Budapesti Napló, 1903. január (8. évfolyam, 1-31. szám)

1903-01-09 / 9. szám

12 Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1903. január 9.­ 1­. számi­ g A börtönélet marokkóban. Griffith Artúr angol őrnagy nagyon zord képet fest egy folyóirat­ban a marokkói börtönökről. Tangerben például a bűnösöket csak­­nem szerint váasztják el egymástól, különben pedig egybe vannak préselve gyilkosok, kikre kivégzés vár, adósok, kiknek vagy­onát elárve­rezték és kisebb kihágás miatt elitélt emberek, akik csak megkorbácsolásra vannak elítélve. Ez ugy törté­nik, hogy a delikvenst hasra fektetik lefogják kezeit és lábait s azután sodrott borostorral véresre korbá­csolják. Ezt a sorsot az asszonyok sem kerülik el, ezeknek azonban csak a talpukat korbácsolják meg. Az arabok azt állítják, hogy a megkorbácsolás után az ember sokkal egészségesebb s rendesebb a vér­keringése. Minden kadinak joga van testi fenyítékre ítélni valakit, még­pedig korlátlan mérvben, de viszont őket is megkorbácsoltathatja a szultán. Sok mór bör­tönben az őrülteket összezárják a gonosztevőkkel, mert Marokkóban csak egyetlen tébolyda van, egy tető nélküli karám, hol a szegény őrülteknek az idő­járás minden viszontagságát el kell szenvedniük. A ve­szedelmes őrülteket egész napra karóhoz kötik s lán­cukat csak éjszakára hosszabbítják meg annyira, hogy­ lefekhessenek. Akinek nem küldenek be élelmet a hozzátartozói, a­z rendesen éhen hal. * + Titkos asszony-szövetség Angliában. Kad­­hor grófság Rehoyader nevű városkájában furcsa dol­gok történtek a minap. A város házait, kerítéseit ies fáit színes falragaszokkal ragasztották tele, melyre ökölnyi betűkkel a következő felhívás volt nyomtatva : — Rebekha és leányai a mai naptól kezdve min­den este a sziklákon gyülekeznek. Estefelé száznál több kendőbe burkolt asszony bandukolt apró lámpással és szigonynyal kezében a megjelölt helyre. A rendőrség azonban megakadályozta a gyülekezést, mire az asszonyok a lazacokban bővelkedő Wye folyó partjára siettek. A lám­pások lénye a partra csalogatta a halakat, úgy, hogy a szigonynyal felfegyverzett nők csakhamar dús zsákmányra tehettek szert. Rebekha és leányai végül lassú és ünnepélyes léptekkel a rendőr­főnök és a polgármester lakása elé vonultak s a halakat ajtaikra, valamint a városháza kapujára szegezték. Akoyader halászai másnap tiltakoztak az asszonyok garázdálkodása ellen, mely mindnyájukat megfosztja keresetüktől. Ám a hatóság tehetetlen volt a fehérnéppel szemben. A dühös asszonyok több ízben a halászokat is alaposan elnásságolták s midőn az elöljáróság a szomszéd fővárosból rendőri asszisz­tenciát kért, megakadályozták, hogy a rendőrök szállást kapjanak. Egy fogadós mindazonáltal kvár­télyt adott a rendőröknek, mire az asszonysereg le­rombolta házát és a romokon máglyát gyújtott. * -}- A költő hírneve. Barnstjerne Björnson egy stockholmi látogatása alkalmával Hedberg Ferenc költővel sétálgatott a Norrbro-n, a nagy hídon, amely a régi városrészt köti össze Norrmalm-mal. Björnson csodálkozott, hogy Hedberget, aki végre is híres