Budapesti Napló, 1903. szeptember (8. évfolyam, 238-267. szám)
1903-09-29 / 266. szám
309. szám. Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. szeptember 29. 11 -on lemondanak ! Már hét óra van, mindjárt kezdődik az előadás ... A rendező: Hopp! Van egy eszmém... Sőt az készen áll... Azt adjuk elő ..." Az igazgató: Helyes! Hát ebben maradunk . . . (Lemegy a páholyába.) A rendező (miután a függöny középnyílásán előlép, meghajlik) : Igen tisztelt közönség! Takács Mihály úr rekedtsége miatt az előrehirdetett Götz helyett a Parasztbecsület kerül színre ... A közönség: Jaj! Jaj ! Jaj ! II. FŐVÁROS (*) A hűvösvölgyi sertéstelep ügye. Említettük már, hogy a lipótmezei tébolyda számára sertéshizlaló telepet akartak létesíteni a Hűvösvölgy torkolatában, a hidegkúti határban. Ennek a merényletnek azonban útját állották hűvösvölgyi teleptulajdonosok s határozatot provokáltak arra nézve, hogy szabad-e sertéshizlaló-telepet fölállítani a Hűvösvölgy torkolatában, a hidegkúti határban. Ma szemle volt ennek a kérdésnek az eldöntéséért, amelyen részt vettek: Pest vármegye részéről Csapó Loránd főbíró, a közmunkatanács részéről Barancsay osztálytanácsos és Zsigmondy mérnök, a főváros részéről Kun Gyula tanácsnok, továbbá Heuftel, Devecis műszaki tanácsos, az I. és II. kerületi elöljárók, az érdekeltség részéről dr. Radocza János királyi tanácsos, a Hűvösvölgyi Egyesület elnöke és a hűvösvölgyi kadét-iskola parancsnoka, míg a lipótmezei tébolydát dr. Salgó Jakab főorvos képviselte. Ez urakhoz számos hűvösvölgyi ház- és villatulajdonos csatlakozott. A szemle és az annak folyamán támadt vita nagyon rövid ideig tartott, mert a tébolyda képviselőjén kívül minden megjelent annak a véleményének adott kifejezést, hogy ezt a telepet létesíteni semmiféle feltétel alatt nem szabad, minthogy az ok vetetlenül tönkretenné az egész vidéket. Elbüzösítené és a főváros közönségét megosztaná úgyszólván egyetlen könnyen hozzáférhető kirándulóhelyétől. Ezt határozatilag ki is mondták, sőt elhatározták azt is, hogy a már meglevő kis telepet is meg kell szüntetni, minthogy a közegészséget az is veszélyezteti és különben teljesen engedelem nélkül létesítették. Csapó főbíró kijelentette, hogy azért, mert a telepet engedély nélkül állították fel, az illetékre büntetés vár. Általában az összes jelenlevők, de főleg a főváros kiküldöttei a legdicséretreméltóbb erélylyel tiltakoztak e merénylet ellen. A főügyész kijelentette, hogy az esetben, ha a telepengedélyt megadják, a város pert fog indítani a tulajdonos ellen, a budakeszi erdő értékének csökkenése címén. Minderre immár nincs nincs szükség. A közönség megnyugvással fogja tudomásul venni, hogy egyetlen kirándulóhelyét nem sikerült tönkretenni. 3. egy magyar népdal szövegére és zenéjére; pályadíj 500 korona. Díjat tűz ki: 4. egy magyar író jutalmazására oly célból, hogy az illető néhány hetet töltsön a magyar nép körében s ott merítsen lelke nemzeti ihletet. E dij fölött, melyet évenkint mindaddig megújít, amig a Népszínház igazgatója lesz, az Otthon írói és hirlapiró-kör választmánya fog rendelkezni; a dij 500 korona. 5. Dijat tűz ki egy magyar hírlapíró jutalmazására, aki tollával a nemzeti eszmékért lelkesít. E dij fölött, mely mindig március 15-ikén adatik ki s melyet évenként mindaddig megújít, amig a Népszínház igazgatója lesz — a Budapesti Újságírók Egyesületének választmánya rendelkezik; a dij 500 korona. 