Budapesti Napló, 1903. október (8. évfolyam, 268-298. szám)
1903-10-20 / 287. szám
8 Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. október 20. 287. szám A valót. — Tegnap este Beck János hentes Vendel-utca 24 számú lakását ismeretlen tettesek fölnyitották s elvittek 800 korona készpénzt és nagyobb értékű ékszert. — Tauber Emil magánzó Dávid-utca 8. számú lakásából nagyobb értékű ezüstneműt vittek el. — A rendőrség elfogta Feraszán György huszonnégyéves és Áron Endre huszonhárom éves, rovott multi a fővárosból kitiltott csavargókat, akik igen sok lakást kifosztottak s a lopott holmit Kovács Vilma húszéves kaszinosnőnél helyezték el. — A rendőrség letartóztatta Garbac István negyvenhárom éves napszámost, aki összeszurkálta a Dugonics utcában Csizmás Illés kocsist. Sztancsov István tizenkilenc éves szakácsa Zuglóban leütötte és megszurkálta Fedorov Sándor napszámost. Letartóztatták. (x) Az a bámulatos eredmény, melyet az orvosok csuz és köszvényes betegeknél a Zoltán-féle kenőcs használata által érnek el, fényesen igazolják, hogy ily bántalmaknál e kenőcs felülmuhatalan. Üvegje 2 korona. Zoltán gyógytárában, Budapest, V., Szabadság-tér. (x) írógéppel írunk, másolunk ma már mindent. Ámde mindenki nincs abban a helyzetben, hogy írógépet vegyen. Akinek tehát szüksége van írógéppel készítendő leírásra, másolásra vagy sokszorosításra, fáradjon a Damjanich-utca 281a., I. emelet 12 a. ajtó alá. A legkorrektebb munkát kapja a legjutányosabb ár mellett. FŐVÁROS (*) Az óbudai temető. Rég meggyőződtek a városházán, hogy a jelenlegi óbudai temető fenntartása lehetetlen. Atáborhegyi földcsuszamlások következtében az év nagy részében egyszerűen megközelíthetlen és a sok nagy költséggel épített sírboltokat állandóan pusztulás fenyegeti. Annál érthetetlenebb, hogy a főváros tanácsa még mindeddig egyetlen egy komoly lépést sem tett arra nézve, hogy az óbudaiak temetőjét végre áthelyezzék olyan helyre, ahol a kegyelemek hangulatát semmi sem zavarja. A tanács intézkedése ez ügyben az volt, hogy utasította a mérnöki hivatalt annak a megvizsgálására, vájjon a jelenlegi óbudai temető tovább is fenntartható-e. A tanács már ezzel is a kérdés elodázását segítette elő, de a mérnöki hivatal Schermann tiszti főorvostól támogatva, túltette magát a tanács utasításán és figyelmeztetve a további fenntartás veszedelmességére, egyúttal a temető megszüntetését hozta javaslatba. A tanács most már a temetőbizottság elé utasította az ügyet és ez megint egy négyes albizottságot küldött ki, amely a földtani intézet szakembereivel kiegészítve magát, még egyszer meg fogja vizsgálni a temetőt. Az a felesleges huzavona méltán keserítette el az óbudai polgárokat és a sok helyszíni vizsgálat helyett végre a temetőjük áthelyezését követelik. Hiszszük, hogy a tanács gondjaiba veszi ezt az elhanyagolt kerületet, amely eddig csak terheit viselte a főváros nagyarányú fejlődésének és csodálatos közönyt tapasztalt a tanács részéről, mihelyt szerény speciális érdekeinek gondozását kérte. Mostani kívánságának teljesítését az egész főváros általános érdekei követelik, annál nagyobb fontosságú tehát, hogy a tanács méltányolja azt és ne engedje, hogy az óbudai temető kérdésének megoldása belátható időkig megrekedjen a városháza aktái közt. (*) Budaiak a vásárcsarnok ellen. A fővárosi tanács Budán az Iv utca és Árok utca sarkára vásárcsarnokot tervez. Az első kerületi polgároknak azonban ez a vásárcsarnok nem kell, s azért a kerületbeli társaskörök megbízottai és a kerületi törvényhatósági bizottsági tagok ez ügyben már régebben értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a tervbe vett vásárcsarnok megépítése ellen a tanácshoz memorandummal fordulnak. A memorandum