költő, senki sem üdvözli. — Norvégiában — mondta Björnson — min­denki ismer engem és mindenki köszön nekem. Mind­járt be is bizonyítom, ha akarja, éppen itt jön egy norvég. A közeledő norvég az akkoriban Stockholmban állomásozó norvég vadászezred egyik gárdistája volt. Björnson megszólította a katonát és megkérdezte : — Nem ismer engem ? — Nem, — fele­­­zavarodottan a katona, — de mégis, mintha már láttam volna, nem maga a Nielsen ferfőző innen Drammelből? Hedberg nem fojthatott el egy csendes mosolyt, Björnson pedig megnyalt arccal hallgatott. * +■ Iszákosok egyenruhája. Saigonban szokatlan módon bünteti meg Coronat tábornok az iszákos kato­nákat. Az ottani csapatokban nagy mértékben dúl az iszákosság, s minthogy minden szigor hiábavaló volt, elrendelte a tábornok, hogy akit háromízben büntet­nek meg iszákosságért és ezután is visszaesik ebbe a bűnbe, az külön egyenruhát fog kapni, amely csakis az iszákosok megbélyegzésére szolgál. KÖZGAZDASÁG Ipar és kereskedelem. Az Iparegyesületből. Az Országos Iparegyesület összes szakosztályai ma este lovag Faik Zsigmond elnöklete alatt látogatott ülést tartottak, amelyen dr. Kunos Ignác, a keleti kereskedelmi akadémia igaz­gatója tartott felolvasást a magyar ipari termékek keleti vonatkozásairól. Előadását két részre, egy tudományosan elmé­letire és egy gyakor­atira osztotta. Az előbbiben azt a hatást mutatta ki, melyek a Kelettel való érintkezést gyakorolt úgy az iparossági fogalmakra, mint azok nyelvi elnevezéseire, megvilágítva azokat a különböző korszakokat is, melyekben e hatások történtek. Különö­sebben érdekes a török hódoltság kora, melynek más­­félszázados uralma alatt sokat tanultunk a nálunk le­telepedett török iparosoktól. Az előadás másik része a fogyasztó Kelettel és azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy­ mi módon volna a magyar ipar belevonható a keleti szükségletek érdekkörébe. Fontos dolognak tartja az előadó, hogy aki a Kelet részére gyártani akar, annak mindenekelőtt az illető országok ízlését és mindennapi szükségletét kell ismernie és hogy tanul­­mányoznia kell az illető népek kezdetleges iparában megnyilatkozó műtsztést és mindazokat a mellékkörül­ményeket, melyekhez a kivitelre szánt cikkeknek alkalmazkodniuk kell. Erre pedig a legalkalmasabb­nak találja az előadó egy oly gyűjtemény össze­állítását, mely egyfelől azt mutatja meg, hogy mit és mily módon termelt maga a Kelet, más­felől meg azt, hogy az európai ipartermelés miket produkált már eddig elé a Kelet részére. Csak ily szemléltető gyűjtemény mellett válhatnék lehetségessé, h­ogy szintől-szinte meg­ lehessen ismerkedni a keleti népeknek hagyományosan átörökölt ipari ízlésével, és a mindennapi élet, ezernyi részleteiben megnyilatkozó szükségleteivel. Ily gyűjtemény létesítése már folya­­matban van. A keleti kereskedelmi akadémia már hozzálátott a balkánbeli országok ipari, nemzetgazda­sági és néprajzi é­etére vonatkozó tárgyak gyűjtésé­hez és felettes hatóságának, a tanügyi kormánynak erkölcsi és anyagi támogatásával a közel­jövőben meg is