Budapesti Napló, 1898. január (3. évfolyam, 1-31. szám)
1898-01-07 / 7. szám
Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1898. január 7. 3. szám. Most Jókai Mór emelkedett fel és a következő ígyérdekü nyilatkozatot tette: Tisztelt fiatal, fiatalabb és még fiatalabb barátim! Aki ötven esztendőt lát a háta mögött, annak van joga megkérdezni magától: jobb volt-e ezelőtt ötven esztendővel ? Bartók idealizmusról beszélt és kifakadt némely , külföldről beszármazott irányzat ellen. Én is kimondom a magam véleményét, hízelgés nélkül, mert hiszen nekem nincs a ti számotokra ajándékozni valóm. Én a mostani ■irodalmat sokkal életképesebbnek tartom annál, amelyikben az én pályám kezdődött. Az irodalom mai sokféle elágazása, a vers, a regény, a dráma, legkivált pedig a napi sajtó, végtelen haladást mutat az én kezdetemhez képest. Éppen most van alkalmam tanulmányozni a 48-as idők hírlapjait. Ha ezeket a mostaniakkal összehasonlítom, a legnagyobb öröm fog el a mai haladás láttán. A költők nívója is emelkedett. Nem élnek olyan szűk határok közt, nincsenek csak a fantáziára szorítva. Messzelátóbb a szépirodalom, alaposabb a tudomány, fejlettebb a sajtó. Ezt csak én ítélhetem meg igazán, aki láttam azt a kort és összehasonlíthatom a maival. A legkissebb hanyatlást sem veszem észre a mai nemzedéken. (Hálás éljenzés.) A mai írónak otthon kell lenni a tudomány * minden válfajában, hogy megállhassa helyét * a fejlettebb ízlés előtt. Ma minden irányzatinak megvan a maga képviselője és mindenütt, olyanokat látok, akiknek a tudása, a zsenije " biztosítja a jövőt a szépirodalom, a tudomány, a napisajtó terén. Utódaimra emelem poharamat, akik engemet túl fognak élni, akik azt, amit én ötven esztendővel ezelőtt kezdtem, folytatni fogják még további ötven esztendőre, még azontúl is, sikerrel, kitartással, dicsőséggel!! (Hosszantartó, zajos éljenzés.) Szász Serő humoros tesztjában azt fejtegette, hogyha Jókai Mór márciusi ifjú, akkor ő márciusi kamasz, mert a szabadságharcban, mint gyerekember vett részt. Szabó Endre és Bartók ifjabb Ábrányi Kornélt köszöntette föl, aki nagy hatással válaszolt. Szólott még Rákosi Viktor, Prém József, Pósa Lajos és Jakab Ödön, aki Szász Gerőt köszöntötte föl, a fővárosi orvosi kar kitűnőségeit, nemkülönben a jogászfiatalságot és műegyetemi hallgatókat, akik csatlakoztak a bálbizottsághoz. A főhercegasszony udvarát 74 bálanya fogja képezni. A bál jövedelmét csak részben fordítják a Mentő-Egyesület javára, amennyiben a főhercegasszony úgy kívánta, hogy a jövedelem harmadrésze az általa alapított és védnöksége alatt álló soproni gyermekgyámolító egyesület javára írassák. A bálon előreláthatólag az udvar is nagy számban lesz képviselve, amennyiben a Mentőbált, mely február 16-án lesz, vagy megelőzi vagy követi két nappal az udvari bál. A bált a vigadóban tartják, a tegnap este tartott ülésen gróf Andrássy Aladárt választották meg díszelnökül, elnökül gróf Szapáry Pált, aki mellett dr. Eresz Géza és dr. Kovách Aladár működnek mint társelnökök. )( Elmaradt: álarcos bál. A menza akadémika javára folyó hó 16-ára a Vigadóba tervezett álarcos bál, mint értesülünk, elmarad, mert az egyetemi ifjúságot a turista bál és az egyetem belső zavarainak rendezése teljesen leköti. )( Az építőiparosok bálbizottsága megkezdte az e hó 22-én tartandó báljukra a meghívók szétküldését. A bizottság felkéri mindazokat, kik netán meghívót nem kaptak és arra igényt tartanak, közöljék ezt a bálbizottság irodájával (IX. kerület Mátyás utca 15.) FARSANG. )( Mentők bálja. A Mentő-Egyesület Ottó főher-ceg és neje Mária Jozefa főhercegnő védnöksége alatt az idén is nagyszabású elite-bált rendez. Ottó főherceg nejének egyenes óhaja volt ugyanis, hogy az idén valamely nyilvános estéjén megismerkedhessek a magyar főváros előkelőségével s igy történt, hogy gróf Andrássy Aladárnak és dr. Eresz Gézának sikerült megnyerni a fenséges asszonyt a védnöki tisztség elfogadására. Ezt jelentette be tegnap este dr. Eresz Géza a mentőbál alakuló bizottságának. A Hungária szálló dísztermében gyűlt össze a 120 tagból álló rendezőség java része, akik közül a mágnásvilág