Budapesti Napló, 1900. október (5. évfolyam, 269-299. szám)

1900-10-01 / 269. szám

2 ✓ Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1900. október 1. 360. szám. az egyes szakaszokra vonatkozó megjegyzése­ket a következőkben foglalhatjuk össze: Az 1 §. az üzleti viszonyok s az eladásra vonatkozó rendelkezéseket tartja szem előtt. E rendelkezések közé azonban, azt hiszem, felveendők lesznek még a következők: a) a közölt szakértői vélemények és el­ismerő levelek gyakran nem létező egyének­től származnak, azért ezek eredetiben leteen­dők az iparhatóságnál; b) „gyári áron“ jelzett áru tényleg így áru­sítandó ; c) védendő a közönség a tisztességtelen verseny azon legtisztességtelenebb neme ellen, melynél pl. a kereskedés cégtábláin és az üzletben csupa tehenészet van ábrázolva s a cég mégis művajkereskedő; d) az olyan üzletek, melyeknél ki van írva : „szabott ár“, ne adhassanak a kimondott áron alul. A második szakasz a kitüntetésekre vo­natkozik és a cégbirtokosnak más kereskedő­höz való viszonyára azonban e szakaszból is hiányzik a nem létező kitüntetések, illetve az ehhez hasonló rajzok alkalmazásától való eltiltás. E §-ba felveendő volna az, hogy senki sem mondhatja, hogy egyedül lett valamely kiállításon kitüntetve, — sem azt, hogy senki sem nyert akkora kitüntetést, mint ő, — ha a valóságnak meg nem felel; kimondandó továbbá, hogy a nyert kitüntetést más árura alkalmazni tilos és hogy a kereskedő sze­mélyes kitüntetéseit az utód nem használ­hatja. A cégbirtokosnak más kereskedőhöz való viszonya jelzésénél, szintén szem előtt tar­tandó az, hogy ennek nem szabad úgy fel­tűnnie, hogy kételyekre adhasson okot. A származási hely kitüntetésére vonat­kozik a 3. §., melyben szabályozandó volna az az eset is, hogy valaki egy község címe­rét, vagy társaság nevét miképpen használ­hatja áruinak megjelölésére. A 4. §-nak azon rendelkezése, hogy bi­zonyos áruk csakis a származási hely meg­jelölése mellett lesznek forgalomba hozhatók, a hazai ipar védelmének hathatós eszköze lesz. Az áruk csomagolása vagy kiállítása, nemkülönben az árjegyzékek, üzleti levelek, ajánlatok stb. védelmét tartalmazza az 5. §. E szakaszba felveendő volna az a ren­delkezés, hogy oly címkék, ajánlatok, pra­c azonban tovasietett és nem is válaszolt a kér­désekre. Egyszerre Petronius ragadta meg karját. — Hogy van az isteni gyermek? — kérdé ártatlan arccal. — Nyelje el őt a pokol e palotával együtt — felesé Vinicius, fogait csikorgatva. — Hallgass, szerencsétlen! — kiálta Petro­nius, majd halkan így szólt: — Ha meg akarsz tudni valamit Lygiáról, úgy jer velem! Nem! Itt nem szólok semmit! Kövess! A gyaloghintóban majd elmondom ta­pasztalataimat. Midőn helyet foglaltak a gyaloghintóban, igy szólt: — Szétküldöttem rabszolgáimat a város összes kapuihoz, megadtam nekik a leány pon­tos személyleirását és az óriást is leírtam nekik, mert semmi kétség, hogy az rabolta őt el, aki a lakomán a tricliniumból kivezette. Hallgass ide! Lehetséges, hogy Aulus őt valamelyik falusi bir­tokán akarja elrejteni. — Aulus és Pomponia nem tudják, hol van ő, — veté közbe Vinicius. — Biztosan tudod ezt? „ — Láttam Pomponiát. Ők épp úgy keresik a leányt, mint én. — Az bizonyos, hogy tegnap még nem hagyhatta el a várost, mert éjjel a kapuk be­vannak csukva. Minden kapunál áll két-két em­berem. Az egyik követi Lygiát és az óriást, ha megtalálják, azalatt a másik hírt hoz nekem. Ha még a városban van, meg fogjuk őt találni! Midőn mindketten a gyaloghintót elhagyva, Petronius házába léptek, az atriensis jelenté ne­kik, hogy a kiküldött rabszolgák közül még egy sem tért vissza. Petronius ételt küldött az önzők­nek és mégegyszer korbácsütések terhe alatt meg­parancsoltaid nekik, hogy a ki- és bejövőket ve­gyék erősen szemügyre. — Van embereid között olyan, aki ismeri az óriást? — kérdé Petronius. (Folytatása következik.)