Budapesti Napló, 1904. május (9. évfolyam, 121-150. szám)

1904-05-11 / 131. szám

8 Budapest, szerda BUDAPESTI NAPLÓ 1904. május 11. 131. szám. — Rend a felszállásnál. Hát min­dent csak nem lehet egyszerre megcsinálni. Először volt villamosunk, amelyre addig volt szabad felszállani, amig majd­hogy meg nem pukkadt. Ki tudja, mitől, a szé­­gyentől-e, vagy pedig a szegény kalauz és az ellenőr haragjától, akinek úgy kellett magát keresztü­lpréselnie a heringes-hor­dóhoz hasonló kocsiban százszor, vagy tán ezerrteer is napjában. Most már megszűnt a h­eringállapot, a kalauz is boldog, az ellenőr is boldog és az utasember is bol­dog­­­ volna, ha annyi villamos kocsi volna a világon, hogy a megállóhelyen sohasem kellene hiába állania, vagy leg­főbb egy-két rövid percecskét. És nem kellene élelmeskednie, ravaszkodnia, némi­képpen illetlenkednie, sőt olykor kímélet­lenül dulakodnia is, különösen délben és este, a tömeges hazatérések óráiban s a külső, meg a messze végállomásokon, ami­kor itt a kegyetlen perc és a legszebb kirándulásokról haza kell indulni. Hat kocsi van annyi, amennyi­ van, s a­he­lyett, hogy a többért verekedjünk, a lé­tező viszonyok között igyekszünk, előre­jutni. Így gondolkozik, úgy látszik, a fő­város közlekedésügyi bizottsága is, mert rámutatott a nagyobb forgalmú villamos­vonalak végpontján kifejlődött rendetlen állapotokra, amelyek úgy a közönség testi épségét, mint a forgalom lebonyolítását is veszélyeztetik. A tanács pedig a bi­zottság javaslatára már­is felszólította a főváros­ két közúti villamostársaságát, hogy a végállomásokon beállott zava­rokat és erőszakosságokat megszüntető mó­dozatokra nézve nyolc nap alatt tegyen részletes előterjesztést.­­ A vasúttársasá­goknak bizonyára meglesz a maguk javas­lata s talán az ajánlott módozatok között ott lesz az is, amely külföldön már bevált. Ez az úgynevezett sorszámrendszer, amely­ről sok szépet tudnak beszélni például Párisban járt embertársaink. Az igazság az, hogy aki előbb érkezik a megállóhelyhez, annak ahhoz is joga van, hogy előbb kap­jon helyet a villamoson. Ennek a megoldá­sára pedig az élén­y forgalmú megállóhelye­ken az érkezés sorrendjében számot kap az utas, s a kalauz, mikor a közúti kocsi­val oda ér, csak leszól: — Öt hely... ettől és ettől a szám­tól kezdve!... És az egymásután következő öt utas elfoglalja a helyét. A rend ennek folytán, úgy mondják, ideális s az élhetetlen vagy gyöngédebb természetű teremtményeket — akár hölgyeket is — nem lökdösik el, hol jobbra, hol balra a jussától és a villamos­tól. Valami ilyenféle megoldás kellene ne­künk is, ha már a villamosvasutunk dol­gában ehhez a ponthoz is eljutottunk. — Szerencsétlenség egy városi vasúton. Newyork­­ól táviratozzák . A British­ Avenuen tegnap a magas vasúti pályán két, utasoktól sűrűn ellepett vonat ütközött össze. A kocsik kisiklottak és meggyuladtak. Több kocsi lezu­hant a magas pályáról. Egy kocsivezető életét vesztette, tíz utas súlyosan és többen könnyen megsérültek. — Rózsaünnep a Margitszigeten. A Jó­zsef főherceg Szanatórium-Egyesület nagysza­bású rózsaünnepet rendez június 2-án a Mar­gitszigeten. József főherceg készséggel engedte azt át a jótékony egyesületnek. A sziget árnyas, virágos terein három nagy, díszes színpadot állítanak fel, legkiválóbb művészeink és mű­vésznőink tartanak itt elődásokat. A budapesti, győri, komáromi evezős­ klubok, virágokba öl­töztetett hajóikkal regatta-felvonulást rendez­nek, a sport­telepen a football-klubok mérkőz­nek. Az utakon jambó-társaságok, olasz és spanyol énekesek szórakoztatják a közönséget. Estefelé nagy szerenád lesz a Dunán, később fényes tűzijáték. Pazar látvány lesz a sziget közepén a főhercegi kastély előtt felállítandó nagy színpad, amelyen naplemente után színes lámpácskák, reflektorok fényében, fantasztikus élőképekben vesz részt háromszáz előkelő fő­városi hölgy. Az ünnepély belépődíját a szigeti belépődíjjal együtt egy koronában szabták