Mai Budapesti Nap, 2004. január (2. évfolyam, 1-21. szám)
2004-01-23 / 19. szám
, 2004. január 23., péntek Kultúra Hírsorok Zárva - A Műcsarnok 2004. január 30-án, pénteken technikai okok miatt zárva lesz. Kiállítás - Művészi kivitellel készített, gyönyörűen díszített történelmi órák kerülnek bemutatásra február 13-án a Budapesti Történeti Múzeumban Az idő ékszerei: órák a Munson-Williams-Proctor Arts Institute gyűjteményéből című nagyszabású nemzetközi kiállításon. Ez az első alkalom, hogy a New York-i Proctor-gyűjtemény az európai közönség előtt bemutatásra kerül. Bartók - 1912 óta először érhető el a magyar kutatók számára a szlovákiai Bartók-gyűjtemény. Ma Rudolf Chmel szlovák kulturális miniszter személyesen hozza el a hosszú idő óta várt anyagot, amelyet Hiller István, a nemzeti kulturális örökség minisztere vesz át ünnepélyes keretek között. Elmarad A mára meghirdetett Szorongás Orfeum című produkció az Ódry Színpadon technikai okok miatt elmarad. A bemutató új időpontja január 28. Díjak - Átadták a XXII. Magyar Sajtófotó pályázatának díjait. A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Nagydíját Benkő Sándor, a Vas Népe szerkesztőségének tagja, valamint Magyar Ádám szabadúszó kapta. Fesztivál - Február 5-8. között immár hatodik alkalommal kerül megrendezésre a Trafóban a Making New Waves fesztivál. A rendezvénysorozaton koncertekkel, előadásokkal, kreatív műhelyekkel, és kiállításokkal találkozhat az érdeklődő. (BN-hírek) Hangos irodalom ezüstszínű korongokon Bár az irodalmi művek elsőrendű megjelenési formája még ma is a nyomtatott szöveg, egyre több államilag is támogatott projekt, könyvkiadó és internetes oldal foglalkozik a belőlük készült hangzóanyagok megjelentetésével. Tudod, mi az irodalom? - kérdezte egyszer tőlem egy illuminált bölcsészhallgató. Volt sok részeg, aztán leírták a hülyeségeiket, hogy el ne felejtsék. Az így megszületett frappáns definíció azonban nem fedi a valóságot. Ugyanis az irodalom - bár az „ír” szó származéka - mégiscsak a szó művészete, létezett már a szóbeliség kultúráiban is, a költészet első megjelenési formája az ének, az elbeszélő prózáé a szájról-szájra szálló mese és monda, a drámáé a dionüszoszi kartánc. Igen ám, de a szó elszáll, az irodalom pedig örök, ahhoz, hogy változatlan formában hagyományozódhasson át nemzedékről nemzedékre, szükség volt az írás megjelenésére. (Bár létezik olyan elmélet is, mely szerint az írást éppen azok az embercsoportok - főleg sivatagban és tengerparton élők, ahol bármikor lehetett jeleket rajzolni a földre - „találták ki”, amelyek nem tudtak beszélni.) A Gutenberg-galaxisnak azonban mára leáldozott, a hangzó szöveg reneszánszát éljük, az irodalmi művek szövegteste már nemcsak a papíron, hanem digitális-multimédiás hordozókon is megmenekülhet az enyészettől. Egy „hangos” irodalmi mű megjelentetésének számos oka lehet. Ma már egyszerűbb kazettát vagy CD-t kiadni, mint egy Braille-írással nyomtatott könyvet. Sok mű csak hangzó formában mutatja meg igazi értékeit (ilyenek például nálunk Szilágyi Ákos vagy Szkárosi Endre versei). A befogadók közül sokan szeretik színészek előadásában-értelmezésében, illetve a szerző tolmácsolásában is meghallgatni kedves olvasmányaikat. Természetesen lényegi különbség, hogy egy verset maga a szerző vagy egy színész mond el. A szerzők sokszor nem tudják megfelelően megszólaltatni műveiket, a monoton motyogás a legszellemesebb szöveget is megöli. A színészek (kivéve néhány karizmatikus versmondót, mint Latinovits Zoltán vagy Vallai Péter) pedig gyakran túljátsszák, és