Budapesti Napló, 1904. május (9. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-08 / 128. szám

A Budapest, vasárnap BUDAPESTI NAPLÓ 1904. május 8. I 38. szí­mi­ kén a legközelebbi rokonság koszorúi, virágai, előtte a Strobl Alajos­ tervezte lant az elsza­kadt hurokkal s a koporsót befödi majd az a nemzeti színű gyászteritő, amelyet a Hírlap­írók Nyugdíjintézete ajánlott fel a költőfeje­­delem koporsójára. Bele van hímezve Jókai neve és halálának dátuma. Hasonlatos ez a mű­vészek gyászterítőjéhez, amely­ly­el Munkácsy Mihály koporsóát borították be. S mint arra a művészet nagy halottainak a nevét örökítik meg, úgy kerül emerre az irodalom halha­­tatlanainak neve az idők során. Még javában mozgolódtak a munkásala­kok a kupolacsarnok homályában, amikor egy oldalajtón este nyolc órakor megjelent Jókai özvegye egy meghitt emberének a karján. Halottjához járult s percekig volt ráborulva megrendülten a koporsóra, amelynek fejénél halványpiros rózsából, ciprusból és babérágból font hatalmas koszorúja pihent ezzel a fel­írással : Pihenj! — Szeretlek. A te Bellád! " Nehezen tudott csak megválni kedves halottjától az özvegy és azzal vált el tőle, hogy mielőtt a nagyközönség a ravatalhoz zarándokol, még egyszer eljön egy utolsó meghitt bucsuzásra . . . ^ •­­V­VI pesti unitárius egyház — Jókai Mórnak. A trieszti általános biztosító-társaság magyarországi fiókja dr. Jókai Mórnak, felejthetetlen munka­társának. Néhai Degré Alajos családja — Jókai Mórnak. A Kisfaludy Társaság — Jókai Mórnak. Famiglia Carlo Budán-Con­­werente a sens Email Amadé és neje — kegyelettel. Az orsz. izr. tanító­egyesület — Halhatatlan alapító és disztag­ának. A budapesti lipótvárosi kaszinó. Magyar kereske­delmi csarnok— Vidor Pál és neje — Jókai Mór­nak hódolattal. Neues Politisches Vo­ksblatt — Jókai Mórnak. Országos magyar képzőművészeti társulat — Jókai Mórnak. Max Slheinhard Ber­lin — A nagy költőnek. Budapest hegyvidéki turista-egylet — Felejthetetlen tiszteletbeli el­nökének. Egész nap hozták a koszorúkat a rava­­talos terembe. A virág, babér és pálma nehéz illata borítja el az egész csarnokot. A koszo­rúk száma még nem teljes, igen sokat hol­nap tesznek le a ravatalra. A szalagokon ezek a fölírások olvashatók: Türr István — Jókai Mór barátjának, ("fekete szalag). Az Országos Nőképző­ Egyesület leánygimnáziumának növendékei — Jókai Mór­nak, az ifjuság nagy költőjének. Emiah Gusz­táv és neje — a kedves komának. Dárday Sándor — Jókai Mórnak, Isten veled. Tisza Kálmánné — Jókai Mórnak. A Magyar Nép­rajzi Társaság — a népl élek nagy ismerőjé­nek. Az Országos Irodalmi Szövetség — szere­tett elnökének. Siklós nagyközség választó­közönsége — Jókai Mórnak, 1861. évi fe­ledhetetlen képviselőjének. A Magyar Tudo­mányos Akadémia — Jókai Mór igazgatósági és tiszteleti tagjának. A Könyvutazók Országos Egyesülete — a nemzetnek dicsőséget, néped­nek gyönyört, nekünk kenyeret adtál. Egyike azoknak, akik kétszer halnak meg, küldi a dicső­nek, ki örökké fog élni, Jókai Mórnak. — Lend­­vayné Ilona. A Nemzeti Szalon — Jókai Mórnak. Stricker Mór és ne­je — Jókai Mórnak. Arany Lászlóné — kegyelete jeléül. Az Országos Nőképző­ Egyesület — Jókai Mórnak, nemzetünk büszke­ségének. Csongrádvármegye közönsége — Jókai Mór halhatatlan emlékének. A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézete — tiszteleti tagjának, Jókai Mórnak. A Filharmóniai Társulat — Jókai Mórnak. A pápai Jókai-Kör — nemzetünk legnagyobb írójának hálás kegyelettel. A ko­lozsvári Nemzeti Színház — Jókai Mórnak. Az Adria biztosító-társaság központi igazgatósága — dr. Jókai Mórna k kedves és szeretett igazgatósági tanácsosának. A Gottermayer műintézet — Jókai Mórnak. Az Athenaeum részvénytársaság — Jókai Mórnak- Darányi Ignác — Jókai Mór emlékének. Özv. Miklóssy Ferencné — Jókai Mórnak. Vasvármegye közönsége — Jókai­ gé­niuszának. Vasvármegyei kulturegyesület — Jó­kai Mórnak a nemzet halottjának. Szombat­­helyi nemzeti szövetség — A nemzeti eszme apostolának. Wodiáner Arthur és neje — Igaz részvéttel. Magyarország vármegyéi és városai szerkesztősége — munkatársának és szakbizott­sági tagjának. A m. kir. felső ipariskola tanár­testülete — Jókai Mórnak. Gárdonyi Géza — Bár sugarait itt hagyta nekünk, könnyezve nézzük, hogy a nap letűnt. Gottermayer Nándor — Jókai Mórnak. Eperjes sz. kir. város közönsége —­ Érdemdús díszpolgárának. A pápai ev. ref. főiskola képzőtársulata — Egy­kori tagjának és örök dicsőségének. A m. kir. Operaház igazgatósága — Jókai Mórnak. Ro­konai: Petiné, Ihászék. Jókai Miklóska — na­gyon szeretett, felejthetetlen Móric bátyjuk­nak. A kir. József műegyetem tanárai — A nemzet halottjának. Eger város közönsége — Halhatatlan emlékű díszpolgárának. Fiumei Otthon Budapest. Club Fiumano Budapest. Frank­lin társulat — Jókai Mórnak. A magyar ország­gyűlés képviselőháza — Jókai Mórnak. A Du­­gonics-Társaság — tiszteletbeli tagjának és dicsőségének. Bródy Zsigmond — A halhatat­lannak. A festészeti és szobrászati mesteriskola — Jókai Mórnak. Vészi József és családja — Jókai Mórnak. Jókai Mórnak, nemzetünk halhatatlan költőjének — Zichy Jenő. A buda- készülődés a temetésre. A Jókai temetését rendező végrehajtó­­bizottság ma délután 5 órakor ismét ülést tartott a Nemzeti Múzeum igazgatói helyisé­gében. Jelen voltak : Szalay Imre múzeumi igazgató, Lippich Elek osztálytanácsos, Viola Imre fővárosi tanácsnok, Papp Károly refor­mátus lelkész, Vészi József országgyűlési képviselő, Cziklay Lajos szerkesztő, Boda Dezső rendőrkapitány, Tóth Árpád múzeumi titkár, Szcerbovszky Szaniszló tűzoltófőpa­­rancsnok, Lickl Gyula rendőrfőfelügyelő, dr. Szüts és dr. Rónay Zoltán miniszteri fogal­mazók. Az elnök, Molnár Viktor államtitkár meg­nyitván az ülést, jelenti, hogy a bizottság tegnap hozott határozatainak nagyobb része végrehajtatott. Vid­a Imre székesfővárosi ta­nácsos a főváros képviseletében jelenti, hogy a polgármester felhívására a gáztársulat készségesen vállalkozik, hogy a gyászme­net által érintett utakon a gázlámpákat gyászfátyollal diszitteti és a lámpákat fel­­gyújtatja. Szalay Imre múzeumi igazgató je­lenti, hogy a gáztársulat a múzeum főlépcső­­zetén levő gázlámpákat külön csővezetékek­kel látja el s azokon diszes ornamentikus világítást rendez. Ugyancsak bejelentette, hogy Komárom város törvényhatósága nagy szülött­jének végtisztességtételére