Budapesti Napló, 1898. október (3. évfolyam, 271-300. szám)
1898-10-08 / 277. szám
77. szám. Budapest, szombat .EIÍDikFESTI ШАРХ., 1808. október S. 3 Az állami költségvetés. Hegedűs Sándor a képviselőház mai ülésén beterjesztette a pénzügyi bizottság jelentését az 1899. állami költségvetésről. A jelentés kiemeli, hogy a kiadások ezúttal sokkal kisebb mértékben emelkednek, mint évek óta, mert míg 1898-ban is 23 millió forinttal haladta meg az előirányzat az előző évit, most a kiadások 4.604.676 forinttal emelkedtek, tehát az előirányzat a takarékosság következményeinek megfelelni iparkodik. Magán a költségvetésen csak egy módosítást eszközölt a pénzügyi bizottság a pénzügyminiszter javaslatára, törölvén a hegyes—feketehegy—palánkai helyiérdekű vasút építéséhez való hozzájárulást 12.000 forintot. Ennek következtében a költségvetési előirányzat így alakul: a kiadás 603.252.446 forint a bevétel ...... 503.303.603 . Fölösleg ........................ 61.157 forint. A bizottság elfogadásra ajánlja a költségvetés, mely az egyensúlyt biztos alapra helyezi, ugyannyira, hogy az 1899-ik évi összes fedezet nincs magasabbra téve az 1897-ik évi meglehetős rossz év tényleges eredményénél. De bár a bizottság megnyugvással és örömmel látja az államháztartás egyensúlyának biztos fenntartását, nem feledkezhetik meg, úgymond a jelentés, arról sem, hogy a nemzet nagy erőfeszítést tesz közterheinek elviselésére s hogy ezek a közterhek sem nem igazságosak, sem nem arányosak, azért sürgeti a bizottság mindig az adóreformot. A jelentés azután az egyenes adók reformjáról szól, melyet a pénzügyminiszter előkészít. A bizottság óhajtja, hogy a miniszter az eddig megjelent két köteten kívül a kereseti adóra vonatkozó adatokat is minél előbb közölje és a harmadosztályú kereseti adó külön tanulmányát is lehető gyorsan tegye közzé. A bizottság az összes önkormányzati és más közszolgáltatási teherviselés reformjánál sürgősebbnek és halaszthatatlanabbnak mondja az állami adók reformját. Az országgyűlési szabadelvű párt báró Podmaniczky Frigyes elnöklete alatt ma este értekezletet tartott, amelyen kijelölte: a képviselőház alelnökének Kardos Kálmánt, a Ház pénzügyi bizottságába Berzeviczy Albertet és a Ház közoktatási bizottságába Ciocan Jánost. Ezzel az értekezlet véget ért. Az ujoncmegajánlási javaslat. Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter a képviselőház mai ülésén a következő javaslatot terjesztette elő: 1. §. Az 1889. évi VI. t.-c. az 1893. évi I. tc. által módosított 14. §-a értelmében, melynek hatálya külön törvény által 1899. év végéig kiterjesztetett, a közös hadsereg és haditengerészet fenntartására szükséges és a magyar korona országaira eső 43.819 főnyi, továbbá a honvédség részére szükséges 12.500 főnyi ujoncjutalékoknak, végre az ugyanazon törvénycikk 15. §-ában említett póttartalékosoknak kiállítása az 1899-ik évre ezennel megszavaztatik. 2. §. Ezen újoncok az előbb említett törvény kivette zsebkendőjét és letörülte homlokáról az izzadtságot. — Még egy nagy válsága volt életemnek... Szerettem egy asszonyt . . . egy szép, de bűnös asszonyt, aki hitványul visszaélt a bizalmammal. Ez a gyönyörű angyal kacérkodni kezdett az ezrednek egy léha tisztjével . . . Eltiltottam a látogatását és megfenyegettem az asszonyt . . . Egyszer a tiszti kaszinóból korábban érkezem haza. Az asszony zavartan áll elém, csókolni kezd és feltűnő módon ölelget, mintha tartóztatni akarna, hogy ne menjek tovább. Lefejtem magamról az asszony karjait . . . indulok a mellékszobába . . . s amikor a küszöbre lépek, jól hallom, hogy a földszintes szoba nyitott ablakából valaki hirtelen leugrik az utcára . .. Vadászfegyverem ott lógott a falon. Szó nélkül lekapom és rohanok, hogy az asszonyt . . . Ebben a pillanatban a másik szobából kirohan a kutyám és örvendező, nagy ugrással egyenesen rám veti magát. A fegyver elsül, de a golyó a falba fúródik . . . s a bűnös, megvetett asszonyt hagytam menekülni. Mi volt ez? Véletlen vagy az Isten beavatkozása ? Nem tudom. De megmenekedtem attól, hogy első haragomban gyilkossá váljak. Ezt