előkelő fiatalságával együtt láttuk REGÉNY. A liliomos asszony. Különös krónika Feketekő várának levéltárából. A Budapesti Napló számára írta na, PEKÁR GYULA. Hová kerültem, micsoda ördöngös misztériumok játszanak a képzeletemmel ? Egyszerre a gondolataim hátterében settenkedő Fehérasszony kibontakozott a babonás poézisnak abból a szelíd, legendás szövedékéből, melylyel alakját körülvettem s odasuhant töprengő fantazmagóriáim kellő közepére ... Megdöbbenve pillantottam fel: volna ennek a vénasszonyos mesének valami igaz alapja? És az az infernalis lárva, aki Thömösy Ábelt elemésztette, a Fehérasszony volna? Nyugtalanul pillantottam le a könyvbe és lázasan olvastam tovább : »In nomine Patris Filii & Spiritus Sancti. Amen. A mindenható Isten kezeiben vagyunk mindnyájan és kiszámíthatatlanok az ő utai, melyek felett nekem az ő gyarló szolgájának ne is szabadjon vitatkoznom sem az egyház felszentelt exorcistáival, sem a Sátánnal barátkozó demonológusokkal, mágusokkal, varázslókkal sem pedig az universitások tudós physikusaival. Homályosak az Úr ösvényei és nem értjük meg mi földi észszel sem az ő jutalmait sem pediglen büntetéseit, — valaminthogy nem is ereszkedem én ez iránt semmi nemű diquisitióba, mert ha meggondolom, hogy az alvilági hatalmaknak Isten engedelével ártatlanul esett áldozatául egy liliomtiszta lelkű, szerelmetes szép ifjú, félek hogy nem lelném meg bünhödésének mennyei bölcsességü okát és ellenkezésbe találnék jönni a tridenti hitvallással. Elolvastam én az Inclytus Dominus feketekői bibliothecájában leledző minden demonologiai könyveket, úgy mint a tudós Vierius »de Praestigus Daemonum« című könyvét, Bodinus »Demonomaniáját, Deliio »Diquisitiones Magicae« titulusa tractatusát és Crespel-nek a »Sáthán gyűlöletéiről való bölcs synopsisát, de mivelhogy a megvilágosodott elméjű encyclopedisták immár minden supernaturális appariciót tagadnak, hát csak továbbra is sötétben marad a szegény tévelygő lelkem. Elolvastam a tudós apátnak Dom Calmetnek is az appariciókról, hazajáró leltekről és vámpírokról való bölcs tractatusát és megdöbbentem mikor azt percipiáltam analysiséből, hogy a magyar-, morva-, szerb- és horvátországi vámpírok volnának a legveszedelmesebbek és leghíresebbek a külső országokban ! Ő is Carolus Ferdinandus de Schertzis »Magia posthuma titulusa tractatusá«-ban hosszúságosan, igaz példázatokban mesélnek a vámpírokról, melyek eltemetett halott emberek visszajáró lelkei volnának és illik tudni élő Linz, január 6. Ma tartották meg nagy részvétel mellett a német népgyűlést. A gyűlést két helyiségben tartották meg. Beszélt több képviselő, köztük Lecher és Wolf is. Az üdvözlő beszédekben hangsúlyozták a gyűlés szükséges voltát válaszul a cseh-lengyel testvérülési ünnepekre. A beszédekben követelték valamennyi ausztriai német öszszetartását és a küzdelem folytatását. Élesen támadták gróf Badeni kormányát, a klerikálisokat, emberek vérén táplálkoznának, kiket eképpen gyászosan elemésztenének. Temérdeklyen faktumokat beszélnek a horvát, szerb és magyar falvakból, Belgrád, Gradischka városokról és a hajdú kerületből. Demonstrálják, hogy olyik helyen az egész temetőt fel kellett ásni, amigyen meg nem találják a vámpír tetemét. És ez, mondják, a magába szívott vértől bőségesen fel volt fuvalkodva, olyannyira kihízva, hogy még corpusa pórusain is általszivárgott a vár. Nem különben frissen pihegő volt a teteme, mintha még élne, vagy legalább is még csak az imént halt volna meg. Ha mindezeket alapos aminadvertatio alá veszem s azt is megfontolom, amit viszont érzékeimmel tapasztaltam s részben saját szemeimmel láttam, nem tudom mit gondoljak. Mert bármennyire igaz valóság az, amelyeket én itten elbeszélek, confireálom, hogy magam sem hinném az itten alább következőket, ha elmondanák nekem. Tíz éve őrzöm már ebben a félreeső kasztellumban megháborodott elméjű ifjú uramat és amelyeket a magam sapientiája kiegészítéséül itten titokban felírok, megvilágosodott pillanataiban vettem én attól a sanyargatott jámbor lélektől, amelyet, hogy a Mindenható szenvedéseitől immár megváltana és a megérdemlett paradicsomba szólítana , maxime exspectálom.