nagyszámú kül­döttséget indít s arra kéri a bizottságot, hogy a város nevében Tuba János országgyűlési képviselő búcsúztatót mondhasson a nyitott­aír előtt. A bizottság Berzeviczy kultuszmi­­niszter hozzájárulásával a kérelmet méltányolja s ezt a programaiba pótlólag felveszi. Somló Sándor, a Nemzeti Színház igazga­tója jelenti, hogy a Nemzeti Színház előtt az úttesten nagy emelvényt rögtönöznek, melyen a színészek és színésznők mély gyászba öltö­zötten helyezkednek el. Egy szónoki emel­vényről pedig Somló Sándor mondja el bú­csúztató beszédét. Somló beszéde után a Ganz-gyár dalosk­örének 200 tagja Kölcsey Himnuszait énekli el. Elhatározta a bizottság, hogy amennyiben az egyetemi olvasókör elöljárósága megkeresést intéz a bizottsághoz, helyt fog adni azon kérelmüknek, hogy egy szónokuk a temetőben rövid beszédet mond­hasson. Boda Dezső rendőrkapitány a rendőrség képviseletében felolvasta a fővárosi állam­rendőrségnek a temetés körüli rendőri intéz­kedéseit A bizottság ezeket az intézkedése­ket tudomásul vette. Dr. Kovách Aladár az Önkéntes Mentőegyesület képviseletében elő­terjesztette a temetés napjára megtett óvin­tézkedéseket. Az illusztrált lapok számára szerzendő fényképészeti felvételek eszköz­lésére a bizottság vasárnap és hétfőn egy-egy órát engedélyez, még­pedig reggeli 7-8-ig, mely idő alatt a ravatal lefényképezhető. Dr. Csupor József íőv. fogalmazó a fővárosi tiszt­viselőkből alakult rendező­bizottság intézke­déseit ismertette. A bizottság tudomásul veszi, hogy a Petőfi társaság tagjai a gyászmenetben égő fáklyával kísérik a koporsót, valamit azt is, hogy az Adria tengerhajózási társulat 12 díszbe öltözött tengerésztisztje szintén a ko­porsó körül fog elhelyezkedni. A bizottság véglegesen megállapította a temetési szertár­ás , a gyászmenet s a teme­tőbe való szertartások sorrendjét a követ­­kezőkben . * A temetés május hó 9-ikén délután 3 órakor kezdődik a következő sorrendben. I. A Nemzeti Múzeumban: 1. Gyászhangok. Erkel Ferenctől. Előadja a M. Kir. Operaház teljes zenekara. 2. Baksay Sándor, a duna­­melléki ev. ref. egyházkerület püspöke egy­házi gyász­beszédet mond. 3. Egyházi ének. . Előad­ó a M. Kir. Operaház énekkara 4. Dr. Berzeviczy Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter a magyar kormány nevében gyász­beszédet mond. 5. Dr. Beöthy Zsolt az összes tudományos, irodalmi és újságírói intézetek és egyesületek képviseletében gyászbeszédet mond’. 6. Gyászinduló. Erkel Ferenc Hunyady László című dalf­űvéből, előadja a M. Kir. Operaház zenekara. II. A gyászmenet. 1. Lovasrendőrök. 2 Ka­tonai zenekar. 3. Küldöttségek egyesületek, a főiskolai és tanuló ifjúság. 4. Katonai zene­kar. 5. Koszorús kocsik. 6 Lelkészi kar. 7. Művészi jelvények. Rendfelvivők. 8. Halot­tas kocsi, mellette két olda­l belső sor ami a Petőfi­ Társaság tagjai fáklyákkal s külső sor­falul az Adria­ hajóstársaság tisztjei. 9. Csa­ládtagok. 10. Kormány, országgyűlés, tábor­noki és tiszti­kar, Budapest székesfővár03 törvény hatósága, egyéb hatóságok. 11. iro­dalmi és tudományos testületek. 12. Katonai zenekar. 13. A gyászkisérat többi tagjai. 14 Lovasrendőrök. 