Budapesti Napló, 1902. szeptember (7. évfolyam, 240-268. szám)
1902-09-22 / 260. szám
гео szám. Budapest, hétfő BUDAPESTI NAPLÓ 1902. szeptember 22. r. ■ ... ... .. .............. —— ...........—-------------ásé, aki miatta halt valamikor. A közönség zajos tetszéssel hálálta meg a gyönyörű költeményt. A pompásan sikerült ünnepi ülést Bartók Lajos zárószavai rekesztették be. (Az ó-budai Kossuth-ünnep.) A III. kerületnek tizennégy egyesülete rendezte ma Kossuth-ünnepét az óbudai Fő téren. Délután 3 órakor a 14 egyesület tagjai zászlók alatt vonultak az ünnepség színhelyére. Nemcsak a III. kerület polgársága, de a balpartról is nagyon sokan átjöttek, hogy tanúi legyenek az óbudai nép lelkesedésének. Ó-Budán minden ház zászlódíszbe öltözött, különösen gazdag zászlóerdő pompázott a Fő téren, míg az ablakokból elegáns hölgyközönség üdvözölte az ünneplő tömeget, amely lelkes hangulatban várta az ünnepély megkezdését. A tér közepén nemzetiszínt drapériával bevont szószéket állítottak föl, amely előtt két dalegyesület foglalt helyet Ebner tanár vezetése alatt. Az ünnep a Himnusz eléneklésével kezdődött, amelyet a sok ezer főre menő tömeg fedetlen íővel áhítattal hallgatott. Azután Vészi József, a III. kerület országgyűlési képviselője lelkes üdvözlések közt felállt a szószékre és elmondta ünnepi emlékbeszédét Kossuth Lajosról. Kossuth világhistóriai jelentőségével kezdte beszédét, azután megvázolta ama nagy kor képét, amelyben Kossuth a közpályára lépett és az akkori helyzetből vezette le a nagy ember államférfiúi feladatának egyikét. Le kellett rombolni, úgymond, a múltat, hogy az ország hazájává váljak minden lakosának, hogy a nép nemzetté emelkedjék. A rendiség már sokkal gyöngébb volt, semhogy Ausztria felszívó politikájával szemben az ország önállóságát megvédhette volna. Második feladata volt Kossuthnak Magyarország újjáalakítása népképviseleti demokratikus alapon. A magyar nemzetnek az ifjú szabadsággal kötött frigyét már a mézeshetekben megtámadta az önkény és ekkor lépett Kossuth fejlődésének ama fázisába, amely a dicsőség és népszerűség szárnyain a legragyogóbb lapot biztosítja nevének történelmünkben. Ecseteli a szónok mint lett Kossuth a nemzeti ellentállás lánglelkű szervezője, a honvédelem lángszava megteremtője, a nemzeti lelkiismeret ébresztője. Kossuth katonái csodát miveltek és lelkesedésre ragadták az egész világot.Majd a szabadságharc leveretése után eleven kísérlete lett a lepott magyar szabadságnak, két világrészben hirdetve a magyar nemzet igazait és élesztve a hitet a magyar népben a békéba vert magyar szabadság biztos feltámadása iránt. És amikor tizennyolc évi tespedés után maga a győztes hatalom önként jött el engesztelődést kérni a magyar nemzettől, akkor betetőződött Kossuth Lajos nagy műve. Az 1867-iki kiegyezésnek lényeges előfeltétele Kossuth lánglelkű és lángszavu apostolkodása volt. A mai nemzedék, amely ott ballagott a hazatérő holt Kossuth koporsója után, zárja be lelkébe az ő halhatatlan emlékét és azokat a drága javakat, amelyeket ő reánk hagyott, őrizzük meg egész épségükben és tisztaságukban, hogy ivadékról ivadékra szállva, elidegeníthetetlen kincsei maradjanak a magyar nemzetnek. Beszédét zugó éljenzés közt e szavakkal fejezte be a szónok: Bárha rég volt, hogy szentelttolsem fogy el regimentje. Zugó éljenzés és taps visszhangzott a hatalmas beszéd után, mire Máday Gyula szavalta el Százados fordulón című szép alkalmi költeményét. A magyar nép szenvedéseit festi a fiatal poéta, majd Kossuth regimentjének csodás tetteiről beszél, aztán folytatja. jön aztán szörnyű szörnyű aratás. Sírdombok nőttek, táborok elestek. Lépten-nyomon egy-egy istencsapás. Arad látá az utolsó keresztet. És míg