Budapesti Napló, 1903. február (8. évfolyam, 32-58. szám)

1903-02-01 / 32. szám

32. szám, Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1903. február. Kér egyszerűen azt válaszolja, mint ahogy a római praetor mond a: non liquet, nem tiszta munka, és el­utasítja (Úgy van ! Úgy van! a bal- és szélsőbalol­­dalon) Hogy némi tekintetben előadásomnak szubjektív súlyát fokozzam, egy-két incidenst akarok felhozni. 1886-ban tárgyaltuk a népfelkelési törvényt és annak 5. §-át. Ez az 5. §. azt a rendelkezést tartalmazta, hogy a hadügyi kormányzat fel van jogosítva a népfelkelés első kategóriájába tartozó védköteleseket a működő hadseregbe beosztani. Már akkor megmondtam a mi­niszter úrnak, hogy ez egy oly diskrecionáns hata­lom, melylyel a hadügyi kormányzat a létszámot tet­szés szerint fokozni fogja. Többször hangsúlyoztam azt is, hogy a kormánypártnak olyan a viselkedése a delegációban, amely nemcsak hogy az ellenőrzést teszi lehetetlenné... Rakovszky István: Az igaz! Lehetetlen az ellen­őrzés ! Beöthy Ákos. . .­ hanem egyszerűen még azt is lehetetlenné teszi, hogy a nemzetnek tiszta bort lehessen a pohárba önteni, vagyis megállapítani, miben áll tulajdonképpen a terhe. Nekem pedig az a néze­tem, hogy az a hiba, hogy az én­­. barátaim a függet­lenségi párton nem mennek be a delegációba. (igaz ! Úgy van!) Hiszen hogyha ezt a hadsereget ketté akarják választani, akkor okvetlenül szükséges, hogy annak az intézményeit, költségvetését, lehetőleg jobban ismerjék, azt pedig ott mégis jobban megismerhetik, mint itt, így ezen igen magasztos álláspont mellett az történik, hogy tulajdonképp a hadügyi kormányzat malmára hajtják a vizet, az garázdálkodik tetszése szerint és az ország ütheti bottal a nyomát és űzet­heti a rengeteg költséget. Egészen más volna az, ha 10—12 ember bemenne. Beöthy Ákos: Áttérek már most arra, amit elő­adásom érdemleges részének lehet venni: (Halljuk ! Halljuk !) tudniillik, hogy a monarkiának nemzetközi és katonai helyzete ezt nem igényli. Ezek a ka­tonai és nemzetközi exigenciák azok, amelyek a nagyhatalmi állásnak tetszetős formulája alá rej­tőznek. Ezzel a formulával, mint a miniszter­­elnök úr formuláival, úgy vagyok, hogy eszembe juttatja Göthének azt a híres mondását: „wo Begriffe fehlen stellt sich ein Wort zur rechten Zeit ein." Tény, hogy ezt a nagyhatalmi állást soha, de soha senki nem definiálta. Kern mondta meg, hogy mi annak a tartalma, mik a feltételei, melyek a követelmé­nyei, mennyi békelétszám kell rá, mennyi hadilétszám kell rá, hogy micsoda előny származik belőle, ha megvan és micsoda hátrány származik, ha nincsen meg. Lega­lbb is háromféle verziója lehet a dolog­nak. Lehet az a verziója, hogy a monarkia az európai koncertben imponáló állást foglaljon el Lehet az a verzió, hogy fejlesztés, hódítás politikáját kövessük és lehet végül az a verzió, hogy az a defenzíva, a védelem politikája. Ami azt az imponáló állást illeti arra nézve Deák Ferenc már megmondta, hogy az a nagyhatalmi állás nem tisztán a seregek nagyságától függ. Azonkívül mindenesetre szükség van politikai­lag rendezett viszonyokra, virágzó közgazdaságra. