Budapesti Napló, 1904. január (9. évfolyam, 3-30. szám)

1904-01-03 / 3. szám

­ Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1904. január 3. 3. szám­ — Renitens katonák. Temesvárról távirat jött egy szegény harmadéves katona kétségbeesé­séről, aki erőszakkal akart szabadulni a katona­élettől. Téglássi Mihálynak hívják az obstrukció ez áldozatát. Ma délelőtt a kétségbeesett fiatal­ember levetette egyenruháját, mert nem akart tovább szolgálni. Mikor el akarta hagyni a ka­szárnyát, útját állotta a szolgálattévő altiszt, Téglássi azonban leverte. A nagyerejű embert csak 13 katona tudta megkötözni. A börtönben Téglássi letépte bilincseit, kitörte az ablakrácsoza­tot és újra meg akart szökni, de ez a terve sem sikerült. Egy Bilden szolgáló baka levelet írt egy laptársunknak, hogy az ott állomásozó fehér- és tolnamegye katonák fellázadtak, mert megtudták, hogy még újévkor sem szabadságolják őket. Vagy száznyolcvanan vannak a harmadévesek és ezele most egész nap a Kossuth-nótát éneklik, igy tüntetve tisztjeik ellen. Egy félhivatalos bécsi távirat tagadja, hogy lázadás fordult elő Bizek­ben, csak annyi igaz, hogy néhány ittas katona kihágásokat követett el. Részletes tudósítás még nem érkezett a hadügyminisztériumhoz. — A boldogság birodalma. Sokan és sokat ál­modtak már olyan egyöntetű és általánosan alkal­mazandó módszerről, mely az emberiségnek gazda­sági megváltására vezetne. E problémával foglalkozók legtöbbjei azonban rendesen ott hibázza el a dolgot amikor számításaiban a hús és vérből való ember helyett­i számokkal kalkulál. Ilyen számok és szá­mítások alapján építi fel Diesel Rezső müncheni mér­nök az ő országát, amelyben szisztémája szerint minden ember anyagilag egyformán boldog, függet­len életet élhet. Könyve, mely ezt az eszmét tárgyalja Szolidarizmus címen a napokban jelent meg és ha kételkedünk is benne, hogy a türelmes papíron oly szépen kiszámított módszer a gyakorlati életben tény­leg beválna, mégis meg kell adnunk, hogy a szerző­nek az emberiséget boldogító tana a látszat sze­rint a fantázia ama szülöttjei közé tartozik, melynek keresztülvitele nem is volna lehetetlen­ség, ha, mint már fennebb említettük, nem em­berekről volna szó. A Szondarizmus alapgondo­lta egy általános népkassza létesítése. Diezel fejtege­­tésében a német nemzetet veszi alapul márkákban meg fillérekben számol. Számítása a következő: Né­metországban 50 millió ember él. Ha minden egyes ember hetenként egy fillért juttat a népkasszába, úgy a köznek egy hét alatt félmillió márka a vagyona. Ha ír most ezt a tőkét akár jelzálogként, akár pedig biztos állampapírokban helyezik el, úgy ez megf­elelő biztosítékot nyújt egy fél millió márka alaptőkével meginduló üzlet megalapítására, miáltal már gondos­kodni lehetne az adakozók néhány százának biztos keresetforrásról. Ha a befizetések az említett módon tovább folynak, úgy egy év leforgása alatt a nép­­kassza 26 millió márka felett rendelkezik, ami által már 10.000 embert és családjaikkal együtt körülbelül 30.000 embert lehet függetlenné tenni. Diezel még tovább megy számításaiban és kimutatja, hogy ha az 50 millió em­ber nem hetenként hanem naponként járul egy fillér­rel a népkassza gyarapításához, úgy évenként 182 márka folyik be és 10 esztendő alatt már 2 milliárd márka áll az emberiségnek gazdasági megváltását célzó törekvés rendelkezésére. Száz év múlva az összeg már 18 milliárd és 200 év után 180 milliárdra növe­kedik. Diezel