haragván dörg a felhők nyelve, Mint vert angyal, mint száműzött remény Fut a honfihit fényes fejedelme. De hajh, már megvolt szúrva ez a föld. Szent lángok csaptak keresztül a réten. Az ősszabadság forrása kitört, S zúgott e forrás bosszúsan, merészen, Hogy a gaz bíbort iszapjába verje ... S futott-futott a forrásfakasztó, Az uj szabadság árva fejedelme. Jöttek azután zsarnok, rongyidők Hogy betömjék a szabadság forrását. A kétfejű sas körme egyre nőtt Bekaparni a szent vizek nyílását. De vízben, földben ott volt Kossuth lelke, S buzogtatá uj létünk kútfejét E bujdosó láng, a forrás fejedelme. S égetve, gyújtva itt jár, itt lebeg Ez a szellem az idők végeiglen Neve, lelke : örök végrendelet. Hogy csak szabad nép lakozhatik itten, Koronák tűnnek, mint a sziklapernye, De él örökké sarkcsillag gyanánt. a szabadság szellemfejedelme. És nő a forrás, mint a zivatar, Dagadó hátán népem hát, előre. Még dörg a jelszó : „tengerre magyar", Hiv a szabadság tengernagy mezője, Mert vizben, földben ott a Kossuth lelke, S vezértűzképpen vissza-visszajár Halottaiból — az élet fejedelme! A lendületes költemény nagy hatást keltett, épp úgy Hoffmann Ottó beszéde, aki az Egyetemi Kör nevében lelkesen aposztrofálta az ünneplő közönséget, dicsőítve Kossuth emlékét és a függetlenség ideáját. Végül az egész közönség a Szózatot énekelte. Méltóságos rendben oszlott szét a tömeg, egyes csoportok még azután is hazafias dalokat énekelve vonultak el az ünnepélyről. * Az óbudai Jóbarátok asztaltársasága ma este lakomával ünnepelte Kossuth Lajos emlékét. Kellner Bernát a társaság díszelnökét dr. Mittelmann Bernátot köszöntötte fel, aki lendületes ünnepi beszédben méltatta Kossuth nagyságát, azután Szilágyi Károly, a Jókai-kör elnöke üdvözölte az ünneplő társaságot, majd Wolf Károly titkár Szilágyit éltette. (A vidéken.) Orvosa közönsége is kivette a maga részét a Kossuth-ünnepekből. Emlékkővel jelölte meg azt a házat, amelyben Kossuth Lajos hazánkban utolsó éjszakáját töltötte. Másnap már vitte tovább, idegen országba Bégó Musztafa, ma is élő csónakos, aki most Budapesten vett részt az ünnepekben. A kővel megjelölt ház akkoriban vendégfogadó volt és ott szállt meg Kossuth Lajos társaival. A díszes fehér márványtábla, amelyet Orsova közönsége létesített, 130 centiméter magas és 92 centiméter széles. Felirata így hangzik: E HÁZBAN, MELY 1849-BEN „Fehér Bárányhoz“ címzett vendégfogadó volt, TÖLTE UTOLSÓ ÉJSZAKÁJÁT MAGYAR FÖLDÖN 1849. AUGUSZTUS 16-ÁN HAZÁNK NAGY FIAI KOSSUTH LAJOS. E TÁBLÁT A NAGY HAZAFI SZÜLETÉSÉNEK 100 ÉVES ÉVFORDULÓJA ALKALMÁBÓL emelte Orsóvá hazafias közönsége 1902. SZEPTEMBER 19. Pénteken kora reggel és a megelőző napon is taracklövések adták tudtul a lakosságnak az ünnepély idejét. Tíz órakor az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelyen Francs Ede evangélikus lelkész mondott lelkes emlékbeszédet. Úgy az istentiszteleten, mint az emléktábla leleplezési ünnepélyén a város minden hivatala és egyesülete testületileg vett részt. Kivonultak az iskolásgyermekek is. A magyar daloskor által előadott Himnusz után Komjáthy Sándor tanár mondott nagyhatású beszédet. Orsova hazafias közönsége a szép ünnepbe bele tudta vonni a nyelvileg különböző lakosságú helynek minden tagját. Az ünnep idején az összes kereskedők zárva tartották üzleteiket. Beszterczebánya város közönsége tegnap nagy fénynyel ülte meg Kossuth Lajos születésenapjának századik évfordulóját. A város robogódíszt öltött. Az üzletek zárva voltak. A délelőtt folyamán az ág. ev. templomban és az izraelita templomban ünnepi istentisztelet volt, amott Mikler Sándor esperes, itt dr. Lenke Manó rabbi tartott alkalmi beszédet. Mindkét istentiszteleten a hatóságok, hivatalok és