« »Imhál Isten nevében elmondom, amelyeket tudok...« (Folytatása következik.) Farsangi naptár. ■Január 8. A kereskedelmi segély-egyesület bálja a terézvárosi kaszinóban. 8. Jogászbál a Vigadó összes termeiben. 9. Szegény gyermek-otthon egyesület álarcos bálja a Vigadóban. 15. Juristabálja Vigadóban. 15. Tiszti kaszinó-bál a Károly-kaszárnya dísztermében. 15. Menza akadémika álarcos bálja a Vigadóban. CL’. Építőiparosok bálja a Vigadóban. 23. Frébei-nőegylet álarcos bálja. 24. Protestáns-bál a Vigadóban. 20. Szloga szerb egyesület bálja a Vigadóban. 27. Eintracht német kolónia elite bálja a Vigadóban. 29. Önkéntes tűzoltók bálja a Royal-nagyszállóban. 29. Nemzeti-, Víg- és Népszínház nyugdíjintézetének álarcos bálja a Vigadóban. 29. Tiszti kaszinó álarcos bálja a Károly-kaszárnyában. 30. Vígadói nagy álarcos bál. Február 1. Atléta-bál a Vigadóban. 2. Posta-altisztek bálja a Vigadóban. 4. Budapesti artisták egyesületének bálja a Vigadóban. 5. Műrajzolók egyesületének bálja a Royal nagyszállóban. 6. Magyar gazdasszonyok álarcos bálja a Vigadóban. 6. Teknikus bál a Royal nagyszállóban. S. A budapesti postatisztikar bálja a Vigadóban. 10. Tököly szerb intézet bálja a Vigadóban. 12. Gépgyári tisztviselők bálja a Vigadóban. 13. Izraelita nőegylet bálja a Vigadóban. 14. Nemzeti Színház műszaki személyzetének bálja a Vígéban. 16. Medifeus-díj a Royal nagyszállóban. 17. Fővárosi szegény gyermekkert bálja a Vigadóban. 18. Vendéglősök és szállodások bálja a Royalban. 19. Pest megyei bál a Vigadóban. 20. Első bolond-estély a Vigadóban. 21. Fővárosi hivatalszolgák bálja a Vigadóban. 22. Lakatos-bál a Vigadóban. 22. Második bolond-estély a Vigadóban. 26. Eintracht bolond-estélye a Royal nagyszállóban. 27. Sütök bálja a Vigadóban. Március : 5. Hunnia evezős-egylet piknikje. 6. Cukrász-bál a Vigadóban. 11. Ügyészségi piknik a Vigadóban. 13. Parasztbál a Vigadóban. 15. A hétfői caroussel-társaság piknikje. TÁVIRATOK: Bécs, január 6. Az osztrák-magyar haditengerészet vezetősége egyelőre nem szándékozik a kínai vizekre hadihajót küldeni. Ha pedig mégis szükséges lesz, akkor a krétai hajóhad valamelyik hajóját küldik a kínai partokra, mert ez idő szerint nincs más hadihajó rendelkezésre. (n. n. t.) Pola, január 11. Goess gróf helytartó tegnap este 8 órakor a pénzügyi hatóság gőzösével ideérkezett. A kikötőben megjelentek fogadására valamennyi itteni hatóság hivatalnokai, a községi képviselőtestület és nagyszámú közönség. Berlin, január 6. A császár tegnap ebédet adott, amelyen Hohenlohe herceg birodalmi kancellár, Bülow és Tirpitz államtitkárok, Lucanus, Hahnke és Sendren- Bibran kabinetirodai főnökök és Kessel vezérőrnagy vettek részt. Paris, január 6. Ernst Hamel, az ismert történetíró, meghalt. London, január 6. A Times jelenti Kassalából, hogy e hónap 4-én Mac Kereti kapitány 100 tevehajcsárral és Szidi Ali több mint 400 emberrel Szuakimból Korbarakán keresztül tizennégy napi menetelés után ideérkeztek. Madrid, január 6. A gyarmatügyi és hadügyi miniszterek Bianco tábornoktól levelet kaptak, amely szerint a tábornok a politikai helyzet felől kedvező reményeket táplál. Mindenekelőtt segélyeszközökre van szükség a jelenlegi és még hátralevő kiadások fedezésére. Kalkutta, január 6. Ycatman-Briggs tábornok Pesaverban a határszéli háború fáradalmai következtében meghalt. Havanna, január 6. A felkelők megtámadták Niguero helységet, de visszaverték. Híre jár, hogy a felkelők tüzérségét amerikai tisztek vezették. Milán a hadsereg parancsnoka. Belgrád, január 6. A hivatalos lap királyi rendeletet közöl a hadsereg vezetőségének újjászervezéséről. A rendelet Milán királyt az aktív hadsereg parancsnokává és Markovics Czinczár tábornokot a vezérkar főnökévé nevezi ki. A szkupstinát február 11-ére egybehívták, egyidejűleg azonban július 6-ig elnapolták. A kitüntetett Bülow, Berlin, január 6. Vilmos császár Bülow államminiszternek, a külügyi hivatal államtitkárának a vörös sasrend I. osztályát adományozta. A rend jelvényeit a potsdami új palotában lefolyt estebéd előtt maga a császár nyújtotta át Bidow miniszternek. Német népgyűlés Linzben.