Budapesti Napló, 1900. január (5. évfolyam, 1-30. szám)

1900-01-09 / 8. szám

8. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1900. január 9. 1! „V ........................................... ■■ i ■ ■■■■—■■ii. —i,n . + Egy ismeretlen C30konal-versezet. Péter Gábor a Debreceni Ellenőrben egy névnapi köszöntőt asz közzé, amelyet Csokonai Vitéz Mihály irt. A vers kézirásban van meg, a bevezető része igy hangzik: Debreczeni Collég. Seniora Lengyel József neve napjára Anno 1795 Csokonai V. Mihál. Már tán nem is vártál magadhoz bennünket Vélvén, hogy elhagyjuk kötelességünket. De tudd meg, hogy a délelőtti tisztelet A kántorok előtt nem érne egy felet. Csak oly kontyhoz illik az oly salve, salve, Melynek a jutalma rozsális és kávé. Magad adtál okot az ily gondolatra, Lám sohase hívtál dél­előtt zsinatra Úgy vig egy poéta és egy kántor diák, Ha a lagenákból folynak az ideák, És ha igazságot mutatnak a borok, Úgy tehetnek törvényt contrák, seniorok. Úgy mutat majestást minden primárius, Ha az orra előtt áll a bicongius. Ki csudálhatja már, ha egy éneklő kar Tégedet délelőtt tisztelni nem akar? Mi igazán akkor tartjuk József napját, Mikor megnyitotta József már a csapját, Melyből minden táncra egy-egy iice csordul, Az öröm áldásra öröm liquor fordul, Mikor a seniort és a contrascribát Tiszteljük, együtt jár a vivát és bibát. Most hát tisztelettel nézvén a kancséba, A köszöntést ekképp hozzuk egy csomóba: Senior Praeses ur, ki mihelyt születtél, József nevet a szent keresztségben vettél; Hogy ezt elhozta az esztendő tavasza, Tapsolva örülünk mind im tota massa, Amely örömünket ekképp jelentjük ki, Hogy minden poharad még ma ürítjük ki. Oly érzékkel-szivel leszünk ma irántad, Amilyennel addig magad is kívántad. Ötletek. — Méry Károly. — Hősiség a lemondásban vajmi ritkán rejlik. Ha le­mondunk valamiről, más olyasért teszszük, amiről nem bírunk lemondani.* Az öngyilkosság vete a teremtetés ellen. * öngyilkossági kísérlet: válópör tenmagad ellen. A mentők buzgólkodása: békéltetés ex offo. * Az idő foga nem őrli meg a légvárat — de igenis annak építőjét. Az ütleg voltaképpen nem egyéb mint cirógatás gyor­sított tempóban, így aztán megnyugodhatunk a sors csapá­saiban is. Öreg asszony nem vén asszony. (31) — REGÉNY. — Irta: GEROLAMO ROVETTA. Ez az úr Ramolini lovag volt, akit a szo­kásos udvariasságok, bókok és bocsánatkérések után d’Abala grófnő mellé ültettek. — Nagyon kérem a hölgyeket, bocsássanak meg és engedjék meg, hogy kalapban ülhessek. Ez a tengeri szél méreg az egészségemnek! — Kérem, kérem! — Oh, ahogy tetszik! — Sans sagon ! ■ — Couvrez-vous, monsieur! E szavakkal Potapow fölemelte Ramolini karját, hogy szürke cilinderét végre is föltegye. A leves után a lovag egyszerre csak meg­szólalt: — A tenger partján mindig érezhető egy kis szél. A társaság az ebéd alatt meglehetősen emel­kedett hangulatban volt. Ha Yamagata mindent kifogásolt, úgy Potapov viszont mindentől el volt ragadtatva. Cacilia az őrnagy helyett is evett, aki annál szótlanabb és lehangoltabb lett, minél kedélyesebb lett az Eliza kedveskedései által felbátorított Prandino. Gegio most senkit sem zavart,­­ elaludt. Elfáradt az úszólecke után. No meg, mikor egy ízben Yamagatára mutatva, azt mondta: „Nézd mama, ez a bácsi megfü­rdött és mégis sárga maradt“, anyja úgy fülön