Budapesti Napló, 1904. április (9. évfolyam, 92-120. szám)
1904-04-01 / 92. szám
09. szám: Budapest, péntek BUDAPESTI NAPLÓ 1904. április 1. * ható, de a halasztás nem terjed az április elsejétől esedékes tartozásokra és rögtön megszűnik a halasztási engedély, mihelyt elmulasztja valaki a részletfizetés határnapját. Ha valakinek még 1903. május elseje előtti időből is van adóhátraléka az csak úgy kaphat halasztási engedélyt, ha régi hátralékát záros határidő alatt megfizeti. Ezek a régi hátralékok azonban semmiképpen sem kamatmentesek. Aki 600 koronánál nagyobb évi adóval van hátralékban, azoknak folyamodásait a miniszterhez kell fölterjeszteni. Hogyan és hol kell kérni a halasztóst ? írásban vagy szóbelileg. Mindenki kérheti a halasztást különkülön is, együttesen is. A kérelem előterjeszthető a pénzügyigazgatóságoknál is és az adóhivataloknál is. A folyamodások bélyegmentesek. Mi kell bizonyítani a kérvényben vagy a szóbeli ígéretemnél? Azt, hogy a kérvényező fizetésre most képtelen, és azt, hogy a követelés nincs veszélyeztetve. Ezt a két körülményt a községi elöljáróságok igazolják. KÜLFÖLD A 14. §. Bácsből táviratozzák: A Wiener Zeitung a 14. §. határozatai alapján 1904. március 29-iki kelettel császári rendeletet közöl, mely a hadsereg, a haditengerészet és az osztrák Landwehr 1904-ik évi újoncállományát megállapítja és elrendeli az újoncozást. A Combes-kormány győzelme Franciaország közvéleményét élénken foglalkoztatja a francia kamarában tegnap történt szavazás, amely fényes győzelmet hozott Combes miniszterelnöknek, de némiképp Pelletan tengerészeti minisztert is rehabilitálta. A kormánypárt megint egyesülten lépett föl, csak 11 kormánypárti képviselő szavazott a Menjeau-féle indítvány ellen, 14 pedig nem szavazott. Clemenceau írja az ’Auroreban: Bár a képviselőkamara tegnapi ülésének legyőzöttei Doumer és Ribot, a tulajdonképpen való vereséget azonban a kettőnek védence, a római egyház szenvedte, amely mindenáron le akarja igázni a francia köztársaságot. A szocialista Petite Republique óvja Doumer képviselő híveit, hogy álljanak el tőle, mert különben részük volna árulásában. A kormányellenes lapokban hevesen támadják Doumert, mert a parlamenti küzdelem utolsó pillanatában hagyta cserben az ellenzéket és a kormány mellé állt. A folyosókon tegnap azt beszélték, hogy Pelletan több képviselőbarátjának kijelentette, hogy az interpelláció eredménye abban fog állani, hogy Bienaime és Ravel tengernagyokat elbocsátja, mert e két admirálisnak a lapoktól közzétett levelei adtak okot az ellene intézett támadásokra. Az orosz-japán háború, Budapest, március 31. Új eseményeket ma nem jelentenek a keletázsiai harctérről. Ellenben hírt adnak különböző rendszabályokról, amelyek Oroszország részéről a távol Keleten folyamatba vétettek. Mindenekelőtt el akarják távolítani a „felesleges erő“-ket ama megerősített helységekből, amelyeket a körülzárás veszedelme fenyeget. Így történt ez Port-Arthurban, ahol Chvosztov alezredes, a helyettes vezérkari főnök kihirdette, hogy a szegény családok szabadjegyet kapnak Irkuckig. Ugyanekkor az ily szegény családok a rendőrség révén 10 rubel napidíjban részesülnek. Épp úgy kiköltöztetik államköltségen Vladivosztokból is a szegény családokat; már eddig ötszáznál több altisztnek családja és vagy még 200 vagyontalan polgár volt kénytelen elhagyni a várost. Az erődítmény parancsnoka a hadügyminisztériumtól egy nagyobb összeget kapott, amelyből útiköltséget adnak az intelligensebb, de vagyontalan családoknak elutazás végett. Hasonlóképp jártak el Liaojangban is. Ez a város különben teljesen haditáborrá változott. Liaojangban, ahol tudvalevőleg Linevics tábornok és Europatkin fővezér főhadiszállása van, minden orosz felnőtt lakost fegyverrel láttak el. Az asszonyokat és gyermekeknek legtöbbjét az európai Oroszországba és Szibériába küldték. A hivatalnokoknak e célból havi fizetésüknek háromszorosát utalványozták ki. Érdekes, hogy Oroszország Keletázsiában harcoló csapatai számára khakiszerű egyenruhákat készíttet. Már 1901-ben odanyilatkozott a Kvantung-terület akkori parancsnoka, Alexejev, a mostani helytartó, hogy az orosz katonák fehér nyári zubbonyait és sipkáit kevésbé feltűnő szinü, szürke uniformissal kell helyettesíteni. A főintendatura most