Budapesti Napló, 1904. június (9. évfolyam, 151-180. szám)

1904-06-04 / 154. szám

154. szám. Budapest, szombat BUDAPESTI NAPLÓ 1904. június 4. 7 — Az orosz szentek jelentkeznek. Vége az orosz csüggedésnek. A japánok bevehetik már Port­ Arthurt, megverhetik Kuropatkint, a sok millió orosz azért biza­lommal néz a jövő elé. Mert mit tehetnek ellene a közönséges földi halandók, mikor érdekében a szentek mozdultak immáron meg. A skeptikus, aki nem hisz a csudák­ban, olvassa el az orosz kereskedelmi táv­író-ügynökségnek május 30-ikáról Karbin­­ból keltezett sürgönyét, melyben szó sze­rint a következők olvashatók : „Biztos for­rásból arról értesülünk, hogy azon a helyen, ahol a Petropavlovszk elsülyedt, a víz szí­nén megjelent Szent Miklósnak a szentképe. Ezt a megbecsülhetetlen szentséget Péter­­várra küldötték.“ Így mondja ezt az orosz táviró-ügynökség és hírének valódisá­gában már azért sem illik kételkedni, mert, mint jelzi, biztos forrásból merí­tette. De hogy már a szent Oroszor­szágban is mennyire terjed a hitetlenség, ezt érdekesen jellemzi az a körülmény, hogy nagyon sok orosz hazafi még a biztos forrás mellett sem tudott egészen megnyu­godni, sőt, ami több, szemrehányásokat me­részel a kiváló szentnek tenni. Ezek az istentelenek ugyanis rossz néven veszik Szent Miklóstól, hogy miért mostan jelenik meg, miután a Petropavlovszk elsülyedt, mi­után 900 embere a tenger koráljai között aluszsza örök álmát ? Ha már csudára szánta rá magát, miért nem elébb tette ? Most 900 anya, nővér és feleség áldaná és Port­ Arthur hajóit nem zárta volna a sárga Togo kelepcébe. Vagy ő tőle ijedt meg Szent Miklós is? És csak most mert meg­jelenni, mikor a vakmerő admirális kissé távolabbra húzódott hajóival? Ha így van, akkor a skeptikusok nem sokat várnak csudáitól, mert felteszik, hogy Port-Arthurban is csak akkor fog megjelenni, mikor már nem lesz ott orosz, aki higgyen benne. — Boda István merénylője. A rendőrség hosszas szünet után újra foglalkozik a Boda levélhordó ellen elkövetett merénylet ügyével. A Teleki-téren, a zsibvásáron ugyanis állítólag megtalálták a pénzeslevélhordó táskáját, ame­lyet a merénylő levágott a nyakából. Siket Traján postatanácsosnak egy pénzeslevélhordó jelentést tett, hogy ő a Teleki-téren, ahol a zsibárus­ bódék vannak, meglátott egy levél­hordó táskát, amelynek még a szíja is el volt vágva. Neki nyomban eszébe ötlött, hogy az a Boda táskája lehet és megvette. A tanácsos értesítette a dologról a rendőrséget, amely azonnal elindult ezen a nyomon s eddig a kö­vetkezőket állapította meg: Közvetlenül a me­rénylet elkövetése után egy Csontoshoz teljesen hasonló külsejű ember jelent meg a nyugati pályaudvar ruhatárában és ott egy csomagot hagyott megőrzés végett. Az illető többé nem jelentkezett s igy a csomagot, mint gazdátlan tárgyat, a szokásos idő letelte után elárverez­ték. Az árverésen egy Rebhuhn Nátán nevű házaló vásárolta meg a táskát 45 krajcárért és eladta egy Teleki-téri zsibárusnak. Bonis rend­őrfogalmazó magához hivatta Bodát, aki hatá­rozottan felismerte a táskában a sajátját. Ma szembesítették Csontos Mihályt a nyugati pálya­udvar ruhatárosával s valószínű, hogy most végre világosság derül a merénylet ügyére. — A margitszigeti rózsaünnep. A Mar­gitszigeten nagy élénkség van tegnap óta. Épül és szépül a nemzetközi sátorváros és a ha­talmas diadalkapu a sziget bejárójánál. A sza­natóriumi alapot Alpár Ede, örömön Dezső, gróf Esterházy Mihály, Mec­nwarth András, Melocco J. L., Ivánka Pál, Kabdebó Gergely, Lukács János, Meindl Gyula, Sélyey Pál és többen nagyobb adománynyal gyarapították. Az egykoronás belépőjegyek nemcsak az ünne­pélyre érvényesek, hanem a szigetre való be­lépésre is jogosítanak. — Vasárnap déli egy órától fogva hajón csak külön belépőjegygyel lehet a szigetre jutni. Ez a belépő- és menet­térti jegy­­­korona 20 fillérért váltható a Duna­­gőzhajózási Társulat helyihajó-pénztáránál. A hídon át a szigetre menő közönség a hajón való visszatérésre érvényes jegyet a sziget hajóállomásain válthatja 30 fillérért. — Szerencsétlenség a király előtt. Bécs­­ből jelenti