szerkesztésével egy bizottságot bíztak meg, melynek elnökévé dr. Szebeny Antalt, a Szabadpolgári Kör elnökét választották meg. A memorandumot a minap nyújtották be a főváros tanácsának. A memorandum szerint a vásárcsarnok intézménye nem vált be teljesen, mert bár a vagyonosabb osztály élelmezése általuk megbízhatóbb és egészségi tekintetben kifogástalanabb lett, a legszükségesebb élelmiszerek, — kenyér, hús, zsír, tojás gyümölcs stb., — ára annyira megnőtt, hogy a szegényebb néposztály élelmezése ezen a réven károsan megváltozott Ezenkívül az L kerületben, általában a budai oldalon, a viszonyok egészen mások, mint a pesti oldalon, mert itt az élelmiszereket jórészt a kültelki lakosság termeli és adja is el, ami, minthogy az árusítók vagy közvetítők díja elesik, olcsóbbá teszik az élelmiszereket. Ezért kong az ürességtől a bomba-téri vásárcsarnok holott az ugyane kerületben levő széna-téri és a szomszédos kerületbeli Krisztina-téri és várbeli piacok forgalma a csarnokok megnyitása és a bomba-téri piac megszületése óta tetemesen emelkedett. A memorandum hivatkozik arra, hogy az I. kerületben főleg kistisztviselők és szerényebb igényű polgárok laknak, akiket az amúgy is drága élelmiszereknek a csarnok által való mesterséges drágítása igen érzékenyen sújtana. Az is kétségtelen, hogy a vásárcsarnokkal csak a tabáni piac válnék fölöslegessé, a várbeli, Krisztina-téri stb. piacokat nem lehetne megszüntetni, mert a kerület nagy kiterjedésse miatt lehetetlen azt kívánni, hogy a Várban, Svábhegyen, Kelenföldön, Lágymányoson, Gellérthegyen, Zugligetben, Lipótmezőn és Hűvösvölgyben lakók mind az Iv utcában levő vásárcsarnokba menjenek, ami sokaknak többórai időveszteséget és fuvarköltséget is okoz. Rámutat arra is, hogy a vásárcsarnok ötödfél százalékos kölcsönből történnék és legföljebb két százalékot jövedelmezne s igy a főváros pénzügyi érdekeinek sem felel meg. Végül a memorandum ezt mondja: Ezekből láthatja a tekintetes tanács, hogy erről a dologról való véleményünket igen szorgos és lelkiismeretes körültekintéssel alkottuk meg; e mellett tehát állhatatosan ki fogunk tartani, az ügynek bármelyik stádiumában minden erőnkkel és minden megengedett eszközzel azon fogunk lenni, hogy ily haszonnélküli intézmény kerületünket meg ne nyomorítsa s a székesfővárost ne zavarja bele oly kiadásokba, amelyeket pénzügyi vagy bármi más közérdekből igazolni nem lehet. Ha pedig a tekintetes tanácsot — amiben kételkednünk nem is lehet — tárgyilagos megfontolás vezeti, akkor ne ilyen természetű központosított és fényűzésre valló csarnokot létesítsen, hanem a mostani piacokat oly mértékben, amint ezt az állandóan árusított, tehát nem idénycikkek szükségessé teszik, helyezze csekély költséggel fedél alá, s e nyílt csarnokok talaját készítse el a közegészségügy követelményei szerint. A memorandumot az összes első kerületbeli törvényhatósági bizottsági tagok és a kiküldött bizottság tagjai, vagy harmincan, írták alá: SZÍNHÁZ, ZENE) ** Nemzeti Színház. Az ő és az újkor két legnagyobb vígjátékírója került össze a mai klasszikus estén: Plautus és Moliére. Mind akettő bámulatos képviselője az egészséges realizmusnak, utólérhetetlen kicsúfolója az ember komikus gyöngeségeinek. A Bögre némely jelenetén nem látszik meg, hogy kétezernél több esztendő röpült el fölöttük. Az arany, amit Eucho a fukar aggastyán rejteget, nem tartósabb és nem csillogóbb, mint Plautus komikuma azokban a jelenetekben, ahol Eucho, Harpagonnak ez a klasszikus őse, kincsesbögréjét egyik helyről a másikra cipeli és tolvajt szimatol mindenkiben, aki közeledik hozzá. Ezt az alakot Gál ma is fényes pszichológiával dolgozta ki. Volt ebben az alakításban valami antik buffonéria, valami a