Budapesti Napló, 1902. szeptember (7. évfolyam, 240-268. szám)

1902-09-22 / 260. szám

гео szám. Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1902. szeptember 22. r. ■ ... ... .. .............. —— ...........—-------------­ásé, aki miatta halt valamikor. A közönség zajos tetszéssel hálálta meg a gyönyörű költeményt. A pompásan sikerült ünnepi ülést Bartók Lajos zárószavai rekesztették be.­­ (Az ó-budai Kossuth-ünnep.) A III. kerületnek tizennégy egyesülete rendezte ma Kossuth-ünnepét az ó­budai Fő­ téren. Délután 3 órakor a 14 egyesület tagjai zászlók alatt vonultak az ünnepség színhelyére. Nemcsak a III. kerület pol­gársága, de a balpartról is nagyon sokan átjöttek, hogy tanúi legyenek az ó­budai nép lelkesedésének. Ó-Budán minden ház zászlódíszbe öltözött, különösen gazdag zászlóerdő pompázott a Fő­ téren, míg az ablakokból elegáns hölgyközönség üdvözölte az ünneplő tömeget, amely lelkes hangulatban várta az ünnepély megkezdését. A tér közepén nemzetiszínt drapériával bevont szószéket állítottak föl, amely előtt két dalegyesület foglalt helyet Ebner tanár veze­tése alatt. Az ünnep a Himnusz eléneklésével kezdődött, amelyet a sok ezer főre menő tömeg fedetlen íővel áhítattal hallgatott. Azután Vészi József, a III. kerület országgyű­lési képviselője lelkes üdvözlések közt felállt a szó­székre és elmondta ünnepi emlékbeszédét Kossuth Lajosról. Kossuth világhistóriai jelentőségével kezdte beszédét, azután megvázolta ama nagy kor képét, amelyben Kossuth a közpályára lépett és az akkori helyzetből vezette le a nagy ember államférfiúi fel­adatának egyikét. Le kellett rombolni, úgymond, a múltat, hogy­ az ország hazájává váljak min­den lakosának, hogy a nép nemzetté emelked­jék. A rendiség már sokkal gyöngébb volt, sem­hogy Ausztria felszívó politikájával szemben az ország önállóságát megvédhette volna. Második fel­adata volt Kossuthnak Magyarország újjáalakítása népképviseleti demokratikus alapon. A magyar nem­zetnek az ifjú szabadsággal kötött frigyét már a mézeshetekben megtámadta az önkény és ekkor lépett Kossuth fejlődésének ama fázisába, amely a dicsőség és népszerűség szárnyain a legragyogóbb lapot biz­tosítja nevének történelmünkben. Ecseteli a szónok mint lett Kossuth a nemzeti ellentállás lánglelkű szer­vezője, a honvédelem lángszava megteremtője­, a nem­zeti lelkiismeret ébresztője. Kossuth katonái csodát mi­veltek és lelkesedésre ragadták az egész világot.­Majd a szabadságharc leveretése után eleven kísérlete lett a le­­pott magyar szabadságnak, két világrészben hirdetve a magyar nemzet igazait és élesztve a hitet a magyar népben a békéba vert magyar szabadság biztos feltámadása iránt. És amikor tizennyolc évi tespedés után maga a gy­őztes hatalom önként jött el engesztelődést kérni a magyar nemzettől, akkor bete­­tőződött Kossuth Lajos nagy műve. Az 1867-iki ki­egyezésnek lényeges előfeltétele Kossuth lánglelkű és lángszavu apostolkodása volt. A mai nemzedék, amely ott ballagott a hazatérő holt Kossuth koporsója után, zárja be lelkébe az ő halhatatlan emlékét és azokat a drága javakat, ame­lyeket ő reánk hagyott, őrizzük meg egész épségük­ben és tisztaságukban, hogy ivadékról ivadékra szállva, elidegeníthetetlen kincsei maradjanak a magyar nem­zetnek. Beszédét zugó éljenzés közt e szavakkal fe­jezte be a szónok: Bárha rég volt, hogy szentel­ttolsem fogy el regimentje. Zugó éljenzés és taps visszhangzott a hatalmas beszéd után, mire Máday Gyula szavalta el Százados fordulón című szép alkalmi költeményét. A magyar nép szenvedéseit festi a fiatal poéta, majd Kossuth regi­mentjének csodás tetteiről beszél, aztán folytatja. jön aztán szörnyű szörnyű aratás. Sírdombok nőttek, táborok elestek. Lépten-nyomon egy-egy istencsapás. Arad látá az utolsó keresztet. És míg haragván