tudósítónk telefonon, hogy a mai tiszti távolugratásnál, amelyen a király is meg­jelent, súlyos baleset történt. Schneider Rudolf a 10. hadtest-tüzérezred főhadnagya lebukott lováról s a paripa tovább száguldva, levetette lováról Siegel Károly tüzér főhadnagyot. Schnei­der főhadnagy csak jelentéktelenül sebesült meg, de Siegel főhadnagynak betört a bordája. — A nők az alkotmányban, Berlinből táviratozzák. A nők szavazati jogáért harcoló második nemzetközi konferenciát ma dél­előtt nyitották meg. A gyűlésen a 84 éves amerikai Suzan B. Antonia asszony elnökölt. Dr. Augsburg Annita üdvözölte az úgyszólván minden kulturállamból összejött kiküldötteket, valamint a többi jelenlévőt. Beszédet mondott még Antony, Catt asszony és dr. Schirmacher, dr. Kéthe. Erre felolvasták a nők szavazati jo­gának elérése végett alapítandó vlágszövetség programmját. — Halálozás. Impozáns részvét mellett temették ma el özvegy hatvani Deutsch Bernátné, született Weisz Laurát. A fekete drapériával bevont gyászházban számos előkelőség jelent meg az elhunyt úriasszony végtisztességére. A temetésen a hatvani, sárvári és nagysurányi cukorgyárak tisztikara küldöttséggel képvisel­tette magát. Gyászbeszédet a halott fölött dr. Kohn Sámuel mondott, kiemelve, hogy a meg­boldogult nemes jótékonysága mindenka tá­masza volt a szegényeknek és ügyefogyottaknak. Lazarus főkántor megható gyászéneke után díszes gyászkocsira tették a holttestet és kivit­ték a kerepesi­ úti izraelita temetőbe, ahol örök nyugalomra helyezték. Hegedűs Nándor nyugalmazott honvéd­­huszárszázados hatvanhatéves korában meg­halt Budapesten.­­ Fenyő Sándort kiadták, St.-Gallenből táviratozzák . A lausannei szövetségbíróság teg­nap délután tárgyalta Fenyő Sándor budapesti szerkesztő kiadatási ügyét. A szövetség állam­­ügyésze a kiadatást ellenezte. Másfélórai ta­nácskozás után a bíróság öt tagja Fenyő Sán­dor kiadatása mellett, öten a kiadatás ellen sza­vaztak. Szavazategyenlőség esete forogván fenn, az elnök szavazata a kiadatás mellett döntött. — Mesa egy örökségről. A Budapesti Tu­dósító közli a következőket: Több magyar és külföldi lap egy két hónappal ezelőtt azt a hírt hozta, hogy Reinhart vagy Reinhardt Mik­lós, aki állítólag magyarországi származású, Kelet-Indiában száznyolcvan millió koronányi vagyona hátrahagyásával elhunyt és hogy örö­köseit keresik. Azt is jelentették a lapok, hogy a kalkuttai császári és királyi főkonzulátus e hagyatéki ügygyel már huzamosabb idő óta foglalkozik. Most pedig illetékes helyről azt közlik velünk, hogy a Reinhardt-féle milliomos örökség után folytatott hivatalos nyomozás minden siker nélkül maradt; sem a kalkuttai főkonzulátusnak, sem az indiai hatóságoknak semmi tudomásuk nincsen e hagyatékról. — A nép bosszúja. Toulonból táviratoz­zák . Toulon egyik külvárosi templomának plébánosa nem akarta első áldozásra bocsájtani azokat a gyermekeket, kik az iskolai ünnepség alkalmával az Internationalet énekelték. E­miatt mintegy 1000 tüntető megrohanta a templomot, összezúzták a templomban lévő széke­ket és földre szórták a szobrokat. Rendőrség és csendőrség lépett közbe a rend helyreállítására. — Letartóztatott zsaroló. A rendőrség ma átkísérte az ügyészséghez Boros Brindusz Mihályt, aki a Kápolnay-féle esetből kifolyólag meg akarta zsarolni Spolarits Györgyöt, a sütő­ipartestület elnökét. Spolarits — egy előbbi példán okulva — detektíveket bujtatott el a lakásán, amikor Boros­ Brindusz meglátogatta. Azon a címen kért pénzt, hogy elhallgattasson egyes lapokat, amelyek a pékmestereket támadni akarják. A detektívek azonban előléptek rejtek­helyükből s bekísérték a főkapitányságra. Az elzüllött ember egy tenkei ügyvéd fia, aki sik­kasztott s büntetésének kitöltése után került a fővárosba. Itt zsákhordó, majd ablaktisztító lett s érintkezésbe lépett a szocialistákkal, de azok is kidobták a körükből. — Siketnémák felvétele. A siketnémák hevesvármegyei intézetébe a jövő iskolai évre tizenöt siketnéma gyermeket vesznek föl. A felvétel iránti kérvények e hó végéig nyújtan­dók be. Bővebb felvilágosítással az intézet egri igazgatósága