Budapesti Napló, 1900. október (5. évfolyam, 269-299. szám)
1900-10-01 / 269. szám
2 ✓ Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1900. október 1. 360. szám. az egyes szakaszokra vonatkozó megjegyzéseket a következőkben foglalhatjuk össze: Az 1 §. az üzleti viszonyok s az eladásra vonatkozó rendelkezéseket tartja szem előtt. E rendelkezések közé azonban, azt hiszem, felveendők lesznek még a következők: a) a közölt szakértői vélemények és elismerő levelek gyakran nem létező egyénektől származnak, azért ezek eredetiben leteendők az iparhatóságnál; b) „gyári áron“ jelzett áru tényleg így árusítandó ; c) védendő a közönség a tisztességtelen verseny azon legtisztességtelenebb neme ellen, melynél pl. a kereskedés cégtábláin és az üzletben csupa tehenészet van ábrázolva s a cég mégis művajkereskedő; d) az olyan üzletek, melyeknél ki van írva : „szabott ár“, ne adhassanak a kimondott áron alul. A második szakasz a kitüntetésekre vonatkozik és a cégbirtokosnak más kereskedőhöz való viszonyára azonban e szakaszból is hiányzik a nem létező kitüntetések, illetve az ehhez hasonló rajzok alkalmazásától való eltiltás. E §-ba felveendő volna az, hogy senki sem mondhatja, hogy egyedül lett valamely kiállításon kitüntetve, — sem azt, hogy senki sem nyert akkora kitüntetést, mint ő, — ha a valóságnak meg nem felel; kimondandó továbbá, hogy a nyert kitüntetést más árura alkalmazni tilos és hogy a kereskedő személyes kitüntetéseit az utód nem használhatja. A cégbirtokosnak más kereskedőhöz való viszonya jelzésénél, szintén szem előtt tartandó az, hogy ennek nem szabad úgy feltűnnie, hogy kételyekre adhasson okot. A származási hely kitüntetésére vonatkozik a 3. §., melyben szabályozandó volna az az eset is, hogy valaki egy község címerét, vagy társaság nevét miképpen használhatja áruinak megjelölésére. A 4. §-nak azon rendelkezése, hogy bizonyos áruk csakis a származási hely megjelölése mellett lesznek forgalomba hozhatók, a hazai ipar védelmének hathatós eszköze lesz. Az áruk csomagolása vagy kiállítása, nemkülönben az árjegyzékek, üzleti levelek, ajánlatok stb. védelmét tartalmazza az 5. §. E szakaszba felveendő volna az a rendelkezés, hogy oly címkék, ajánlatok, prac azonban tovasietett és nem is válaszolt a kérdésekre. Egyszerre Petronius ragadta meg karját. — Hogy van az isteni gyermek? — kérdé ártatlan arccal. — Nyelje el őt a pokol e palotával együtt — felesé Vinicius, fogait csikorgatva. — Hallgass, szerencsétlen! — kiálta Petronius, majd halkan így szólt: — Ha meg akarsz tudni valamit Lygiáról, úgy jer velem! Nem! Itt nem szólok semmit! Kövess! A gyaloghintóban majd elmondom tapasztalataimat. Midőn helyet foglaltak a gyaloghintóban, igy szólt: — Szétküldöttem rabszolgáimat a város összes kapuihoz, megadtam nekik a leány pontos személyleirását és az óriást is leírtam nekik, mert semmi kétség, hogy az rabolta őt el, aki a lakomán a tricliniumból kivezette. Hallgass ide! Lehetséges, hogy Aulus őt valamelyik falusi birtokán akarja elrejteni. — Aulus és Pomponia nem tudják, hol van ő, — veté közbe Vinicius. — Biztosan tudod ezt? „ — Láttam Pomponiát. Ők épp úgy keresik a leányt, mint én. — Az bizonyos, hogy tegnap még nem hagyhatta el a várost, mert éjjel a kapuk bevannak csukva. Minden kapunál áll két-két emberem. Az egyik követi Lygiát és az óriást, ha megtalálják, azalatt a másik hírt hoz nekem. Ha még a városban van, meg fogjuk őt találni! Midőn mindketten a gyaloghintót elhagyva, Petronius házába léptek, az atriensis jelenté nekik, hogy a kiküldött rabszolgák közül még egy sem tért vissza. Petronius ételt küldött az önzőknek és mégegyszer korbácsütések terhe alatt megparancsoltaid nekik, hogy a ki- és bejövőket vegyék erősen szemügyre. — Van embereid között olyan, aki ismeri az óriást? — kérdé Petronius. (Folytatása következik.)spektusok stb., melyek a szin, alak vagy más tekintetben, mint jelentés, vagy irásmodor más versenytárséval összetéveszthető, nem használhatók. Azt hiszem továbbá, hogy a tervezet ezen kitétele, melyek a versenytárséi gyanánt ismeretesek, még tág tért nyit a tisztességtelen versenynek, mivel a nagyközönségnek a feltűnő hasonlatosság is elegendő. E