ezzel elnyomják magát a művet. (Minek azt még el is játszani, ami le van írva?) A szerzői előadás azonban mindig érdekessé válik pusztán attól, hogy a szerző hanglejtése, hangsúlyai valamiképpen mégis autentikus értelmezését adják a műnek. Ráadásul az, akit beszélni hallunk, közelebbi ismerősünkké válik, mint az, akit „csak” olvasunk. (Régi vágya ez a személyes ismeretség az olvasónak, ezért is üzemel sok száz éve gőzerővel az irodalmi pletyka- és legendagyár.) A hetvenes-nyolcvanas években tucatjával adták ki az irodalmi hanglemezeket, így ma is ismerhetjük Füst Milán, Örkény, Pilinszky, Petri, Weöres hangját és előadásmódját. Ilyesmi néha megtörténik ma is: néhány éve megjelent egy kazettasorozat, amelyen Esterházy, Kornis, Parti Nagy, Szilágyi Ákos olvastak fel műveikből. (E szerzők egyébként a felolvasóest műfajának is sztárjai, nem véletlenül, írói kvalitásaikhoz előadóművészi tehetség is társul.) A Filmmúzeum egyik nagy dobása múlt decemberben a Fülmúzeum életre hívása volt. A cél az, hogy a kötelező olvasmányok egy részét, klasszikusokat és népszerű műveket hangoskönyv formában is kiadják. Az első kiadványok, amelyek jelentős segítséget nyújthatnak a gyengén látó vagy dyslexiás gyermekeknek is Petőfi Sándor János vitéz, Arany János Toldi és Móra Ferenc Csengő barack című műveit tartalmazzák, de a Pajzán Toldi is korongra került. A négy művet Galkó Balázs, Nagy Mari és Kaszás Gergő olvassa fel. A legfiatalabb szerzők közül Jónás Tamás két éve jelentetett meg magánkiadásban multimédiás CD-Romot, amelyen nemcsak olvashatók, de az ő tolmácsolásában hallhatók is versei és novellái, valamint bőséges képanyag segítségével nyerhetünk betekintést a szerző világába. Szintén a közelmúltban jelent meg Zilahy Péter Az utolsó ablakzsiráf című, a belgrádi tüntetéseken szerzett élményeit és a gyerekként megélt hetvenes évek eseményeit ironikusan ötvöző regényéből készült háromnyelvű CD-Rom. A legfrissebb hír, hogy néhány napja a Petőfi Irodalmi Múzeum hangjára indított ilyen típusú internetes szolgáltatást. A pimmedia.hu honlapon egyelőre 13 kortárs magyar író szerepel. Az életrajzok, bibliográfiák, az életműből vett szemelvények és a szerzőkről készült fotók mellett a felhasználókat a szerzők felolvasásai is segítik, így közelebb kerülhetnek a mai irodalmi szövegek megismeréséhez és megértéséhez. A felvételek a múzeum stúdiójában készültek, kifejezetten e honlap számára. A múzeum hangtára már eddig is az egyik legnagyobb hazai szakgyűjtemény volt, ötezernél több felvételt őriznek, melyek közül az elsőket még a XX. század elején rögzítették. Peer Krisztián A Petőfi Irodalmi Múzeum a hangoskönyvkiadók élcsapatában Veteránok lendületben A Living Colour Budapesten Egyre inkább visszahódítja közben. Mostanában azonban egyre zönségét a klasszikus értelem- több régi, azóta eltűnt együttesben vett hangszeres zene, le- akik egykor a csúcsokat oszrogyen az pop, rock, funky vagy mohák, ismét összeáll, és a fibeat. Sok vadiúj zenekar szülő- a dalok között i - megmutatják, tett már az ilyen muzsika jegye- hogy csinálják a nagy öregek. A Living Colour közel tíz évig gondolkodott azon, hogy nekiálljanak ismét turnézni vagy sem. Az együttes tagjai - Corey Glover, Vernon Reid, Doug Wimbish, Will Calhoun - 1995-ben indultak el külön utakon, méghozzá annak a ténynek a biztos tudatában, hogy soha többet nem fognak együtt zenélni. Végül meggondolták magukat, és most újra együtt játszanak. A világ első fekete zenészekből álló rockzenekara a hosszú hallgatás után szerencsére nem a régi repertoárra ült