Budapesti Napló, 1903. október (8. évfolyam, 268-298. szám)

1903-10-20 / 287. szám

8 Budapest, kedd BUDAPESTI NAPLÓ 1903. október 20. 287. szám A­ valót. — Tegnap este Beck János hentes Vendel-utca 24 számú lakását ismeretlen tettesek fölnyitották s elvittek 800 korona készpénzt és nagyobb értékű ék­szert. — Tauber Emil magánzó Dávid-utca 8. számú lakásából nagyobb értékű ezüstneműt vittek el. — A rendőrség elfogta Feraszán György huszonnégyéves és Áron Endre huszonhárom év­es, rovott multi a fő­városból kitiltott csavargókat, akik igen sok lakást kifosztottak s a lopott holmit Kovács Vilma húszéves kaszinosnőnél helyezték el. — A rendőrség letar­­tóztatta Garbac István negyvenhárom éves napszá­most, aki összeszurkálta a Dugonics­ utcában Csizmás Illés kocsist.­­ Sztancsov István tizenkilenc éves szakács­a Zuglóban leütötte és megszurkálta Fedorov Sándor napszámost. Letartóztatták. (x) Az a bámulatos eredmény, melyet az orvo­sok csuz és köszvényes betegeknél a Zoltán-féle ke­nőcs­ használata által érnek el, fényesen igazolják, hogy ily bántalmaknál e kenőcs felülmuhatalan. Üvegje 2 korona. Zoltán gyógytárában, Budapest, V., Szabadság-tér. (x) írógéppel írunk, másolunk ma már min­dent. Ámde mindenki nincs abban a helyzetben, hogy írógépet vegyen. Akinek tehát szüksége van írógép­pel készítendő leírásra, másolásra vagy sokszorosításra, fáradjon a Damjanich-utca 281a., I. emelet 12­ a. ajtó alá. A legkorrektebb munkát kapja a legjutányosabb ár mellett. FŐVÁROS (*) Az ó­budai temető. Rég meggyőződtek a városházán, hogy a jelenlegi ó­budai temető fenntar­tása lehetetlen. A­­táborhegyi földcsuszamlások követ­keztében az év nagy részében egyszerűen megköze­­líthetlen és a sok nagy költséggel épített sírboltokat állandóan pusztulás fenyegeti. Annál érthetetlenebb, hogy a főváros tanácsa még mindeddig egyetlen egy komoly lépést sem tett arra nézve, hogy az ó­budaiak temetőjét végre áthelyezzék olyan helyre, ahol a kegyelem­ek hangulatát semmi sem zavarja. A ta­nács intézkedése ez ügyben az volt, hogy uta­sította a mérnöki hivatalt annak a megvizsgá­lására, vájjon a jelenlegi ó­budai temető to­vább is fenntartható-e. A tanács már ezzel is a kér­dés elodázását segítette elő, de a mérnöki hivatal Schermann tiszti főorvostól támogatva, túltette magát a tanács utasításán és figyelmeztetve a további fenntar­tás veszedelmességére, egyúttal a temető megszünte­tését hozta javaslatba. A tanács most már a temető­bizottság elé utasította az ügyet és ez megint egy négyes albizottságot küldött ki, amely a földtani inté­zet szakembereivel kiegészítve magát, még egyszer meg fogja vizsgálni a temetőt. Az a felesleges huzavona méltán keserítette el az óbudai polgáro­kat és a sok helyszíni vizsgálat helyett végre a temetőjük áthelyezését követelik. Hiszszük, hogy a tanács gondjaiba veszi ezt az elhanyagolt kerületet, amely eddig csak terheit viselte a főváros nagyarányú fejlődésének és csodálatos közönyt tapasztalt a tanács részéről, mihelyt szerény speciális érdekeinek gondo­zását kérte. Mostani kívánságának teljesítését az egész főváros általános érdekei követelik, annál nagyobb fontosságú tehát, hogy a tanács méltányolja azt és ne engedje, hogy az ó­budai temető kérdésének megol­dása belátható időkig megrekedjen a városháza ak­tái közt. (*) Budaiak a vásárcsarnok ellen. A fővárosi tanács Budán az Iv­ utca és Árok­ utca sarkára vásár­­csarnokot tervez. Az első kerületi polgároknak azon­ban ez a vásárcsarnok nem kell, s azért a kerületbeli társaskörök megbízottai és a kerületi törvényhatósági bizottsági tagok ez ügyben már régebben értekezletet tartottak, amelyen elhatározták, hogy a tervbe vett vásárcsarnok megépítése ellen a tanácshoz memoran­dummal fordulnak. A