csípte, hogy a gyerek egy darabig mozdulni sem mert, m­íg végre is elaludt. Egyszerre a dessertnél Yamagata figyel­meztette a grófnőt a csodaszép kilátásra. Még egy fél barack ott volt a grófnő tányérján, ezt csak nem lehetett ott hagyni. A nap lemenőben volt, az utolsó sugarak visszfényétől a tenger most lila és vörös sávokkal tarkított. Világos zöld színben tün A távoli,­ látóhatáron pedig néhány háromszögletű, arany­ban úszó vitorla emelkedett ki a hullámokból. — Oh, milyen boldog volnék, ha a férjem most itt lehetne! — kiáltott fel elragadtatva a grófnő. — D’Abala grófnőnek méltóztatott már Dieppeben lenni? — Nem voltam még ott. — Nem?-------Oh!--------szólt mélységes részvét hangján Ramolin lovag. Ez azt akarta jelenteni, hogy ott szép csak igazán a vidék. — Mit gondol? — tette hozzá szinte men­tegetőzve Cacilia, — hát a gyermekek ? — A másik asztalnál egy úr cigarettázott, Cacilia természetesen azonnal helyet cserélt. — Persze, persze, a gyerekek, — szólt Ramolini. Ramolini sohasem mondott valami sület­lenséget. Keveset beszélt, de az a kevés mindég valami megdönthetetlen igazság volt. Például, hogy júliusban a nap nagyon forrón süt, hogy januárban a levegő nagyon hideg és hogy egy risotto coi pecci elrontja az étvágyat. Ha alkalomadtán kényszerítve volt valaki­ről határozott véleményt mondani, nem szólt egy szót sem. Ilyenkor volt egy bizonyos mosolya, mely tönkretehette a hírét annak, aki­nek szólt, vagy pedig egész arca és minden moz­dulata olyan bámulatot és elragadtatást fejezett ki, melylyel az illetőt csaknem az égig emelte. Jóllehet nagyon keveset olvasott és soha egy betűt sem írt, szerette mindig a tudóst adni. A kávéházban magánál hordta a Provveditore ágii studii-t. Minden nap benézett egy percre a könyv­tárba és bemutattatta magát Carduccinak. De mint mindenben, úgy az irodalomban is különös módja volt a kritikájának. Ha például Torelliről vagy Paolo Ferrariről került szó,­­ mosolyogni kezdett és felkiáltott: „Rugieri“ Ha pedig Giacinta vagy Malavoglia­­ról folyt a vita, újra csak mosolygott és miután egy darabig szótlanul ült,, nehéz sóhallal tört „ki belőle ez a név,,Lola!“.­ Napirend: Kaptár. Kedd, január 9. —­ Római katolikus: Julián út. — Protestáns: Julián. — Görög-orosz : (december 28.) Jelzeve. — Zsidó: Sebath 9. — A nap kél 7 óra 32 perc­kor. — Nyugszik 4 óra 11 perckor. — A hold kél dél­előtt 11 óra 22 perckor. — Nyugszik éjjeli 1 óra 2 perckor. A földmivelésügyi miniszter fogad délután 4 órakor. Az osztálysorsjáték húzása délelőtt 9 órakor a Vigadó kistermében. Árverés a belvárosi kvr. zálogházban. Szabad Liceum. Dr. Nyári Sándor előadása Van Dyck­­ről délután 5 órakor a műegyetem Eszterházy­ utca 1/3. szám alatti pótépületében. A szinészegyesület igazgatótanácsi ülése délután 3 óra­kor a szinészház nagy termében. Az országos iparegyesü­let összes ülése délután 5 órakor az egyesület helyiségében. Az országos színművészeti akadémia vizsgaelőadása a Várszínházban este 7 órakor. Színre kerül: A pillangócsata. Szakelőadás a technológiai iparmúzeumban este 7 óra­kor. Előadást tart Grünwald István tanár. Nemzeti múzeum: Régiségtára, nyitva van dél­előtt 9 órától délután 1 óráig. A többi tárat 1 ko­rona belépődíj mellett megtekinthetők. A Műcsarnok téli tárlata nyitva d. e. 9. órától este 8 óráig. Belépődíj 50 