rá, hanem összeállítottak egy teljesen új anyagot Collideoscope Bio címmel. A lemezzel tavasszal Európába látogat a csapat és mindannyiunk örömére Budapestet is felírták a koncertlistára, bár addig még meglehetősen sokat kell aludni, mivel a Living Colour csak március 29-én lép fel az A38-on. (Info: www.a38.hu) (EN) Díjakat adott át Hiller István Idén első alkalommal kaptak díjat az üzleti szféra, a civil táradalom képviselői és magánszemélyek olyan tevékenységükért, amellyel kimagaslóan támogatták valamely kulturális területet a tavalyi évben. A kitüntetéseket tegnap délután adta át Hiller István kulturális miniszter az Iparművészeti Múzeumban. A díjakat a minisztérium két különböző kategóriába osztotta, az egyiket a kultúra támogatásával vállalatok, a másikat pedig a kultúra pártfogójaként magánszemélyek érdemelhették ki. Az első díjat a Siemens Nemzeti Vállalat kapta meg legfőképpen a Budapesti Tavaszi Fesztivál támogatásáért, az utóbbit pedig Dr. Zsemberi Dezső nyugalmazott főorvos művészetpártoló tevékenységeiért, a dorogi és esztergomi vonatkozású művek magángyűjteményeinek létrehozásáért. Márai Sándor-díjat kapott Kukorelly Endre családregényéért, a 2003-as év egyik könyvsikeréért, a Tündér Völgyért. A Csokonai Vitéz Mihály Alkotói Díjat olyan művészek kapták, akiknek munkásságát külföldön is elismerték, vagy kimagasló tanári tevékenységet folytattak a képző- és előadó-művészetben. A kitüntetésben Hegedűs József fafaragó, Mészi Szabó István tolnai festőművész, Dr. Kardos László népművész, Krekity Olga prózamondó, Szakáll Judit drámapedagógus, Séd Teréz bábpedagógus és Vajnai Katalin zenepedagógus részesült. A könyvtárszakmában elért kimagasló munkásságért kaptak Bibliotéka Emlékérem díjat többen is. Miniszteri elismerésben részesült a Torontói Kodály Tánc Egyesület Kanadában végzett munkásságáért és a Kárpát-medence néptáncos és népzenei kultúrájának tengeren túli megőrzéséért. vz Mai Budapesti Nap A híres magyar fürdőkultúra Megjelent az első Magyar Fürdőalmanach. A kötet végigmustrálja Magyarország méltán nevezetes fürdőhelyeit, de teret ad a fürdőhelyekhez szorosan kötődő építészeti alkotásoknak és kulturális eseményeknek is. A könyv elkalauzolja az olvasót a magyar fürdőhelyek születésétől - a római thermaetől a török ilidzsáin keresztül - egészen a manapság használatos gyógyfürdőkig. A korabeli napilapokból, újságokból és tájékoztatókból szemezgető kiadvány nem csupán egy katalógusnak vagy egy történelmi adathalmaznak felel meg, hanem könnyed stílusban, olvasmányszerűen betekintést enged az adott fürdő jellegzetességeibe, érdekességeibe, sőt sokszor megemlít híres vendégeket és kapcsolódó kiemelkedő eseményeket. Bemutatja az 1850 és 1918 közé eső időszakot, mely a magyar fürdőkultúra születésének talán a legmeghatározóbb időszaka. Ebben a korszakban épültek ki a magyarországi fürdőhelyek, és ekkor váltak az egész Kárpát-medencében híressé. A fürdő nyugodt hangulata, a társaság és a rendezvények révén ünneppé válhatott a fürdőzés, így kiléphettek a vendégek a mindennapok taposómalmából. A gazdagon illusztrált könyv elsősorban a Nemzeti Könyvtár képeslap- zenemű-, díszletrajz-, régi könyv, folyóirat és napilap gyűjteménye legszebb darabjainak bemutatásával eleveníti fel a régi korok fürdőit és fürdőéletét Kiss Veronika és Nagy Zoltán szerkesztésében. Megtudhatjuk hát, hogy a gyógyvíz hatása mellett az élmény jótékony kisugárzása is segít a stresszoldásban, csakúgy mint ennek a szép könyvnek a lapozgatása. vz A könyvben több illusztráció megemlékezik nagy művészeinkről