6. Hogy a főváros tanuló ifjúságában és a munkásosztályban a nemzeti érzést fejleszsze, a tél folyamán a magyar daraboknak egy ciklusát rendezi külön délutáni előadásokban; az erre a célra alkalmas darabok kiválasztására s az előadások sorozatának rendezésére a fővárosi tanárokat kéri föl. 7. Miután a Népszínház személyzetében (különösen a műszaki személyzetben) még mindig vannak, kiknek idegen hangzású a nevük, felszólítja őket nevük megmagyarositására s a névmagyarositás költségeit fedezi. Azokat a zenekari tagokat pedig, akik még magyarul sem tudnak, fölkéri az államnyelvének elsajátítására s hogy ezt megkönnyítse, ingyen magyar nyelvi tanfolyamot rendez be számukra. 8. A Dunántúli közművelődési egyesületnek, valamint az ország összes közművelődési és magyarosító egyesületeinek rendelkezésére bocsátja a Népszínházat, oly módon, hogy az ország különböző nagy városaiban javukra a Népszínház tagjaival előadásokat és hangversenyeket fog rendezni s végül 9. a magyar nemzeti irodalom propagálására kötelezi magát, hogy egy év alatt az ország különböző részein új magyar könyvtárakat létesít tízezer korona értékben. Valóban áldozatkész, nagyszabású és céltudatos programra ez, amelylyel Porzsolt Kálmán a Népszínház útján a nemzeti szellem küzdőterére lép. És annál értékesebb ez az áldozatkészség és nemes buzgalom, mert olyan időkben nyilvánul, amikor a következetes hazafias munkára az egész vonalon nagy szükség van. ** A cigányverseny vége. Az utolsó estére négy cigánybanda maradt s abból a szűnni nem akaró lelkesedésből ítélve, amely ma a Népszínház nézőterét eltöltötte, bizvást következtetni lehet, hogy a közönség még sok-sok estén elhallgatta volna a szebbnél-szebb magyar nótákat. De hát semmi sincs a földön, aminek vége ne volna s különösen a jó valami az, ami nem tart örökké. Sorrendet tartva, a mai döntő versenyben Kiss Jancsi kezdte a muzsikálást s utána a Cigányélet első felvonása előtt Pege Károly következett. Az első felvonás közre pedig Vörös Elek és Rácz Gyula jutott. A közönség bizony ma is csak úgy volt velük, mint máskor, örömmel hallgatta és zajosan megtapsolta sorra mind a bandát. A magyar embernek minden jól játszó cigány kedves, legföljebb egyik kedvesebb a másiknál. Ilyenkor, mikor sorra felvonulnak előttünk a bandák, csak azt veszszük észre, hogy a legtöbbjének más és más fogása van, játékra is, meg azokban a nótákban is, amelyekkel el akarnak bennünket andalítani. Ma különben először ugyanazokat a nótákat játszották el a bandák, aztán az újrázásra mindegyik prímás elővette a maga meglepetéseit. És ezek be is váltak derekasan. Kiss Jancsi operaegyveleget játszott, úgyszintén Pege Károly, aki a cimbalmosával és cellistájával együtt öt darab érdemrenddel ékeskedett. Pegése egyébként az is megesett, hogy a vastaps után egyszerűen a függöny előtt balfelé akart visszavonulni, a falnál aztán legyőzhetetlen akadályra találva, nagy derültség mellett tért vissza a vasajtócskához. Vörös Elek az amúgy is hangos tapsokat még azzal is gyarapította, hogy a Kossuth-nótát is eljátszotta, Rácz Gyula pedig, aki egy bravúros prímás minden specialitását bemutatta, szépszavú hegedűjével még a zenekarban meghúzódó cigányokat, köztük Kóczét is erős tapsokra ragadta. A közönség annyiszor újráztatta, hogy nagy derültségközben végre a „Nem megyünk mi innen előre gyújtott rá, s rázendített a Himnuszra is, amelyet a zsúfolt színház állva énekelt a cigánymuzsikával. Rácz Gyulának is meg kellett jelennie a vasajtó rámájában. Aztán