szakaszba kellene foglalni azon rendelkezést, hogy hasonló nevű cégek ugyanazon üzletágban nem rendezhetik be az üzlethelyiséget külsőleg egyformán. E szakaszban ki kellene terjeszkedni a könyvek címeire, hasonló bekötésére stb. A 6-ik szakasz a versenytárs kisebbítését tiltja s szintigy a 7. szakasz, különös védelemben részesítve a hazai terményeket. A 8. szakaszról már bőven szólottunk fentebb. A 9. §. a büntetéseket állapítja meg. A 10. §. az üzleti titkok elárulásáról szól, azt hiszem azonban, hogy egy körülmény itt is kimaradt és pedig az, hogy mi történjék, ha az az alkalmazott, ki maga fedezte fel a titkot képező eljárási módot s a gyárosnak ellenszolgáltatás nélkül, vagy nem megfelelő ellenszolgáltatás ellenében engedte át, — árulja el a titkot, mert azt nem akarhatja a törvényhozó, hogy az eljárási módot felfedező alkalmazott ezen felfedezését ne értékesíthesse, de viszont a gyáros sem tehető ki annak, hogy megvévén a titkot, a feltaláló elárulhassa. A törvénynek további szakaszai a büntetésekre és a hazai ipar és kereskedelem hathatós védelmére vonatkoznak. A törvény iparpártoló célzatának kellő érvényre jutása a tett intézkedések által biztosítva lévén, nyugodtan tekinthetünk a jövőbe, hogy honi iparunk és kereskedelmünk hathatós támaszt nyert. E szakaszok oly pregnánsak s oly biztosak, hogy szinte azt kell hinnünk, hogy nem is annyira a tisztességtelen verseny, mint inkább a tisztességtelen külföldi verseny elleni törvény tervezete fekszik előttünk. Az érdekelt körök a tervezetre törvénynyé válta előtt meg fogják tenni észrevételeiket, de remélem, nem végeztem felesleges munkát akkor, mikor véleményeik közzététele előtt felhívtam a nagyközönség figyelmét egyes körülményekre, amelyek úgy a versenyző kereskedők és iparosok, mint a fogyasztók érdekében szabályozandók volnának. Dr. Ágoston Péter, BELFÖLD. Képviselői beszámoló. Veszprémből táviratoztak: Szabó Imre, a veszprémi választókerület képviselője ma tartotta meg beszámolóját Veszprémben. A képviselő délelőtt 11 órakor érkezett Budapestről. Kíséretében voltak: dr. Hegedűs Lóránt, Óváry Ferenc, Kemény Pál és Purgly Sándor országgyűlési képviselők. Az állomáson Szegletsy György veszprémi polgármester fogadta és onnan banftérium és nagyszámú közönség kísérte be a városba. Rhédey Gyula, veszprémi apátkanonok üdvözlő beszéde után Szabó Imre képviselő elmondotta nagy tetszéssel fogadott beszámoló beszédét. Délben banker volt a Koronában. A beszámoló alkalmából a veszprémi szabadelvű párt Széll Kálmán miniszterelnököt a következő táviratban üdvözölte: Szabó Imre orsz. képviselőnk 10 évi képviselői jubileuma A mai napon Veszprémben megtartott beszámolója alkalmából a veszprémi szabadelvű párt tiszteletteljesen üdvözli nagyméltóságodat, biztosítja tántoríthatatlan ragaszkodásáról és szeretett hazánk érdekében kifejtett és a nemzet örök háláját megérdemlő működésére Isten áldását kéri a veszprémi szabadelvű párt. Visontai Soma orsz. képviselő ma délután tartotta Gyöngyösön beszámolóját. Tisza Kálmán és Apponyi Albert beszédeire reflektálva kifejtette az Ugron-párt álláspontját, mely az állami, politikai és gazdasági önállóság és függetlenség kivívásában kulminál. A párt jövő feladatául pedig a gazdasági tényezők harcának megszüntetését, az erők egyesítését és fokozását és a gazdasági önállóság előkészítését mondja. Majd Bartla Miklós mondott beszédet, az Ausztriától való függetlenítést hangoztatva a personal unio alapján. A megtámadott munkácsi püspök. Egy esti lapban kemény támadás jelent meg Firczák Gyula munkácsi püspök ellen. Erre vonatkozólag a görög katolikus magyarok országos bizottsága a következő nyilatkozatot teszi közzé: Firczák Gyula munkácsi püspök e méltóságának folyó évi augusztus 16-án kelt pásztorlevelében, mely a népnevelésre nézve tesz alapvető intézkedéseket a görög katolikus magyarságra sérelmesnek látszó ruthin jelző tényleg benne foglaltatik ugyan, de a méltóságos püspök által fel vagyunk hatalmazva annak a kijelentésére, hogy ez a jező csakis az egyházmegye ruthén ajkú híveire alkalmaztatott s igy az egyházmegye területén lakó magyarságra az egyátalán nem vonatkoztatható, miből