Budapesti Napló, 1903. szeptember (8. évfolyam, 238-267. szám)

1903-09-29 / 266. szám

309. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. szeptember 29. 11 -on lemondanak ! Már hét óra van, mindjárt kezdődik az előadás ... A rendező: Hopp! Van egy eszmém... Sőt az készen áll... Azt adjuk elő ..." Az igazgató: Helyes! Hát ebben maradunk . . . (Lemegy a páholyába.) A rendező (miután a függöny középnyílásán előlép, meghajlik) : Igen tisztelt közönség! Takács Mihály úr rekedtsége miatt az előrehirdetett Götz helyett a Pa­rasztbecsület kerül színre ... A közönség: Jaj! Jaj ! Jaj ! II. FŐVÁROS (*) A hűvösvölgyi sertéstelep ügye. Említettük már, hogy a lipótmezei tébolyda számára sertéshizlaló telepet akartak létesíteni a Hűvösvölgy torkolatában, a hidegkúti határban. Ennek a merényletnek azonban útját állották hűvösvölgyi teleptulajdonosok s határo­zatot provokáltak arra nézve, hogy szabad-e sertés­­hizlaló-telepet fölállítani a Hűvösvölgy torkolatában, a hidegkúti határban. Ma szemle volt ennek a kérdés­nek az eldöntéséért, amelyen részt vettek: Pest vár­megye részéről Csapó Loránd főbíró, a közmunka­­tanács részéről Barancsay osztálytanácsos és Zsigmondy mérnök, a főváros részéről Kun Gyula tanácsnok, továbbá Heuftel, Devecis műszaki tanácsos, az I. és II. kerületi elöljárók, az érdekeltség részéről dr. Radocza János királyi tanácsos, a Hűvösvölgyi Egyesület elnöke és a hűvösvölgyi kadét-iskola parancsnoka, míg a lipótmezei tébolydát dr. Salgó Jakab főorvos képviselte. Ez urakhoz számos hűvösvölgyi ház- és villatulajdonos csatlakozott. A szemle és az annak folyamán támadt vita nagyon rövid ideig tartott, mert a tébolyda képviselőjén kívül minden meg­jelent annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt a telepet létesíteni semmiféle feltétel alatt nem szabad, minthogy az ok vetetlenül tönkretenné az egész vidé­ket. Elbüzösítené és a főváros közönségét megosz­taná úgyszólván egyetlen könnyen hozzáférhető kirándulóhelyétől. Ezt határozatilag ki is mondták, sőt elhatározták azt is, hogy a már meglevő kis telepet is meg kell szüntetni, minthogy a közegészséget az is veszélyezteti és különben teljesen engedelem nélkül létesítették. Csapó főbíró kijelentette, hogy azért, mert a telepet engedély nélkül állították fel, az illetékre büntetés vár. Általában az összes jelenlevők, de főleg a főváros kiküldöttei a legdicséretreméltóbb erélylyel tiltakoztak e merénylet ellen. A főügyész kijelentette, hogy az esetben, ha a telepengedélyt megadják, a város pert fog indítani a tulajdonos ellen, a budakeszi erdő értékének csökkenése címén. Minderre immár nincs nincs szükség. A közönség megnyugvással fogja tudo­másul venni, hogy egyetlen kirándulóhelyét nem sike­rült tönkretenni. 3. egy magyar népdal szövegére és zenéjére; pályadíj 500 korona. Díjat tűz ki: 4. egy magyar író jutalmazására oly célból, hogy az illető néhány hetet töltsön a magyar nép körében s ott merítsen lelke nemzeti ihletet. E dij fölött, melyet évenkint mindaddig megújít, amig a Népszínház igaz­gatója lesz, az Otthon írói és hirlapiró-kör választ­mánya fog rendelkezni; a dij 500 korona. 5. Dijat tűz ki egy magyar hírlapíró jutalma­zására, aki tollával a nemzeti eszmékért lelkesít. E dij fölött, mely mindig március 15-ikén adatik ki s melyet évenként mindaddig megújít, amig a Népszínház igaz­gatója lesz — a Budapesti Újságírók Egyesületének vá­lasztmánya rendelkezik; a dij 500 korona. 