vége lett a nagy cigányünnepnek. Tíz óra után kezdődött a Cigányélet második felvonása, ez megmond mindent. Holnap lesz az ünnepies díjkiosztás. Annyi bizonyos, hogy a zsűrinek nem volt könnyű dolga az Ítélkezésben. * A cigányverseny díjkiosztása holnap, kedden este lesz a Népszínház színpadán. Az összes díjak fölött holnap 12 órakor tartja a zsűri döntő ülését és az eredményt a s ingádról fogják kihirdetni a közönségnek. Az ünnepség este pontban 7 órakor kezdődik ezért kéretik a közönség, hogy az előadás elején pontosan jelenjék meg. A verseny zsűrije Barcsay Domokos országgyűlési képviselő és Mader Raoul operaházi igazgató vezetése mellett foglal helyet a színpadon a számukra fenntartott helyen, e közben a Népszínház zenekara ünnepi nyitányt fog eljátszani. A zsűri bírálati jelentése, melyet dr. Molnár Géza a magy. kir. orsz. zeneakadémia, a verseny zsűrijének jegyzője készített, amely kimerítő méltatása lesz a versenyen résztvett 35 zenekar játékának kerül ezután felolvasásra, végül Porzsolt Kálmán igazgató mond köszönetet a közönségnek, a zsűrinek és a sajtónak. A cigányélet első felvonása után a versenyben résztvett összes zenekarok részéről Banda Marci és Kóczé Aktár hegedűszóval mondanak köszönetet. % ** Újházi Ede ünneplése. Általános, nagy örömet és megelégedést keltett mindenütt az a hír, hogy a belügyminiszter Újházi Edét a Nemzeti Színház örökös tagjává nevezte ki. Újházi alig győzi megköszönni azt a sok gratulációt, amelylyel a közönség minden rétegéből elhalmozzák. A közönség legelőkelőbb rétegeiben most mozgalom indult meg, ezt célozva, hogy a művészt legközelebbi fellépésekor ovációban részesítsék, jeléül annak a nagy tiszteletnek és szeretetnek, amelylyel művészete iránt viseltetnek. Az ünneplést szerda estére, a Patyolat kisasszony előadásakor tervezik, amikor is a művész, éppen az elmúlt napokban nagy és osztatlan sikert aratott Rousset szerepében fellép. ** Budai Nyári Színház. Ohnet darabja, a Serge Panin ma nagy közönséget vonzott a Budai Nyári Színházba, ahol most vannak a nyári szezon utolsó előadásai. Az előadás a Krecsányi társulatának előkelő színvonalán állott. A címszerepben Pernyei Lajos tűnt ki kiváló alakításával. Hálás szerepe volt Borostyány Sárinak, akinek az est sikerében nagy része volt. Megragadó drámai akcentusai mély hatással voltak a publikumra. Játékában erős intelligencia és finom kedély párosul. Ez a figyelemreméltó színésznő minden alakításával egy lépéssel előbbre halad a közönség becsülésében és szeretőtében, amely ezúttal is hangos tapsokban és kihívásokban nyilvánult. •* Gárdonyi Géza uj drámája. Gárdonyi Géza most fejezte be egri magányában egy új drámáját, melynek tárgyát A láthatatlan ember című regényéből vette. A dráma címe: Zéta. Zéta görög rabszolga Attila udvarában, ki szerelmes lesz egy hunleányba s egész életét, erejét arra áldozza, hogy felszabadulhasson s a szabad leány elé, mint szabad férfi léphessen. A háttérben Attila, Priszkos, a katalauni ütközet. A legnagyobb hatást az Attila temetésének jelenetétől várja, mely igazi drámai alkotás. A közönség csak egy-egy kiszakított részletet lát, vagy hall az eseményből. A darabot Gárdonyi a napokban a Nemzeti Színháznak fogja felajánlani. ** A kaméliás hölgy nyolcvanhetedszer. Dumas Fils híres színműve, A kaméliás hölgy hónap, kedden éri meg a 87-ik előadását a Nemzeti Színházban. A címszerepet ezúttal is P. Márkus Emilia asszony fogja játszani, aki mellett még Ligeti