meg, gyermekek belépődíja 25 fillér. — Noémi rózsái. A pompás koszorúk kö­zött, amelyekkel a kegyelet elhalmozta Jókai Mór ravatalát, szerényen húzódott meg egy vesszőből fonott kicsiny, fehér kosár. Az egy­szerű kosárka színültig tele volt a legszebb ró­zsákkal, fehérrel, pirossal, sárgával és rózsa­színűivel. Puha, fehér fátyol borította Jókai legkedvesebb virágait s a fátyolon aranyhím­­zéss­el csak ez a három szó állott: A Senki szigetéről. Milyen szép gondolat! Abból a mese­országból, amelyet a költő Arany emberé­ben olyan csodaszépen megalkotott, Senki szigetéről, Noémi is elküldötte legszebb virágait. Az egy­szerre kis kosárnak gyönyörű hely jutott. Rá­tett­ék a halottaskocsira. Ott lebegett a nagy fekete kocsin , mint valami fehér felhő, a kis fehér fátyol. Künn a temetőben aztán a rózsák­nak még szebb helyet adtak. Mikor a kincset rej­tő koporsóra ráhintették a költő szülőföldjé­ről hozott maroknyi földet, a Noémi rózsáit is mind odaborították a koporsóra. Odatapadtak az édes virágok puhán, lágyan, szeretettel. Oly­anok voltak, mint a poéta szíve. A Noémi rózsáinak, a Senki szigete bűbájos virágainak gon­dolata pedig egy poétalelkű asszonyé, a Vígszínház igazgatója, Ditrói Mór feleségéé, alá valamikor játszotta Noémit és akinek eb­ben a szerepében szive szerint tapsolt maga: Jó­kai Mór. — Az automobil-virágkorzó. A pénteki autóm­ob­il-virágk­orz­ó­n, amelyet Auguszta főher­­ce­gasszony védnöksége mellett rendeznek, a király is megjelenik. A korzó a Csömöri-út és István-út között lesz s központja a Park-klub épülete, melynek jobboldali terraszán a király díszsátora fog állani, körülvéve a főhercegi sát­rakkal, baloldali terraszán pedig a külföldi diplomáciai kar, közös miniszterek és udvari méltóságok páholyai lesznek. A Park-klub épü­letével szemben áll majd a bírói páholy, amely­ben a zsűri tagjai foglalnak helyet. Ettől jobbra és balra összesen százház páholyt és tribünt állítanak. A király a pálma­ utcai bejáratnál háromnegyed négykor érkezik a Park-klubba s azonnal megkezdődik az ünnepély, amelynek utolsó pontja lesz a tiszteletdijak kiosztása. A rendező­bizottsághoz már eddig is sok értékes tiszteletdij érkezett, amelyek a Park-klubban vannak közszemlére téve. Értékes és igen szép közülök a fővárosé, egy masszív ezüst-kehely, a Magyar Automobil­ Klub antik ezüstserlege, özvegy gróf Károlyi Viktorné tiszteletdija, egy autom­obit ábrázoló nyakkendő-tű brilliánsokkal és gróf Hadik-Barkóczy Endre tiszteletdija, ezüst cigaretta-készlet. — Vérengző katonák. Fiuméból jelentik: Tegnapelőtt éjjel a Jellacsics-ezred három ka­tonája megtámadott egy olasz matrózcsapatot. Az egyik katona ököllel Pasquale Cavalieri matróz arcába ütött. A matrózok védték magu­kat, mire­ a katonák oldalfegyverükhöz nyúltak. Lanzone matróz, akinek a hasát hasították fel, haldoklik. Két másik matróz a hátán kapott súlyos sebet. A harcnak rendőrök vetettek vé­get, kik a horvát katonák közül kettőt letartóz­tattak és a katonai börtönbe vittek. A harma­dik elmenekült. Az eset miatt az olasz konzul panaszt emelt. — A margitszigeti rablómerénylet. Gróf Zichy NI. Jánosnak, a margitszigeti rablóme­­rénylet áldozatának állapota egyre javul. A gróf az éjszakát nyugodtan töltötte, láza telje­sen megszűnt. A rendőrség nyomozásainak még eddig nincs semmi eredménye. — Bankárok letartóztatása. I Londonból táviratozzák, hogy ott ma óriási feltűnést kel­tett két bankárnak, a Cityben különösen ismert Hodey Ernőnek és Larson Henriknek letartóz­tatása. A két bankár csalást követett el. Lav­son a kilencvenes éves végén mak­ós vállalatok alapításában vett részt, később fizetésképtelen lett, de azért nagy pénzügyi műveleteket vitt és pazarul élt abból a nagy vagyonból, melyet bukása előtt feleségének nevére íratott. Nem­régiben hatalmas aranybánya-vállalatot alapított, amelyről el tudta hitetni, hogy az a cár szibé­riai uradalmát vásárolta meg. — Halálozás. Ma délután temették el Sámuel Ferenc fővárosi ügyvédet az Országos Iparegyesület ügyészét. Az egyházi szertar­tást Bakács János belvárosi plébános végezte, gróf Zichy Jenő az Iparegyesület nevében mondott búcsúztató beszédet.