6. Hogy a főváros tanuló ifjúságában és a mun­kás­osztályban a nemzeti érzést fejleszsze, a tél fo­lyamán a magyar daraboknak egy ciklusát rendezi kü­lön délutáni előadásokban; az erre a célra alkalmas darabok kiválasztására s az előadások sorozatának rendezésére a fővárosi tanárokat kéri föl. 7. Miután a Népszínház személyzetében (külö­nösen a műszaki személyzetben) még mindig vannak, kiknek idegen hangzású a nevük, felszólítja őket ne­vük megmagyarositására s a névmagyarositás költsé­geit fedezi. Azokat a zenekari tagokat pedig, akik még magyarul sem tudnak, fölkéri az államnyelvének elsajátítására s hogy ezt megkönnyítse, ingyen magyar nyelvi tanfolyamot rendez be számukra. 8. A Dunántúli közművelődési egyesületnek, valamint az ország összes közművelődési és magyarosító egye­sületeinek rendelkezésére bocsátja a Népszínházat, oly módon, hogy az ország különböző nagy városaiban javukra a Népszínház tagjaival előadásokat és hang­versenyeket fog rendezni s végül 9. a magyar nemzeti irodalom propagálására kötelezi magát, hogy egy év alatt az ország külön­böző részein új magyar könyvtárakat létesít tízezer korona értékben. Valóban áldozatkész, nagyszabású és cél­tudatos programra ez, amelylyel Porzsolt Kálmán a Népszínház útján a nemzeti szellem küzdőterére lép. És annál értékesebb ez az áldozatkészség és nemes buzgalom, mert olyan időkben nyilvánul, amikor a következetes hazafias munkára az egész vonalon nagy szükség van. ** A cigányverseny vége. Az utolsó estére négy cigánybanda maradt s abból a szűnni nem akaró lel­kesedésből ítélve, amely ma a Népszínház nézőterét eltöltötte, bizvást következtetni lehet, hogy a közönség még sok-sok estén elhallgatta volna a szebbnél-szebb magyar nótákat. De hát semmi sincs a földön, aminek vége ne volna s különösen a jó valami az, ami nem tart örökké. Sorrendet tartva, a mai döntő versenyben Kiss Jancsi kezdte a muzsikálást s utána a Cigányélet első felvonása előtt Pege Károly következett. Az első felvonás közre pedig Vörös Elek és Rácz Gyula jutott. A közönség bizony ma is csak úgy volt velük, mint máskor, örömmel hallgatta és zajosan megtapsolta sorra mind a bandát. A magyar embernek minden jól játszó cigány kedves, legföljebb egyik kedvesebb a másiknál. Ilyenkor, mikor sorra felvonulnak előttünk a bandák, csak azt veszszük észre, hogy a legtöbb­jének más és más fogása van, játékra is, meg azok­ban a nótákban is, amelyekkel el akarnak bennünket andalítani. Ma különben először ugyanazokat a nótá­kat játszották el a bandák, aztán az újrázásra mind­­egyik prímás elővette a maga meglepetéseit. És ezek be is váltak derekasan. Kiss Jancsi operaegyveleget játszott, úgyszintén Pege Károly, aki a cimbalmosával és cellistájával együtt öt darab érdemrenddel ékes­kedett. Pegése­­ egyébként az is megesett, hogy a vas­taps után egyszerűen a függöny előtt balfelé akart visszavonulni, a falnál aztán legyőzhetetlen aka­dályra találva, nagy derültség mellett tért vissza a vasajtócskához. Vörös Elek az amúgy is han­gos tapsokat még azzal is gyarapította, hogy a Kossuth-nótát is eljátszotta, Rácz Gyula pedig, aki egy bravúros prímás minden specialitását bemutatta, szépszavú hegedűjével még a zenekarban meghúzódó cigányokat, köztük Kóczét is erős tapsokra ragadta. A közönség annyiszor újráztatta, hogy nagy derültség­közben végre a „Nem megyünk mi innen elő­re gyújtott rá, s rázendített a Himnuszra is, amelyet a zsúfolt színház állva énekelt a cigánymuzsikával. Rácz Gyulának is meg kellett jelennie a vasajtó rá­májában. Aztán vége lett a