csapongó fantáziája ilyen alapon mesés vállalkozásokat létesít a népszövetség által választott igazgatók vezetése alatt. Nincsen olyan üzletág, melyet ez a merészröptű­ mérnök a népszövetség üzem­­tervezetébe fel ne venne és annak javára ki ne ak­názna. Az egész dolgot egy nagy méhkashoz ha­sonlítja, amelyben az emberek a méhek módjára gyűjtik egy közös kasba a közös vagyont, hogy majdan közösen élvezzék. Az új birodalom elneve­zéséül mint legtalálóbbat a Méhek birodalma elneve­zést ajánlja Diezel, aki mint könyvéből is látható, szentül hiszi, hogy eszméje megvalósítható. Diezel könyve és eszméje tagadhatatlanul érde­kes nemcsak a nemzetgazdászok számára, hanem minden ábrándképekkel szívesen foglalkozó előtt. És vájjon ki nem ábrándozik szívesen és gyakran ! Job­ban mondva melyikünk nem ábrándozik el kedvtelés­sel eg­y-egy ábrándon ! Diesel is egyike az álmodo­zóknak, aki az ilyen ábrándos álom közepette meg­feledkezik a rideg valóról és teljesen figyelmen kívül hagyja azokat a­­gazdasági, sőt politikai emóciókat, amelyeket a Méhek birodalmának létesítése szülne. Álmában azt hiszi, hogy egy ilyen gyökeres változás emberek között beállhat forradalom, osztályharc, gyű­­lölség és szenvedélyek kitörése nélkül. Diezel megfeledkezik az emberiről, az örök emberiről — álmodozó ő, aki számokkal álmodik. — Vita egy női orvos körül. A budapesti or­vosi kaszinó választmányi ülésén érdekes vita volt tegnap. Arról tárgyaltak az orvosok, hogy fölvegyék-e a kaszinó tagjai közé dr. Steinberger orvos-kisasszonyt, aki fölvételre jelentkezett. A rendkívül élénk vitatko­zás során többen ellenezték az orvosnő fölvételét s­okal azt hozták föl, hogy a kaszinóban a férfi­ dokto­rok társalgását feszélyezné a női kolléga jelenléte. A dolog vége az lett, hogy dr. Steinberger kisasszonyt a tagok sorába fölvették. Azok, kik az ellenzéket kép­viselték a nevezetes ülésben, hír szerint megfelebbezik a határozatot a kaszinó közgyűléséhez. Dr. Steinberger Sarolta, aki körül ez a vita támadt, már évek óta praktizál a fővárosban. Alapos készültséggel indult neki a pályájának s ismereteit és tapasztalatait a kül­földön is gyarapította. — Házasság: Dr. Semayer Vilibáld, a Magyar Nemzeti Múzeum néprajzi osztályának vezető őre eljegyezte Krenner Angélát, dr. Krenner József egye­temi tanár leány­át, Budapesten. Székely Laos székesfővárosi tanító, polgári iskolai tanár eljegyezte­­­osinger Henriét kisasszonyt, Rosinger Adolf földbirtokos leányát, Sopron-Mihályiban. László József államvasuti mérnök eljegyezte Gelléri Sárikát, Gelléri Lipót leányát, Budapesten. Dr. Grósz Sándor ügyvéd Kassán eljegyezte Kohn Emánuel leányát, Jolánt, Tokajban. König Sándor államvasuti hivatalnok eljegyezte Schwartz Adolf kereskedő leányát, Paulát, Máté­szalkán. — Az áruló gyűrű. Hamburgból táviratozza tu­dósítónk . Az itteni rendőrség ma letartóztatta Österreich Lajos volt katonatisztet, aki budapesti ille­tőségűnek vallja magát. Österreich két, összesen 1580 márkáról szóló postautalványt becsempészett a ham­burgi postára, a pénzt kifizettette a címzett éksze­résznek, akitől egy hetvenöt márkás gyűrűt rendelt. Egyben intézkedett, hogy az ékszerész a gyűrű árából fennmaradó összeget küldjék a cimére a nürnbergi Grand­ Hotelbe. Itt jelentkezett a pénzért s fel is vette. A hamburgi ékszerész azonban a különös rendelés­ről jelentést tett a rendőrségnek, amely nyomozást indított és csakhamar rájött a csalásra. Ma, mikor Österreich