egyesületek testületileg vettek részt. Délután az evangélikus egyesületben volt ünnepély. Este a várost fényesen kivilágították és fáklyásmenet vonult el a lőtéren, ahol a városháza erkélyéről Weisz Gyula vármegyei főjegyző tartott lelkes szónoklatot és Ferenczy Ödön vármegyei tiszteletbeli főjegyző gyújtó hatással szavalta el saját alkalmi ódáját. Este 9 órakor ismét az evangélikus egyesületben gyűlt össze a közönség, ahol díszlakoma és reggelig tartó táncmulatság vöt. Homonnán szintén megünnepelték Kossuth születésének századik évfordulóját. Előbb diszülés volt Haraszthy főszolgabíró elnökletével, majd istentisztelet a református templomban. Végül az Andrássy-téren Janky Károly nagyszámú ünneplő közönség előtt lelkes emlékbeszédet mondott, amelyet bankot követelt. Lugos. A lugosi magyar társadalom hazafias kegyelettel ünnepelte ma Kossuth emékezetét. Az ünnepély színhelyéül a magyar nyelv templomát, az új színházat választotta a rendezőség, ahol megjelentek az összes hatóságok és a társadalom színe-java. Az egyesült dalárdák által eladott Himnuszszal kezdődött az ünnepély, azután dr. Haus József ügyvéd tartott emlékbeszédet; végül a dalárdák elénekelték Huberth fohászát, mire az óriási közönség emelkedett hangulatban távozott. Az evangélikus templomban ünnepi istentisztelet volt, amelynek során Chovan lelkész megható imát mondott Kossuthért. Az állami gimnázium ünnepélyén Futnoky igazgató mondott Hazafias emlékbeszédet, amely után az ifjúsági körben mondottak alkalmi beszédeket, szavaltak és hazafias énekeket daloltak. Temes-Rékásról írják: E hó 19-én az ottani polgárság ünnepélyt rendezett amelyen a kerület magyar, német, sokác és román lakossága nagyszámmal jelent meg. Az ünnepélyt a temes-rékási polgári olvasókör rendezte. Délelőtt a róm. kath. templomban Koleszár János plébános zenés misét mondott. Délután az ünnepélyen dr. Lendl Adolf, a kerület képviselője, dr. Kriszhaber Adolf és dr. LázárSzilárd szónokoltak. Dr. Lop István románul és dr. Ambrus sokác nyelven mondottak ünnepi beszédet. Végül Dr. Barakovics Kálmán beszélt. Este az olvasókörben Kossuth Lajos arcképét leplezték le. Tályán ma lelkesen ünnepelték Kossuth emlékezetét. Az ünnepet a képviselőtestület díszközgyűlése nyitotta meg. Ezután Bernáth Béla országgyűlési képviselő vezetésével a testületek és a nagyszámú közönség az ág. ev. templomba vonultak, amelyben Kossuth megkereszteltetett. A templomban hálaadó istentisztelet volt, amelynek során Bézser Emil lelkész ünnepi beszédet mondott. Este kivilágítás volt. Kassa. A kereskedőifjak egyesülete ma délután Kossuth-ünnepet rendezett. A vendégek közt Beöthy Ákos is megjelent és általános kívánságra felszólalt. Örömmel látja — úgymond — a kereskedőifjak hazafiságának ilyetén való megnyilatkozását. Kassa ősi kurucszelleme jelenti egyben a nemes kalmárerények tradícióját, amelyhez hívek maradtak mindenüt a kassaiak. A magyar kereskedelem életrekelése Kossuthnak köszönhető. Lelkes szeretettel köszönti tehát választókerülete buzgó, kegyeletes kereskedőit. Vizy Domokos tartalmas emlékbeszédet mondott. Oravicza. Hazafias lelkesedéssel és kegyelettel ünnepelte meg Oravicabánya községe is Kossuth Lajos születésenapjának századik évfordulóját. Azt ünnepély rendezését az Arany-kör vállalta el és a nagy nap emlékéhez méltóan végezte el a magára, vállalt feladatot A reggeli órákban száz üdvlövés jelezte az ünnep kezdetét. Délelőtt 9 órakor ünnepies istentisztelet volt a róm. kath. templomban, utána a község dis. közgyűlése következett, amelyen dr. Fitz Pál kfr. közjegyző tartotta az ünnepi beszédet. Délelőtta nagyközönség ünnepi menetben zeneszóval vonult fel a lövőkertbe, ahol megjelent a város szine-java. Itt a dalárda