önként következik, hogy a pásztorlevélben használt „ruthén“ nép kifejezéshez fűzött következtetések is tárgytalanok és helytelenek. Minthogy pedig a görög-katolikus magyarság köreiben csakis az Ungváron megjelenő, a Szent- Bazil-társulat szócsöveként szereplő Gör. Kat. Szemle és Kelet című hírlapoknak, a magyar liturgia és a naptáregyesítés ellen irányuló magatartása idézhette elő azt a nyugtalanságot és érzékenységet, mely a püspök úr pásztorleveléből oly messzemenő következtetéseket vélt kiolvashatni, feljogosítva érezzük egyúttal magunkat annak a kijelentésére is, hogy a püspök úr teljesen távol áll az említett lapoktól és azoknak nagyrészt vele szemben is támadó állásponton levő magatartásával magát egyáltalában nem azonosítja. Mindezeknél fogva az orsz. bizottság egyfelől továbbra is teljes bizalommal viseltetik méltóságos püspöke személye iránt, másfelől pedig fentebbi kijelentéseit alkalmasaknak tartja arra, hogy a gör. kath. magyarság köreiben újból helyreálljon az a nyugalom, amelyre feltétlenül szükségünk van addig is, míg a magyar liturgia törvényesítésére vonatkozó kérelmünk felett az apostoli szentszék véglegesen határozni fog. Budapesten, 1960. szeptember 30-án. A görög szertartás a katolikus magyarok országos bizottsága nevében. Szabó Jenő: A tűzrendészeti törvényjavaslat. Az országos tűzrendészeti vizsgáló bizottság Óváry Ferenc országgyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a tűzrendészeti törvény érdekében a tapasztaltak alapján emlékiratot terjeszt a belügyminiszter elé. Hogy megkönnyítse a kormány munkáját, elkészíti a tűzrendészeti törvényjavaslatot. Az új függetlenségi párt. A fővárosi polgárság körében alakuló új függetlenségi párt, mely radikálisabb programmot tűzött maga elé, mint aminőt a Kossuth-párt követ, országos szervezkedésre készülve, a Kossuth-párt több tagjának fölajánlotta a vezérszerepet és a pártelnökséget, de mint a Keleti Értesítő jelenti, senki sem fogadta el. Az új párt szervezőit ez a visszautasítás teljesen elkedvetlenítette és mivel Herman Ottó is határozottan kijelentette az akciótól való tartózkodását, az egész mozgalom abbanmarad. Darányi Ignác Ó-Gyallán. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Ó-Gyalla, szeptember 30. Ma délelőtt 11 órakor ment végbe az ó-gyallai m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet uj obszervatóriumának ünnepélyes megnyitása Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter és számos előkelő vendég jelenlétében. Az intézet, amely 1870-ben keletkezett, szerény kezdetekből emelkedett mai előkelő színvonalára, mely egy sorba állítja a műveit világ legelsőbb rangú hasonló intézeteivel! A nagy haladás, amely e téren aránylag rövid idő óta eléretett, tudvalevőleg leginkább Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő s a meteorológiai intézet igazgatója lánglelkű buzgalmának köszönhető, aki már néhány évvel ezelőtt az államnak ajándékozta ó gyallai csillagdáját. A ma felavatott új obszervatórium díszes épületéhez is ő ajándékozta nemcsak a telket, hanem ő készítette az épület terveit is, ő létesítette saját költségén az intézetet környező csinos parkot és még anyagszerekkel is segédkezett az építésnél, úgy hogy az államnak a ma felavatott új épület mindössze 80.000 koronába került. Ő fogadta ma vendégszerető házában a szeretetreméltó háziasszonynyal együtt a mai szép ünnep vendégeit is, kiknek legnagyobb része a délelőtt folyamán Budapestről a bécsi és zsolnai gyorsvonatokkal érkezett az érsekujvári állomásra, ahonnan a vendégeket a házigazda által rendelkezésükre bocsátott fogatok szállították Ó-Gyallára. Pontban délelőtt 11 órakor érkezett az ősi porta elé négyes fogaton dr. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, akit a házigazda, Konkoly-Thege Miklós üdvözölt. A miniszter kíséretében érkeztek Szomjas Lajos, Györy Lóránt és Lipthay Béla miniszteri titkárok és Birkner állattenyésztési főfelügyelő. Ott voltak továbbá: Bernter J. egyetemi tanár, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója, dr. Koszlyói, a bécsi intézet aligazgatója dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár, gróf Esterházy Ferenc, Sárközy