­spektusok stb., melyek a szin, alak vagy más tekintetben, mint jelentés, vagy irásmodor más versenytárséval összetéveszthető, nem használhatók. Azt hiszem továbbá, hogy a tervezet ezen kitétele, melyek a versenytárséi gyanánt ismeretesek, még tág tért nyit a tisz­tességtelen versenynek, mivel a nagyközön­ségnek a feltűnő hasonlatosság is elegendő. E szakaszba kellene foglalni azon rendelke­zést, hogy hasonló nevű cégek ugyanazon üzletágban nem rendezhetik be az üzlethelyi­séget külsőleg egyformán. E szakaszban ki kellene terjeszkedni a könyvek címeire, ha­sonló bekötésére stb. A 6-ik szakasz a versenytárs kisebbítését tiltja s szintigy a 7. szakasz, különös véde­lemben részesítve a hazai terményeket. A 8. szakaszról már bőven szólottunk fentebb. A 9. §. a büntetéseket állapítja meg. A 10. §. az üzleti titkok elárulásáról szól, azt hiszem azonban, hogy egy körülmény itt is kimaradt és pedig az, hogy mi történjék, ha az az alkalmazott, ki maga fedezte fel a titkot képező eljárási módot s a gyárosnak ellenszolgáltatás nélkül, vagy nem megfelelő ellenszolgáltatás ellenében engedte át, — árulja el a titkot, mert azt nem akarhatja a törvény­hozó, hogy az eljárási módot felfedező alkal­mazott ezen felfedezését ne értékesíthesse, de viszont a gyáros sem tehető ki annak, hogy megvévén a titkot, a feltaláló elárulhassa. A törvénynek további szakaszai a bünte­tésekre és a hazai ipar és kereskedelem hat­hatós védelmére vonatkoznak. A törvény iparpártoló célzatának kellő ér­­vényre jutása a tett intézkedések által biztosítva lévén, nyugodtan tekinthetünk a jövőbe, hogy honi iparunk és kereskedelmünk hathatós támaszt nyert. E szakaszok oly pregnánsak s oly biztosak, hogy szinte azt kell hinnünk, hogy nem is annyira a tisztességtelen ver­seny, mint inkább a tisztességtelen külföldi verseny elleni törvény tervezete fekszik előttünk. Az érdekelt körök a tervezetre törvénynyé válta előtt meg fogják tenni észrevételeiket, de remélem, nem végeztem felesleges munkát akkor, mikor véleményeik közzététele előtt felhívtam a nagy­közönség figyelmét egyes körülményekre, amelyek úgy a versenyző ke­reskedők és iparosok, mint a fogyasztók érde­kében szabályozandók volnának. Dr. Ágoston Péter, BELFÖLD. Képviselői beszámoló. Veszprémből táviratoztak: Szabó Imre, a veszprémi választókerület képviselője ma tartotta meg beszámolóját Veszprémben. A kép­viselő délelőtt 11 órakor érkezett Budapestről. Kísé­retében voltak: dr. Hegedűs Lóránt, Óváry Ferenc, Kemény Pál és Purgly Sándor országgyűlési képvi­selők. Az állomáson Szeglets­y György veszprémi pol­gármester fogadta és onnan banftérium és nagyszámú közönség kísérte be a városba. Rhéd­ey Gyula, vesz­prémi apátkanonok üdvözlő beszéde után Szabó Imre képviselő elmondotta nagy tetszéssel fogadott beszá­moló beszédét. Délben banker volt a Koronában. A beszámoló alkalmából a veszprémi szabadelvű párt Széll Kálmán miniszterelnököt a következő táviratban üdvözölte: Szabó Imre orsz. képviselőnk 10 évi kép­viselői jubileuma A mai napon Veszprémben meg­tartott beszámolója alkalmából a veszprémi sza­badelvű párt tiszteletteljesen üdvözli nagyméltó­ságodat, biztosítja tántoríthatatlan ragaszkodásáról és szeretett hazánk érdekében kifejtett és a nem­zet örök háláját megérdemlő működésére Isten áldását kéri a veszprémi szabadelvű párt. Visontai Soma orsz. képviselő ma délután tar­totta Gyöngyösön beszámolóját. Tisza Kálmán és Apponyi Albert beszédeire reflektálva kifejtette az Ugron-párt álláspontját, mely az állami, politikai és gazdasági önállóság és függetlenség kivívásában kul­minál. A párt jövő feladatául pedig a gazdasági tényezők harcának megszüntetését, az erők egyesíté­sét és fokozását és a gazdasági önállóság előkészíté­sét mondja. Majd Bartl­a Miklós mondott beszédet, az Ausztriától való függetlenítést hangoztatva a personal unio alapján. A megtámadott munkácsi püspök. Egy esti lapban kemény támadás jelent meg Firczák Gyula munkácsi püspök ellen. Erre vonatkozólag a görög katolikus magyarok országos bizottsága a következő nyi­latkozatot teszi közzé: Firczák Gyula munkácsi püspök e méltóságának folyó évi augusztus 16-án kelt pásztorlevelében, mely a népnevelésre nézve tesz alapvető intézkedéseket a görög katolikus magyarságra sérelmesnek látszó ruthin jelző tényleg benne foglaltatik ugyan, de a méltósá­­g­os püspök által fel vagyunk hatalmazva annak a kijelen­tésére, hogy ez a je­ző csakis az egyházmegye ruthén ajkú híveire alkalmaztatott s igy az egyházmegye terüle­tén lakó magyarságra az egyátalán