poste-restante leveleiért jelentkezett, a rend­őrség letartóztatta. — Halálozás. Bécsi tudósítónk jelenti, hogy gróf Kinsky Ferdinand ma csehországi birtokán meg­­hal. A gróf néhány hét előtt egy vadászaton sze­rencsétlenül járt s akkor szenvedett sebesülésében halt meg Heimbach Ignác ma meghalt Budapesten hatvan éves korában. Temetése vasárnap délután 2 órakor lesz az Aréna­ út 14-ik számú gyászházból. Fleischmann Jónásné ma délelőtt ötvenéves ko­rában meghalt Budapesten. Az elhunytban Földes Imre, a jeles fiatal költő édesanyját gyászolja, a Gaztett a színpadon. A moszkvai opera szín­padán tegnapelőtt megdöbbentő eset történt Gsajkovszky: Anyegin című dalművének előadása közben. A dalmű második felvonásában tudvalevőleg pisztolypárbaj folyik Anyegin és Lenszky közt. Mikor Lenszky személyesítője ebben a felvonásban rásütötte pisz­tolyát Lebedev tenoristára, aki Anyegint énekelte, a fegyver nagyot dördült s a tenorista vértől elborított arccal terült el a színpadon. A közönségen nagy rémület vett erőt s az előadás félbeszakadt. Az tör­tént, hogy valaki golyót csempészett a pisztolyba s a lövés súlyosan megsebesítette a tenoristát. A golyó balszeme alatt fúródott be és szétuzta a szemgolyót. A seb nagyon súlyos. A rendőrség szigorú vizsgála­tot indított annak a kiderítésére, hogy ki csempészte bele a golyót a pisztolyba. — Népitélet. A népitélet elemi kitörésének csaknem áldozatául esett Baján egy gonosz ember. Lovretics Isván miután három embert halálosan meglőtt, az utcán meglincselték. Lovretics nagyon veszedelmes ember volt. Egyszer megtámadta a birót, a múltkoriban pedig a tárgyaló teremben a bíróság előtt a panaszost akarta leszúrni. Nem kevesebb, mint tizennyolc esetben folyt ellene vizsgálat. — Jégzajlás. A nagy hideg alaposan meg­látszik a Dunán s a mellékfolyókon. Budapestnél a zajlás nagyon erős s a partok mellett már meg is állt a jég. — Tűzveszedelem a színházban. Berlinből táv­iratozzék, hogy az uj királyi operaházban tegnap este előadás közben a villamosvezetők rövid zárlata követ­­keztében tűz támadt, de a színpadon lévő tűzoltók nyomban észrevették a veszedelmet és hamarosan elejét vették a bajnak. A közönség nem is tudott semmit az egészről. Ma délelőtt az operaházban szi­gorú tűzvizsgálat volt, amelyen a rendőrfőnök és a tűzoltóparancsnokok mindent alaposan szemügyre vettek. — Új postahivatal. A Dohány-utca 5-ik szám alatt levő postahivatalt önállósította az igazgatóság. A hivatalos órák 8-12-ig és 2—7 ig terjednek. — Öngyilkos aggastyán. Szegedről táviratoztak . Idősb Búza Isván vagyonos sertéshizlaló, városi bi­zottsági tag 73 éves korában ma délben a tükör előtt állva, halántékon lőtte magát és meghalt. Tettét hirte­len támadt súlyos betegség miatt követte el és nagy családot hagyott hátra. — A vasárnapi munkaszünet. A Kereskedő Ifjak Társulata elhatározta, hogy azokkal a törekvé­sekkel szemben, melyek a vasárnapi munkaszünet megnyirbálását célozzák, állást foglal és január hó 5-én este 9 órakor a társulat dísztermében rendkívüli közgyűlést tart ebben az ügyben. — Elhalasztott sorsjáték. Az ügyvédjelöltek sorsjátékénak húzását pénzügyminiszteri engedélylyel szeptember 24-ikére halasztották el. Az ügyvédjelöltek egyesülete kéri mindazokat, akik sorsjegyeket kaptak, hogy a pénzt küldjék be a kezelőségnek. (x) Gyermekek nevelésénél a Zoltán-féle iz- és szagnélküli csukamájolaj nagy táperejénél fogva ki­tűnő. Üvegje 2 kor. Zoltán gyógytárában Budapest, V., Szabadság tér. (x) International szerkesztő. Egyszeri haszná­lat után arcról és kézről a szőrt észrevétlenül eltávo­lítja. Tégelye 6 korona. Dr. Kovács gyógytárában, Budapest, Gyár­ utca 17. (x) Kerpel-kézfinomító jóságát igazolja sok külföldi rendelés és elismerőlevél. A kezet 3 nap alatt bársonysimává és hófehérré teszi. Üvegje 90 fillér. 