fogja e gyűjteményt nyilatkozni; hasznos okulására tanulékony iparosainknak és kelet piacai felé törekvő gyárosainknak. A rendkívül érdekes előadásért, amely a hall­gatóság ügyelmét mindvégig lekötötte, az elnök meleg köszönetet mondott az előadónak és az ülést bezárta. A miskolczi f­eresk­edelmi kamara új titkára, Miskolczról táviratozzák. A kereskedelmi és ipar­kamara ma közgyűlést tartott, amelyen bejelentették Szentpály István volt titkár lemondását ez állásáról, mert Miskolcz város polgármesterévé választatott. Radvány István királyi tanácsos, elnök elismerő sza­vakban búcsúzott el a jelen volt Szentpálytól, mire Szentpály mély meghatottsággal mondott köszönetet a kamarának, melynek tizenkét éven át volt titkára. Ezután Sugár Ignác másodtitkárt választották meg a miskolczi kereskedelmi kamara titkárává. A M. Kir. Államvasutak áruforgalma az elm­út évben kedvezőbb volt, mint ahogy várni lehetett. Fel­adatott a múlt évben 2.542.341 kocsirakomány fizető áru, ami ll/a°/o-kat több, mint az előző évben, meg­jegyezvén, hogy ezen többlet csak az utolsó évnegyed eredménye, míg az előző időben a forgalom az 1901. évi rossz termés után kisebb volt, mint ezen évben, így pedig a múlt évi feladás a legnagyobb lett, amely eddigelé a M. Kir. Államvasutakon és az általuk ke­zelt helyiérdekű vasutakon eléretett, amihez első­sor­ban a nagyobb gabona-, másodsorban a nagyobb élőállat- és harmadikban a nagyobb kőforgalom járult hozzá. De nagyobb volt a liszt-, szilva-, mész- és répafeladás is, míg a szén-, érc-, fa-, vas- és cukor­­feladás kisebb volt 1902-ben, mint 1901-ben. Mennyiségre nézve a feladott áruk között első­sorban állott a múlt évben is a szén 1319.670 (— 9396) kocsival, második sorban a Ja 288 226 (— 12.287) ko­csival, harmadikban a gabona 248 976 (-1­­19.997) ko­csival. Érdekes, hogy a tisztieladás 98.080 kocsi, ami 1750 kocsival több, mint az előző évben. Ugyanez áll az élőállatok feladására nézve is, amelyekből feladatott 1902-ben összesen 127.423 kocsi, ami 11.263 kocsival, vagyis kerek so­okkal több, mint az eddigi legna­gyobb állatforgalmi évben (1894.), amidőn sertéskivi­­teli forgalmunk, az 1895. évben fellépett sertészvész előtt, tetőpontját elérte. Megemlítjük végül, hogy a darabáruk szállítása a múlt évben 621.115 kocsit vett igénybe, ami 15.433 kocsival több, mint az előző évben és csaknem negyedrésze az indított egész kocsimennyiség­­nek. A fenti adatokban az érkezett (leadási), valamint az átmeneti áruk mennyisége, amely eddigelé még pon­tosan meg nem állapítható, nincsen bennfoglalva; a le­adási árukra vonatkozó fenti adatok után is az általános gazdasági viszonyok némi javulására lehet következtetni, úgy hogy kivált a folyó évi lőtermés és a most már több év óta stagnáló vasúti és egyéb építkezés fellendülése esetében ismét jobb remények­kel nézhetünk a jövő elé. A magy. kir. Államvasutak igazgatósága közli, hogy a folyó évi szeptember hó 3-tól életbeléptetett azon határozmányok, amelyek szerint a Fiuméba és a vámkülföldre rendelt gabonaszállítmányok és őrle­mények