választja ki a megfelelő vásznat és a cárné elnöklete alatt működő bizottság is szürke szinü vászonruhákat fog készíttetni. _ Port-Arthur ostroma. London, március 31. A Daily Expressnek jelentik Tokióból. A japán kormány huszonhat nagy gőzhajót bocsátott Togo tengernagy rendelkezésére. Ezekkel a gőzhajókkal, amelyek négy hajózajba vannak beosztva, újra meg fogják kísérelni a port-arthuri kikötő elzárását. A harctérről éppenséggel semmi hír sem érkezik. Az összes harctéri tudósítók élesen tiltakoznak a szigorú cenzúra ellen. A Tokióban lévő idegen újságírókat detektívek őrzik. Az újságíróknak megtiltották a tábori táviró használatát s azt követelik tőlük, hogy minden hírüket előbb levélben küldjék el a tokiói cenzúra-hivatalnak. A japánok előrenyomulása: London, március 30. A japánok Észak-Koreában gyorsan nyomulnak előre. A múlt hétfőn a Csöngcsu mellett vívott harc után a japán előőrsök a Csöngcsutól északra három mérföldnyire lévő Koakszánig nyomultak előre. A japán kormány újra megtagadta az idegen újságíróktól az engedelmet, hogy a csapatokkal együtt mehessenek, s csak a japán újságírókat tűri meg a csapatoknál. Pingjangban, amely a japánoknak hadműveleti bázisul szolgál, óriás mennyiségű hadi készleteket halmoztak össze. A japánok Pingjángban már bankházat is nyitottak. A távirat-cenzúrát Koreában még helyi eseményekre is kiterjesztették, de azért mégis kitudódott, hogy Hingjong tartományban japán katonákat rekviráltak felkelés elnyomására. Csemulpóba több ezer japán kalandor érkezett. Szöulban rendkívül sok hamis ezüstpénz van forgalomban. Szupéhóban múlt vasárnap egy fegyvergyár felrobbant. A robbanás okát nem tudják. Négy ember meghalt és öten megsérültek. London, március 31. A Daily Mailnek jelentik Szöulból. A japán csapatok hármas formációban nyomulnak előre s már elérték a Pakkon folyót Ancsu felett. Az oroszok még meglehetősen sok pozíciót foglalnak el a folyótól északra. A jajgató Oroszország, Tokió, március31. Oroszország a japán kormánynál a francia követ utján óvást emelt az ellen, hogy a Port- Arthur ellen intézett negyedik támadás alkalmával elpusztították a San-San-Tau-szigeteken lévő vesztegzárállomást. Az óvás a hágai egyezmény 25. §-án alapul. Komura báró külügyminiszter a tiltakozó jegyzék átnyújtásánál azt mondta a francia követnek, hogy nem kapott hírt Togo tengernagytól a kérdéses állomás elpusztítására vonatkozólag. Különben is az egyezmény idézett cikke csak szárazföldi háborúkra érvényes, mert az egyezmény a tengeri oldalról való lövetés kérdését nyíltan hagyta. A legféltettebb vasút: Berlin, március 31. A Lokalanzeigemek jelentik Pétervárról. Az orosz kormánynak ez időszerint a mancisuországi vasút őrzése okozza a legnagyobb gondot. Az őrző csapatok a parancsnok napiparancsban tudatta, hogy a vasutat minden gyanús ember ellen meg fogják oltalmazni. Khinai rendőrökön kívül, akiket szintén a vasút oltalmára rendeltek ki, semmiféle fegyveres embernek nem szabad a vasút közelében tartózkodnia. A khinai hatóságok február 11-én parancsot adtak, amely szerint a khinai rendőrség csak a megszabott számban tartózkodhatik a vasút közelében s csakis rendőri ügyekbe avatkozhatik a vasút mentén levő városokban és falvakban. Amennyiben szükséges volna a tunguzok ellen eljárni, tudatni kell, hogy hány ember és kinek a vezetése alatt vesz részt az expedícióban. A khinai katonáknak ruhájukon és fegyverükön az előírt jelvényt kell viselniök. A niucsvangi ostromállapot, London, március 31. A teuter-ügynökség értesül. Bár előrelátták, hogy Niucsvang bevonatkozik a hadműveletek színterébe, amiről az angol és amerikai állomáshajók visszahívása is tanúságot tesz, mégis bizonyos meglepetést keltett, hogy az oroszok itt kihirdették az ostromállapotot. Arra utalnak, hogy Oroszország ezáltal elvállalta a felelősséget mindazokért a károkért, amelyeket semlegesek szenvedhetnének. A dolgok új állása felbátoríthatja Japánt Nincsiang megtámadására, amitől eddig talán a szóbanforgó különböző érdekekre való tekintettel tartózkodott, míg most az oroszok eljárása ettől az aggodalomtól felmentette. Lázadó koreaiak. Szoul, március 31. Hír Szerint 500 elbocsájtott koreai katona Pongjang közelében felkelést szított. Dohánymonopólium, Tokió, március 31. A képviselőháztól elfogadott pénzügyi