4 üveget frankó­ küld. Kerpel-gyógytár Budapest, Lipót­­körút 28. A chicagói katasztrófa. Budapest január 2. Ha az érző emberiség egy része talán azt hitte, hogy túlzottak a chicagói katasztrófáról eddig érke­zett hírek, ez a remény nem vált be. Az újabb hírek az eddigieknél is borzalmasabb részleteket tar­talmaznak. Minden arra vall, hogy a színház vezetői­nek mulasztásai fokozták a katasztrófát. Chicagói táv­iratok szerint máris több letartóztatás történt és kí­méletlenül el fognak járni a színház vezetői s az ösz­­szes vétkesek ellen. Úgy látszik, bűnös könnyelműség minden biztonsági intézkedést hatástalanná tett. A vasfüggöny már a színház megnyitása óta nem működött helyesen és elmulasztották a hibás gé­pezetet kijavítani. Valószínű, hogy a tűzmentes füg­göny négy perc alatt elégett, miután végzetes szere­pét eljátszotta, az is meglehet, hogy az asz­b­esztet meghamisították. Sok tűzoltó­szerszám nem volt a helyén, a vészkijáratokat sohasem vizsgálták meg, sőt azt is beszélik, hogy vasajtókkal voltak elzárva, úgy, hogy a kétségbeesett áldozatok hiába iparkodtak kinyitni. Aztán a törvény előírja, hogy automata ön­tözőcsöveknek kell lenniök a színpad felett, de egy sem volt ott. Végül azt állítják, hogy a színházi személy­zetet sohasem utasították és sohasem oktatták ki, hogy az ily esetekben elejét vehesse a veszede­lemnek. A színház igazgatósága még ma is azt állítja, hogy az a légáramlat, amelyet a közönség rémülete okozott, megduzzasztotta az aszbesztfüggönyt és e­miatt nem lehetett leereszteni. Ezzel szemben a rendőrség megállapította, hogy a függönyt egy drót akasztotta meg, amely a nézőtérre vezetett, hogy egy tündér röptét produkálja a közönség feje fölött. Az tűz okát még nem állapították meg. Valószínű hogy egy szikra meggyújtott egy díszletet. Már a katasztrófa előtt szaklapokban figyelmeztették a színházat arra, hogy a színpad fölött nincsen olyan térség, ahová tűz esetén a füst és a láng felszorulna. Nagy baj volt az is, hogy a színház ablakainál nem voltak vas­létrák. Csak egyetlen ablaknál volt ilyen létra. Szinte hihetetlennek hangzik, hogy a színház nem volt összeköttetésben a tüzőrséggel. Néhány percnyi távolságból kellett a tüzőrséget a katasztrófá­ról értesíteni s igy történt, hogy a tűzoltók csak tíz perccel a tűz kitörése után érkeztek a veszedelem helyére. A katasztrófa még borzasztóbb lett volna, de szerencsére egyesek hősies hidegvért és bátorságot tanúsítottak. Fog komikus a magasból kiáltott a közönségre, hogy maradjon nyugodtan és nyugalmát megőrizve hagyja el a színházat. Majd felszólította a zenekar igazgatóját: — Játszszék tovább, akármit, hogy a közönséget megnyugtathassa. A karmester csak akkor távozott helyéről, ami­kor a lángok már haját perzselték. Foye aztán a színpadi személyzethez fordult, akik­ Fölöslegessé teszik az inűlemez használatát. — A szájból kivenni nem kell, nem is lehet Egy óra idő alatt tökéletesen lehet vele beszélni és rágni, én 10 évi jótállás. -1 53 egyedüli specialista a szájpadlás nélküli műfogak készítésében a Budapest, VII. kép., Kerepesi­ út 6. az.

Next