szolgál. — Általános sztrájk Aradon, Arad­ból táviratozzák. Ma délben csaknem vala­mennyi iparosszakma munkásai kimondották a sztrájkoló kőművesekhez való csatlakozá­sukat. A rendőrség és a katonaság figye­lemmel kíséri a mozgalmat és megtette a legmesszebbmenő óvintézkedéseket a rend fenntartása érdekében. Délután 4 órakor az iparosmunkaadók értekezletre gyűltek össze, amelyen elítélték a munkásoknak a kőművesekkel való szolidaritását, egyben bizottságot küldöttek ki, hogy a munkásokat észre térítsék. A rendőrség az idegen mun­kások közül többet eltoloncoltatott és a város egyes pontjain katonai őrjáratok cir­kálnak. Az Erdélyből hozott oláh kőmivesek rendőri és katonai oltalom alatt dolgoznak. A nyomdák és egyes nagyobb ipartelepek rendőri karhatalmat kértek, hogy a fenye­gető sztrájkolókkal szemben oltalmazva legyenek. — Raiszuli. Táviratainkban már hírt ad­tunk arról a vakmerő emberrablásról, melyet Raiszuli marokkói rablóvezér elkövetett, elfog­ván Mr. Perdicaris amerikai alattvalót, ami amerikai hajók intervencióját vonta maga után és még nagyon komoly következményekkel járhat. Raiszuli nagyon érdekes egyéniség. Évekkel ezelőtt Arsila környékén űzte jövedel­mező mesterségét. Akkor elfogták és hét esz­tendeig ült a mogadori börtönben. Mikor kisza­badult, újra toborozott vagy ötszáz főnyi bandát és csakhamar réme lett a vidéknek, úgy hogy a kereskedők miatta való félelmükben nem mertek többé a vásárokra járni. Persze az ot lakó eurdi­kaiak panaszkodtak a tangeri szultánnak, Sid Hedis Mohamed el Torresnnk, aki küldött is Arsilába csapatokat. Csakhogy ezek nem jártak el eléggé erélyesen Raiszuli ellen. Megtörtént, hogy Raiszuli fegyveresen, csapatával együtt ott termett a tangeri vásáron és leült­ kávézni. Most, hogy Perdicarist elfogta, nagyon jó üzletet csi­nált, mert Perdicaris, aki görög származású amerikai ember, nagyon gazdag. Vannak kü­lönben, akik azt hiszik, hogy ennél az elfoga­­tásnál az angol politikának is jutott szerep, mert Raiszun szoros összeköttetésben ál Bibi Carletonnal, az alkaszari brit konzullal. Azt mondják, hogy ha az angolok okkupálják Tan­gert, Raiszulit fogják kinevezni basává. — Házasság. Weisz Adolf eljegyezte Zim­­mermann Sárika kisasszonyt Putnokon. — Iskolai ünnep. A Verő-féle leányisko­lában, amely egyike a főváros legjobb magán­­intézeteinek, tegnap a III. polgári osztály növen­dékei iskolai ünnepet rendeztek. Szavaltak, színielőadást tartottak és élőképeket mutattak be a fiatal lányok és ügyességükkel, bájos buzgóságukkal, meg a tanítás gondosságát tük­röző intelligenciájukkal pompás kis hangver­senyt produkáltak. A szépszámú, díszes közön­ség alig győzte tapssal. Hartmann Lujza, Back Etel, Mandl Berta, Singer Tercsi, Győry Steffi, Fürst Aranka, Löffler Alice, Weisz Eteka, Fleisch­mann Paula, Beck Erzsi, Velwárt Lenke, Kuff­­ler Jolán, Wellisch­ René, Lengyel Margit, Sdem­ Böske, Schanczer Olga, Grossmann Ella, Engel Olga, Spitzer Jolán, Salvendy Frida és Buch­­wald Juliska vettek részt az előadás sikerében. Verő Adélnak, az intézet kiváló vezetőjének, tanítványai meleg ovációk közben óriási babér­koszorút nyújtottak át. — Társas kirándulás. Az Egyesült Villa­mossági Részvénytársaság dal- és önképző­ köre tegnap kedélyes kirándulást rendezett. Hajón ment a vidám társaság Visegrádra és ott a leg­leleményesebb társasjátékok után fölzarándo­koltak a hires visegrádi romhoz. A kiránduló­csapat estig maradt együtt pompás hangu­latban. — A Gyermekksztegylet ünnepe. A Fő­városi Szegény-Gyermekkert­ Egylet e hónap 5-ére tervezett rózsaünnepélyét e hónap 12-én, vasárnap tartja meg az Állatkert területén. Az 5-ére kiadott jegyek 12-én is érvényesek.­­ Ős-Budavára idei szezonja a legfénye­sebb az összes eddigi szezonok között. Különö­sen látogatja a közönség a nagy varieté szín­padot, amelyen szenzációs attrakciók lépnek Nyaralók részéi®© Csak rövid ideig ! a legfinomabb és legtartósabb zománc főzőedény 1 kiló 70 kr. és összes konyhaberendezései» Fried Lajosnál KEREPESI­ ÉT 57. SZ. —— (,,Munkácsy“-kávéház mellett.) -hallatlan olcsó árban besze­rezhető míg a nagy készlet tart.

Next