbbra is a postalá­dában elhelyezett értesítő útján tájékoztatják az adategyeztetés időpontjáról. A felmérés ideje alatt telefonos ügyfélszolgála­tot tart fenn a Fővárosi Gázmű­vek Rt. L. Zs. A fogyasztónak mindegy honnan jön a számla Szakszerű munkahelyi elsősegélynyújtás kell A fővárosban is egyre többen látnak jó üzletet a kötelező munkahelyi elsősegély-tanfolyamok szervezésében, aminek következtében teljes káosz alakult ki. Minden esztendőben előfordul 6-8 súlyos, végtagok elvesztésével járó munkahelyi bal­eset is. Az első­segély­A fővárosban évente körülbe­lül 4600, három napon túl gyógyuló munkahelyi baleset történik átlag 20 halált áldozata van ezeknek az ese­teknek. Orvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szak­emberei a jelenlegi kaotikus helyzet rendezését az egységesí­tésben és szabályozásban látják. Megoldást jelentene, ha például egy szervezet végezné a munka­helyi elsősegélynyújtók felkészí­tését és vizsgáztatását. Elméleti­leg ugyan szankcionálni lehet, ha egy cég nem alkalmaz képzett elsősegélynyújtót, de nem ez a gyakorlat. Sok munkáltató fiktív igazolásokkal próbálja kivédeni az ellenőrzést. Az ilyenkor be­mutatott bemutatott oklevelek mögött tehát nem áll valódi egészségügyi ismeret, valamint gyakorlat, így azután, amikor be­következik a baleset, papíron hiába van elsősegélynyújtó a vál­lalatnál, a valóságban elvérzik a beteg, amíg a mentők a helyszín­re érkeznek. -Igen komoly probléma, hogy egy olyan fontos kérdésben, mint az elsősegély­­nyújtás, ma már mindenki mindent oktathat - mondja Litzler Ferencné, a Magyar Vöröskereszt oktatási kabinetjé­nek vezetője. A vöröskereszt már hosszú évek óta képez munkahe­lyi elsősegélynyújtókat. Náluk 15 személynek 60 ezer forintba kerül a tanfolyam. Minden évben több százan vesznek részt a 16-20 órás képzésen. A végén vizsgázniuk kell a hallgatóknak. A vöröskereszt által kiadott igazolást ma már az ország határain túl is elismerik. Talán éppen ez az oka annak, hogy a Budapesten működő nagy külföl­di cégek szinte mindegyike ide íratja be munkatársait. Litzer Ferencné azt tapasztalja, hogy a nagyobb vállalkozások, szállodák komolyan veszik a kötelezettségü­ket és évről évre egyre többen vég­zik el a munkahelyi elsősegély­tanfolyamokat. Az előírások sze­rint a cégek az alkalmazottak lét­számától függően kötelesek el­sősegélynyújtókat kiképeztetni. A vöröskereszt munkatársai jár­tak olyan fővárosi szállodában is, ahol jól látható helyre kitették az elsősegélynyújtó elérhetőségét, akit baj esetén nem csak a kol­légái, hanem a vendégek is hívhattak. A tapasztalatok mutatják, hogy az ismere­tek elsajátításához nem elég megtanulni a tan­könyvekben leírtakat, ha­nem a gyakor­latba is át kell ültetni. Ép­pen ezért a vörös­­keresz­tes tan­folya­mokon a gyakor­latokra fek­tetik a legfőbb hangsúlyt. D. B. nyújtók ki­képzésének ellen­őrzését végző Ál­lami Népegész­ségügyi és Tiszti­

Next