krajcár. Nemzeti Szalon téli tárlata (IV. Perenciek­ tere 9. sz.), nyitva egész nap megszakítás nélkül. Belépődíj 50 kr. Magyar Kereskedelmi Múzeum. Igazgatóság Kerepesi­­út 20. I. emelet. Hivatalos órák délelőtt 9-től délután 2 óráig. Telefon szám 24—55. Nyilvános olvasóterem és tu­dakozó­ osztály Kerepesi­ út 22. szám I. emelet. Hivatalos órák 9 órától 12-ig és délután 3—6-ig. Telefon szám 24—16. Hazai termékek állandó kiállítása. Keleti mintatár és ke­reskedelemtörténeti gyűjtemény, továbbá a Házi-ipari kiál­lítás (melyben az üzletvezetőség árusításokat is eszközöl) a városligeti Iparcsarnokban nyitva télen délelőtt 9—2-ig, nyáron és a többi évszakokban 9-től 12 óráig és délután 3-tól 5-ig, vagy 6-ig. — A magyar kir. kereskedelmi mú­zeum külföldi kirendeltségeinek vezetőségével megbízott üzletvezetőség V. Váci­ körut 32. szám. Szórakozó helyek. Állatkert nyitva egész nap. Somossy Mulató. Nagymező-utca. Ma egész új szenzációs műsor. Folles Caprice. VI., Révay­ utca 18. Naponta fé­nyes műsor. Budapest kávéház. Andrássy-út. Naponta Banda Marci és fiai hangversenye. Stefánia-szálloda, Murányi-utca 53. Budapest leg­olcsóbb szállodája. Pak­s szálloda. Váci-körút. Éttermek. Elegáns ká­­véház. Látványosság: Bacchus-pince. Union-Szálloda díszes nagy étterem, villanyvilágí­­tás, specialitás kerékpárterem. Elite szálloda, Budapest, Király­ utca 39. Igazgató Mandel Albert. Petanovits Metropol szállodája. Naponta hang­verseny (lásd hirdetést.) Újonnan berendezett fényes ét­termek. Ehm János éttermeiben (ezelőtt Szikszay) Nemzeti Színház-épület. Naponta kitűnő cigányzene. Dobranszki-féle vendéglőben Teréz-körút 4. kap­ható eredeti torockói hús és hortobágyi gulyás. Putzer-pince Deák-tér naponta a pince ét­termek­ben Schrammel és Boros Miska és Kiss Ferkó híres szólis­ták hangversenye. Bodega-pince, újonnan fényesen berendezve, a Somossy-mulatóval szemben (Nagymező­ utca 20.), naponta éjjel 3 óráig van nyitva. Naponta hangverseny Dankó Gábor fényes zenekara és Török Pista cimbalomművész által a Keleti kávéházban, Csömöri-út 14. Stefánia-kávéház, Kerepesi-út 73. Naponta az I-ső Magyar Daltársulat előadásai. KÖZGAZDASÁG. A munkaközvetítés. Budapest, január 8. Volt már alkalmunk érdeme szerint méltatni a kereskedelemügyi miniszternek azt a nagyfon­­tosságú kezdeményezését, amely a munkanélküliségi ellenszerének, a munkaközvetítés intézményének megalkotását tűzte ki feladatául. Hegedűs Sándor kereskedelmi miniszter körülbelül három hónap­pal ezelőtt indította meg a tárgyalásokat a szé­kesfővárossal és a budapesti kereskedelmi­­ ipar­kamarával a hatósági munkaközvetítő hivatal létesí­tése dolgában. Úgy a székesfőváros közönsége, mint a ka­­­mara eleget tettek a kormány felhívásának s egyenkint évi 10.000 koronát szavaztak meg az intézet céljaira, mig a többi, körülbelül évi 15—16.000 koronát tevő szükséglet fedezését tár­cája terhére a miniszter vállalta el. Azóta elkészült az intézet szervezeti sza­bályzata, melyet a miniszter előbb a két fenn­tartó hatóság és az Országos Iparegyesület képvi­selőivel, тщА a munkások különböző csoportjainak küldötteivel tárgy­altatott, utóbb pedig meghall­gatta ez iránt az Országos Ipartanács előkészítő bizottságát. Az a körülmény, hogy Hegedűs Sándor mi­niszter egyrészt ennyi különböző testület vélemé­nyét hallgatta meg ez