hazafias dalokat adott elő, Nagy Béla tanár beszédet mondott. Schittner Ágost hazafias köléteményt szavalt és dr. Verzár megható imát mondott. Este ISO terítékű banker volt, amelyen Balajthy Barna, az Arany kör elnöke hatásos beszédben köszöntötte fel királyunkat. A többi tesztek Kossuth szellemének és az agg honvédeknek szólottak. Szép tüzijáték és vígáncmulatság zárta be a nagy nap ünnepségeit. Beregszászban szombaton este Kossuth születésének évfordulója alkalmából az épületeket fényesen kivilágították és fellobogózták. A vasárnapi ünnep istentisztelettel kezdődött az izraelita, református és görög katholikus templomokban. Délelőtt 11 órakor a város díszközgyűlést tartott, amelyen lelkes beszédeket mondottak Varga Sándor és Dudics Endre görög katholikus esperes. A gyűlés után a városház udvarán a polgárságnak ünnepe következett. Délben a vármegyei kaszinóban társasebéd volt. Este pedig társasvacsora volt az Oroszlán-vendéglőben a polgárság számára. Balassa-Gyarmaton ma ünnepelték Kossuth Lajos születésének századik évfordulóját. Az evangélikus tempomban Baltik püspök ünnepi beszédet mondott. A városházán díszközgyűlés volt, amelyen Horváth Danó árvaszéki ülnök szónokolt. A megyeháza előtti téren mintegy 2000 főnyi közönség előtt a dalárda a Himnuszt és a Kossuth-nótát énekelte. Azután dr. Kossatzky lelkes beszédet mondott. Tokay dalegyleti igazgató Pap ódáját szavalta nagy hatssal. Reggeltől délig ágyúzás volt halható. A megyét Nagy Mihály alispán, a törvényszéket dr. Kubinyi Lajos elnök, a pénzügyi hatóságot Vágássy Gábor helyettes igazgató vezette. Szerencsen is fényes Kossuth-ünnepet tartottak. A képviselőtestület díszközgyűlésén Molnár István bíró megnyitója után dr. Kovács Gábor mondott emlékbeszédet. Ezután Zakár Margit szavalt majd pedig dr. Szilva Béla szavalja el saját szerzeményű ódáját. Este a hegyeken örömtüzeket gyújtottak. Brassóban ma ünnepelte a magyarság Kossuth emlékét. Tíz órakor a református templomban nagy halgatóság előtt istentisztelet volt, amelyen Pécsy Árpád lelkész gyönyörű imát és beszédet mondott. 11 órakor a brigadóban nagy közönség jelenlétében hazafias ünnepély volt a magyar dalárda részvételével. Az ünnepi beszédet dr. Zakariás János ügyvéd mondotta, amelyet nagy tetszéssel hallgattak. Délben ünnepi lakomát rendeztek. Denken a milleniumi emléket az ifjuság kivilágította. A magyar házak lobogódíszt öltöttek. A magyarság körében nagy megbotránkozást okozott hogy a Kronstadter Zeitung kegyeletsértő cikket irt Kossuthról. Szabadka nagy fénynyel ünnepelte ma Kossuth születésének századik évfordulóját. Az evangélikus templomban istentisztelet volt. A városi törvényhatósági bizottság feldiszitett teremben diszkózgyűlést tartott, amelyet Schmausz főispán nyitott meg. Petriefi Mihály emlékbeszédét Lipozenczch indítványára jegyzőkönyvbe iktatták. A közgyűlés lefolyásáról Kossuth fiait jegyzőkönyileg értesítik. A városháza előtti téren sokezer főnyi közönség előtt Mukics képviselő hatalmas beszédet mondott. Csillag Károly ódáját Kosztolányi gimnáziumi igazgató nagy hatással szavalta. Az egyesített dalárdák zenekari kísérettel a Himnuszt és a Szózatot énekelték. Este fényes kivilágítás és 300 zentéky díszvacsora volt amelyen a 48-as honvédek a város vendégei. Resiczán a magyar nyelvterjesztő-egyesület a magyar dalkör, a dalegyesület és a dalszövetség együttes ünnepélyt rendezett Kossuth Lajos születésének századik évfordulója alkalmából. Az ünnepélyt rendező ésmás egyesületek a resiczai gyár zene-karának kísérete melett zászlókkal vonultak az ünnepély helyére,a főtérre, ahol mintegy 400 ember gyűjt egybe. A zenekar által előadott Himnusz nyitotta meg az ünnepélyt, azután pedig Kanakó Dezső. 3