nagy cigányünnepnek. Tíz óra után kezdődött a Cigányélet második felvo­nása, ez megmond mindent. Holnap lesz az ünne­­pies díjkiosztás. Annyi bizonyos, hogy a zsűrinek nem volt könnyű dolga az Ítélkezésben. * A cigányverseny díjkiosztása holnap, kedden este lesz a Népszínház színpadán. Az összes díjak fölött holnap 12 órakor tartja a zsűri döntő ülését és az eredményt a s­ ingádról fogják kihirdetni a közön­ségnek. Az ünnepség este pontban 7 órakor kezdődik ezért kéretik a közönség, hogy az előadás elején pon­tosan jelenjék meg. A verseny zsűrije Barcsay Domokos országgyűlési képviselő és Mader Raoul operaházi igazgató vezetése mellett foglal helyet a színpadon a számukra fenntartott helyen, e köz­ben a Népszínház zenekara ünnepi nyitányt fog eljátszani. A zsűri bírálati jelentése, melyet dr. Molnár Géza a magy. kir. orsz. zeneakadémia, a verseny zsűrijének jegyzője készített, amely kimerítő mélta­tása lesz a versenyen résztvett 35 zenekar játékának­ kerül ezután felolvasásra, végül Porzsolt Kálmán igaz­gató mond köszönetet a közönségnek, a zsűrinek és a sajtónak. A cigányélet első felvonása után a ver­senyben résztvett összes zenekarok részéről Banda Marci és Kóczé Aktár hegedűszóval mondanak kö­szönetet. % ** Újházi Ede ünneplése. Általános, nagy örö­met és megelégedést keltett mindenütt az a hír, hogy a belügyminiszter Újházi Edét a Nemzeti Színház örö­kös tagjává nevezte ki. Újházi alig győzi megköszönni azt a sok gratulációt, amelylyel a közönség minden rétegéből elhalmozzák. A közönség legelőkelőbb ré­tegeiben most mozgalom­­ indult meg, ezt célozva, hogy a művészt legközelebbi fellépésekor ovációban részesítsék, jeléül annak a nagy tiszteletnek és szere­tetnek, amelylyel művészete iránt viseltetnek. Az ünneplést szerda estére, a Patyolat kisasszony előadása­kor tervezik, amikor is a művész, éppen az elmúlt napokban nagy és osztatlan sikert aratott Rousset sze­repében fellép. ** Budai Nyári Színház. Ohnet darabja, a Serge Panin ma nagy közönséget vonzott a Budai Nyári Színházba, ahol most vannak a nyári szezon utolsó előadásai. Az előadás a Krecsányi társulatának elő­kelő színvonalán állott. A címszerepben Pernyei Lajos tűnt ki kiváló alakításával. Hálás szerepe volt Boros­­tyány Sárinak, akinek az est sikerében nagy része volt. Megragadó drámai akcentusai mély hatással vol­tak a publikumra. Játékában erős intelligencia és finom kedély párosul. Ez a figyelemreméltó színésznő minden alakításával egy lépéssel előbbre halad a kö­zönség becsülésében és szeretőtében, amely ezúttal is hangos tapsokban és kihívásokban nyilvánult. •* Gárdonyi Géza uj drámája. Gárdonyi Géza most fejezte be egri magányában egy új drámáját, melynek tárgyát A láthatatlan ember című regényéből vette. A dráma címe: Zéta. Zéta görög rabszolga Attila udvarában, ki szerelmes lesz egy hunleányba s egész életét, erejét arra áldozza, hogy felszabadul­hasson s a szabad leány elé, mint szabad férfi lép­hessen. A háttérben Attila, Priszkos, a katalauni üt­közet. A legnagyobb hatást az Attila temetésének je­lenetétől várja, mely igazi drámai alkotás. A közön­ség csak egy-egy kiszakított részletet lát, vagy hall az eseményből. A darabot Gárdonyi a napokban a Nemzeti Színháznak fogja felajánlani. ** A kaméliás hölgy nyolcvanhetedszer. Dumas Fils híres színműve, A kaméliás hölgy hónap, kedden éri meg a 87-ik előadását a Nemzeti Színházban. A címszerepet ezúttal is P. Márkus Emilia asszony fogja játszani, aki mellett még Ligeti