ügyben, másrészt bevonta ebbe a munkásosztály legtúlzóbb csoportját is és annak is módot adott véleményének nyilvánítha­­tására, azt bizonyítja, hogy a miniszter nemcsak, jóakarattal, hanem egyúttal bölcs körültekintéssel vette ezt az ügyet kezébe s mindent elkövetett arra nézve, hogy minden elfogadható szempont érvényesülhessen az intézmény szervezetében. , Az összes illetékes vélemények meghallga­tása és mérlegelése után a miniszter végleg meg­állapította az intézet szervezeti szabályzatát, mely­nek lényegesebb pontjai következők: 1. §. Az állam, a székesfőváros és a budapesti kereske­delmi és iparkamara Budapest székesfőváros területén ipari és kereskedelmi munkaközvetítő inté­zetet tartanak fenn. 2. §. A székesfőváros területére szervezett mun­kaközvetítő intézet célja a munkaadók és munkát­­keresők között a kor, nem és foglalkozási ágra való tekintet nélkül a főváros területén és a vidékre munkát közvetíteni. Ezen munkaközvetítés kiterjed az ipari munka minden nemére, a kereske­delemre, valamint a bányászatra, 3. §. Az intézet összes költségeit a fenntartó ha­tóságok egymás közt megállapított kulcs szerint fe­dezik. Az évi költségvetés és számadás felterjesz­tendő jóváhagyás végett a kereskedelemügyi m. kir. miniszterhez, aki azokat a más két fenntartó ható­sággal közli. 4. §. Az intézet ügyeit a fenntartó hatóságok képviselőiből, továbbá munkaadókból és munkások­ból álló választmány és ennek kebeléből alakított végrehajtó bizottság intézi, illetőleg felügyeli. Miután az „Illustrazione“-ben a modern, olasz iskola egyik képének a másolatát nézegette, váll vonva kiáltott fel: „Gérome, v­oh Gérome! Aztán megvetéssel dobta vissza az újságot az asztalra. Még Carducci, igenis Carducci is elho­mályosul a francia költőkkel szembeállítva, mert -------különben fölösleges — — Franciaország volt a lovag gyönge oldala. Olaszországban, hol mindenki egy kissé a költőt, minisztert, patikárust, alprefektust és csíz-, matisztitát játszsza, Ramolini dicséretes kivétel volt. Ms ugyanis sohasem csinált semmit, mert semmihez sem értett és mégis nagy volt a te­kintélye. Valamennyien egyhangúan elismerték nagy eszét és dicsérték kiváló műveltségét. Mikor még fiatal volt, azt mondták róla: ez a Ramolini egy kicsit lusta, de ha egyszer elhatározza magát, sokra viszi. Ma, amikor ötven éves lett, semmi­vel sem volt különb másnál és tehetsége csak egy dologban nyilvánult: a folytonos lemondás­ban. Mert amint olyan hivatalt ajánlottak fel neki, amelyben tehetett volna valamit — és alig volt nyilvános hivatal, amelylyel meg ne kínál­ták volna, — azonban beadta a lemondását. — Baj is az! — nyugtatta meg magát a türelmes publikum. Ramolini ugyan nem teremtő lángész, de mindenesetre okos, gondolkodó fő.­ És lemondását nem egyszer minősítették állam­csínynek. Hogy rövidek legyünk, születése óta a lovag úr egyebet sem tett, mint hogy hallgatott és vi­gyázott az egészségére. De ez sem sikerült neki­ teljesen, mert ezt aztán a túlzásba vitte és na­gyon is óvatos volt. Miután a kávét is felszolgálták, Gegió kivé­­­­telével, aki aludt a széken, valamennyien a ter­­rasse korlátjához léptek. — Vigyázz, mama, nehogy túlfeszítsd a kö­­­telet, — intette halkan Cäcilia a grófnét, az őr­nagyra mutatva, aki éppen a vasúti menetrendet­ kérte a..pincértől. Útfolytatása :korpánzik.)

Next