soronkívül szállíttatnak és a rakodási idő kilenc nappali órára korlátoztatik, 1903. január 1. nap­jától kezdve hatályon kívül helyeztetett. Ebből folyólag a jelzet­t naptól kezdve a szállítmányok felvételére, továbbítására és rakodására az üzletszabályzat és díj­szabások általános határozmányai ismét korlátozás nélkül mérvadók. A Dunagőzhajózási Társaság közli, hogy az árufelvételt Linz, Korneuburg, Nussdorf, Bécs (Práter­­ra­kpart, északi vasút rakodó és dunaparti pályaudvar) Pozsony, Budapest (dunaparti pályaudvar is) állomások­nak egymásközti forgalmában január hetedikén meg­nyitotta. Szeszárak. A kontingens nyersszesz ára Buda­pesten 36.— korona pénzben, 37.— korona áruban. Bécsben a kontingentált készáru 85.80 korona pénz­ben, 36.20 korona áruban. Szarvasmarhavásár. (A budapesti marhavásár­téri vásári pénztár részvénytársaság tudósítása.) Fel­hajtás: Vágómarhák: Magyar ökör 984 darab, ma­gyar tehén 489 darab, szerbiai ökör 954 da­rab, szerbiai tehén 70 darab, növendékmarha 20 drb, bivaly 75 drb, bika 126 darab, összesen 2718 drb. Gazdasági marhák: Igás- és hizlalni való ökör — darab, fejőstehén 126 darab, igás bivaly — darab, tinó — darab, bika — darab, üsző — darab. Eladási árak ezen tudósítás zártáig , vágómarhákért: Ma­gyar hízott ökör, legjobb minőségű 64.— K.-tól 63.— K-ig, kivételesen 70.— K., 100 kilónként élő súly­ban, középminőség 56.— K-tól 62.— K-ig, silányabb minőség 50.— K-tól 54.— K-ig. Magyar legelőmarha jobb minőségű 50 K-tól 58.— K-ig, kivételesen —.— K-ig. Silányabb minőségű 44 K-től 48 K-ig. Tarka hízott ökör, legjobb minőségű 66.— K-tól 70.— K-ig, kivételesen — K-ig, középminőség 56 K-tól 64.—K-ig, silányabb minőség 48 K-tól 64 K­-ig. Szerb és bosz­niai ökör legjobb minőség 50 K-től 60.— K-ig, kivé­telesen 62 K-ig, silányabb minőség 42.— K-tól 48.— — K­-ig. Bika jobb minőségű 46 K-től 70.— K-ig, kivételesen 73.— K-ig, silányabb minőségű 44.— K-tól 54.— K-ig. Bivaly 32 K-tól 42 K-ig, kivételesen 46.— K-ig. Magyar tehén 40.— K-tól 56.— K-ig, ki­vételesen —K-ig. Tarka tehén 42.— K-tól 58.— K-ig, kivételesen 72.— K-ig. Mind 100 kilónként élő súlyban. Gazdasági marhákért: Igás ökör első­rendű —.— K.-tól —.— K.-ig kilogrammonként, kivé­telesen —.— koronától —.— K-ig páronkint, középminőségü —.— K-tól —.— K-ig 100 kilónként ------K-t *— K-ig páronkint, silányabb minőség-------­K-tól — K-ig 100 kilónként, — K-tól------K-ig pá­ronkint. Hizlalni való ökör fehér — kg.­kint —.— K-tól —.— K-ig. Fejőstehén keresztezett színes 150 K-től 240 K-ig darabonként, bonyhádi faj 220 K-tól 320 K-ig darabonként, kivételesen — K-tól — K-ig. igás bivaly —.— K-tó! —.— K-ig páronként.­­Vágómarhából a fölhajtás 800 drbbal nagyobb volt, mint a múlt héten, minőségre nézve jobb áru volt fölhajtva, mint az utolsó időszakban, miért is a jó közepes és gyengébb minőségek árai 1—2 K.