Plautus korából, valami abból a stílből, ahogy ezt a szerepet az akkori Rómában játszották, és az egész mégis egy kiváló modern színész alkotása volt, aki virtuóz módon részletez és a jellem megrajzolására tömérdek árnyalattal rendelkezik. A Képzelt beteg részben új szereposztással került színre. Az eddigi előadások oszlopa, Gabámji megmaradt, de a régi, kitűnő művészt új generáció vette körül és ebben az új nemzedékben a művész tulajdon fia, Gabámji Sándor is sikerrel mutatkozott be mint Diaforius Tamás. Az öregebb Diaforiust Boross Endre adta, azzal a pompás bohózatos vénával, amit ebben a remek vígjátékban szabadon fejthetett ki, mert Moliérenek is az volt a célja, hogy Purgonban és a két Diaforiusban az orvosi nagyképűséget és sarlatánságot a legrakoncátlanabb jókedvvel állítsa pellengére. Gál, aki először játszotta Purgont, teljes erővel és rendkívül mulatságosan segített a két Diatorusnak. Érdekes volt Cs. Alszeghi Irmát cselszövő szerepben látni: Beline szerepében, aki utála Argant és mézes-mázos szerelmet színlel, hogy Argan gyermekeit örökségükből kitúrhassa. A bájos és őszinte asszonyok kedves ábrázolója meglepő vonásokkal tudta rajzolni ezt a perfid asszonyt is, akinél a külső szépség hideg és romlott lelket takar. Kitűnően mulatott az egész színház Nagy Ibolyka Toinettején. Fürgébben, okosabban, bájosabb impertinenciával nem lehet adni ezt az elmés, kotnyeles, bátor és jószivü szobaleányt aki elszántan védi Argan gyermekeit a gonosz mostoha cselvetéseivel szemben. Nagy Ibolykának nincs párja az ilyen alakokban. Édes kis Luszon volt Váradi Ilike, aki gyönyörűen komédiázott atyjával az utolsó felvonásban és eszes, ügyes játékáért zajos tapsokat kapott a közönségtől. Ligeti Juliska és Dezső finoman, kedvesen hangolták össze a szerelmesek — Angelika és Cleante — bájos duóját. A siker oroszlánrésze természetesen Gabányit illeti, akinek az Argonját túlzás nélkül mondhatjuk nagyszerű alakításnak. (i. e.) ** Operaház. Holnap, kedden, másodszor adják elő az Operaházban a szombat ,esti három újdonságot: Ifj. Ábrányi Emil és Pásztor Árpád hajós-mondaját, A ködkirályi, a fiatal zeneszerző személyes vezénylete alatt; Poldini Ede dalművét, A csavargó és a királyleány melyet Kerner István dirigál, és Berté Henrik Velencei karnevál balettjét, melyet Guerra Miklós rendez és Szikla Adolf dirigál. A szereplők ugyanazok, akik a bemutató előadáson közreműködtek. Az Operaház egyik legkedveltebb dalművét a Bajazzók sA új betanulással és részben új szereplőkkel adják elő csütörtökön e hó 22-én. Andics György először fog bemutatkozni Canio szerepében és Beck Vilmos először énekli Tonio szerepét. Az új betanítást Márkus Dezső karmester végezte, ki először fogja ezúttal a művet az Operaházban dirigálni. Neddát Szoyer Ilonka, Silviót Takáts, Bepper Gábor, a párt Ney Bernát énekli. Az opera után A piros ,cipő balettet adják elő. ** Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, kedden Wilde Oszkár nagysikerű színműve, a Lady Windermere legyezője a huszadik előadását éli meg a Nemzeti Színházban. A két női főszerepet ezúttal is Jászai Mari és K. Hegyesi Mari fogják játszani. A Sötétség, Ruttkai György új színműve, amely a múlt heti bemutatóján nagy sikert aratott, tegnap vasárnap harmadszor került színre, teljesen zsúfolt nézőtér előtt. Az újdonság, e hét folyamán szerdán és vasárnap este kerül előadásra, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik a bemutatón nagy sikert arattak. Csütörtökön lép fel először nyári szabadsága után Blaha Lujza a Bor Eszter szerepében. ** Elhalasztott premiere. A Vándorlegény e hétre tervezett bemutatóját a Huszárkisasszony egyre fokozódó sikere folytán a jövő hétre halasztotta a Népszínház