dörg a felhők nyelve, Mint vert angyal, mint száműzött remény Fut a honfihit fényes fejedelme. De hajh, már megvolt szúrva ez a föld. Szent lángok csaptak keresztül a réten. Az ős­szabadság forrása kitört, S zúgott e forrás bosszúsan, merészen, Hogy a gaz bíbort iszapjába verje ... S futott-futott a forrásfakasztó, Az uj szabadság árva fejedelme. Jöttek azután zsarnok, rongyidők Hogy betömjék a szabadság forrását. A kétfejű sas körme egyre nőtt Bekaparni a szent vizek nyílását. De vízben, földben ott volt Kossuth lelke, S buzogtatá uj­ létünk kútfejét E bujdosó láng, a forrás fejedelme. S égetve, gyújtva itt jár, itt lebeg Ez a szellem az idők végeiglen Neve, lelke : örök végrendelet. Hogy csak szabad nép lakozhatik itten, Koronák tűnnek, mint a sziklapernye, De él örökké sarkcsillag gyanánt­­. a szabadság szellemfejedelme. És nő a forrás, mint a zivatar, Dagadó hátán népem hát, előre. Még dörg a jelszó : „tengerre magyar", Hiv a szabadság tengernagy mezője, Mert vizben, földben ott a Kossuth lelke, S vezértűz­képpen vissza-visszajár Halottaiból — az élet fejedelme! A lendületes költemény nagy hatást keltett, épp úgy Hoffmann Ottó beszéde, aki az Egyetemi Kör ne­vében lelkesen aposztrofálta az ünneplő közönséget, dicsőítve Kossuth emlékét és a függetlenség ideáját. Végül az egész közönség a Szózatot énekelte. Méltóságos rendben oszlott szét a tömeg, egyes csoportok még azután is hazafias dalokat énekelve vonultak el az ünnepélyről. * Az ó­budai Jóbarátok asztaltársasága ma este la­komával ünnepelte Kossuth Lajos emlékét. Kellner Bernát a társaság díszelnökét dr. Mittelmann Bernátot köszöntötte fel, aki lendületes ünnepi beszédben mél­tatta Kossuth nagyságát, azután Szilágyi Károly, a Jókai-kör elnöke üdvözölte az ünneplő társaságot, majd Wolf Károly titkár Szilágyit éltette. (A vidéken.) Orvosa közönsége is kivette a maga részét a Kossuth-ünnepekből. Emlékkővel jelölte meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos hazánkban utolsó éjszakáját töltötte. Másnap már vitte tovább, idegen országba Bégó Musztafa, ma is élő csónakos, aki most Buda­pesten vett részt az ünnepekben. A kővel megjelölt ház akkoriban vendégfogadó volt és ott szállt meg Kossuth Lajos társaival. A díszes fehér márványtábla, amely­et Orsova közönsége létesített, 130 centiméter magas és 92 centiméter széles. Felirata így hangzik: E HÁZBAN, MELY 1849-BEN „Fehér Bárányhoz“ címzett vendégfogadó volt, TÖLTE UTOLSÓ ÉJSZAKÁJÁT MAGYAR FÖLDÖN 1849. AUGUSZTUS 16-ÁN HAZÁNK NAGY FIAI KOSSUTH LAJOS. E TÁBLÁT A NAGY HAZAFI SZÜLETÉSÉNEK 100 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL emelte Orsóvá hazafias közönsége 1902. SZEPTEMBER 19. Pénteken kora reggel és a megelőző napon is taracklövések adták tudtul a lakosságnak az ünnepély idejét. Tíz órakor az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Francs Ede evangélikus lelkész mondott lelkes emlékbeszédet. Úgy az isten­tiszteleten, mint az emléktábla leleplezési ünnepélyén a város minden hivatala és egyesülete testületileg vett részt. Kivonultak az iskolásgyermekek is. A ma­gyar daloskor által előadott Himnusz után Komjáthy Sándor tanár mondott nagyhatású beszédet. Orsova hazafias közönsége a szép ünnepbe bele tudta vonni a nyelvileg különböző lakosságú helynek minden tag­ját. Az ünnep idején az összes kereskedők zárva tar­tották üzleteiket. Beszterczebánya város közönsége tegnap nagy fénynyel ülte meg Kossuth Lajos születésenapjának századik évfordulóját. A város robogódíszt öltött. Az üzletek zárva voltak. A délelőtt folyamán az ág. ev. templomban és az izraelita templomban ünnepi isten­tisztelet volt, amott Mikler Sándor esperes, itt dr. Lenke Manó rabbi tartott alkalmi beszédet. Mindkét istentisz­teleten a hatóságok, hivatalok és egyesületek