15. Kocsik. — A gyász­­menet a Múzeum-körúton, Kerepesi-mol és Köztemető­ után a kerepest­ni temetőbe ha­ladva . III. A Nemzeti Színház előtt­ megáll, ahol Somló Sándor a Nemzeti Színház igazgatója a Nemzeti Színház az összes budapesti szín­házak és a magyar színművészet képviseleté­ben búcsúbeszédet mond mely után a Ganz­­gyári dalkör Kölcsey Himnuszát énekli el. IV. A temetőben . 1. Egyházi ének, előadja a theologusok énekkara. 2. Ima, mondja. Papp Károly ev. ref. lelkész. Herczeg Ferenc, a Petőfi-társaság nevében búcsúbeszédet mond. 4. Tuba János Révkomárom közönsége nevé­ben búcsúztatót mond. 5. Áldás mondja Papp Károly ev. rét. lelkész. 6. Gyászdal. Előadja a m­. kir. Operaház énekkara. • A holnapi nap folyamán a végrehajtó­bizottság képviseletében a következők végzik a felmerülendő teendőket: Molnár Viktor ál­lamtitkár, Vid­a Imre főv. tanácsos, Cziklay Lajos szerkesztő, Tóth Árpád múzeumi titkár és dr. Rónay Zoltán miniszteri fogalmazó. A törvényhozás gyásza. A képviselőházban. A képviselőház ma délelőtt 10 órakor ülést tartott, amelyen a kormány valamennyi tagja megjelent. Az ülésszakot megnyitó ki­­rá­li kézirat felolvasása után Peresei Dezső elnök adott hangot a törvényhozás nagy gyászának és fájdalmának Jókai halála felett Jelezte, hogy a képviselőház díszes koszorút helyezett a ravatalra s felkérte a törvény­­hozás tagjait, hogy teljes számban kisérjék a nemzet nagy halottját végső útjára. Azután Berzeviczy Albert közoktatási mi­niszter szólalt fel a kormány nevében. Hang­súlyozta, hogy a magyar képviselőház méltó és hű kifejezője lesz a nemzeti közérzületnek, amely megilletődéssel borult a nagy költő ra­vatalára és a nemzet halottjaként fogja őt gyászolni. (Helyeslés.) Majd így folytatta a közoktatási miniszter: Jókai írói munkásságával Magyarország­nak annyi és oly maradandó dicsőséget szer­zett, hogy a magyar nemzet önönmagát ki­sebbítené, ha a kegyeletnek méltó kifeje­zését nem találná annak a költőnek az el­hunyta alkalmából, aki a magyar névnek, a magyar költészetnek a világ minden műveit nemzete körében számtalan barátot szerzett, (Élénk helyeslés ) aki pazar gazdagsága kép­zeletével világokat fedezett fel, nemzete és a többi műveit nemzetek számára, akinek a működése elválaszthatatlanul összeforr nem­zetünk egész ujabbkori történetével. (Úgy van ! ügy van !) A nemzet újjászületésének nagy napjai­­ban Petőfi oldalán mint az uj szabadság és az uj nemzeti élet lángszava első hírnöke szólalt meg. (Úgy van! Ügy van!) A nemzet tetszhalálának gyászos éveiben humorának ragyogásával, pátoszának tüzével, nyelvének csodás varázserejével élesztgette-ébresztgette elalélt nemzetét és az újabb alkotmányos kor­szakban a király és a nemzet egyező elisme­résétől környezve, soha le nem téve lantját, fáradhatatlanul, kifogyhatatlan képzelettel és soha nem lankadó munka- és alkotási kedv­vel érte el, mint a nemzet valódi poéta laureátusa, a patriarchák korát, amely most nekünk még mindig korán, egész nemzeté­nek hálájától, szeretetétől, kegyeletétől kísérve szállt a tavasz virágaitól behintette sírjába, r.jÁ­sztelt képviselőházi A költő halála olyan időben következett be, amidőn az or­szággyűlés szünetelt és ezért a kormány kö-

Next