memorandum szerkesztésével egy bizottságot bíztak meg, melynek elnökévé dr. Szebeny Antalt, a Szabadpolgári Kör elnökét válasz­tották meg. A memorandumot a minap nyújtották be a főváros tanácsának. A memorandum szerint a vásárcsarnok intéz­ménye nem vált be teljesen, mert bár a vagyonosabb osztály élelmezése általuk megbízhatóbb és egészségi tekintetben kifogástalanabb lett, a legszükségesebb élelmiszerek, —­ kenyér, hús, zsír, tojás gyümölcs stb., — ára annyira megnőtt, hogy a szegényebb nép­­osztály élelmezése ezen a réven károsan megválto­zott Ezenkívül az L kerületben, általában a bu­dai oldalon, a viszonyok egészen mások, mint a pesti oldalon, mert itt az élelmiszereket jórészt a kültelki lakosság termeli és adja is el, ami, minthogy az árusítók vagy közvetítők díja elesik, ol­csóbbá teszik az élelmiszereket. Ezért kong az üres­ségtől a bomba-téri vásárcsarnok holott az ugyane kerületben levő széna-téri és a szomszédos kerület­beli Krisztina-téri és várbeli piacok forgalma a csar­nokok megnyitása és a bomba-téri piac megszületése óta tetemesen emelkedett. A memorandum hivatkozik arra, hogy az I. kerületben főleg kistisztviselők és szerényebb igényű polgárok laknak, akiket az amúgy is drága élelmiszereknek a csarnok által való mester­séges drágítása igen érzékenyen sújtana. Az is­­ két­ségtelen, hogy a vásárcsarnokkal csak a tabáni piac válnék fölöslegessé, a várbeli, Krisztina-téri stb. pia­cokat nem lehetne megszüntetni, mert a kerület nagy kiterjedésse miatt lehetetlen azt kívánni, hogy a Várban, Svábhegyen, Kelenföldön, Lágymá­nyoson, Gellérthegyen, Zugligetben, Lipótmezőn és Hűvösvölgyben lakók mind az Iv­ utcában levő vásár­­csarnokba menjenek, ami sokaknak többórai idő­­veszteséget és fuvarköltséget is okoz. Rámutat arra is, hogy a vásárcsarnok ötödfél százalékos kölcsönből történnék és legföljebb két százalékot jövedelmezne s igy a főváros pénzügyi érdekeinek sem felel meg. Végül a memorandum ezt mondja: Ezekből láthatja a tekintetes tanács, hogy erről a dologról való véle­ményünket igen szorgos és lelkiismeretes körültekin­téssel alkottuk meg; e mellett tehát állhatatosan ki fogunk tartani, az ügynek bármelyik stádiumában minden erőnkkel és minden megengedett eszközzel azon fogunk lenni, hogy ily haszonnélküli intéz­mény kerületünket meg ne nyomorítsa s a székes­­fővárost ne zavarja bele oly kiadásokba, amelyeket pénzügyi vagy bármi más közérdekből igazolni nem lehet. Ha pedig a tekintetes tanácsot — amiben ké­telkednünk nem is lehet — tárgyilagos megfontolás vezeti, akkor ne ilyen természetű központosított és fényűzésre valló csarnokot létesítsen, hanem a mos­tani piacokat oly mértékben, amint ezt az állandóan árusított, tehát nem idénycikkek szükségessé teszik, helyezze csekély költséggel fedél alá, s e nyílt csar­nokok talaját készítse el a közegészségügy követel­ményei szerint. A memorandumot az összes első kerületbeli törvényhatósági bizottsági tagok és a kiküldött bizott­ság tagjai, vagy harmincan, írták alá: SZÍNHÁZ, ZENE) ** Nemzeti Színház. Az ő­ és az újkor két legnagyobb vígjátékírója került össze a mai klasszikus estén: Plautus és Moliére. Mind akettő bámulatos kép­viselője az egészséges realizmusnak, utólérhetetlen kicsúfolója az ember komikus gyöngeségeinek. A Bögre némely jelenetén nem látszik meg, hogy két­ezernél több esztendő röpült el fölöttük. Az arany, amit Eucho a fukar aggastyán rejteget, nem tartó­­sabb és nem csillogóbb, mint Plautus komikuma azokban a jelenetekben, ahol Euch­o, Harpagonnak ez a klasszikus őse, kincsesbögréjét egyik helyről a másikra cipeli és tolvajt szimatol mindenkiben, aki közeledik hozzá. Ezt az alakot Gál ma is fényes pszichológiával dolgozta ki. Volt ebben az ala­­kításban valami antik