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) pénzügyekre. Ami a hódítást illeti ez hivatalosan lecáf­oltatott. Ma­rad tehát a defenzívának politikája. És itt való­jában nem nehéz kimutatni, hogy ezen létszám­­emelésekre szükség nincs. Igen jellemző dolog, hogy Deák Ferenc, mikor arról volt szó, hogy az országgyűlés mondja ki, hogy biztosítja a nagyha­talmi állást, ez ellen tiltakozott. A múlt században a monarkia a nagyhatalmi állásnak két típusát tüntette fel. Az egyik az volt, amely Metternich nevéhez fűződik. A másik, amely Schwarzenberg Félix átka-Az egyik (hosszas habozás után): Nem. A másik (csudálkozva néz rá.) Az egyik: Nem akarom látni, öregem, és ép­pen ez az én örömem most, ebben a pillanatban. Ha te most reá gondolsz, úgy látod, ahogy ma este otthon hagytad . . . hatvanéves, jóságos anyóka ... bizonyára ősz a haja ... A másik: Mint a hó. Az egyik: Én meg, ha reá gondolok, még mindig a florentinei kalapban látom, tizennyolc­­évesnek. Hadd meg nekem ezt az örömemet. .. A másik : Ő is úgy beszél rólad, mint kar­csú, fürtöshajú fiúról... most pedig, ha látná a kopaszságodat... Az egyik­: No látod. Ug­y­e, hogy jól teszem, ha nem megyek oda? Te f­eleségü­l vetted, te megöregedtél vele, hát , neked már mindegy, hogy milyennek látod. Én csak a fiatalságában ismertem, hadd maradjon meg nekem igy. Érlelj haza és mondd meg neki, hogy tiszteltetem. Még most is látom azt a kis csokor csinált nefelejtset a kalapján. Mért lássam a főkötőjét­­...­­Kezet fognak.) A másik: Pedig jobb volna ... ő is látná, hogy te se vagy ám a régi... Az egyik: Ezt meg aztán hagyd meg neki. Egyáltalában, hagyj minket békében. Akkor az egészhez neked semmi közöd, öreg .. . (meg­öleli)... na szervusz ... A másik (mosolyogva): Isten veled. Örvendtem a szerencsének. zott nevéhez fűződik. Ezután jött Solferino és König­­grin­z. Az a nagyhatalmi állás semmi más, mint az ura­kodóháznak­ családi po­ltikája, (Igazi Úgy van! a szélsőbaloldalon.) mely a monarkia államait, tartomá­nyait, népeit, nemzeteit úgy tekinti, mint a családi hitbizománynak állagát, Deák Ferenc azt mondta: majorságát, melyet növelni kell. Ez a politika okozta, hogy minden európai háborúban benne voltunk, amelyeket Magyarország vérével és vagyo­nával vívtak meg­, míg a haszon az örökös tartomá­nyoké és Bécsé volt. (Úgy van! Úgy van, a szélső­baloldalon.) Ez az olasz- és németországi­ pozíció hozta a monárkiát konfliktusba a német és olasz egységi törekvésekkel. A mo­nárkiának hagyomá­nyos szerencséje ez alkalommal ismét megnyilatko­zott, ami kihat a létszám kérdésre. Ha a Németor­szággal való esetleges háborúra e égnek látszott 800AJDO ember akkor a szövetség esetére ezen számott nem fokozni, hanem csökkenteni kell. (Élénk helyes­lés a bal- és a­ szélsőbaloldalon. Egy hang: Ez a logika!) Báró Fejérváry Géza: Gyenge logika! Beöthy Ákos: Marad tehát az Oroszországgal való ú. n. antagonizmus a keleti kérdésben és a Bal­kán-félszigeten. Ami azt az Oroszországgal való an­­tagonizmust illeti, erről én, ki a delegációnak oly sok ideig tagja voltam, — kiszolgá­tam négy kapitulációt, négy hadügymin­sztert — tudok egyet-mást mondani. (Halljuk ! Halljuk!) Ugyanis, mikor a hadügyi kor­mányzatnak valami olyan követelése van, melyet nem tud indokolni, akkor egyszerre csak jön az orosz mumus. A távol ködében, a galíciai határszélen egy­szerre csak kozák tömegeknek ezrei és ezrei tűnnek fel, egész lándzsaerdők meredeznek az ég felé mintha a Jeges tenger hullámai dörömbölnének a Kárpátok alján, betöréssel fenyegetve. Mikor a hadügyminiszter megkapta azt, amit akart, akkor a kozák tömegek egyszerre csak eltűnnek ... Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Megijedtek! (Derültség.) Beöthy Ákos: fé, akkor előlép a külügyminisz­ter, és azt mondja: áldás és béke van mindenütt, de a pénz már elfogyott. (E­ánk tetszés a bal- és szélső­baloldalon.) Egy pár konkrét példával is akarok szol­gálni , így pl. az orosz mumussal szavaztatták meg a 10. hadtest áthelyezését Brünnből Przemysl­be, azután jött a przemysli és ferakói várak építése, így jött a krakói sátortábor építése, amely egyike a leg­­cifrább dolgoknak. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Gyalázat!) Hát pénzügyi része úgy áll a dolognak, hogy először kértek 3 milliót, aztán kértek 1 milliót. S olyan Hübele Balázs mód­ára csinálták, hogy más­nak, mint botrányosnak az eljárást nem lehet nevezni. De azért a delegáció most is űzetett. (Fe)kiadások a szélsőbaloldalon: Szép !) De hát nézzük magát a keleti kérdést is. Nekem egyszer egy híres, egy ismert diplomata azt mondta: Kérem, a diplomácia úgy van azzal a keleti kér­déssel, hogy mikor akarja van keleti kérdés Ha akarja, elég, hogy egy vásáron egypár em­ber összeveszekedjék, mindjárt kész a keleti kér­dés. Ha nem akarja, lemészárolhatnak ezreket és ez­reket, mint 1896-ben Örményországban, senki sem gondol vele. Ami Oroszországot illeti, ez minden­esetre felhagyott azzal a haalmaskodási politikával Bulgáriát illetőleg, amely pl. a Kaufbars-misszióban kifejezésre jutott. Világosan ki van mondva, hogy a Balkán-félszigeten idegen államoknak nincs mit ke­resniük. Hogy ilyen viszonyok mellett köztünk és Oroszország között a Balkán-félsziget miatt háborúra kerülhetne a sor, az még­sem tartozik a lehetőségek közé. (Úgy van­­ a szélsőbaloldalon.) Áttérek most annak a tételnek beigazolására, hogy a hadügyi kormányzatnak egyáltalán nincsen arra jogcíme, hogy ilyen dogmatikus prepotenciával lépjen fel. (Így van­ a szélsőbaloldalon.) Méltóztatik tudni, hogy Seitl-ig Velence a monárkiának tarto­mánya volt. Ott volt a híres várnégyszög, négy vár: Mantua Verona, Legnano, Peschiera, melyek a mon­arkia nagyhatalmi állása kulcsának tekintettek. Még 1866-ban egy osztrák publicista kiadott egy röp­­iratot, ahol katonai auktoritások nyilatkozatai alap­ján ki lett mondva, hogy nemcsak a monarkiának, de Németországnak biztonsága is a várnégyszögtől függ. Ha akkor valaki ez ellen felszólalt volna, azt éppen úgy megkövezték volna, mint azt, aki a 1. szabadelvű párt patrónusa és védszentje, a honvédelmi miniszter úr förmedvényei ellen felszólal. (Zajos tetszés éljen­zés a néppárton és a szélsőbaloldalon) Ez volt 1865-ben. lee6-ban egyszerre csak látszott, hogy Poroszország és a monarkia közt háború lesz. Akkor a külügyi kormányzatnak az az okos gon­dolata támadt, hogy mivel ezt a Velencét úgysem lehet tartani, legjobb lesz az olaszokkal kiegy­ezni és nekik odaadni. Jöttek a tábornokok belepan­­csoltak (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon) és a következő politikában állapodtak meg: Jól