igazgatósága s így Bokor József operettje péntek kivételével, amikor Casanovát újítják fel, a hét minden napján, tehát szombaton és vasárnap este is színre kerül Küy Klárával a címszerepben, ki e szerepét vasárnap este egyfolytában tizenötödször fogja játszani. A Huszárkisasszonyban különben, melynek mai előadását is zsúfolt ház nézte végig és amelynek vasárnapi előadásán délután pénztárnyitás már nem is volt, ma Kiss Mihály játszotta az ezredes szerepét sok egészséges ötlettel. — Vasárnap délután Erkel Jenő és Bessel operettje a Masinka kerül színre, első ízben leszállított helyárakkal, Komássy Emmával a címszerepben."' ** A Vígszínház bemutatója) A Vígszínház legközelebbi újdonsága, Pauli H. M. A bohóc című vígjátéka csütörtökön, e hó 22-ikén a következő szereposztásban kerül bemutatóra: Lord Garston Cyrill — Hegedűs, Trent Jack — Góth, Baker — Szerémy, Dixon — Vendrei, Pennyquick — Balassa, Billy — Rónaszéki, Lamb — Győző, Figgis — Bárdi, Mand — Nógrádi Jolán, Wimne — Harmat Hedvig, Rosie — Kertész Ella, Egy fiú — Fehér Rendőr — Huszár, I. istállómester — Halász, II. istállómester — Kassay, III. istállómester — Dayka. A bemutatóig naponként a Dr. Nébántsvirág kerül színre amelyet vasárnap délután és este játszottak zsúfolt nézőtér előtt. ** A nők barátja — ötvenedszer. A Nemzeti Színház egyik legvonzóbb műsordarabja, a Nők bárdija, Dumas ötfelvonásos vígjátéka pénteken éri meg az ötvenedik előadást. Először 1895. november 25-én adták a darabot, s azóta folyton fokozódó érdeklődés mellett a színház legkedveltebb darabja lett. A pénteki jubiláris előadásnak érdekességét emeli, hogy a főbb szereplők szintén jubilálnak, legtöbbjük ugyanis mind az ötven előadáson azt a szerepet játszotta, amelyet a bemutatón kreált, így De Ryons-t Náday Ferenc De Montégue-t, Horváth, De Simrode-t, Csiszár, Jane Simrose-t, P. Márkus Emilia, Da Chantrisi-t, Dezső, pénteken ötvenedszer fogja játszani. A többi szerep Szacsvayné, T. Belli Emma, Faulay Erzsi, Gyenes és Gál kezében lesz. ** Cocquelin a Népszínházban. A franciák világhírű művésze Coquelin a jövő héten két estén lesz vendége a Népszínháznak, 28-án szerdán és 29-én csütörtökön. Az első estén Rostand híres Cyranojában játsza el Cyrano de Bergeracot, másik fellépése pedig Moliére egyik népszerű művében lesz, amelyet a művész ezután fog megállapítani. A két nevezetes estére a Népszínház helyárait a következő módon változtatta meg: Földszinti páholy 60 korona, elsőemeleti páholy 70, másodemeleti páholy 50, I. rangú zsöllyeszék 16, II. rangú zsöllyeszék 14, körszék 12, I. rangú földszinti zártszék 6, II. rangú földszinti zártszék 3, földszinti álló P 60, első emeleti erkély I-ső sor 12 korona, I. emeleti erkély II. sor 8, többi sor 6 korona, II. emeleti erkély I. sor 7, II. emeleti erkély többi sor 4 korona, II. emeleti álló 1.20, III. emeleti erkély I. sor 4 korona, III. emeleti erkély többi sor 2 korona, karzati ülő 1.20, karzati álló 60 fillér. A két előadásra holnaptól keddtől kezdve válthatók jegyek a Népszínház utca felőli elővételi pénztárnál és a városi jegyirodában. ** A cigánybáró háromszázadszor. Strausz János Cigánybáró című operettje a bécsi An der Wienszínházban pénteken háromszázadik előadását fogja megérni. A bécsi színház ebből az ötletből díszelőadást rendez melyen az operett szövegírójának Prológusát mondják el, mely A cigánybáró zeneszerzője emlékét dicsőíti. * Bemutató előadás a vidéken. Németh József szintársulata legközelebb A hir címmel új eredeti három felvonásos vígjátékot fog bemutatni a miskolczi színházban A darabot dr. Serédi Jenő orvos a Borsod- Miskolczi Hírlap szerkesztője írta, kinek A tűzpróba című egyfelvonásos vígjátéka a Vígszínházban várja előadatását.