nem vonatkoztatható, miből önként következik, hogy a pásztorlevélben használt „ruthén“ nép kifejezéshez fűzött következte­tések is tárgytalanok és helytelenek. Minthog­y pedig a görög-katolikus magyarság köreiben csakis az Ungváron megjelenő, a Szent- Bazil-társulat szócsöveként szereplő Gör. Kat. Szemle és Kelet című hírlapoknak, a magyar liturgia és a naptáregyesítés ellen irányuló magatartása idézhette elő azt a nyugtalanságot és érzékenységet, mely a püspök úr pásztorleveléből oly messzemenő következ­tetéseket vélt kiolvashatni, feljogosítva érezzük egy­úttal magunkat annak a kijelentésére is, hogy a püs­pök úr teljesen távol áll az említett lapoktól és azok­nak nagyrészt vele szemben is támadó állásponton levő magatartásával magát egyáltalában nem azo­nosítja. Mindezeknél fogva az orsz. bizottság egyfelől továbbra is teljes bizalommal viseltetik méltóságos püspöke személye iránt, másfelől pedig fentebbi kije­lentéseit alkalmasaknak tartja arra, hogy a gör. kath. magyarság köreiben újból helyreálljon az a nyugalom, amelyre feltétlenül szükségünk van addig is, míg a magyar liturgia törvényesítésére vonatkozó kérelmünk felett az apostoli szentszék véglegesen határozni fog. Budapesten, 1960. szeptember 30-án. A görög szertar­tás a katolikus magyarok országos bizottsága nevében. Szabó Jenő: A tűzrendészeti törvényjavaslat. Az országos tűzrendészeti vizsgáló bizottság Óváry Ferenc ország­gyűlési képviselő elnöklete alatt ülést tartott, amelyen elhatározta, hogy a tűzrendészeti törvény érdekében a tapasztaltak alapján emlékiratot terjeszt a belügy­miniszter elé. Hogy megkönnyítse a kormány munká­ját, elkészíti a tűzrendészeti törvényjavaslatot. Az új függetlenségi párt. A fővárosi polgár­ság körében alakuló új függetlenségi párt, mely radikálisabb programmot tűzött maga elé, mint a­minőt a Kossuth-párt követ, országos szervezkedésre ké­szülve, a Kossuth-párt több tagjának fölajánlotta a vezérszerepet és a pártelnökséget, de mint a Keleti Értesítő jelenti, senki sem fogadta el. Az új párt szer­vezőit ez a visszautasítás teljesen elkedvetlenítette és mivel Herman Ottó is határozottan kijelentette az akciótól való tartózkodását, az egész mozgalom abban­­marad. Darányi Ignác Ó-Gyallán. — A Budapesti Napló tudósítójától. — Ó-Gyalla, szeptember 30. Ma délelőtt 11 órakor ment végbe az ó-gyallai m. kir. orsz. meteorológiai és földmágnességi intézet uj obszervatóriumának ünnepélyes megnyitása Darányi Ignác dr. földmivelésügyi miniszter és számos elő­kelő vendég jelenlétében. Az intézet, amely 1870-ben keletkezett, szerény kezdetekből emelkedett mai előkelő színvonalára, mely egy sorba állítja a műveit világ legelsőbb rangú ha­sonló intézeteivel! A nagy haladás, amely e téren aránylag rövid idő óta eléretett, tudvalevőleg leg­inkább Konkoly-Thege Miklós miniszteri tanácsos, országgyűlési képviselő s a meteorológiai intézet igazgatója lánglelkű buzgalmának köszönhető, aki már néhány évvel ezelőtt az államnak ajándékozta ó­ gyallai csillagdáját. A ma felavatott új obszervatórium díszes épületéhez is ő ajándékozta nemcsak a telket, hanem ő készítette az épület terveit is, ő létesítette saját költségén az intézetet környező csinos parkot és még anyagszerekkel is segédkezett az építésnél, úgy hogy az államnak a ma felavatott új épület mindössze 80.000 koronába került. Ő fogadta ma vendégszerető házában a szere­tetreméltó háziasszonynyal együtt a mai szép ünnep vendégeit is, kiknek legnagyobb része a délelőtt folya­mán Budapestről a bécsi és zsolnai gyorsvonatokkal érkezett az érsekujvári állomásra, ahonnan a vendé­geket a házigazda által rendelkezésükre bocsátott fogatok szállították Ó-Gyallára. Pontban délelőtt 11 óra­kor érkezett az ősi porta elé négyes fogaton dr. Darányi Ignác földmivelésügyi miniszter, akit a házigazda, Konkoly-Thege Miklós üdvözölt. A miniszter kíséretében érkeztek Szomjas Lajos, Györy Lóránt és Lipthay Béla miniszteri titkárok és Birkner állattenyésztési főfel­ügyelő. Ott voltak továbbá: Bernter J. egyetemi ta­nár, a bécsi meteorológiai intézet igazgatója, dr. Koszlyói, a bécsi intézet aligazgatója dr. Kövesligethy Radó egyetemi tanár, gróf Esterházy Ferenc, Sárközy

Next