buffonéria, valami a Plautus korából, valami abból a stílből, ahogy ezt a szerepet az akkori Rómában játszották, és az egész mégis egy kiváló modern színész alkotása volt, aki virtuóz mó­don részletez és a jellem megrajzolására tömérdek árnyalattal rendelkezik. A Képzelt beteg részben új szereposztással került színre. Az eddigi előadások oszlopa, Gabámji megmaradt, de a régi, kitűnő mű­vészt új generáció vette körül és ebben az új nemze­dékben a művész tulajdon fia, Gabámji Sándor is sikerrel mutatkozott be mint Diaforius Tamás. Az öregebb Diaforiust Boross Endre adta, azzal a pom­pás bohózatos vénával, amit ebben a remek víg­játékban szabadon fejthetett ki, mert Moliérenek is az volt a célja, hogy Purgonban és a két Diaforiusban az orvosi nagyképűséget és sarlatánságot a legrakoncátlanabb jókedvvel állítsa pellengére. Gál, aki először játszotta Purgont, teljes erővel és rend­kívül mulatságosan segített a két Diatorusnak. Érde­kes volt Cs. Alszeghi Irmát cselszövő szerepben látni: Beline szerepében, aki utál­a Argant és mézes-mázos szerelmet színlel, hogy Argan gyermekeit örökségük­­ből kitúrhassa. A bájos és őszinte asszonyok kedves ábrázolója meglepő vonásokkal tudta rajzolni ezt a perfid asszonyt is, akinél a külső szépség hideg és romlott lelket takar. Kitűnően mulatott az egész szín­ház Nagy Ibolyka Toinettején. Fürgébben, okosabban, bájosabb impertinenciával nem lehet adni ezt az elmés, kotnyeles, bátor és jószivü szobaleányt aki elszántan védi Argan gyermekeit a gonosz mostoha cselvetéseivel szemben. Nagy Ibolykának nincs párja az ilyen alakokban. Édes kis Lus­­zon volt Váradi Ilike, aki gyönyörűen komédiázott atyjával az utolsó felvonásban és eszes, ügyes játé­káért zajos tapsokat kapott a közönségtől. Ligeti Ju­liska és Dezső finoman, kedvesen hangolták össze a szerelmesek — Angelika és Cleante — bájos duóját. A siker oroszlánrésze természetesen Gabányit illeti, akinek az Argonját túlzás nélkül mondhatjuk nagy­szerű alakításnak. (i. e.) ** Ope­raház. Holnap, kedden, másodszor adják elő az Operaházban a szombat ,esti három újdonságot: Ifj. Ábrányi Emil és Pásztor Árpád hajós-mondaját, A ködkirályi, a fiatal zeneszerző személyes vezénylete alatt; Poldini Ede dalművét, A csavargó és a király­leány melyet Kerner István dirigál, és Berté Henrik Velencei karnevál balettjét, melyet Guerra Miklós ren­dez és Szikla Adolf dirigál. A szereplők ugyanazok, akik a bemutató előadáson közreműködtek. Az Opera­­ház egyik legkedveltebb dalművét a Bajazzók sA új be­tanulással és részben új szereplőkkel adják elő csü­törtökön e hó 22-én. And­ics György először fog be­mutatkozni Canio szerepében és Beck Vilmos először énekli Tonio szerepét. Az új betanítást Márkus Dezső karmester végezte, ki először fogja ezúttal a művet az Operaházban dirigálni. Neddát Szoyer Ilonka, Sil­­viót Takáts, Bepper Gábor, a párt Ney Bernát énekli. Az opera után A piros ,cipő balettet adják elő. ** Hírek a Nemzeti Színházból. Holnap, ked­den Wilde Oszkár nagysikerű színműve, a Lady Win­dermere legyezője a huszadik előadását éli meg a Nem­zeti Színházban. A két női főszerepet ezúttal is Jászai Mari és K. Hegyesi Mari fogják játszani. A Sötétség, Ruttkai György új színműve, amely a múlt heti be­mutatóján nagy sikert aratott, tegnap vasárnap har­madszor került színre, teljesen zsúfolt nézőtér előtt. Az újdonság, e hét folyamán szerdán és vasárnap este kerül előadásra, ugyanazokkal a szereplőkkel, akik a bemutatón nagy sikert arattak. Csütörtökön lép fel először nyári szabadsága után Blaha Lujza a Bor Eszter szerepében. ** Elhalasztott premiere. A Vándorlegény e hétre tervezett bemutatóját a Huszárkisasszony egyre fokozódó sikere folytán a jövő hétre halasztotta a Népszínház igazgatósága