is a kutyámnak köszönhettem ! A százados felállott, fejébe nyomta széles karimájú kalapját és szomorúan üdvözölte a sakkozó komponistákat. — Isten önökkel! Ha ez a kutya meghal, nagyon a szivemre veszem. Olyan szépen éltünk kettecskén tíz esztendeig! . . . Egy ideig ott állott előttük és halkan mondta, mintha csak magához beszélne: — A sógorom kertjében temetem el, aki Újpesten lakik. Magam hántolom el szegényt és virágot ültetek a sírjára ! . . . Kifelé indult, de még egyszer visszament és emelt hangon kiáltott föl: — Különben, ha rajtam állana, a vízivárosi temetőbe vitetném, ezüstrojtos gyászkocsin, katonai pompával! Másnap délután megtörtént az a hihetetlen csoda, hogy a három sakkozó közül egyik sem jelent meg a kávéház sarokasztalánál. A deres bajuszu százados feketére mázolt ládában vitte a kutya holttestét az újpesti kertbe és a két sakkozó ott ült a kocsiban a gyászoló századossal. Amikor a fekete ládát betették a gödörbe, a százados kemény szemeiből úgy hullott a könny, mint nyáron a meleg eső és dadogva, magával tehetetlenül szólott a kísérőihez: — Bolond história ez, uraim ... bocsássanak meg . .. nem tehetek róla ... ez volt az én egyetlen barátom. . ! Az egyik sakkozó, akinek a szeme tele volt csillogó csöppekkel, gyöngéden megrántotta Brád Ferenc kabátját: — Ejnye, százados úr, hát mi ketten .. . •— Igaz, igaz . . . bocsássanak meg ..! Nézzék, ez a felírás jön a hantja fölé. .. Egy magas, széles fadarabot tűzött a sírformára hantolt fekete földbe. A jel közepén nagy betűkkel írva ezek a sorok állottak: Nem csalt meg soha senkit. Nem irigykedett senkibe. Híven szeretett. Önzéstelenül szolgált. Csodálatosan tüdt. Hű VOLT, Kedves volt, Figyelmes volt, Szóval : Kutya volt! cikk 37. és 38. §-ai értelmében az 1878, 77. és 76. években született állitáskötelesek korosztályaiból hivandók fel és az 1899. évi március 1-étől április 30-áig terjedő időszakban állitandók ki. 3. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép hatályba s végrehajtásával a honvédelmi miniszter bizatik meg. Budapest, 1898. október 7. B. Fejérváry Géza, m. kir. honvédelmi miniszteri A vám- és kereskedelmi szövetség. A közgazdasági bizottság kedden tárgyalja a vám- és kereskedelmi szövetségről szóló törvényjavaslatot. A kiegyezés válsága: Budapest, október 7. Egyre sötétebbé válik az a kép, amely az osztrák parlamenti viszonyokból kialakul. Gróf Thun miniszterelnök még most sem tud boldogulni azzal a törekvésével, hogy a jobboldalt megbízható kormánytöbbséggé alakítsa át. Egyik engedményt a másik után teszi a jobboldali pártoknak, de ezek megragadva a kínálkozó alkalmat, mind vakmerőbb követelésekkel állnak elő. A katolikus néppártot már sikerült megnyernie, részint azzal, hogy Dipauli bárót bevette kabinetjébe, részint azzal az engedményével, amelyet egy ma beterjesztett javaslatában tett a klerikálisoknak. A javaslat 1899. január elsejével hatályon kívül helyezi az egyházi alapadót, ami körülbelül félmillió ajándékot jelent az episkopátusnak és a nagyobb egyházi birtokok tulajdonosainak. Sikerült Thunnak lekenyereznie a ruthéneket is,"elfogadván legfontosabb követeléseiket, egyebek közt a kormány elrendelte, hogy a tarnopoli lengyel főgimnáziumban ruthén nyelvű párhuzamos osztályokat állítsanak föl. Elkészült a szlovénekkel is, akiknek még nem tudni miféle engedményeket tett, de a szlovének teljes elhallgatása azt bizonyítja, hogy ez olyan koncessziók árán történt, amelyek még jobban el fogják keseríteni a németeket. De csaknem leküzdhetetlen nehézségek tornyosulnak a csehekkel való megegyezés elé, akik a kormány e válságos helyzetet kiaknázva, éppen nem szerény követelésekkel állnak elő. Követelik Wittek vasútügyi miniszter elcsapatását, mert az rendeletben utasította a vasúti tisztviselőket, hogy a hivatalos érintkezésben a német nyelvet használják. Bylandt-Reidt közoktatásügyi miniszter menesztését, aki szerintük szintén a német politikai irányzatnak kedvez, követelik dr. Zaceknek cseh tárcanélküli miniszterré való kinevezését és 32 kemény pontban a cseh országos autonómiának csaknem állammá