Juliska, Mihályfi, Szacsvay, Császár, Gabányi, Gyenes és Náday Béla játszanak nagyobb szerepet. Az előadás 7 órakor kezdődik. ** A .Masinka premiereje. Erkel Jenő és Bessel Nándor operettjéből, mely pénteken kerül bemutatóra Masinka az egyetem gyöngye címen, még csak néhány próbát tart a Népszínház egész operett© személyzete Stoll Károly vezetése mellett. Az operette szereposztása a következő: Masinka — Komló Emma, Paula — Harmath Ilona, Milena — Batizfalvy Elza, Afinya — Láng Etel, Fedor — Szirmai Imre, Rozmusov — Kovács Miska, Lurkov — Kiss Mihály, Butov — Újvári, Muskov — Szerdahelyi, Jakubov — Izsai Leó. *1 Az operaházi bérlet. A szeptember haváról elmaradó 12-ik bérleti előadás (142. szám) október 1-jén fogják megtartani. Színre kerül: Sába királynője. Az évnyitáskor júniusról elmaradt 90. számú bérletet az igazgatóság október 2-ára tűzte ki, amikor is A varázsfuvola kerül előadásra. Az októberi havibérlet ezek szerint csak október 3-án kezdődik A walkür előadásával. Ugyanekkor kezdődik azoknak a bérlete is, kik októbertől az év végéig váltottak jegyeket ** A Nemzeti Színház bemutatója A Nemzeti Színházban e hét péntekjén, október 2-án kerül színre először Calderon de la Barca, Két Siék közt a pad alatt című verses vígjátéka, amelyet dr. Huszár Vilmos és Makai Emil fordítottak. Az újdonság szereposztása a következő : Don Diego — Császár, Rodrigó — Rózsahegyi, Donna Clara — Lánczy Ilka, Sára — T. Delli E., Donna Beáta — Cs. Alszeghy J., Inez — Ligeti J., Don Felix — Dezső, Leonello — Horváth, Sancho — Gabányi. • Zeneiskolai beiratkozás: Krausz Gusztáv akadémiai zeneiskolájában október 1-étől új tárogató tanfolyam nyílik meg. Beiratkozni úgy erre, valamint minden hangszerre, naponta délután 3—5-ig az intézet helyiségében, IX. Soroksári utca 31. lehet. SZÍNHÁZ, zene ;** A Népszínház hálája. A kegyeletnek az a műve, mely hetek óta tart már a Népszínházban, a maga célján kívül valóban becses és páratlan eredményt hozott. Meghalt a tavaszszal egy szegény magyar nótaszerző, jó Dankó Pista. Még alig hogy elhantolták, a sírja fölött szép eszme fakadt: legyen minél előbb maradandó emlék, amely hirdesse a magyar dal sokat szenvedett költőjének igaz érdemét. Porzsolt Kálmán az emlékmű költségeinek az előteremtéséhez Dankóciklussal járul hozzá, előadatja Dankó hátrahagyott népszínművét, a Cigányéletet, s azzal az eredeti gondolattal, hogy a darab előadását országos cigányversenynyel kapcsolja össze, a színházban a szezon elejére a magyar szellemnek valósággal ünnepet teremt. Népszínmű megyen huszonötször egymásután és a cigányhegedű mérkőzésére, a mélabús és tüzes Dankó-nóták hallgatására ezrével tolong a Népszínházba esténkint a közönség. A kegyelet művének ez az eredeti beállítása a színháznak is sikert hozott. A színház hálát érez ezért két olyan tényező iránt, amely a sikerek megcsinálásában mindig ki szokta venni a maga részét, tudniillik a közönség és a sajtó iránt. Porzsolt Kálmán, a Népszínház igazgatója ezt a hálát cselekedettel, a legméltóbb eszközzel akarja kifejezni és a nemzeti kultúra munkájában egész programmal kíván résztvenni. Pályadótervezetet dolgozott ki, amelyet az alábbiakban közlünk. Pályadíjat tűz ki: 1. A nemzeti érzés fejlesztésére alkalmas, hazafias szellemű színdarabra, mely tárgyát a magyar szabadságharcok történetéből kell, hogy vegye; a pályadij ezer korona; 2. a magyar népéletből merített, egész estét betöltő népszínműre; a pályadij ezer korona;