testületi­leg vettek részt. Délután az evangélikus egyesület­ben volt ünnepély. Este a várost fényesen kivilágí­tották és fáklyásmenet vonult el a lőtéren, ahol a városháza erkélyéről Weisz Gyula vármegyei főjegyző tartott lelkes szónoklatot és Ferenczy Ödön vármegyei tiszteletbeli főjegyző gyújtó hatással szavalta el saját alkalmi ódáját. Este 9 órakor ismét az evangélikus egyesületben gyűlt össze a közönség, ahol díszlakoma és reggelig tartó táncmulatság vö­t. Homonnán szintén megünnepelték Kossuth szü­letésének századik évfordulóját. Előbb diszülés volt Haraszthy főszolgabíró elnökletével, majd istentisztelet a református templomban. Végül az Andrássy-téren Janky Károly nagyszámú ünneplő közönség előtt lel­kes emlékbeszédet mondott, amelyet bankot követelt. Lugos. A lugosi magyar társadalom hazafias kegyelettel ünnepelte ma Kossuth emékezetét. Az ünnepély színhelyéül a magyar nyelv templomát, az új színházat választotta a rendezőség, ahol megjelen­tek az összes hatóságok és a társadalom színe-java. Az egyesült dalárdák által e­ladott Himnuszszal kez­dődött az ünnepély, azután dr. Haus József ügyvéd tartott emlékbeszédet; végül a dalárdák elénekelték Huberth f­ohász­át, mire az óriási közönség emelke­dett hangulatban távozott. Az evangélikus templom­ban ünnepi istentisztelet volt, amelynek során Chovan lelkész megható imát mondott Kossuthért. Az állami gimnázium ünnepélyén Futnoky igazgató mondott Hazafias emlékbeszédet, amely után az ifjúsági körben mondottak alkalmi beszédeket, szavaltak és hazafias énekeket daloltak. Temes-Rékásról írják: E hó 19-én az ottani polgárság ünnepélyt rendezett amelyen a kerület magyar, német, sokác és román lakossága nagy­számmal jelent meg. Az ünnepélyt a temes-rékási polgári olvasókör rendezte. Délelőtt a róm. kath. temp­lomban Koleszár János plébános zenés misét mondott. Délután az ünnepélyen dr. Lendl Adolf, a kerület képviselője, dr. Kriszhaber Adolf és dr. Lázár­­Szilárd szónokoltak. Dr. Lop István románul és dr.­ Ambrus sokác nyelven mondottak ünnepi beszédet. Végül Dr. Barakovics Kálmán beszélt. Este az olvasó­körben Kossuth Lajos arcképét leplezték le. Tályán ma lelkesen ünnepelték Kossuth emlé­kezetét. Az ünnepet a képviselőtestület díszközgyűlése nyitotta meg. Ezután Bernáth Béla országgyűlési kép­viselő vezetésével a testületek és a nagyszámú közön­ség az ág. ev. templomba vonultak, amelyben Kossuth megkeresztel­tetett. A templomban hálaadó istentisztelet volt, amelynek során Bézser Emil lelkész ünnepi beszé­det mondott. Este kivilágítás volt. Kassa. A kereskedőif­jak egyesülete ma délután Kos­­suth-ünnepet rendezett. A vendégek közt Beöthy Ákos is­ megjelent és általános kívánságra felszólalt. Örömmel látja — úgymond — a kereskedői­fjak hazafiságának ilyetén való megnyilatkozását. Kassa ősi kurucszel­­leme jelenti egyben a nemes kalmárerények tradíció­­­ját, amelyhez hívek maradtak mindenüt a kassaiak. A magyar kereskedelem életrekelése Kossuthnak kö­szönhető. Lelkes szeretettel köszönti tehát választó­­kerülete buzgó, kegyeletes kereskedőit. Vizy Domokos tartalmas emlékbeszédet mondott. Oravicza. Hazafias lelkesedéssel és kegyelettel ünnepelte meg Oravicabánya községe is Kossuth Lajos születésenapjának századik évfordulóját. Azt ünnepély rendezését az Arany-kör vállalta el és a nagy nap emlékéhez méltóan végezte el a magára, vállalt feladatot A reggeli órákban száz üdvlövés jelezte az ünnep kezdetét. Délelőtt 9 órakor ünnepies istentisztelet volt a róm. kath. templomban, utána a­ község dis. közgyűlése következett, amelyen dr. Fitz Pál kfr. közjegyző tartotta az ünnepi beszédet. Délelőtt­­a nagy­közönség ünnepi menetben zeneszóval vonult­ fel a lövőkertbe, ahol megjelent a város szine-java. Itt a dalárda hazafias dalokat adott elő, Nagy Béla tanár beszédet mondott. Schittner Ágost hazafias kölé­­teményt szavalt és dr. Verzár­ megható imát mondott.