törvényjavaslatok magukban foglalják a kabinettől előterjesztett teljes programmot néhány módosítással. Többi közt életbe léptetik a dohány-egyedáruságot és a gyárosoknak kárpótlást fizetnek, amely az eladásból három éven át befolyó haszonnak fog megfelelni. A Dreyfus-per revíziója, Páris, március 31. A semmitőszék előtt lefolyt tárgyalás, mint azt Labori, Dreyfus egykori védője kijelentette, csak halvány képet nyújt azokról a hamisításokról, amelyek Rennesben Dreyfus újabb elítélését előidézték. A semmitőszék szándékosan ki akart térni az ügy érdemleges tárgyalása elől és a vizsgálat feladatává tette az igazság megálllapítását. A vizsgálat már megindult, a büntetőtanács, most válogatja össze az anyagot Targe kapitány segítségével, aki André hadügyminiszter megbízásából azt a vizsgálatot vezette, amely a revíziót eredményezte. E vizsgálat során egy érdekes „új tényt“-t fedeztek föl, egy újabb hamisítást, amely a rennesi bírákat megtévesztette. A semmitőszék most aktaszerűleg meg fogja állapítani a hamisítást. Amikor Dreyfus a hadiiskolában volt, hogy a vezérkarba való felvételhez a szükséges ismereteket megszerezze, nagy figyelemmel kisérte az előadásokat és lejegyezte azokat magának Ez 1890-től 1892-ig történt. A titkos dossierben megvan a másolata a hadiiskolában tartott felolvasások egy részének. Ezt a másolatot, amely a német követségen találtatott, egy jegyzet kíséri, amely 1898. november 20-ikáról van keltezve, és amelyben Rollin őrnagy és Cuignet kapitány megerősítik, hogy ők a Dreyfus konfiskált okmányainak leltározása alkalmával, tehát 1894-ben a következőket állapították meg, amelyek a két tiszt állítása szerint az állandó erődítésekről tartott ama felolvasókra vonatkoznak , és e felolvasásokat 1890—92-ig a hadiiskolában tartották és egy példányt Dreyfus megtartott magánál. A jegyzet gyártói a következőket tartják feltűnőnek: Minden előadás, amelyről Dreyfus jegyzeteket készített, nevezetesen az állandó erődítésekről szóló felolvasások két első része, be volt kötve, csak a harmadik rész (a különböző államok védelmi szervezete) volt fűzve és az első fejezet hézagos. Ez előadásoknak éppen harmadik kötetéből került egy rész a német követség birtokába, mert e rész másolatának egy része a vezérkar birtokában van a német követség titkárának kezeírásával lemásolva. A jegyzetet Rollin őrnagy és Cuignet kapitány írták alá. E tanúskodással abszolút ellentétben be van bizonyítva, hogy a hadiiskolán tartott az a felolvasás, amelyet a német követségen lemásoltak, nem ugyanaz, amelyet Dreyfus lakásán találtak. Azonkívül bizonyos az is, hogy Rollin és Cuignet állításával ellentétben az előadásokról írt jegyzetekből egyetlen egy lap sem hiányzott, amikor azokat Dreyfus lakásán elkobozták és a vizsgálattal megbízott du Paty de Clam ezredes lepecsételte. Mindezek a momentumok kitűnnek André hadügyminiszter jegyzékéből, aki a szükséges bizonyítékokat is mellékelte. Mindenekelőtt Dreyfus 1890—92-ig látogatta a hadi iskolát. A birtokában talált előadások természetesen ezekből az évekből valók, még ma is megtalálhatók a hadügyminisztérium levéltárában. Azok az előadások ellenben, amelyeket a német követségi titkár másolt le, az 1892—94-iki évekből származnak, tehát oly időből, amikor Dreyfus már nem volt hallgatója a hadiiskolának. Az újabb előadások szövege lényeges változásokat tüntet fel, azokkal szemben, amelyeket Dreyfus hallgatott. Chamoin tábornok a titkos dosterhez egy jegyzetet csatolt azzal a célzattal, hogy Rollin és Cuignet valótlan tanúskodását támogassa. Chamoin a jegyzéket a következő megjegyzéssel kiséri: — Tényleg feltűnő, hogy egyebet ne mondjak, hogy mindenütt, ahol Dreyfus időzött, ily abnormális okmánylopásokat állapítanak meg. Chamoin tábornok jegyzéke 1898 május 26-áról kelt és arra való volt, hogy a rennesi perben mint terhelő bizonyíték egy évvel később szerepet játszon. Csak 1899 szeptember 19-én, tíz nappal a rennesi ítélet után adta vissza a dossiert Chamoin tábornok, annak a Gallifet hadügyminiszternek küldötte, aki mindent elkövetett, hogy Dreyfust még egyszer elitéljék, a hadügyminisztérium jogi osztályának és abba a borítékba, amelybe ezeket az előadásokat betette, és melyet lepecsételtek, egy névtelen jegyzéket csatolt. E jegyzékben fel van említve.