s így Bokor József operettje péntek ki­vételével, amikor Casanovát újítják fel, a hét minden napján, tehát szombaton és vasárnap este is színre kerül Kü­­y Klárával a címszerepben, ki e szerepét vasárnap este egyfolytában tizenötödször fogja játszani. A Huszárkisasszonyban különben, melynek mai elő­adását is zsúfolt ház nézte végig és amelynek vasár­napi előadásán délután pénztárnyitás már nem is volt, ma Kiss Mihály játszotta az ezredes szerepét sok egészséges ötlettel. — Vasárnap délután Erkel Jenő és Bessel operettje a Masinka kerül színre, első ízben leszállított helyárakkal, Kom­ássy Emmával a cím­szerepben."' ** A Vígszínház bemutatója) A Vígszínház leg­közelebbi újdonsága, Pauli H. M. A bohóc című víg­­játéka csütörtökön, e hó 22-ikén a következő szerep­­osztásban kerül bemutatóra: Lord Garston Cyrill — Hegedűs, Trent Jack — Góth, Baker — Szerémy, Dixon — Vendrei, Penny­quick — Balassa, Billy — Rónaszéki, Lamb — Győző, Figgis — Bárdi, Mand — Nógrádi Jolán, Wimne — Harmat Hedvig, Rosie — Kertész Ella, Egy fiú — Fehér Rendőr — Huszár, I. istállómester — Halász, II. istállómester — Kassay, III. istállómester — Dayka. A bemutatóig naponként a Dr. Nébántsvirág ke­rül színre amelyet vasárnap délután és este játszottak zsúfolt nézőtér előtt. ** A nők barátja — ötvenedszer. A Nemzeti Színház egyik legvonzóbb műsordarabja, a Nők bá­rdija, Dumas ötfelvonásos vígjátéka pénteken éri meg az ötvenedik előadást. Először 1895. november 25-én adták a darabot, s azóta folyton fokozódó érdeklődés mellett a színház legkedveltebb darabja lett. A pén­teki jubiláris előadásnak érdekességét emeli, hogy a főbb szereplők szintén jubilálnak, legtöbbjük ugyanis mind az ötven előadáson azt a szerepet játszotta, amelyet a bemutatón kreált, így De Ryons-t Náday Ferenc De Montégue-t, Horváth, De Simrode-t, Csi­szár, Jane Simrose-t, P. Márkus Emilia, Da Chan­­trisi-t, Dezső, pénteken ötvenedszer fogja játszani. A többi szerep Szacsvayné, T. Belli Emma, Faulay Erzsi, Gyenes és Gál kezében lesz. ** Cocquelin a Népszínházban. A franciák világhírű művésze Coquelin a jövő héten két estén lesz vendége a Népszínháznak, 28-án szerdán és 29-én csütörtökön. Az első estén Rostand híres Cyrano­­jában játsza el Cyrano de Bergeracot, másik fellépése pedig Moliére egyik népszerű művében lesz, amelyet a művész ezután fog megállapítani. A két nevezetes estére a Népszínház helyárait a következő módon változtatta meg: Földszinti páholy 60 korona, első­emeleti páholy 70, másodemeleti páholy 50, I. rangú zsöllyeszék 16, II. rangú zsöllyeszék 14, körszék 12, I. rangú földszinti zártszék 6, II. rangú földszinti zártszék 3, földszinti álló P 60, első emeleti erkély I-ső sor 12 korona, I. emeleti erkély II. sor 8, többi sor 6 korona, II. emeleti erkély I. sor 7, II. emeleti erkély többi sor 4 korona, II. emeleti álló 1.20, III. emeleti erkély I. sor 4 korona, III. emeleti erkély többi sor 2 korona, karzati ülő 1.20, karzati álló 60 fillér. A két előadásra holnaptól keddtől kezdve vált­hatók jegyek a Népszínház­ utca felőli elővételi pénz­tárnál és a városi jegyirodában. ** A cigánybáró háromszázadszor. Strausz János Cigánybáró című operettje a bécsi An der Wien­­színházban pénteken háromszázadik előadását fogja megérni. A bécsi színház ebből az ötletből díszelő­adást rendez melyen az operett szövegírójának Pro­lógusát mondják el, mely A cigánybáró zeneszerzője emlékét dicsőíti. * Bemutató előadás a vidéken. Németh József szintársulata legközelebb A hir címmel új eredeti há­rom felvonásos vígjátékot fog bemutatni a miskolczi színházban A darabot dr. Serédi Jenő orvos a Borsod- Miskolczi Hírlap szerkesztője írta, kinek A tűzpróba című egyfelvonásos vígjátéka a Vígszínházban várja előadatását.

Next