Juliska, Mihály­fi, Szacsvay, Császár, Gabányi, Gyenes és Náday Béla játszanak nagyobb szerepet. Az előadás 7 órakor kezdődik. ** A .Masinka premiereje. Erkel Jenő és Bessel Nándor operettjéből, mely pénteken kerül bemutatóra Masinka az egyetem gyöngye címen, még csak néhány próbát tart a Népszínház egész operett© személyzete Stoll Károly vezetése mellett. Az operette szereposz­tása a következő: Masinka — Komló Emma, Paula — Harmath Ilona, Milena — Batizfalvy Elza, Afinya — Láng Etel, Fedor — Szirmai Imre, Rozmusov — Kovács Miska, Lurkov — Kiss Mihály, Butov — Újvári, Muskov — Szerdahelyi, Jakubov — Izsai Leó. *1 Az operaházi bérlet. A szeptember haváról elmaradó 12-ik bérleti előadás (142. szám) október 1-jén fogják megtartani. Színre kerül: Sába királynője. Az évnyitáskor júniusról elmaradt 90. számú bérletet az igazgatóság október 2-ára tűzte ki, amikor is A varázsfuvola kerül előadásra. Az októberi havibérlet ezek szerint csak október 3-án kezdődik A walkür előadásával. Ugyanekkor kezdődik azoknak a bérlete is, kik októbertől az év végéig váltottak jegyeket ** A Nemzeti Színház bemutatója A Nemzeti Színházban e hét péntekjén, október 2-án kerül színre először Calderon de la Barca, Két Siék közt a pad alatt című verses vígjátéka, amelyet dr. Huszár Vilmos és Makai Emil fordítottak. Az újdonság szereposztása a következő : Don Diego — Császár, Rodrigó — Rózsahegyi, Donna Clara — Lánczy Ilka, Sára — T. Delli E., Donna Beáta — Cs. Alszeghy J., Inez — Ligeti J., Don Felix — Dezső, Leo­­nello — Horváth, Sancho — Gabányi. •­ Zeneiskolai beiratkozás: Krausz Gusztáv aka­démiai zeneiskolájában október 1-étől új tárogató tanfolyam nyílik meg. Beiratkozni úgy erre, valamint minden hangszerre, naponta délután 3—5-ig az inté­zet helyiségében, IX. Soroksári­ utca 31. lehet. SZÍNHÁZ, zene ;** A Népszínház hálája. A kegyeletnek az a műve, mely hetek óta tart már a Népszín­házban, a maga célján kívül valóban becses és páratlan eredményt hozott. Meghalt a tavaszszal egy szegény magyar nótaszerző, jó Dankó Pista. Még alig hogy elhantolták, a sírja fölött szép eszme fakadt: legyen minél előbb maradandó em­lék, amely hirdesse a magyar dal sokat szenve­dett költőjének igaz érdemét. Porzsolt Kálmán az emlékmű költségeinek az előteremtéséhez Dankó­­ciklussal járul hozzá, előadatja Dankó hátra­hagyott népszínművét, a Cigányéletet, s azzal az eredeti gondolattal, hogy a darab előadását országos cigányversenynyel kapcsolja össze, a színházban a szezon elejére a magyar szellemnek valósággal ünnepet teremt. Népszínmű megyen huszonötször egymásután és a cigányhegedű mérkőzésére, a mélabús és tüzes Dankó-nóták hallgatására ezré­vel tolong a Népszínházba esténkint a közönség. A kegyelet művének ez az eredeti beállítása a színháznak is sikert hozott. A színház hálát érez ezért két olyan tényező iránt, amely a sikerek megcsinálásában mindig ki szokta venni a maga részét, tudniillik a közönség és a sajtó iránt. Por­zsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója ezt a hálát cselekedettel, a legméltóbb eszközzel akarja kife­jezni és a nemzeti kultúra munkájában egész pro­grammal kíván résztvenni. Pályadótervezetet dol­gozott ki, amelyet az alábbiakban közlünk. Pályadíjat tűz ki: 1. A nemzeti érzés fejlesztésére alkalmas, haza­fias szellemű színdarabra, mely tárgyát a magyar szabadságharcok történetéből kell, hogy vegye; a pálya­­dij ezer korona; 2. a magyar népéletből merített, egész estét betöltő népszínműre; a pályadij ezer korona;

Next