­ Este ISO terítékű banker volt, amelyen Balajthy Barna,­ az Arany­ kör elnöke hatásos beszédben köszöntötte fel királyunkat. A többi tesztek Kossuth szelle­mének és az agg honvédeknek szólottak. Szép tüzi­­játék és víg­­áncmulatság zárta be a nagy nap ünnep­­­ségeit. Beregszászban szombaton este Kossuth szüle­tésének évfordulója alkalmából az épületeket fénye­sen kivilágították és fellobogózták. A vasárnapi ünnep istentisztelettel kezdődött az izraelita, református és görög katholikus templomokban. Délelőtt 11 órakor a­ város díszközgyűlést tartott, amelyen lelkes beszéde­ket mondottak Varga Sándor és Dudics Endre görög katholikus esperes. A gyűlés után a városház udva­­rán a polgárságnak ünnepe következett. Délben a vármegyei kaszinóban társasebéd volt. Este pedig társasvacsora volt az Oroszlán-vendéglőben a polgár­ság számára. Balassa-Gy­armaton ma ünnepelték Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. Az evangélikus temp­omban Baltik püspök ünnepi beszédet mondott. A városházán díszközgyűlés volt, amelyen Horváth Danó árvaszéki ülnök szónokolt. A megyeháza előtti téren mintegy 2000 főnyi közönség előtt a dalárda a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelte. Azután dr. Kossatzky lelkes beszédet mondott. Tokay dalegyleti igazgató Pap ódáját szavalta nagy hat­ssal. Reggeltől délig ágyúzás volt hal­ható. A megyét Nagy Mihály alispán, a törvényszéket dr. Kubinyi Lajos elnök, a pénzügyi hatóságot Vágássy Gábor helyettes igazgató vezette. Szerencsen is fényes Kossuth-ünnepet tartottak. A képviselőtestület díszközgyűlésén Molnár István bíró megnyitója után dr. Kovács Gábor mondott em­lékbeszédet. Ezután Zakár Margit szavalt majd pedig dr. Szilva Béla szavalja el saját szerzeményű ódáját. Este a hegyeken örömtüzeket gyújtottak. Brassóban ma ünnepelte a magyarság Kossuth emlékét. Tíz órakor a református templomban nagy hal­gatóság előtt istentisztelet volt, amelyen Pécsy Árpád lelkész gyönyörű imát és beszédet mondott. 11 órakor a brigadóban nagy közönség jelenlétében hazafias ünnepély volt a magyar dalárda részvételé­vel. Az ünnepi beszédet dr. Zakariás János ügyvéd mondotta, amelyet nagy tetszéssel hallgattak. Délben ünnepi lakomát rendeztek. Denken a milleniumi em­léket az ifjuság kivilágította. A magyar házak lobogó­­díszt öltöttek. A magyarság körében nagy megbot­ránkozást okozott hogy a Kronstadter Zeitung kegye­letsértő cikket irt Kossuthról. Szabadka nagy fénynyel ünnepelte ma Kos­­­suth születésének századik évfordulóját. Az evangé­likus templomban istentisztelet volt. A városi törvény­­hatósági bizottság feldiszitett teremben diszkózgyűlést tartott, amelyet Schmausz főispán nyitott meg. Petriefi Mihály emlékbeszédét Lipozenczch indítványára jegy­zőkönyvbe iktatták. A közgyűlés lefolyásáról Kossuth fiait jegyzők­ön­yileg értesítik. A városháza előtti té­ren sokezer főnyi közönség előtt Mukics képviselő hatalmas beszédet mondott. Csillag Károly ódáját Kosztolányi gimnáziumi igazgató nagy hatással sza­valta. Az egyesített dalárdák zenekari kísérettel a Himnuszt és a Szózatot énekelték. Este fényes kivi­lágítás és 300 zentéky díszvacsora volt amelyen a 48-as honvédek a város vendégei. Resiczán a magyar nyelvterjesztő-egyesület a magyar dalkör, a dalegyesület és a dal­szövetség együttes ünnepélyt rendezett Kossuth Lajos születé­sének századik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt rendező és­­más egyesületek a resiczai gyár zene-­­­karának kísérete me­lett zászlókkal vonultak az ünne­pély helyére,­a főtérre, ahol mintegy­ 40­0 ember gyűjt egybe. A zenekar által előadott Himnusz nyi­totta meg­ az ünnepélyt, azután pedig Kanakó Dezső. 3

Next