-val métermázsánkint hanyatlottak, a vételkedv kielégítő lévén, a készlet elfogyott. A fetőstehén-üzlet­ válto­­zatlan maradt. Borjúvásár, 1903. évi január hó 8-án. (A budapesti marhavásártéri vásár-pénztár részvénytár­saságtól.) Felhajtás : Belföldi élő borjú 378 drb, leölt borjú 5 db, bécsi borjú------db. — db., nö­vendékmarha 25 darab, bárány élő 25 darab,­­ leölt bárány 258 darab. Árjegyzések. — Belföldi élő borjú I. rendű 86—100 í.-ig, kivételes 104 II. rendű élő borjukért 74—84 f.-ig, 1 kilónkint, leölt borjú I. r. 100—108 í.-ig, 11. r. — í.-től------í.-ig, kivét. í. kilónkint levonás nélkül. Rúgott borjukért 40—54 í.-ig. Növendékmarha — f.-től — í.-ig,­­ r.------— í.-ig, középminőségü 42—56 í.-ig, alárendelt---------­t.-ig, 1 kilónkint. Bárány élő 14—16 k., leölt bárány ---------k, kivételesen ár-----------k.-ig páronkint. — Az irányzat általában élénk, a vásár gyors lefolyásul volt. Sertéskonzumvásár. (A székesfővárosi sertés­vásár és közvágóhíd intézősége.) Január 8-án. Felhajtás: Zsirsertés, úgymint öreg I. rendű 350 kilo­grammon felül------darab, I. rendű 280—350 kilo­grammig ----------darab, kauló — darab, silány — darab, fi­a­tal nehéz 300 kilogrammon felül — darab, közép 220—800 kilogrammig — darab, könnyű 220 kilo­grammig — darab, süldő — darab, malac — kilo­grammig — darab. Összesen — darab. Hússertés úgymint nehéz 800 kilogrammon felül — darab, könnyű 250—300 kilogrammig — darab, süldő — da­rab, malac 40 kilogrammig — darab. Összesen — darab. Fölhajtás összege 1485 darab. Előző napi ma­radvány 93 darab, összesen 1568 darab. Eladatott 1181 db. Maradvány 337 db. A vásár irányzata élénk. Az árak változatlanok. — Következő árak jegyeztettek : Zsirsertés: Öreg i. r. 350 kgr.-on felül 94—100 fillérig, II. rendű 280—850 kilogrammig 94—98 fillérig, selejte­zett — fillérig, silány 197— 90 fillérig, fiatal nehéz 300 kilogrammon felül 96—102 fillérig, fiatal közép 220— 300 kilogrammig 90—100 fillérig, fiatal könnyű 220 kilogrammig 87—92 fillérig, süldő----------fillérig, malac----------fillérig. Hússertés: Nehéz 300 kilo­grammon felül---------fillérig, könnyű 140—300 ki­logrammig ----------fillérig, süldő —■— fillérig, malac 40 kilogrammig----------fillérig. Árak minden le­vonás nélkül kilogrammonként, élősúlyban. A budapesti gabonatőzsde. Budapest, január 8. A mai búzaüzlet szilárd irányzattal nyílt meg. Forgalomba került 15.000 métermázsa búza 21/2—5 fillérrel magasabb árakon. Rozsban 5 fillérrel emelkedtek az árak. Zabban nyugodt volt az irányzat. Új tengeriben jó minőségű árura élénk volt a kereslet. selejtesebb árut csak alacsonyabb áron le­hetet elhelyezni. Eladatott:­­Búza. Tiszavidéki: 500 mm. 81,5 k. 8 K. 57Va f., 500 mm. 81,5 k. 8 K. 50 f., 100 mm. 82 k. 8 K. 47Vs l., 500 mm. 81 k. 8 K. 50 1., 2000 mm. 81 k. 8 K. 50 1., 100 mm. 80­ 5 k. 8 K. 45 f., 100 mm. 80 5 k. 8 K. 45 i, 100 mm. 80­ 5 k. 8 K. 47tya f., 100 mm. 82 k. 8 K 47V2 f., 800 mm. 80­ 5 k. 8 K. 40 1., 300 mm. 80 k. 8 K. 40 f., ICO mm. 80 k. 8 K. 40 1, 400 mm. 80 k. 8 K. 50 f., 100 mm. 80 k. 8 K. 221/2 f. sárga, 100 mm. 79­5 k. 8 K. 271/2 f., 1050 79­5 k. 8 K. 221/a í. felső, 750 mm. 79­5 k. 8 K. 221/a í. felső, 100 mm. 79­5 k. 8 K. 221/a í. sárga 300 mm. 79 k. 8 K. 05 f. sárga, 400 mm. 77­5 k. 8 K. 05 f. sárga.

Next