­­ — A szegedi választás. A szegedi sza­­badelvű­párt nagygyűlését Áldozó­ csütörtökön délután 4 órakor tartja. Rónay képviselőjelölt a csütörtök déli gyorsvonattal érkezik ide és kíséretében lesznek Münnich Aurél, Erdélyi Sándor, Szivák Imre, Vörös László és még tizen­két országgyűlési képviselő. Torontál megyéből Delimanics főispán, Jankó Ágoston alispán és báró Gerliczy Ferenc husztagú küldöttséget ve­zetnek. Este 8 órakor a Tisza-szállóban 500 teritékű banker lesz. — A londoni nyomor. Az angol főváros­­ban uralkodó rettenetes nyomornak élénk képét nyújtja a Betlnal Green kerületben most meg­nyitott háziiparkiállítás. Ugyancsak elénk tárja a kiállítás azt a nyomorúságos munkabérrend­szert is, amely Angliában a sweatsystem néven ismeretes. A fizetés, amelyet a munkások a lehető legmegfeszítettebb munkáért kapnak, arra is alig elég, hogy szerény életüket fenn tudják tartani. Egyébiránt ezt a nyomorgást csak nagy optimizmussal lehet életnek nevezni. A kiállított tárgyak olyan olcsók, hogy az em­ber el sem hiszi, hogy az árban már a munkás díjja és bennfoglaltatik. Mindazonáltal észreve­hető, hogy a munkaadó haszna még­is több, mint a munkásé. A gyufaskatulyák munkabére például 144 darabonként 20 fillér, s még az anyagot is a munkásnak kell beszereznie. Vannak itt aztán gyaluforgácsból készített kosárkák. Az anyag olcsó ugyan, de a munkában szálkákkal, meg egyéb sebekkel telik meg a munkás keze, úgy hogy a 144 darabért fizetett 32 fillér ko­rántsem bőkezű díjazás. Egy pár csinosan, s jól elkészített gyermekcipő 32 fillérért jut a közvetítő tulajdonába, speciális üzlete a gyer­­mekcipőkészítés egy öreg asszonynak, aki da­rabszámra fizet egy nagy csomó fiatal leányt. Ezek persze megfelelően kevesebbet kapnak. Londonban viselt női blúzoknak legalább felét Bethnal Greenben készítik. A kereset ebben a szakmában talán a legnyomorúságosabb. Egy divatos szabású, jól elkészített női blúz munka­bére 20 fillér, egy férfikabát, kétsoros, erős varrása 50 fillért hoz a munkásnak, aki azon­ban a saját cérnájával köteles dolgozni És Bethnal Greenben ismeretlen dolog a sztrájk.­­ A szabadkai polgármester fegyelmi üg­ye- Szabadkáról jelentik: Hamusits Lázár polgármester fegyelmi ügyében a fegyelmi bíróság a tanácskozást már második napja folytatja. Eddig 19 vádpontot tárgyaltak, az ítéletet azonban csak az összes városi hivatal­nokok fegyelmi vizsgálatának befejezésével hir­detik ki, ami körülbelül 8 nap múlva fog meg­történni. — Diadalmaskodó szarok. Conried, a newyorki Metropolitan Opera House német szár­mazású vállalkozó-igazgatója, amikor működé­sét New­ Yorkban megkezdte, hadat üzent a híres színpadi csillagoknak, akik addig renge­teg jövedelmeket kaptak a hangjukért. Hogy majd meg tud nélkülök is élni. Erre az tör­tént, hogy a híres énekesek és énekes­nők csaknem kivétel nélkül bojkottálták ezt a színházat. Hanem az amerikai milliomosok nem tudtak olyan könnyen lemondani a sza­­rokról s követelték őket. Erre Conried kényte­len-kelletlen tárgyalásokba bocsátkozott és Nordica asszonynyal és Melba asszonynyal sike­rült is megegyezésre jutnia k­ét—nyolcszáz font sterling honorárium ellenében esténként. De a milliomosoknak ez sem volt elég, nekik Jean de Reszke, a híres tenorista is kell. Tehát Conried vele is tárgyalásokba bocsát­kozott. Hanem a tenorista erős legény. Amiért csökkenteni akarták a gázsiját, most már nem adja magát „olyan olcsón“. Most már ezerkétszáz font sterlinget, vagyis harmincezer koronát kíván esténkint. Pedig ez a Röszke- 1 Több ezer gyapjúszövet-maradék férfiöltönyök­re, 1—1 öltönyre (3 méter) 4 fit, 6 fit, 7 fit 50, 9 fit, 11 fit. Győződjék meg áraim jóságáról és olcsóságáról, mig a készlet tart.Stark Ferenc Budapest, Király­ utca 10. űr­am­re ügyeljünk 11

Next