van. Velencét odaadjuk, de csak győzelmes hadjárat után, mert úgy kívánja azt a hadsereg becsülete Ha majd győztünk, leverjü­k Poroszországot és elvet­tük tő­lk Sziléziát, akkor odaadjuk az olaszoknak Velencét. (Derültség bárfelől.) Ebből látszik a had­ügyi kormányzatnak a megbízhatatlansága, hogy há­rom hónappal előbb azt mondja, hogy a nagyhatalmi állásnak conditio sine qua nonja a várnégyszög, há­rom hónap múlva meg kisül, hogy oda lehet adni és megcsinálja oly okosan hogy Sziléziát nem kapta meg, hanem Velencét elvesztette. (Derültség a bal- és szélsőbaloldalon.) 1888-ban azt mondotta a hadügy­­­­miniszter, hogy a hadsereg felszerelése teljes. 1889-ban mégis 52 milliót kértek a cgációtól. Szóló kérdezi, hogy mire kell a pénz. Az mondotta a hadügyminisz­ter: Mondja meg a képvia úr hogy mit csinál az orosz hadügyminiszter Varsan, akkor ő is meg­mondja, mire kell az 52 tlió. Szaló erre azt hitte, hogy az oroszok már a balzélen vannak s meg­szavazta a rendkívüli hiteltEgyszer hitt a hadügy­miniszternek, akkor is jégment. (Derültség.) Faragay Miklós: Neu­gyj a németnek! (De­rültég.) Beöthy Ákos: A hüg­yminiszter később 22 milliót visszaadott, mire na volt a gaudium. De már egy év múlva 42, követke évben 30 milliót köve­telt ismét a közel háború ügye alatt. Ezek mind elpazarolt összegek, mely© semmi szükség sem volt. Valóságos delirium trens volt az, amit Bylandt, Bauer és Krieghammer céltak. Főleg az újonclét­­szám fölemelésében mutatttak követelődzőknek. Azzal indokolták, hogy­­ maradhatnak el a kül­földi nagyhatalmaktól. De fel akarnak versenyezni ? Német- vagy Franciaországi, melyek sokkal gazda­gabbak nálunk ? A rana­rta et hős meséjére valló állítás ez. Szóló kizártnak ítja a megtámadást bár­mely o daltól. Manapság­­ mindenki, hogy nem kell idegen terü­letet elfogjan. Csak nagy és nemzeti érdekek­ csinálhatnak ma­­ háborút, de nem di­nasztikus érdekek. Tehát nincs indokolv­a létszámfelemelés. A katonai gondviselésnek, spremáciájának meg kell szűnnie. A képviselőház kéessége nagyobb, mint a hadügyi vezetőségé. Annál inkább, mert az osztrák hadsereg szelleménél fogva nőzni nem fog soha s költekezésünk hiábavaló­dott. 1866-ban nem a rossz fegyverek miatt vesztettük a csatát, hanem azért, mert a hadsereg nem lelkeléssel ment a harcba. Nem fogadja el a törvényjavatot. (Nagy éljenzés és taps az ellenzéken. Szónokszámosan üdvözlik.) Elnök az ülést 10 -en felfüggeszti. Szünet u­tán Kelemen Béla: Küzjőéletünk valótlanságokon alapszik, mert az hiszszük, egy szuverén állam va­gyunk, pedig hát ez nem igaz parlament formula,mely helyest a katonai abszolutvisz. A szélsőbal küzd ez ellen, s ha a miniszter­­ a küzdelmet marokkö­pésnek nevezi. (Derültségükkor ez annak a jele, hogy nincs tisztában a parientarizmus követelmé­nyeivel. (Helyeslés a szélsőjon.) Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter: Nagyon rövid ideig van a famentben. Kelemen Béla: A jóslat a közös hadsereg részére 20, a honvédség izére 24°/6-kal emeli az újonckontingenst. A jelentés szerint a tüzérség újjá­szervezését is kérik. Új ágyat kérnek, mert a régi lövegek rosszak. Ez éppen van, mintha valaki azon ürügy alatt, hogy rossz a tája, kicseréli íróasztalát. (Derültség) Töltsék meg a­égi ágyukat jobb tölté­sekkel. ... T. Báró Fejér­váry Géza őrvédelmi miniszter: De ha a régi ágyú nem alkalmas­tenzív tüzelésre. Förster Ottó: Töltsék meg azokat az előadó­val ! (Derültség.) Veszi József: Úgy fizik, a néppárton már érezték, hogy tudok robbanni. (Derültség.) Hetemen Béla: A h­engerészet fejlesztésére sincs semmi szükségünk, dez gyarmatok is kelle­nek. A monarkiában pedig is mi vagyunk a gyar­mat. A törvényjavaslatot ne fogadja el. (Zajos he­lyeslés a szélsőbalon.) A vitát keddre halászták. (Az mostani intézet ügye.) Benedek János: A lmp egy esküdtszéki tár­gyaláson nagyon kompromító dolgok sültek ki az orvostani intézet dolgairól. Bgazolódott, hogy minden emberi érzésükből kivetkőző szolgák holttesteket in­­zultá­lak, levágott fejekkel reballoznak. Tud­a, hogy a miniszter ez ügyben anna idején vizsgálatot indí­tott Ajtay tanár ellen is, de az a tárgyaláson kitűnt, a feg­yelmi vizsgálatot nagyohiányosan vezették. A következő interpellációt terjed elő : Van-e tudomása a mindez úrnak arról, hogy a budapesti esküdtbiróság el folyó évi január 20-án és következő napjain megtarlt nyilvános tárgyaláson a m. kir. budapesti tud. egylmi törvényszéki orvos­tani intézetre vonatkozólag van eset­ek nyertek bizo­nyítékot, melyek arra mutat­, hogy ezen inté­zt vezetése nem történik a megvontató rendben ? Van-e tudomása arról, hogy az en intézet szabálytalan­ságai ügyében már egy izbefolyamatba tett fegyelmi vizsgálat oly felületesen vezetett, hogy a nyilvános­ságra jutott adatok szerint sok legfontosabb tanú vallomása jegyzőkönyvbe ne vétetett, sem a jegyző­könyv vele alá nem íratott szándékozik-e a minisz­ter úr ezen ügyben újabb szerű vizsgálatot tartani, gondoskodni a visszaélések agy mulasztások meg­szüntetéséről s szándékozik­ eljárásáról a Háznak je­lentést tenni ? Wlassich Gyula: Ha­ vettem ki a t. inter­pelláló képviselő úr bészédől. Ő is részben a kér­dés személyi részével, t. i.­ felmerült panaszokkal foglalkozott, részben magára az intézettel is, ameny­­nyiben jelezte, hogy az e főzetnél a megkívántató rend nincs meg. A személyi részve nye legyen szabad a 1. képviselőházat a következőől értesítenem: Csorba István ottani intézeti szolg ellen többrendbeli pa­nasz érkezett az egyetem reorához, aki erre a sza­­básszerü fegyelmi eljárás elene­­ megindította; ezen fegyelmi eljárás sora meghozatott az ítélet, amelyben a szolga elbocsátva ítéltetett és pedig ESffiPIRISMUS A világbölcsészet rendszerében egyedül az empirismus az, mint a józan észszel követni lehet és követni kell. Minden emberi dologban csupán a tapatalás volt és lesz a mester, így a physiologiában is. Vájjon van-e híres orvos a világon, ki gyógykezelése közben tapasztalataira ne hivatkoznék­? A Dr. Brck főfájás elleni porát­ számos elismerő levél ajánlja a szenvedő emberiségnek. Idegességtől, szellemi erőltistől, álmatlanságtól, gyo­morbajtól,, meghűléstől eredt főfájást rögtön megszüntet a Darok-féle por (11 por 1 frt 50 kr.) Kapható a Diana-gyógyszertárban, Károly-körút 5. (Megrendelések forduló postával eszközöltetnek.) Ártalmatlan növényi részeket tartalmaz, miáltal a nagyözönség mint házi cikket vásárolja a gyógyszertárakban. Vigyázzunk, mert az eredeti angol készítmény csak üvegekben kapható.

Next