való kiépítését. Ebben egyik legfontosabb követelésük az iskolaügy áthelyezése a birodalmi kormányzatból az országos kormány hatáskörébe. Negyvennyolc óra óta folynak a tárgyalások a csehek és a kormány közt. A cseh képviselőkre hallatlan pressziót gyakorolnak alulról ésa cseh sajtó valósággal izgat azért, hogy a most kínálkozó gazdag zsákmányt el ne szalaszszák. Sőt most már a csehek fenyegetőznek az obstruk-cióval. ' 99 A Thun-kabinetnek e szánalmas helyzete : az oka tulajdonképpen annak, hogy a kvótaküldöttségnek Budapestre utazását megint elhalasztották keddre. Értesülésünk szerint még ez időpont sem az utolsó terminus és újabb elhalasztás is várható. Dipauli, Bécs, október 7. Az osztrák hivatalos lap ma meghozza „trauheimi báró Dipauli József földbirtokos“ kinevezését kereskedelmi miniszterré. Dipauli ismételten a Badeni-féle javaslatok módosítása mellett beszélt és egy cikksorozatban még Magyarország önálló jogát is kétségbevonta. Ezek folytán csakugyan van alapja annak a híresztelésnek, hogy báró Dipauli a kiegyezési javaslatok javításától tette függővé belépését a Thun-kabinetbe. Az osztrák kormány e feltételt elfogadta, tehát vagy a Neues Wiener Abendblatt tegnapi budapesti információja hamis, és a kormánynak semmiféle titkos megállapodása nincs a kiegyezési javaslatok változatlan elfogadása tekintetében, vagy pedig a Thun-kormány oly engedményeket tett Dipauli bárónak, illetve pártjának, amelyek határozottan ellenkeznek a magyar kormánynyal létrejött megállapodással. Más forrás szerint az igazi megállapodás a két kormány közt ez. Október 8-ikának kritikus jellege a következőkben rejlik: Ha az osztrák kormány e napon nem igazolhatja, hogy a parlament akcióképes és hogy a kiegyezési javaslatok tárgyalásába belement, a magyar kormány szabad kezet nyer az önálló rendelkezésre. Az ellenfeltétel az, hogy az esetben a Badeni-féle javaslatnak vagy a 14. §. alapján, vagy bármiféle más módon, de változatlanul kell Ausztriában elfogadtatnia. Ha ellenben Ausztria október 8-án a parlamenti tárgyalásra biztosítékot nyújt, a kiegyezés fölött a két kormány közt új tárgyalás kezdődik meg, illetőleg ez esetben javítások történhetnek a javaslatokon. Ebből következik, hogy az osztrák kormány Dipauli kikötését elfogadhatta. Következik azonban másrészt az is, hogy az osztrák kormánynak érdekében van a kiegyezési javaslatok letárgyalása, mert ezzel reménye van, hogy Ausztria részére jobbat szerezhet. Nincs azonban érdekében, hogy a 14. § alapján oktrojálja a kiegyezést, mert ez esetben a Badeni-féle javaslatot kellene elfogadtatnia és ezzel újabb felelősség nehezednék reá. Világos tehát, ha Baernreither, aki mindezt tudta, a baloldalt informálta volna, ez a kormánytól a nyelvi és nemzetiségi kérdésekben, az obstrukciótól való elállása fejében újabb koncessziókat nyerhetett volna, amíg most, miután a balpárt az obstrukcióról önként lemondott, a cseheknek nyújtandó a koncesszió az ő támogatásukért. Bécs, október 7. A krigyezési bizottság ma megalakult. Elnök lett: Bilinszky, elnökhelyettesek: báró Schwegelés , Wachmanin. A kvóta. A magyar kvótaküldöttség hétfőn ülést tart, amelyben újból szabatosan meghatározza álláspontját. A két hetes albizottság kedden, délután 5 órakor fog együtt tanácskozni. A miniszterelnök kedden ad ebédet a küldöttségek tiszteletére. Ф Bécsi politikai körökben nagy feltűnést kelt és Budapesten is meglepetést keltett a mai lapok tudósítása az osztrák kvótaküldöttség üléséről. E tudósítás szerint ugyanis Kaisl pénzügyminiszter helyeselte Beer előadónak azt az indítványát, hogy az osztrák kvótaküldöttség ragaszkodjék a 38 százalékos kvótához. A Vaterland már reggel sietett megjegyezni: Némi kétkedéssel fogadjuk e jelentés jól értesültségét, legalább annyiban, amennyiben dr. Kaizl pénzügyminiszter oly kereken hozzájárult az előadó indítványához. Ha tényleg úgy volna, ez a lajtáninneni kormánynak meglepően határozott és az egész kiegyezési kérdésre nagyfontosságú álláspontját jelentené. A klerikális lap kételye nem volt alapta,lan, mert illetékes helyen szerzett értesülészet.